Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

1977. május 14. SZOLNOK MtGYEI NÉPLAP 3 Andrikó Miklós fogadta a kjusztendili pártküldöttséget Đ moszkvai olimpiára Transzformátorok Kunmadarasról Néhány éve — egy koope­rációs szerződés keretében — kezdték meg a transzfor­mátor-tekercselést a kunma- darasi Ipari Szövetkezetben. A „trafógyártó” részleg — nők dolgoznak ott — azóta is eredményesen tevékenyke­dik. Jelenleg „márkás” mun­kát végeznek a tekercselő lá­nyok, asszonyok: a moszkvai olimpia eredményjelző be­rendezéseihez készítik a transzformátorokat. A szövetkezet vezetősége a közelmúltban elhatározta, hogy az ötödik ötéves terv végéig bővíttetik, korszerű- síttetik a részleget. A beru­házás teljes összegéhez — 15 millió forint — az OKISZ 11 millió forinttal járul hozzá, a további fedezetet a szövetke­zet saját erőből biztosítja. Mindebből új üzemcsarnok épül, és természetesen jelen­tős összegből gépeket vásá­rolnak. A beruházás ered­ményeként a trafógyártó üzem termelése 1980-ig el­éri az évi 30—35 millió forin­tot. HIHETI JEGYZETÜNK Vasúti jegy-öregeknek A hetvenéves Vágó néni egyi’k reggel örömmel új­ságolta a folyosón: „Képzelje, kaptunk az urammal négy kedvezményes vasúti jegyet! Az áprilisi nyug­díjjal együtt hozta a postás. így végre elmehetünk Győrbe, a húgomékhoz. Hisz ritkán találkozunk — tudja, sokba kerül az út kettőnknek . . .” A szakszervezeti tagságukat megtartó nyugdíjasok­nak eddig is járt egy félárú utalvány, amelyet féltve őriztek a „jobb napokra” gondolva: üdülésre, családi eseményre, rokonlátogatásra ... De ebből az egyből áprilistól négy lett, ahogyan erről a Központi Bizottság tavaly év végi ülésén döntött. A kedvezmény Szolnok megyében mintegy 70 ezer nyugdíjast érint. Gondol­juk csak el, az országban hány nyugdíjas „kerekedik fel”, hogy „világot lásson”, utazzék? Az idős emberek, akik eddig — esetleg péjjz hiá­nyában — otthonukban töltötték napjaikat, most a kedvezményes menettérti jegyekkel elutazhatnak az ország legkülönbözőbb tájaira, városaiba. Találkozhat­nak rég nem látott rokonokkal, ismerősökkel, bará­tokkal. A mindennapok egyhangúságát ily módon is felváltja egy kis szín, egy kis szórakozás. Nem beszélve arról, hogy ez a kedvezményes jegy a hosszabb uta­zásoknál száz, esetleg kétszáz forintnyi megtakarítást is jelenthet. És ez nem kevés — főleg a nyugdíjasok­nak. Hisz tudvalevő, hogy az idősebbek nehezen szán­ják rá magukat a kiadásokra, s ezért az utazásokra is. De ezentúl, ha többször nem, négyszer „könnyeb­ben” ülnek vonatra. És ha az ország minden nyug­díjasa csak négyszer utazik egy évben, akkor is pó­tolhatnak valamit az elmulasztottakból. Sz. E. HOGY TÖBB LEGVEIU... Nem csak megtermelni A megyénkben tartózkodó kjusztendili pártküldöttség Milanka Grozdanova, a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil me­gyei Bizottsága titkárának vezetésével a csütörtöki napot Budapesten töltötte. Részt vettek a magyar munkásmozgalmi múze­umban A bolgár—magyar történelmi kap­csolatok kiállítás ünnepélyes megnyitásán, majd a főváros nevezetességeivel ismer­kedtek. A delegációt tegnap délelőtt fogadta Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vett a beszélgetésen Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően a megyei tanács­nál tett látogatást a küldöttség: dr. Hege­dűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogad­ta a bolgár vendégeket, majd tájékoztatót hallgattak meg a megye kulturális életé­ről, a kereskedelem és a szolgáltatás hely­zetéről. A délutánt a kjusztendili párt­küldöttség Mezőtúron töltötte, kíséretük­ben volt dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke és Sípos Károly a megyei ta­nács elnökhelyettese. Ismerkedtek a vá­ros életével, látogatást tettek a DATE fő­iskolai karán és megtekintették az áfész több kereskedelmi egységét. Ma a bolgár vendégek a megyeszékhely közművelődési intézményeiben tesznek lá­togatást. Képünkön középütt a küldöttség vezetője, mellette a megyei pártbizottság első titkára. ÚJ KUTAK, TÖBB SZÉNHIDROGÉN Temen felül: 600 ezer tonna Csökkenti költségeit a Kutató és Feltáró üzem Kapcsoló, motoros kulcsos fúrómester... Nem mindenna­pi foglalkozásokat jelölnek ezek a szavak. Az OKGT Nagyalföldi Kutató, és Fel­táró Üzemében gyakran hasz­nálják őket, hisz akik ezek­ben a munkakörökben dol­goznak, olajipari munkások, szakmunkások. Tennivalójuk az utóbbi években — a tech­nikusokéval, a mérnököké­vel együtt — igencsak meg­szaporodott. Megváltozott az ország energiaszerkezete, egyre inkább tért hódítottak a szénhidrogének, amelyek­nek aránya továbbra is nö­vekszik. Éppen ezért jelentős feladatok hárulnak a kuta­tókra. Hazánkban a még meg­levő készletek mintegy 75— 80 százaléka az Alföld mélyében rejlik. Az üzem dolgozói a Dél-Alföldön, Sze. ged, Forráskút, Üllés és Al- győ keleti részén, a Duna- Tisza közében, Kecskemét környékén, Szolnok és Bé­kés megye területein, vala­mint Endrőd, Gyoma és Ko­módi térségében keresik a sokat érő kincset. Teljesít­ményüket a föld mélyébe fúrt méterek száma jelzi, amely az idén a terv szerint meghaladja majd a 250 ez­ret. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60 évfor­dulójának tiszteletére vál­lalták, csökkentik a költsé­geket, s a tervezetthez ké­pest 600 ezer tonnával több szénhidrogént kutatnak fel. A berendezéseik szárna csök­kent a tavalyihoz képest, vi­szont 14 ezerrel növelték a lefúrandó méterek számát — ez is bizonyítja, ha az el­képzelés, a terv megvalósul, a termelés az elmúlt eszten­deihez képest hatékonyabb lesz. Felülvizsgálták a munka­helyeken a dolgozók létszá­mát Itt-ott átcsoportosítot­ták a munkásokat, — mind­ezt azért tették, mert a fel­adatokat a jelenlegi létszám­mal kell megoldaniuk, Az üzem termelését az év első negyedévében gátolták a rendkívül kedvezőtlen idő­járási körülmények. Igaz, a munkások nagy része hozzá edződött a hideghez, a me­leghez, a természetadta vi­szonyokhoz, ezekben a hó­napokban azonban egy-egy berendezés üzemeltetése né­ha emberfeletti munkát igé­nyel. Az első három hóna'p eredményei ennek ellenére biztatóak: 5 724 méterrel tel­jesítettek többet mint tavaly ilyenkor. Rendszeresen kar­bantartották a már termelő kutakat. Kutatóik — munká. sok, mérnökök — dolgoznak Irakban és Indiában is. Ezek a munkák devizát hoznak az országnak. Az első negyedév költsé­geinek vizsgálatánál az üzem szakemberei is meglepődtek. Tudvalevő, hogy a rossz idő. járás és a nehéz terepviszo­nyok miatt általában növe­kednek a költségek. (Távol az országutaktól dolgoznak, ne­héz ilyenkor a szántófölde­ken közlekedni. Sok a mező- gazdasági kár, lelassulnak a szállítások, s több üzem­anyagot fogyasztanak a jár­művek.) A tervezett 410 mil­lió forinttal szemben mégis csak 364 milliót használtak fel. Ebben az évben 1,7 milli­árd forintot kapott az üzem, ezzel kell gazdálkodnia úgy, hogy a kutatási, karbantar­tási tervet teljesítsék. Több mint 340 millió forint jut be­ruházásokra ; korszerűsítik a fúróberendezéseket, új szállítógépeket s geofizikai készülékeket vásárolnak, de ebből a pénzből fedezik az orosházi 175 személyes mun­kásszálló építési költségei­nek egy részét is. Több mint 11 millió forintot használ­nak fel a munkásszállítás korszerűsítésére, igyekeznek gépesíteni a nehéz fizikai munkát, négy és fél millió forinttal segítik a lakás­építéseket, s kétmillió forin­tot szánnak gyermekintézmé­nyek támogatására, Csökkenti költségeit a Kutató és Feltáró üzem Figyelemre méltó együtt­működés alakult ki a Ganz MÁVAG, a Dunántúli Kő­olajipari Gépgyár és az üzem között. Egy-egy új fúróbe­rendezés 100 milliókba ke­rülne, így a szolnoki vállalat a Ganz MÁVAG-tól veszi meg a motorokat, az erőát­viteli szerkezeteket, amelyek gyorsan tönkremennek a nagy igénybevételektől. A Kőolajipari Gépgyártól pe­dig a fúróberendezések tor­nyait szerzik be. Igaz, mind­ezeket megvásárolhatnák külföldön is, hozzá kell ten­ni, jóval drágábban. A kar­bantartók munkájának kö­szönhető, hogy a gyorsan elhasználódó berendezések legfontosabb részeit kell csupán importból beszerezni. H. J. Kedvező hír: a vetőmag­boltok az idén kétszerannyi zöldségvetőmagot értékesí­tettek a kistermelőknek, mint tavaly. A nagyüzemek ugyancsak erőteljesen fej­lesztik zöldségtermelésüket. Az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 száza­lékos, a zöldségfélék termé­sének pedig 42 százalékos növelésével számol a terv. Ez feltételezi, hogy a terület­egységenkénti hozamok nö­velése a kertészeti ágazatok­ban is előrendű feladat. Mérsékelni a kockázatot A termelés növekedése pe­dig lehetővé teszi, hogy a la­kosság ellátása javuljon és elegendő nyersanyaghoz jus­sanak a feldolgozó iparok. A biztató előjeleket számbavé- ve azt is jó tudni, hogy aki zöldségnövényeket termel, jelentős kockázatot vállal, mert a nagy ráfordítás után még mindig nem biztos a termés. A zöldségtermelés kockázatát az értékesítés bi­zonytalansága is növelheti. Ismert, hogy bár az utóbbi években a piacon többnyire hiány volt a legfontosabb zöldségfélékből, mégis akadt szép számmal példa arra, hogy a termelőknek egy-egy zöldségféle értékesítése gon­dokat okozott. Ezért is döntött a kormány a termelés fejlesztése mel­lett a forgalmazás, a felvá­sárló és értékesítő kereskede­lem korszerűsítéséről is. Az átszervezett szövetkezeti vál- lalalatok feladata, hogy munkájukkal elősegítsék a termelés és a fogyasztás összhangjának a megterem­tését. Az új szervezet lehető­séget kap a felvásárlási és értékesítési tervek koordiná­lására, a kereskedelmi mun­ka összehangolására, a kü­lönböző állami juttatásoknak az eddiginél hatékonyabb felhasználására. Most, amikor — fellendü­lőben a termelés, különösen fontos, hogy a termelői biz­tonság erősödjön. Ezt szol­gálja az az intézkedés, amely a tavalyi 14 termékkel szem­ben az idén már 26 árura terjeszti ki az előre megha­tározott, úgynevezett garan­tált árat. A garantált árat ugyanis, akkor is ki kell fizetni, ha az adott áru­ból sok terem. Ez azért fon­tos, mert csak így fedezi az árbevétel a gazdaság terme­lési költségeit, és így marad meg a termelési kedve is. Szemléletváltozás Nyilvánvaló, hogy a ke­reskedelemnek idejében fel kell készülnie az új helyzet­re, hogy képes legyen a fo­gyasztás és a termelés igé­nyeit kielégíteni. Természe­tesen ehhez nemcsak a for­galmazás eszközellátását kell javítani, hanem a szemlélet­nek is változni kell. Az or­szág helyzete ugyanis meg­követeli, hogy mindenki, aki érdekelt a termelésben, a felvásárlásban, a feldolgozás­ban és az értékesítésben, te­gyen meg mindent, hogy ami megtermett az eljusson ren­deltetési helyére. Lehet, sőt biztos: adódik olyan helyzet, hogy valamelyik termékből több terem, mint amennyire számítottak. A szerződéskö­tések is jelzik, hogy egyes termékből az előirányzatnál nagyobb mennyiség kerül majd a piacra. Ezért is na­gyon fontos, hogy a felvá­sárló kereskedelem felkészül­jön a nagy mennyiségű áru fogadására, forgalmazására. Kötelező fegyelem A zöldséget mindenképpen át kell venni a termelőtől és gyorsan dönteni, hogy ha nem értékesíthető a piacon, akkor a feldolgozóipar, vagy a külkereskedelem haszno­sítsa az árut. Kötelező ez a fegyelem, mert ha a termelő­től megkövetelhető, hogy ter­melje meg a zöldséget és a szerződéses partnernek érté­kesítse, akkor a felvásárló vállalattól is joggal várja el a termelő kötelezettségei tel­jesítését. De nemcsak a nagyüzemek árutermelését segítheti a felvásárló szerve­zet a korrekt üzleti kap­csolatok kialakításával, ha­nem a kistermelők termelé­sét is. Semmiképp nem sza­bad lemondani az idén sem az apróbb tételekről, tőlük is fel kell vásárolni a feles­leget. Amikor a Minisztertanács döntött a felvásárló keres­kedelem korszerűsítéséről, szükségesnek ítélte, hogy a zöldség- és gyümölcsforgal­mazásban résztvevő állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a felvásárlási, az elosztási és a tartósítási fel­adataikat az eddiginél sok­kal szervezettebb együttmű­ködéssel valósítsák meg. A gyors intézkedést kívánó fel­adatok összehangolására — szükség esetén — az egyes területeken, egyes termékek­ből mutatkozó feleslegek át­csoportosítására, az érdekelt országos feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek kép­viselőiből (ZÖLDKER, HUN- GAROFRUCT, konzervipar, hűtőipar, ÁGKER, TSZKER, a Budapesti Élelmiszerkeres­kedelmi Egyesülés) koordi­nációs bizottságot kell létre­hozni. A'vitás kérdésekben pedig a tárcaközi zöldség­gyümölcs bizottságnak kell döntenie. Cserkúti Ferenc Az újszászi Vegyesipari Szövetkezet olyan konténervázak gyártását kezdte el, amelyekbe komplett fürdőszobák, mosdóhelyiségek rendezhetők be. A Magyar Alumíniumipari Tröszt Aiuminiumszerkezet-gyára megrendelésére az első félévben 86 vasvázat gyártanak: A min­tadarabokat a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be

Next

/
Oldalképek
Tartalom