Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 19. Jemeni párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre (Folytatás az 1. oldalról.) zászlók díszítettek. A magas­rangú vendégek üdvözlésére többezer fővárosi dolgozó, fiatal gyűlt össze. A főépü­let előtt díszzászlóalj sora­kozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Gye- nes András, az MSZMP KB titkára, Púja Frigyes kül- ügyminiszterheiyettes és Pozsgay Imre kulturális mi­niszter is. A párt- és kormánykül­döttség különgépe délben szállt le a repülőtér beton­jára. A repülőgépből kilépő vendégeket Huszár István, és Púja Frigyes szívélyes, baráti kézfogással üdvözöl­te! Díszjel harsSnt, a kato­nai egység parancsnoka je­lentést tett a JNDK párt- és kormányküldöttség veze­tőjének, majd felcsendült a dél-jemeni és va magyar Himnusz. Abdul Fattah Isz- mail Huszár István társasá­gában ellépett a díszzászió- alj előtt, és köszöntötte a katonákat. A vendégek ezt követően a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket és a diplomáciai képviseletek vezetőit és tag­jait üdvözölték. Abdul Fattah Iszmaiil ez­után a küldöttség fogad­tatására összegyűlt budapes­tieket köszöntötte! Tegnap délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székhá­zában megkezdődtek a ma­gyar—dél-jemeni tárgyalá­sok. A magyar tárgyalócsopor­tot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A tárgyalócso­port tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, Púja Frigyes külügy­miniszter, Pozsgay Imre kul­turális miniszter, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes, dr. Ganczer Sándor, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. A dél-jemeni tárgyalócso­portot Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottságának főtit­kára vezeti. A tárgyalócso­port tagjai Muhammed Sza- leh Mutija, a Politikai Bi­zottság tagja, külügyminisz­ter, Anisz Hasszán Jahja, a Politikai Bizottság tagja, a KB gazdasági osztályának tit­kára, Ali Abdulrazzak Ba- dib, a Politikai Bizottság tag­ja, kulturális- és idegenfor­galmi, valamint ügyvezető tájékoztatási miniszter, Dzsa- im Szaleh, a Politikai Bizott­ság tagja. A szívélyes, elvtársi légkö­rű tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaik tevékenységéről, az or­szágaikban folyó építőmun­káról, és eszmecserét folytat­tak időszerű nemzetközi kér­désekről. Hsszad Moszkvába érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözli Asszad sziriai elnököt (Telefotó: - KS) Szíriái párt- és kormány- küldöttség élén tegnap Moszkvába. érkezett Hafez Asszad, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártjának főtitká­ra, a Szíriái Arab Köztársa­ság elnöke. Hafez Asszadot és a kül­döttség tagjait. akik az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének és a Miniszterta­nácsnak a meghívására hi­vatalos baráti látogatásra ér­keztek a Szovjetunióba, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere fo­gadta. Tegnap délután a Kremlben megkezdődtek a szovjet—sziriai tárgyalások. Este vacsorát adtak a Szí­riái küldöttség tiszteletére, amelyen Leonyid Brezsnyev, az SZKjP KB főtitkára és Asszad, sziriai elnök mondott pohárköszöntőt. MADRID A spanyol hivatalos köz­lönyben tegnap megjelent a királyi rendelet, amely jú­nius 15-re tűzte ki a parla­menti választásokat. A kép­viselőjelöltek névsorát ápri­lis 29 és május 8 között kell beterjeszteni és hivatalosan május 25-én kezdődik a vá­lasztási kampány. SZÓFIA Tegnap Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Tegnap dél­ben Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke a szófiai Bojana kormányrezencián fogadta Kulikov marsallt és ebédet adott tiszteletére. NYUGAT-BERLIN A Nyugat-berlini Szocialis­ta Egységpártnak a béke, de­mokrácia és a társadalmi ha­ladás jegyében megrendezett V. kongresszusa vasárnap, ta­nácskozásának utolsó napján — a beszámoló feletti vita befejezését követően — hatá­rozatot fogadott el. amely hangsúlyozza a monopóliu­mok, a kolonializmus és a neo- kolonializmus elleni nemzet­közi összefogás fontosságát. A kongresszus szolidaritását fejezte ki a szabadságért és nemzeti függetlenségért küz­dő, kivívott vívmányait védő összes néppel. Befejeződött a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása Az országos tanácskozáson résztvevő megyei küldöttség tagjai közül Major János a szolnoki Volán 7. sz. Vállalat és Szabó Lajosné a, martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádvezetője kapott szót. (Felszólalásukra részletesen visszatérünk). (Folytatás az 1. oldalról.) Bognár Mihályné, a Fővá­rosi Nyomdaipari Vállalat montírozó szocialista brigád­vezetője a brigádok ember- és szemléletformáló erejéről szólt. Szókéné Kiss Erzsébet, a KSH Számítástechnikai Vál­lalat Hajdú megyei egységé­nek adatrögzítő szocialista brigádvezetője a viszonylag fiatal szakma fejlődéséről, valamint a számítástechnikai központi program végrehaj­tásának eredményeiről, a munka közben adódó prob­lémákról beszélt. Csontos Szabolcs, a Nagy- alföldi Kőolajkutató és Fel­táró üzem „A Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja” címmel kitüntetett nehézgép­szerelő brigádjának vezetője többek között annak a véle­ményének adott hangot, hogy a szocialista brigádmozgalom legnagyobb veszélye a forma­lizmus. Lehet a brigádnapló borítója matyóhímzéses, raj­zolhat, írhat bele művész, de mindez hiába, ha a szép kül­ső mögött nincs tartalom. Vé­leménye szerint, aki a csopor­tos színház- és mozilátogatá­sokat, a jegyek leadását eről­teti, az a mozgalom mögött kullog. Borbély Lászlóné, a Pa­mutfonóipari Vállalat kapos­vári gyáregysége ifjúsági szo­cialista fonóbrigádjának ve­zetője az ifjúsági brigádok munkájának eredményeiről, erőfeszítéseiről számolt be. Martin János nyugdíjas vasöntő, a Szocialista Munka Hőse, felidézte azt az idősza­kot, amikor kibontakozott a szocialista brigádmozgalom, amelynek ő is egyik elindí­tója volt. Elismerő szavakkal szólt a mozgalom mai szere­péről, eredményeiről, a hár­mas jelszó érvényesüléséről. Dr. Horváth Miklós, a bu­dapesti Történeti Múzeum fő­igazgatója bejelentette: „a budapesti Történeti Múzeum szélesre akarja tárni kapuit a szocialista brigádok előtt. Ezért azt tervezik, hogy szo­cialista szerződéseket kötnek brigádokkal, s ennek alapján a brigádok ingyenes belépő­ket kapnak az ország összes múzeumaiba, házastársaik számára is. Sándor János, a Debreceni Tervező Vállalat szocialista brigád vezető je a tervező munka fejlődéséről, s a vele együtt járó korszerű építke­zések eredményeiről beszélt. Balazsits István, műsze­rész, a Bajai Vízügyi Igazga­tóság Kandó Kálmán szocia­lista brigádjának vezetője a brigádmozgalom minőségi változásáról, eredményeiről szólt. Lévay József né, a Pécs 1. sz. postahivatal Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Martos Flóra távbeszélő-kezelő szo­cialista brigádjának vezetője elmondotta, hogy a brigádok szakmai feladatait mindig a postát igénybevevő felek dik­tálták és ők arra törekedtek, hogy munkájukat mindig a megbízóik megelégedésére végezzék. Szabó Lajosné tűzőnő, a martfűi Tisza Cipőgyár szo­cialista brigádvezetője töb­bek között arról beszélt, hogy a szocialista brigádvezetők­nek, kollektíváknak az eddi­ginél több tájékoztatást kel­lene kapriiok a gazdasági ve­zetőktől a távlati célokról, feladatokról is. Floch János, a Magyar Te­levízió csoportvezetője azzal Ezután Gáspár Sándor fog­lalta össze a vitában elhang­zottakat. Rámutatott, hogy az előkészítő brigádvezetői ér­tekezleteken, majd az orszá­gos tanácskozáson az üzemi és iparági gondoktól kezdve hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének átfo­gó problémaköréig egész sor téma napirendre került. Sok észrevétel, kezdeményezés, javaslat hangzott el, ezekkel azokon a szinteken kell fog­lalkozni, ahol elhangzottak. A javaslatokra a párt, a kor­a nézettel vitatkozott, amely szerint a művészeti területe­ken, azok sajátosságai és el­térő vonásai miatt nincs lét- jogosultsága a szocialista bri­gádmozgalomnak. mány, a szakszervezetek és a KISZ képviselői is odafigyel­tek, s behatóan foglalkoznak is velük. Sok ésszerű, orszá­gos jelentőségű javaslat hangzott el, amit mielőbb meg kell valósítani. Arra azonban vigyázni kell, hogy minden módszert, új formát ott alkalmazzanak, ahol an­nak létjogosultsága van, és úgy, ahogy azt az adott kö­rülmények megkívánják. Na­gyon nagy kárt tennénk a szocialista brigádmozgalom­nak, ha egyik vagy másik he­lyen jól bevált módszert au­tomatikusan ott is erőltet­nénk, ahol az nem megfelelő. A szocialista brigádmozgálom rendkívül összetett, bonyo­lult, sokrétű, nem bírja el a sablont. Az egyik legfőbb te­endő éppen az, hogy megsza­badítsuk a mozgalmat a for­malizmustól, a sablonoktól, a módszerek erőszakolt egyfor­maságától. A szocialista bri­gádmozgalom eszközeit sok­rétűen, mindig a helyileg adott követelményeknek megfelelően kell megválogat­ni. A mozgalom elvei, céljai azonban valamennyi brigád számára azonosak, minden hatékony módszert fel kell használni a szocialista módon végzett munkához, valameny- nyi brigádtag, valamennyi dolgozó számára elengedhe­tetlen a tanulás, s társadal­munk szocialista fejlődésének fontos feltétele, hogy az em­berek életmódjában is mind­inkább a szocialista vonások érvényesüljenek. Néhány elhangzott javas­lattal külön is foglalkozott. Egyebek között azokkal, ame­lyek azt szorgalmazzák, hogy a mozgalomtól ma még tá­volálló embereket is nyerjék meg, belőlük is neveljenek szocialista szellemű munká­sokat. Hangsúlyozta, hogy nem szabad lemondanunk senkiről, minden emberi ér­tékre, valamennyi munkás­kézre szüksége van társadal­munknak. A szocialista bri- gádmozgalomnak egyik leg­szebb törekvése éppen az, hogy emberséggel bánjon az emberekkel, s mindenkit akit lehet, neveljen becsületes dolgozóvá. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott összefoglalója után egyöntetű szavazással elfogadták a szocialista bri­gádvezetők V. országos ta­nácskozásának állásfoglalá­sát. A kétnapos tanácskozás Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. Az országos tanácskozás A szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozásának küldöttei az üzemi kollektí­váktól, a vállalati és ágazati tanácskozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékel­ték a szocialista brigádmozgalom tevékenysé­gét és állást foglaltak a mozgalom további, mi­nőségi fejlesztésében. Az állásfoglalásban a tanácskozás küldöttei a mozgalom nevében magukénak vallják pár­tunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszu­sán kitűzött célokat, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladá­sának legfőbb feladataként jelöli meg az ál­lásfoglalás, hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munka- fegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményező készség tömegméretű kibonta­koztatását. A szocialista brigádmozgalom töb­bet tesz és még többet akar tenni a köteles­ségnél. Példát mutat, a munkában pontosság­ra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra — a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy meg­szűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minő­ségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlődésében. Az állásfog­lalás felhívja a brigádokat, hogy segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, ve­gyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai is­mereteiket. Szerezzenek érvényt a gazdálko­dást előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásának. Segítsék saját munkaterü­letükön és környezetükben az anyaggal, az energiával, a berendezésekkel, a munkaidővel és a munkaerővel való ésszerű takarékos gaz­dálkodást. Növeljék a munka biztonságát, óv­ják egymás egészségét, javítsák munkakörül­ményeikét. A tanácskozás résztvevői úgy Ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocia­lista brigádokat. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben és következetesebben vegyenek részt a szocialis- , ta brigádmozgalom céljainak megvalósításá­ban. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia érvényesülésének jelentőségét hang­súlyozza az állásfoglalás, kiemelve, hogy tár­sadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, véleményére. A ta­nácskozás arra kéri a szocialista brigádokat, hogv következetesen éljenek jogaikkal, mond­ják el véleményüket és javaslataikat, igényel­jék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi de­mokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. Az országos tanácskozás küldöttei szüksé­gesnek tartják, hogy; a szocialista brigádok gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gon­dolkodásban, a művelődésben, életük szocia­lista módon való alakításában. Tegyenek töb­bet a szocialista emberi értékek megbecsülé­séért és terjesztéséért. A szocialista brigádok­nak kötelességük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezni magukat. Ennek fo­lyamatos egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell az alapművelt­ség megszerzését, indokolt esetben a még ma­gasabb szintű továbbtanulást. A kulturális vál­lalásokat pedig mindenütt ahhoz igazítsák a brigádok, hogy ki hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmények különbö­zőek, és a sikerek mellett helyenként hiányos­ságokkal is találkozni. A szocialista brigád­mozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határo­zott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget. Szükséges, hogy nö­vekedjék á brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglévő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vál­lalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mu­lasztások, a fegyelemsértések száma, szüntele­nül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsú­lyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékeny­ségét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartása, nem pe­dig a megtett vállalások mennyisége alapján lehet. A formalizmus elleni harcban a bri­gádok igénylik a munkahelyi vezetők nagyobb segítségét, a bürokratikus jelenségek felszá­molását. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseinek érvényesülését formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szo­cialista címek odaítélésének felszínességével fékezzék. Befejező részében az állásfoglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kibontakozott széleskörű munkaversenyt, amellyel munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmisé­günk kívánja köszönteni a nagy ünnepet. A kezdeményezés egyben kifejezi a magyar mun­kások szocialista hazafiságát és proletár nem­zetköziségét. A tanácskozás örömmel állapítja meg, hogy a csepeli példa nyomán indult moz­galom széles nemzetközi visszhangot váltott ki, amelyben kifejezésre jut a szocialista or­szágok munkásainak közös érdeke és felelős­sége. A szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozása arra kér minden brigádot, brigád­vezetőt és brigádtagot, hogy állásfoglalását ta­nulmányozzák, és beszéljék meg brigádérte­kezleten az állásfoglalás megvalósításából adó­dó saját tennivalóikat. Gáspár Sándor összefoglalója

Next

/
Oldalképek
Tartalom