Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! Százezer látogató a budapesti vásárközpont kiállításain A Mezőgéptröszt és az Autóker sajtótájékoztatója állattenyésztő telepeket, fel­dolgozó üzemeket vásárolnak. Az Autóservice ’77 kiállítá­son Brezniczki Miklós, az Autoker igazgatója sajtótájé­koztatón ismertette a haszon- gépjárművek forgalmazásá­ban elért eredményeket és terveket. Az áruszállítás fej­lesztése érdekében az előző tervidőszakban vásároltnál 20 000-rel több, összesen 100 000 tehergépkocsit szerez­nek be az ötödik ötéves terv­ben. Fontos feladatuknak tekin­tik, hogy gyors segítséget nyújtsanak a fuvarozással nem hivatásszerűen foglalko­zó vállalatok dolgozóinak személyszállításához. Széles körű felmérést végeztek, amely szerint ebben a terv­időszakban mintegy 9000 au­tóbusz beszerzéséről kell gon­doskodni. A járművek túl­nyomó részét az Ikarus-tól kapják, de szükség lesz arra is, hogy külföldről szerezze­nek be 18—22 személyes kis­buszokat. Megteremtik a fel­tételeket, hogy legkésőbb 1980-ig a dolgozók szállításá­nál valamennyi tehergépko­csit autóbuszokkal válthassák fel. Állandó készültségben A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont négy kiállítása ked­den fogadta a százezredik látogatót. A fővárosból és vidék­ről is sok szakembercsoportot küldtek el a bemutatókra az érdekelt vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek. A Mezőgéptröszt 15 válla­latának és Mezőgépfejleszté- ,si Intézetének bemutatójá­ról és további terveiről teg­nap sajtótájékoztatón számolt be Csányi Sándor kereske­delmi igazgató. Elmondotta, hogy összesen 266 gépet, be­rendezést mutatnak be, s eb­ből az Agromasexpo-díj arany fokozatával tüntettek ki 23, az ezüst fokozattal 39, és a bronz fokozattal 21 ter­méket. A műszaki színvonal fejlesztésében tett eddigi erő­feszítések tehát sikeresek voltak. A tröszt ugyanis 55 magas műszaki színvonalú külföldi gyártási licenc alap­ján bővítette gyártmány-vá­lasztékát. Jelentősen bővítet­te termelési együttműködését a szocialista országok mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártóival is. A szovjet partnerekkel folytatott meg­állapodások szerint eddig több mint ötven mezőgazda­sági gép gyártására szakosod­tak, s most újabb harminc termékre vonatkozó szakosí­tási egyezményt készítenek elő. Az NDK-beli partnerek­kel kialakított kapcsolatok alapján korszerű betakarító gépeket kapunk, amelynek ellentételeként a tröszt válla­latai vágó-adaptereket, rész­egységeket gyártanak. Az együttműködés eredményeit mutatja többek között, hogy a Szovjetunióba szállított magyar baromfitelepek érté­ke már meghaladta az 51 millió rubelt. A magyar mezőgazdasági gépgyártók termelési együtt­működést folytatnak az NSZK-beli Claas céggel ara­tó-cséplő gépek, az egyesült államokbeli Hesston céggel nagy teljesítményű silókom­bájnok gyártásában. Dinami­kusan bővítették szállításai­kat a fejlődő országokba, amelyek elsősorban komplett A vasutasok között állandó hecc-téma: melyik szolgálati főnökség a legfontosabb? Va­lójában tyúk és tojás vita ez, hiszen egyik sem létezik a másik nélkül. Egyaránt szük­ség van a pályafenntartásira, a szertárra, a vontatásra, a biztonságtechnikai sízolgálatra és a forgalomra, hiszen mind­egyiknek a forgalom zavarta­lanságát, biztonságát kell szolgálnia. A jószándékikal, a tettre- készséggel nincs is baj. A gátló tényezők között — az utóbbi évekbeli nagy arányú felújítások ellenére — első helyen áll a vasiúti pálya egyes szakaszainak, vonalai­nak korszerűtlen, pontosab­ban szólva igen elavult volta. Néhol harminc’ éves talpfák, elhasználódott kapcsolószer- kezetek, „fáradt” sínek van­nak. Azokon a szakaszokon, ahol szennyes, elsárosodott az ágyazatba sínvégek a terhe­léskor lehajolnak, aminek következtében 15—30 centi- méteres síntörések is előfor­dulhatnak. Ha csak kettétörik a sín, akkor nincs nagyobb baj, a vonatok lassan továbbhalad­hatnak. Nagyobb csorbulás­nál a síncseréig leáll a for­galom. Előfordult már, hogy a Budapestre tartó nemzetkö­zi. gyorsot ilyen okok miatt leállította egy vonaigondozó s visszaküldte Szolnokra. Csavarhúzás a síneken Megtörtént az is, hogy az egyik sínpáron géplánc dol­gozott, a másikon pedig na­gyobb törés volt. A síncserét a szó szoros értelmében a vá­rakozó utasok szemeláttára végezték el. — Az elavult szakaszon a balesetek elkerülése a fo­kozott figyelemnek, a pálya- felügyeleti létszám áldozat­vállalásának köszönhető, — mondja Módos Ferenc, a szol­noki pályáienntartási főnök­ség vezetője. Persze, hosszabb távon ki­utat csak a felépítmény tel­jes korszerűsítése jelenthet, már csak azért is, mert a pá­lyafenntartási főnökség lét­száma az utóbbi években húsz százalékkal csökkent, feladatai pedig jelentősen nö­vekedtek. Üj munkavállaló ritkán akad, s a törzsgárdá­ban sokan készülődnek nyug­díjba. — Ezért ünnep számunkra minden munka befejezése — mondja Módos Ferenc. — Ilyen volt a száj old átmenő vágányok és a kitérők átépí­tése. Korábban azok is állan­dó gondot akoztak. A szivárgó rendszerrel a szajoli állomás víztelenítése is megoldódott. Sajnos nem mondható ez el minden állo­másról. A hatvanas évek vé­gén még a szolnoki magas- fogadó „ is párologtatásra épült. Ügy voltak vele: a rá­hulló csapadék el is párolog. Egyszer aztán a rázúduló tö­ménytelen víztől majd szét­szakadt. Víztelenítéséről utó­lag kellett gondoskodni. Ez a példa is arra ' vall, hogy egy-egy új létesítmény, vagy vágányszakasz birtok­bavétele sem jelent tétlensé­get, sokkal inkább megköve­teli az állandó felügyeletet és karbantartást. S ez sem könnyű feladat. — Most is ketten járjuk a szolnoki személypályaudvar vágányait, pedig nyolc vonal­gondozónak kellene elvégez­ni ezt a munkát —, dohog a nyugdíj előtt álló Guba György. Más szakaszon járőröző társai sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Naponta tíz ikilométemél többet-^yalogol- nak. Vihar után ismét be kell jármok a vonalat. A szolnoki pályafenntartási főnökségnek Rákostól Szajo- lig, a másik szárnyon pedig Ceglédtől Szájaiig terjed a munkaterülete. A vágány há­lózat gondozása mellett több mint 700 ezer légköbméter épület, csatornák, hidak rendbentartása is hozzája tartozik. Sokféle feladatának miként .felelhet meg? KÖVETKEZIK: Csak se­besség korlátozással Simon Béla MUNKÁSOK VÉLEMÉNYE A szocialista életmódról, a munkaversenyről A szocialista brgiádvezetők V. orszá­gos tanácskozásán megyénk küldöttei kö­zül ketten is szót kaptak: Major János, a szolnoki 7. sz. Volán Vállalat II. Rákóczi Ferenc, valamint Szabó Lajosné, a Tisza Cipőgyár Tyereskova szocialista brigád- jának vezetője. A tanácskozásról készült MTI tudósításban röviden összjoglalt felszólalásból most részletesebb ismer­tetést adunk. Meghatározó a közös munka A 7. sz. Vo­lán Vállalat 162 szocialis­ta brigádjá­nak képvise­lője hangsú­lyozta : fele­lősségteljes feladat jut a kollektívák­nak, a szocialista életmód, kialakításában. — A szocialista tudat és életmód az emberi közössé­gekben születik és fejlődik tovább — mondotta. — Ezen belül is meghatározó azon­ban a közös munka során megvalósult kapcsolat. Szo­cialista brigádjainkban a mindnyájunknak szóló fel­adatok, az elért sikerek le­hetőséget biztosítanak ehhez. A szocialista brigádmozga­lomnak ezt a feladatát s en­nek eredményességét senki sem vitathatja. Nem vélet­len, hogy a brigádmozga­lom napjainkban — a szo­cializmus teljes felépítésének időszakában — egyre erő­teljesebbé válik, a brigádok közötti versengés céljai köz- érthetőek és a mi dolgozóink mindezt magukénak vallják. — A vállalatunknál ma már természetessé vált a kommunista műszak szerve­zése és azokon a részvétel. A munka döntő többségét novemberben, decemberben végezzük el, hisz megyénk adottságai ilyenek. A mező- gazdasági és élelmiszergazda­sági szállításokra ezekben a hónapokban van szükség, s ekkor takarítják be a cukor­répát. Major János ezután arról beszélt, hogy a Volán 7. szá­mú Vállalat a tavalyi tervét 13 nappal év vége előtt tel­jesítette, s ezer gépkocsi 15 napon keresztül a megtaka­rított üzemanyaggal közleke­dett a múlt esztendőben, majd így folytatta: — Lényegesen megváltoz­tak, javultak dolgozóink munkakörülményei, s nagy léptekkel haladunk, előre a közművelődésben is. Nyolc- kilenc évvel ezelőtt a válla­latunknál dolgozók 45 szá­zaléka még nem rendelke­zett az általános iskolai vég­zettséggel. Ma már ez a szám 10 százalékra csökkent. Nap­jainkban 108-an járnak autó­forgalmi szakközépiskolába esti, levelező tagozatra, kihe­lyezett általános iskolák mű­ködnek üzemünkben, s éven­te több mint ötvenen tesz­nek gépjármű-karbantartó szakvizsgát. — Nem vitatom, hogy or­szágunkban a közúti balese­tek „stagnálása” vagy mini­mális csökkenése eredmény, hisz napról napra több és több jármű közlekedik köz­útjainkon. A közúti balese­tek nagy száma azonban, it­tasságból következik be. Mi nyolc évvel ezelőtt egy bri­gádtanácskozáson, úgy hatá­roztunk, nincs helye közöt­tünk azoknak, akik munka­idő alatt szeszes italt fo­gyasztanak. Akik pedig al­koholos állapotban jelent­keznek szolgálatra, azoknak „megengedjük”: rakodó mun­kások lehetnek egy évig és ha megbecsülik magukat, újra volán mellé ülhetnek. Felvilágosítás és meggyőzés Szabó La­josné, a Tye­reskova szo­cialista bri­gád vezetője elmondta, ta­valy 700 ezer pár lábbelivel gyártottak többet a mart­fűi Tisza Cipőgyárban, mint 1975-ben. Ebből a szocialis­ta brigádok kezdeményezé­sére, a többlet vállalásokkal, az iparág szovjet exportjá­nak teljesítéséhez, kétszáz­hatvanöt ezer pár jó minő­ségű cipő elkészítésével já­rultak hozzá. — A szocialista munka­verseny irányításában és szervezésében — mondta Szabó Lajosné — általában jól érvényesül az a követel­mény, hogy ezért a gazdasági vezetők a szakszervezettel együttesen és külön-külön is felelősek. Jó gyakorlat, hogy az éves brigádvállalá­sokhoz a tervfelad,átok mel­lett részletes irányelveket is kapunk. Nem minden eset­ben a brigádok munkájától függ ugyanis az, hogy elkép­zeléseiket valóra tudják-e váltani. Sok esetben anyag- ellátáái problémák, vagy munkaszervezési hiányossá­gok akadályozzák a tervek megvalósítását. — összességében a brigá­dok munkájának fejlődése vállalatunknál eredményes. Tudjuk azt is, hogy tevé­kenységünkben sok javítani­való van. A vállalat vezeté­sének, de a brigádoknak is egyre nagyobb követelményt kell a közösségi magatartás­sal, a kulturális munkával és az önképzéssel szemben támasztani. Mi, brigádveze­tők fontosnak tartjuk a fel­világosítás és a meggyőzés módszerét. Éppen ezért a szervezéshez, a mozgósítás­hoz megfelelően tájékoztat­ni kell a kollektívák veze­tőit. Jobban be kell vonni a brigádvezetőket a gazdasá­gi célkitűzések kijelölésébe, a döntések kialakításába. A terv készítésénél ma még elsősorban csak a brigád­vezetőket kérdezik meg, így a jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy eze­ket a problémákat a kis kö­zösségekkel is megvitassák. Ahhoz, hogy reális gazdasá­gi tervek készüljenek nélkü­lözhetetlen a kollektívák ta­pasztalata és véleménye. Minden dolgozó — brigád­tag és brigádvezető — meg­tisztelő lehetősége a válla­lati szintű gazdasági dönté­sek kialakításánál a közre­működés. A munkahelyen ez a lehetőség kötelességgé és feladattá válik. A Tisza Cipőgyár tűzőnő­je ezután arról beszélt, hogy a brigádvezetőknek segíte­niük kell, hogy a tagok bi­zonyíthassák képességeiket, szakértelmüket és gyakorla­ti tapasztalataikat. A kötele­zettségek a vállalások kiala­kításnak egyik fóruma a bri­gádértekezlet. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy ez a tanácskozás az értékelés fóruma is legyen. — A brigád,vezetők bevo­nása a vállalati feladatok kidolgozásába, a végrehajtás ellenőrzésébe, egyre nagyobb követelmény. Ez a módszer elősegíti azt, hogy a dönté­sekben a gazdasági szempon­tok mellett nagyobb hang­súlyt kapjon a társadalmi, emberi kérdések mérlegelése is. Jelentősége: eredménye­sen szolgálja a munkahelyi demokrácia fejlesztését. A brigádvezetők erre egyre al­kalmasabbak, felkészültségü­ket segítik a különböző tan­folyamok, oktatások, megbe­szélések. Építőipari ifjúsági konferencia Eredményes negyedév Farmeröltönyök hazai anyagból Jó eredménnyel zárták az év első negyedét a Jászsági Ruhaipari Szövetkezetben. Az egyesülést követő máso­dik esztendőt a szövetkezet a keresett — farmeranyag­ból készült — szabadidő kosz­tümök, a lányka, bakfis és női tavaszi kabátok gyártá­sával kezdte. A szövetkezet idei terve 102 millió forint termelési érték előállítása. Meghaladja a 4 millió forintot azoknak az exportra készülő farmer kosztümöknek az értéke, amelyeket az egyesült szö­vetkezet az idén először ha­zai anyagból gyárt. Mintegy 65 millió forint értékben egyenruházati cikkeket ké­szítenek a Volánnak, a pos­tának és a mentőszolgálat­nak. Több mint 20 millió fo­rintért gyermek- és nőikabá- tot szállítanak a Centrum Kereskedelmi Vállalatnak. Kedden a Technika Há­zában megkezdődött a III- építőipari ifjúsági konferen­cia az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület szervezésé­ben. A kétnapos rendezvényt Sárosi János építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes nyitotta meg: bevezetőjében az ágazat V. ötéves tervfeladatairól beszélt. Mint rámutatott, az építő­ipar megnövekedett felada­tait a hatékonyság fokozásá­val, az eszközök jobb ki­használásával, a korszerű építési módok széles körű al­kalmazásával lehet csak megvalósítani. A következő években az építő tevékeny­séget nagyfokú területi kon­centráció jellemzi majd, el­sősorban Észak-Magyaror- szágon, Pest megyében, a fővárosban és Észak-Dunán- túlon valósulnak meg új be­ruházások. Észak-Dunántúlon a bicskei gyűjtőerőmű, a du­naújvárosi acélmű, és a pak­si atomerőmű, Budapesten pedig sportcsarnok épül. Az iparágra háruló feladatok megoldásához a mintegy 200 ezer fiatal munkájára, akti­vitására különösen nagy szükség van, — mondta be­fejezésül a miniszterhelyet­tes. A megnyitó után megkezd­te munkáját a tanácskozás. Tucatnyi előadás hangzik el, s nagy részük a fiatal szak­emberek munkahelyi beil­leszkedésének -kérdéseit tag­lalja. Az első lépések zökke­nőmentes megtételéhez a tu­dományos egyesület is széles körű segítséget nyújt, a pályakezdő fiataloknak alkalmat teremt ugyanis a szakmai ismeretek bő­vítésére s a közéletben bizonyos jártasság meg­szerzésére­Szerdán a konferencia elő­adásokkal, hozzászólásokkal folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom