Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 20. Hová lett az autóbusz? A szolnoki vasútállomástól reggel 4.35 órakor indult a 13/A jelzésű autóbusz, amin munkába jártunk. Igaz, leg­többször késett, sokat is bosz- szankodtunk amiatt, hogy nem értünk be pontosan munkahelyünkre. Mostaná­ban már nem is jön ez a busz, vagy olyan sokat késik, hogy nem tudunk rá várni, ezért felszállunk a 14-es jelzésű autóbuszra, amely 4.45 órakor ind'ul a vasútállomásról és el­utazunk vele a temető jár­műjavító felöli megállójáig, ott átmegyünk a másik meg­állóba, ahol megvárjuk a rá- kóczifalvi autóbuszt és azzal utazunk a cukorgyárig. Eljutunk ugyan munkahe­lyünkre, de senkinek sem le­het mindegy, hogy milyen módon, és még így is előfor­dul, hogy elkésünk. Hogyan legyünk pontos, rendes dol­gozói a vállalatunknak, ha ennek feltételeit a Volán nem biztosítja számunkra? N. A.-né Szolnok Időnként kell a figyelmeztetés A Néplap április 10-i szá­mában olvastam „A néni is volt gyerek” című írásukat, melyhez ezúton szeretnék hozzászólni. Városunk szeretete és a szép környezet utáni vágy bír szólásra bennüket, amikor a parkot rongáló gyerekeket figyelmeztetjük. Ismerve a gyermeklélektant, tudjuk2 hogy legszívesebben a virág­ágyak között játszanának. Szegeden járva mindig fáj a szívem, milyen kevés kellene ahhoz, hogy Szolnok közterü­letei is szebbek, rendezetteb­bek legyenek. S ez csak úgy érhető el, ha óvjuk is környe­zetünket. Sok okos szóval ta­lán inég a szemetelést is meg lehetne szüntetni. Bíró István Szolnok Ünnepség a szociális otthonban Az újszászi szociális ott­honban is megemlékeztünk a 32 évvel ezelőtti történel­mi jelentőségű változásokról. Az otthon igazgatójának em­lékező szavai után műsoros délutánnal kedveskedtek az idős embereknek. Csíki Pál nótaénekes régi kedves dala­inkat adta elő, amivel egy kicsit „visszavitte” lelkünket fiatalságunk idejére. Annyira magával ragadott bennünket éneklése, hogy idős emberek módjára, kissé bátortalanul, de vele együtt dúdoltuk a ré­gi szép nótákat. Ezúton is köszönetét mon­dunk az ünnepség rendezői­nek, akik örömet szereztek az idős embereknek, s gazdagab­bá tették emlékeinket. Szabó Elemérné Űjszász Ismétlés Levelem megírására a Nép. lapban két egymás utáni na­pon megjelent baleseti hír késztetett. Az egyik hír bő­vebb volt, a másik rövidebb, de mindkettő ugyanarról az esetről szólt. Nem tudom, hogyan fordulhatott ez elő? Oláh Sándorné Szolnok ' Kedves Olvasónk! Az ápri­lis 7-i lapunkban megjelent Halálos kimenetelű közúti baleset című hírt munkatár­sunk adta, — ez volt a bő­vebb — a következő napon pedig a Magyar Távirati Iro­da. Sajnos, figyelmetlensé­günk miatt került ismét a lapba. (A szerk.p Segítették az óvodát Tiszatenyöről sokan eljár­nak dolgozni, de a kommu­nális ellátást, mint például az óvodát is, helyben igényli a lakosság. Intézményünk fel­szereltsége még nem a leg­jobb, ezért nagyon örültünk annak, hogy a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek egyik szo­cialista brigádja segétségünk- re volt. Értékes játszóeszkö­zöket készítettek a gyerekek­nek, amiért ezúton is köszö­netét mondunk. (Sajnáljuk, hogy nem írták meg a szocia­lista brigád nevét, megérde­melték volna. A szerk.) Az óvoda dolgozói Tiszatenyő A „zebra" várat magára Lapunk április 6-i számá­ban „Zebrát” kérünk cím­mel tószegi olvasóink levelét közöltük, melyben gyermeke­ik védelmében kérték a biz­tonságot jelentő útjelzőt. Er­re válaszolt a KPM Szolnoki Közúti Igazgatósága. Leve­lükből idézünk: „A gyalogátkelőhely létesí­tése rendkívül körültekintő és alapos vizsgálatot igénylő forgalomszervezési feladat. A javasolt helyen, amint azt a levélíró is közli, beláthatat­lan útkanyar és útkeresztező­dés van. A forgalomtechnikai irányelvek szerint ilyen he­lyen gyalogos átkelő nem lé­tesíthető, éppen a közlekedők védelmében. Természetesen a gyalogosok veszélytelen átha­ladását biztosítani kell, de ezt az adott helyen csak járda­építéssel, megvjlágítással és a gyalogos kényszerű vezetését biztosító létesítmények építé­sével — mely tanácsi feladat — lehet megoldani. Tószegen jövőre kerül sor — a tanácsi szervekkel együttműködve — az új gya­logos forgalmi rend kialakí­tására. m Helt Lajos az igazgatóság vezetője” Egy raj életéből A tiszajenői Béke és Barát­ság raj Kodály Zoltán halá­lának 10. évfordulójára emlé­kezve ellátogatott a nagy ze­neszerző-tudós és pedagógus városába, Kecskemétre. Meg­néztük a Kodály Intézetet, Melocco Miklós Kodályról készített szobrát, majd a Ka­tona József múzeumban egy képzőművészeti tárlat alko­tásaiban gyönyörködtünk. Jártunk a Szolnoki Nyom­dában is, ahol vezetőnk köz­vetlensége, magyarázata hoz­zájárult ahhoz, hogy köze­lebb kerüljünk a Néplaphoz. Klubkönyvtárunkban ván­dorútjainkkal kapcsolatban kutató munkát végeztünk és közben igyekeztünk megta­nulni a könyvtár használatát. A halászokról szóló irodalmi, képzőművészeti alkotásokat, dalokat gyűjtöttünk, s az anyagot egy nyílt foglalkozá­son dolgoztuk fel. Húsvét va­sárnapján pedig az Erkel Színházban megtekintettük Strauss: Cigánybáró című daljátékát. Lenyűgözött ben­nünket a hatalmas színpad és nézőtér, a szép díszlet és a gyönyörű muzsika. Egyik vál­lalásunk között szerepel, hogy vándorutunk legérdekesebb eseményeiről rendszeresen tá­jékoztatjuk megyei lapunkat. Ez számunkra külön öröm, hiszen másokkal is megoszt­hatjuk élményeinket. Molnár Márta Tiszajenő A figyelmeztetésről, a próbaidőről, az áthelyezésről B. D. szolnoki lakos levelé­ben azt írta, hogy vezetője írásban figyelmeztette, sze­rinte jogtalanul. Kérdése, for­dulhat-e a munkaügyi döntő- bizottsághoz? Gyakran előfordul, hogy a dolgozót a munkája irá­nyításával megbízott vezető, a munkájával kapcsolatos hiányosságok miatt figyel­mezteti. A figyélmeztetés önmagában jogkövetkezmé­nyekkel nem jár. Ennek el­lenére lehet sérelmes, ha az alaptalan és indokolatlan. Egyrészt a dolgozót társai előtt kellemetlen megvilágí­tásba helyezi, másrészt a fi­gyelmeztetés alapjául szol­gálhat egy későbbi felmon­dásnak is. A jogszabály rendelkezése szerint a dolgozó a sérelmes intézkedés éllen a munka- ügvi döntőbizottsághoz for­dulhat. A munkaügyi dön­tőbizottság azonban a pa­nasz alapján csak azt vizs­gálhatja meg, hogv a vál­lalat álltai indokolásul fel­hozott tények igazak-e vagy sem. Azzal már nem foglal­kozhat, hogy szükséges volt-e a dolgozót figyelmez­tetni. mert ennek megítélé­se a vezető feladata. N. I. kisújszállási lakos kérdése: Hogyan alakul a 30 napnál nem • hosszabb tartamú, határozott időre lé­tesített munkaviszony, ha a dolgozó szerződéses időtar­tam eltelte után tovább dol­gozik? A jogszabály rendelkezése értelmében a 30 napnál nem hosszabb, határozott időre létesített munkaviszony ese­tén, ha a dolgozó a munka- szerződésben meghatározott időtartam eltelte után a munkája irányításával meg­bízott vezető tudtával egy munkanapot meghaladóan a vállalatnál tovább dolgo­zik. munkaviszonya annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra erede­tileg létesítették a munka- viszonyt. A 30 napnál hosszabb tartamú határozott időre szóló munkaviszony pedig határozatlan időre szólóvá alakul át, ha a dolgozó a határozott időtartam eltelte után a munkája irányításá­val megbízott vezető tudtá­val egy munkanapot meg­haladóan a vállalatnál to­vább dolgozik. A munkaviszony létesíté­sekor írásban próbaidő is kiköthető. Ennek tartama 30 nap, de a falek ennél rövi­debb. vagy hosszabb. leg­feljebb azonban 3 hónapig terjedő próbaidőben is meg­állapodhatnak. Próbaidő csak a munkaviszony léte­sítésekor köthető ki. annak meghosszabbítása tilos. H. E. kunhegyesi olvasónk kérdése az, hogy mennyi időre lehet a dolgozót fe­gyelmi úton más munkakör­be helyezni, s mikor kell az új munkakör kijelöléséről dönteni ? A kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozót fegyelmi büntetésként másik munka­körbe lehet helyezni. Az át­helyezés szólhat határozott és határozatlan időre. A fegyelmi büntetésekről szó­ló rendelkezések ugyan nem térnek ki annak szabályozá­sára, hogy az új munkakört, munkahelyet és az áthelye­zés időpontját a fegyelmi határozatban kell-e megje­lölni. A Munka Törvény- könyvének a munkaszerző­dés módosításával kapcsola­tos általános rendelkezései viszont egyértelműen azt tartalmazzák, hogy az át­helyezést minden esetben írásba kell foglalni, s eb­ben fél kell tüntetni a dol­gozó új munkakörét, mun­kahelyét. személyi alapbérét s az áthelyezés időpontját — így az áthelyezést elrendelő fegyelmi határozatban is. Dr. Cs. I. JÁSZSÁG Kapunyitás előtt a strandokon Nyitásra készülnek a jászszentandrási strandon. Farkas János gondnoknak és Szabó István fürdőmesternek bőven van most munkája. Akad segítségük is - a község KISZ- esei és úttörői társadalmi munkát ajánlottak fel a tavaszi nagytakarításhoz Bár az időjárás az idén nem kényeztet el bennünket, a naptár, a virágba borult parkok, a nyitásra váró strandok mégis csak azt jel­zik: nemsokára kezdődik a fürdési idény. Jászszentendráson a ko- rálbbi évekhez hasonló gondossággal készülnek a nyitásra. A karbantató mun­kások nagytakarítással, a medencék, a kiszolgáló he­lyiségek tisztításával, parko­sítással csinosítják a jó hír­nek örvendő fürdőt. A he­lyi tanács 300 ezer forintos költséggel felújította a strand kútját, így az utóbbi évek­ben tapasztalt vízellátási gondok megszűntek. Kelle­mes pihenést ígér a felújí­tott, a több mint 200 sátor befogadására alkalmas cam­ping park is. A vendéglátás a korábbi évekhez hasonlóan az idén is jónak ígérkezik, A Haladás Tsz melegkonyhás strand,- vendéglője — amely szin­tén május 1-én nyit — napi háromszori étkezést, gazdag választékot, sok tájjellegű ételféleséget kínál. Nyitva- tartásával igazodik a strand üdülőtelepén hosszabb ideig pihenő és- az egy-két napra érlkező fürdő vendégek igé­nyeihez is. A zavartalan áruellátás to­vábbi biztosítéka: a strand bejáratánál épült ABC áru­ház, a gazdag választékot kínáló húsbolt, az áfész pe­csenyesütögetője és kihelye­zett cukrászdája. Az idén a ZÖLDÉRT zöldség-gyümölcs boltot nyit és néhány kister­melő gyümölcsöt árusít a pavilonjában. Jászapátiban — ahol ja­nuár 1-től a nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének kezelésébe került a strand, — nagy buzgalommal készül­nek a fürdési idényre. Pél­dául új homokozót építenek a gyerekeknek, korszerűsítik a tekepályát, a belvíz lehú- zódása után kitisztítják a csónakázó tavat. A nyitás után kezdik el — elkerített területen — a strandfürdő harmadik medencéjének épí­tését. A költségvetési üzem kivitelezésében épülő meden­ce várhatóan az év végére készül el. . A vendéglátás most sem ígér többet mint az elmúlt években. A „Lomboskert” vendéglőt — pénz hiányában — az idén sem sikerült bő­víteni, így a KÖJÁL ismét ideiglenesen, az év végéig en­gedélyezte működését. A leg­szükségesebb felújításokat várhatóan május 1-re befe­jezik, így a strandfürdővel egyidőben az étterem is nyit­hat. A jászberényi strand üze­meltetője a Víz- és Csatorna­mű Vállalat a szokásos kar­bantartásokkal, az épületek, kabinok festésével, a meden­cék körüli betonburkolatok javításával készül. Megkezd­ték a dísznövények, cserjék kiültetését, kicserélik a kiöre­gedett fákat, különválasztják a játszóteret a napozó park­tól. Nem sok jóval biztatják viszont azokat a fürdőző ven­dégeket, akik a strandon egy pohár hűsítő italt, ételt vagy egy szendvicset szeretnének elfogyasztani. A Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat egy­sége — 20 év óta változatla­nul — egy barakszerű, te­nyérnyi helyiségbe szorult, Hűsítőért, fagylaltért, lángos- ért — amikor van — 50—60 percig kell sorban állni. A vendéglátó vállalat tár­gyalt a Víz- és Csatornamű Vállalattal a strand „vendég­látó üzemének” felújításáról. Nem tudtak megegyezni. Szó volt arról is, hogy néhány faházat állítanak fel a strand területén, amelyek ideiglene­sen enyhítenék a vendéglátó gondjait. A tárgyalás ered­ményéről két héttel a strand nyitása előtt — senki nem tudott semmit. I. A. Ö z orvosi rendelőben a betegek a gyógyítás legújabb módjairól beszélgettek, a fo­gyókúráról, a kocogásról... Egy férfi, aki eddig hallga­tott, most megszólalt: — Azt mondják, kocogás, fogyókúra? Kipróbáltam mind a kettőt. Ráadásul egyidejűleg, mint komplex módszert. Éhgyomorra fu­tottam. Az eredmény sem­mi. .. Egy kedveskedő botos né­niké részvéttel érdeklődött: — És mire alkalmazta ezt a módszert? A férfi a térdére muta­tott: — A lábam, amely csak egy láb, egy közönséges végtag, annyit szenvedett már, hogy másnak két élet­re is elég lett volna! — És mitől szenvedeti szegény? — érdeklődött to­vább a nénike. — Nehéz eset! Nem le­het behajlítani. Az egyik orvos azt állítja, hypervita- neurózis, a másik szerint a fültő mirígygyulladás szö­vődménye. Pedig jégkorong ütötte meg, amikor kint voltam a meccsen, habár a harmincadik sorban ültem. A közönséges gyógymód semmit sem használ neki. Először besugárzással ke­zelték, de rövid időn be­lül három elektromos ké­szülék is kiégett. — És a lábával mi lett? — Kibírta. Ekkor az or­vosok tengeri diétát írtak elő. Algával és polippal táplálkoztam. Hat hónapig tengeri csikót, polipot és más hasonló undok tengeri állatkát ettem. És minden tengervízzel készült. Telje­sen felkopott az állam... — Na és használt? — kérdezte a nénike. — Az elején minden rendben volt. „Az óceán ajándékai” bolt minden megrendelésemet teljesítet­te. A tengeri só azonban egész testemben elkezdett lerakódni. Megindult egy olyan kristályosodás, hogy Evgenij Satko: teljes egészében korall és horzsakő borított be, és egyre jobban víz alá vont. A végén már kádban él­tem. — És a lába? — kérdez­te újra a nénike. — A lábam kibírta. De az orvos megváltoztatta a diétát; ki tudja, lehet, hogy kopoltyúm nőtt volna. Ekkor áttértem a csípéssel való gyógyításra. Úgy dön­töttem, méhekkel kezdem. Egy öregember azt taná­csolta, vegyek egy ötven csípésből álló kúrát. Meg­kértem a sógoromat, hogy engedjen be a méhészetbe. Bedugtam a térdemet a kaptárba: egyből megvolt az egész kúra! — És szegény lába? — Amikor összeszedtem magam, látom — a lábam kibírta. Egy másik öreg azt állította, hogy kígyómarás­tól egycsapásra rendbejön­ne a lábam. De honnan ve­gyek kígyót? Az állatkert egyik őre megígérte, hogy bezár a kígyóketrecbe — a keresztes viperához. Jobb­nak láttam azonban, ha az alacsonyabb hőmérséklet gyógyító hatását használom ki. Szakszerűen szólva, el­határoztam, hogy faggyal kezelem. A nagybátyám a mélyfagyasztó üzemben dolgozik mint tűzoltó. Megbeszéltük, hogy a nagy marhacombokkal együtt en­gem is berak a hűtőbe. Bele is tuszkolt. Bekap­csolta, s mindkét lábamon végigfutott a hideg: a má­sik lábamnak ez megelőző kezelés volt. Tíz, tizenhá­rom fok, huszonegy, negy­ven. .. — És a lába? — kérdez­te türelmetlenül a nénike. — Már nem éreztem. Száz foknál... hóemberré váltam... Igen... Azután autogén pisztollyal kivág­tak a jégből, mivel kala­páccsal már egy darabkát- sem lehetett róla lepattin­tani. — Hát a lába? — emel­te meg a hangját a nénike. — A lábam kibírta. Csak teljesen megmerevedett a fagytól. Amikor kiengedett, az összes szőr lehullott ró­la. Mondom, nagyon bonyo­lult dolog ennek a vég­tagnak a gyógyítása! A nénike aggodalmas­kodni kezdett: ' — Ezek után ki vállalko­zik rá, hogy egyáltalán foglalkozzon vele? — Mindig akadnak újí­tók! Most meghosszabbít- tatom az egészségügyi sza­badságomat és elmegyek egy hírneves öreganyóhoz. Csodákat művel a beteg végtagokkal! Először kapa­dohány esszenciával boro­gatja, megcsapkodja csa­lánnal, majd bazárja az embert egy kicsit a pincé­be és az el is felejti, hogy hol fáj, mije fáj! Most min­den reményem az öreg- anyóban van! Bolgárból fordította Dudás Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom