Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

1977. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hm fl hajdúsági cukorgyár Jól halad az építés. Négyszintes épülettel gazdagodik majd Jászberény főtere. Az épület föld­szintjén lesz az OTP jászberényi fiókjának új székháza, ott kap otthont a konfekció divatáru­ház és a bútorbolt állandó bemutatóterme is. Az üzletsor felett épül az OTP beruházásában 36 két- és háromszobás összkomfortos lakás. A Jászsági Építőipari Szövetkezet kivitelezésében épülő 40 millió forintos költségű létesítményt 1978 novemberében adják át. szabályozás eszköze is A hitelek szerepe a gazdasági életben A gyár alapkövének letéte­lére mostanában készülődnek a Hajdú—Bihar megyei Ka­­ba nagyközség határában. Persze ez csak amolyan jel­képes mozzanat lesz, hiszen ki tartotta volna szükséges­nek az ünnepélyes aktust, amikor nekiláttak az új épü­letek alapozásának? A Len­gyelországból jött munkások Ma hétszáz lengyel mér­nök, technikus és munkás buzgólkodik Kábán — kulcs­rakészen ők adják majd át a magyar megrendelőnek a gyárat, az ország tizenkette­dik cukorgyárát. Még jó két esztendő telik el addig: 1979 májusa a kitűzött határidő, akkor kezdik meg az úgyne­vezett hidegpróbát. Szeptem­berben pedig már az új ter­meléssel folytatódhat a pró­baüzemelés, de a voltakép­peni üzembehelyezés terve­zett időpontja: 1979. decem­ber 31. Addig még sok víz el­­folydogál a közeli Keleti Fő­csatornában, s ezzel szinte párhuzamosan gyarapszik a lengyel építők száma: a be­ruházás finisében hozzávető­leg kétezren lesznek. Az egész import értéke 129 mil­lió rubelre rúg, de a teljes — Mennyi lesz a gyár fel­dolgozó képessége? — Legnagyobb teljesítmé­nyű gyárunk lesz a kábái: naponta hatezer tonna cukor­répát tud földolgozni. A te­rületet 1976 júliusában vet­ték át a lengyelek, a kábái téesz és a Berettyóújfalui Ál­lami Gazdaság földjein. Jó termőképességű földekről van szó, a minisztérium te­hát igyekszik csökkenteni az UGRDKER-Hnálat Kisgépek a háztájinak Növényvédöszerek Bemutatók Megélénkült a forgalom az AGROKER szolnoki telepén. Viszik a gépekhez a szüksé­ges alkatrészeket, szállítják a mezőgazdasági gépeket és a növényvédőszereket. Az ellátásra nem lehet kü­lönösebb panasz. A háztáji gazdaságok és a kistermelők részére rendszeres járatok­kal szállítják az áfészek üz­leteibe az árut, de a központi telepen is van kiszolgálás. Ölasz importból megérkez­tek a kistraktorok. A megye több településén, elsősorban a háztáji gazdaságoknak, ta­nácsadással és értékesítéssel egybekötött kiállításokat ren­dez az AGROKER. Jászbe­rényben most fejeződött be hasonló bemutató, a jövő hé­ten Tiszafüreden rendezik az újabbat. Traktorból — a T 130 M típus kivételével — minden igényt ki tudnak elégíteni, az összes magajáró, zöldtakar­mány betakarító és arató­cséplőgépekből szintén. Az SZK—5 és az SZK—6 típu­sokhoz a választék bővítésé­re kis mennyiségben E—512 és Bizon-Gigant típusú kom­bájnokat is beszereztek. Jó az ellátás szállítógépekből és pótkocsikból is. Felkészültek az öntözésre. Már értékesítik a korszerű magajáró öntöző­gépeket, szárnyvezetékeket — átemelő szivattyúkból azon­ban kevés van. Az AGRO­KER forgalma az idén eddig meghaladta a 160 millió fo­rintot. A növényvédőszerek­ből — gyomirtók, gomba­­ölök és rovarölők — megfe­lelő választék várja a vásár­lókat. ugyanis nem tétlenkedtek: a 70 építményből 20 mór emel­kedik, amiként hozzáláttak a leendő szennyvíztárolók föld­munkáihoz is. (Fontos szere­pük lesz e tárolóknak: kör­nyezetvédelmi okokból ugyanis csak kétesztendős visszatartás után szabad élő vízbe ereszteni a szennyvizet, a cukorgyártás e nélkülözhe­tetlen velejáróját.) beruházás forintra átszámí­tott értéke 7,8 milliárd. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium élel­miszeripari főosztályán dr. Boros Imre fogja össze a be­ruházás valamennyi szálát. Tőle érdeklődtem a pillanat­nyi képről, s az elképzelé­sekről. — Ma 150 napos idénye van a cukorgyáraknak — mondja. — Ilyen hosszú ideig üzembiztosán csak nagy nehézségek árán működtet­hetők a gyárak: továbbá gyakori, hogy a hosszú ideig tartó tárolás alatt elrothad az alapanyag, a répa. Vagyis sem az iparnak, sem a me­zőgazdaságnak nem ideális ez az állapot. Az új gyár ré­vén viszont elérhetjük, hogy átlagosan 115—120 napra csökken majd a cukorgyár­tási kampány ideje. igénybe vett területet. Négy­száz hektárba szabták meg, bár eredetileg többet jelöl­tek ki. Maga a gyár ugyan csak 70 hektárt foglal el, ám a szennyvíztárolók, a fásí­tások, a hatvan lakásos telep, s egy száz fős munkásszálló is területet igényel. A kicsiny lakónegyedet, s a munkás­­szállót a magyar fél építi, miként a kapun kívüli be­ruházások — utak, vasutak, A szolnoki Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat leg­főbb tevékenysége: lakóhá­zak, iskolák, óvodák, egész­ségügyi intézmények felújí­tása. De részt vesznek kisebb beruházások megvalósításá­ban sőt neonokat terveznek és ők a világító testek kar­bantartói is. Szolnokon pél­dául a Verseghy úton ÁBC- áruházat építenek az idén, ugyanott a piactéri Centrum pavilonból ezer adagos önki­­szolgáló éttermet, s kétezer adagos konyhát alakítanak ki, az Ady Endre úton pedig ők készítik a Finom Falatok boltját. A vállalat termelési ér­téke tavaly 47 millió fo­rint volt, kevesebb mint 1975-ben. Tevékenykedé­sük több hozzájuk ha­sonló szolgáltató üzem munkáját, küszködését „fémjelzi.” A épületek felújításánál a költségeket és a határidők betartását legjobban a mun­kák előkészítése befolyásolja. A vállalat vezetői elmondták, hogy az előkészítéshez, a tervezéshez nincs elegendő adat. A felújítási munkála­tokhoz alig-alig lehet teljes pontossággal terveket készí­teni. Ismeretlen vezetékkel, építési megoldással, műszaki problémákkal találkoznak nap mint nap a munkások. A munka megáll, következmé­nye: termódosítás, határidő­eltolódás. A tervező vállala­tok harmadrangúan kezelik a felújítási tervek nagy részét. A gyors, megbízható doku­mentációk készítésére nem energiaszolgáltatás, és így to­vább — is a mi dolgunk. — Ügy tudom, a lengyel partner nagy tapasztalatok­kal rendelkezik a cukorgyár­létesítésben ... — Igen, hiszen építettek cukorgyárat Görögországban, Algírban, építenek az NDK- ban, a Szovjetunióban, egy­szóval hozzávetőleg harminc gyárat emeltek már külföl­dön. Mégis: a kábái lesz az első, amelyet kulcsrakész ál­lapotban adnak át: minden építőanyagot Lengyelország­ból hoznak, kivéve a kavi­csot, a homokot, a zúzott kö­vet. — A Hajdúsági Agráripari Egyesülés egy esztendeje úgy alakult meg, hogy tagjai közé számították a leenedő kábái cukorgyárat is ... 80 kilométerről 42 kilométerre — Ebben azóta történt módosulás: nem tagja a gyár az egyesülésnek, de termé­szetszerűen ha megindul sok gondot levesz majd az itte­ni téesz-ek és állami gazda­ságok válláról. Hiszen meg­­épültéig a köztudomásúan magas hozamokat produkáló nádudvari Vörös Csillag Tsz, de a táj más gazdaságai úgy­szintén arra kényszerülnek, hogy a Dunántúlra, vagy Szerencsre szállítsák répater­mésüket. A körzetnek 13 ezer hektár a cukorrépa ve­tésterülete, elképzelhető, mi­be kerül a répa elfuvarozta­­tása többszáz kilométerre. Az átlagosan kalkulált szál­lítási távolság is 80 kilomé­ter, ami a kábái gyár meg­­épültével — megfeleződik'. Mégpedig úgy lesz 42 kilo­méter, hogy közben kétezer­­kétezerötszáz hektárral nö­velhető .a körzet répatermő területe. ösztönöznek a gazdasági sza­bályzók sem. Sajnos, lét­szám- és szakemberhiány mi­att gyakran az ingatlankezelő szervek sem fordítanak kellő gondot a tervek vizsgálatára, módosítására. Mit tehet a vállalat? Alkalmazkodik. Az épületek felújításá­hoz egyedi szerkezetek, egyedi gyártmányok kel­lenek. Szűk az építési te­rület — gyakran egy la­­kásnyi — és sok gonddal jár az anyagok beszerzé­se, kezelése is. A felújítás nehezen gépe­síthető, temérdek „élőmun­kát” igényel. A vállalat éven­te százezreket költ kisebb masinákra, amelyek nyugati országokból érkeznek ha­zánkba. A baj ott kezdődik, hogy egy-egy festékszóró vagy horonymaró már nem azonos a hagyományos építő­ipari eszközökkel. Nagyobb gondosságot kíván, mint az ecset vagy a malteroskanál. Nem lehet a munka végezté­vel eldobni, ott hagyni őket. Tisztítani, karbantartani kell a kényes szerkezeteket, s ez nem mindig történik meg. Ha már a vállalati fegye­lemről, a dolgozók magatar­tásáról beszélünk: itt is ki­sért az egyik építőipari be­tegség, nem becsülik meg egymás munkáját a külön­böző szakmák képviselői. A villanyszerelő tönkreteszi a tapétát, a tapétázó a parket­tát, és sorolhatnánk tovább. A munka- és üzemszerve­zés a szolgáltatásban is je­lentős kérdés. Sajnos, az imént említett előkészítés, NDK—magyar Munkaerő­együttműködés A magyar—NDK munka­erő-együttműködési egyez­mény alapján eddig már több mint 28 ezer magyar fiatal dolgozott a Német De­mokratikus Köztársaságban. Munkájuk, helytállásuk to­vább mélyítette a két nép barátságát. Az elmúlt idő­szakban mintegy 20 százalé­kuk szerzett szakmunkás bi­zonyítványt, és jelentős azoknak a száma, akik bo­nyolultabb technológiai fo­lyamatokkal, munkaszerve­zési módszerekkel is ismer­kedtek. Az 1976—80-as idő­szakra szóló egyezmény köl­csönössé tette az együttmű­ködést olymódon, hogy az NDK-bói is érkeznek fiata­lok magyarországi vállala­tokhoz. valamint a pótmunkák szer­vezetlensége mellett, nehéz jól kihasználni a munkaidőt. „Amit ma megcsinálunk, hol­nap szétverjük” — mondják a munkások. Az elaprózott munka, a gyakori „felvonu­lás”, az átállások nemcsak a kieső időt, hanem a költsége­ket is növelik. S itt ismét a tervekhez kanyarodik vissza a bűvös kör. Az idén márci­usban a vállalat még nem rendelkezik egyetlen szerző­déssel, egyetlen hitelfedezeti igazolással sem. A vezetők széttárják karjukat: „Nem ad a Jász—Nagykun Vendég­látó, nem ad az Élelmiszer Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, nem ad az IKV, s így tovább...” Tavaly példá­ul az IKV a lekötött teljesít­ményből 16 millió forint ér­tékűt visszavont, következ­mény: rohanás munkák után. Nehéz ilyen körülmények között nemcsak tervezni, szervezni, de dolgozni is. A legtöbb baj okozója a tervszerűtlenség, ame­lyet megszűntethetnének azzal, ha a vállalatnál tervezőcsoportot alakíta­nának ki. Nincs hosszas levelezés, határidő csúszás — hisz „há­zon belül” intézkedhetnek a felvetődő váratlan problé­mákról. Sok gondot elkerül­hetnének a szerződések pon­tos betartásával, a kivitele­zők, a megrendelők egyaránt. Nem kevés feladat vár a vál­lalat munkásaira sem, ők te­hetik a legtöbbet a jó minő­ség s a belső fegyelem meg­tartásáért. H. J. a népgazdaság egésze, hanem annak elemi egy­ségei, a vállalatok és a szö­vetkezetek is folyamatosan fejlődnek, évről évre növe­lik termelésüket, a forgalmi ágazatban működő vállala­tok pedig az értékesítést. A nagyobb termeléshez, forga­lomhoz természetesen a ko­rábbinál, az előző évinél több anyagra, félkészárura van szükség. Ez fejeződik ki a növekvő termelés-forgalom ugyancsak növekvő forgóesz­köz-szükségletében. Ennek egy részét a vállalatoknak saját pénzükből — általában a fejlesztési alapból — kell előteremteniök, másik ré­szére pedig előleget, hitelt, úgynevezett forgóeszközhiteit vesznek fel a banktól. Népgazdasági átlagban a vállalatok 80—85 százalékos arányban saját erejükből fi­nanszírozzák az újraterme­lést. Ez az arány gazdasági ágazatonként eltérő; a mező­­gazdaság szövetkezeti szek­torában kb. 95 százalék, az iparban a népgazdasági át­lag szerinti, míg a kis- és nagykereskedelemben jóval alacsonyabb. Az egyes gaz­dasági ágazatok, vállalatok termeléssel összefüggő esz­köz- és hiteligényét a ter­melés-értékesítés időbeni kapcsolatát meghatározó ter­mészeti-technológiai gyártási tényezők is döntően befolyá­solják. Különösképpen szem­betűnő ez a termelőszövet­kezetek esetében, amelyek egy-egy naptári év átlagá­ban túlnyomórészben saját eszközeikből fedezik terme­lési kiadásaikat. Az év első felében azonban a szövetke­zeteknek is több hitel szűk-. séges, mert egész évi be­szerzéseik, anyagvásárlásaik majd kétharmada ekkor tör­ténik, az egész évi értékesí­tésből, árbevételből viszont aTig 27—29 százalék jut erre az időszakra. A hitelek másik fajtáját a beruházási hitelek alkotják. Amíg a forgóeszközhitelek­nek az az alapvető szerepük, hogy az éves tervvel össz­hangban biztosítsák a ter­melők, a felhasználók és a forgalmazók eszköz- és pénz­szükségletét, a beruházási hitelek az ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célok — a termékszerkezet átalakítása, adott esetben kormány- és- rekonstrukciós programok, exportfejlesztés stb. — megvalósítását szol­gálják. Eltérő szerepükből következik, hogy a forgóesz­közhitei általában rövidle­járatú, míg a beruházási hi­telek közép- és hosszúlejá­­ratúak. Leglényegesebb az a különbség, hogy a forgóesz­közhitel-nyújtás alapvető feltétele, hogy az adott gaz­dasági tevékenységet reali­zálni, értékesíteni tudják, míg a beruházási hitelek a tevékenység jövedelmezősé­ge, gazdaságossága tekinteté­ben is — rendszerint magas — követelményeket támasz­tanak. A beruházási hitelek sze­repe számokkal is kifejez­hető. Ebben a tervidőszak­ban 850—870 milliárd fo­rintot fordítunk a szocialista szektor beruházásaira, s en­nek mintegy fele — 420 mil­liárd forint vállalati beru­házás lesz. A vállalati be­ruházásokból öt év alatt mintegy 100 milliárd forint értékű hitelekből valósul meg. Vannak egyéb hitelek is. Ebbe a kategóriába tartozik a műszaki fejlesztési alapot megelőlegező hitel, s néhány kevésbé népszerű hitelfajta, mint* például a veszteséghi­tel és a szanálási hitel. A külkereskedelmi tevékeny­séggel, a tőkés exporttal ösz­­szefüggő sajátos hitel a le­számítolás. Ebben az eset­ben a külföldi vevő megha­tározott időpontra szóló adós­levelét — váltóját, forgat­ható értékpapírját — a fize­tés esedékessége előtt leszá­mítolja a bank, s a vétel­árat forintban jóváírja az exportáló vállalatnak. A külső piaci, a fejlődő orszá­gokban történő értékesítés további hitelfajtája az ex­port célhitel. A nagyberen­dezések ugyanis csak hitel­­nyújtás keretében értékesít­hetők; a termelés és az ár­bevétel többesztendős idő­tartamát hidalja át ez a hitelfajta, amely nélkül a nagyberendezéseket gyártó vállalatok aligha exportál­hatnák termékeiket. , tőkés és a fej­lődő országok­kal való áru­csereforgalomban is fontos szerepet játszik a hitel, amely többnyire a nemzetközi ke­reskedelemben meghonoso­dott fizetési feltételek sze­rint kerül folyósításra. Ezek tulajdonképpen áruhitelek, amelyeket egyidejűleg nyúj­tunk és igénybe veszünk. Egyes fejlődő országoknak, amelyek rendszerint legje­lentősebb partnereink, gyak­ran kormány-, illetve célhi­teleket nyújtunk magyar áruk — leginkább komplett berendezések — vásárlásá­hoz. Nemzetközi . hitelkap­csolatainknak újabban a fi­nánchitelek is fontos össze­tevői. Ezeket a hiteleket, amelyek szabadon felhasz­nálhatók nemzetközi fizeté­sekre, többnyire a hazai ipar­­fejlesztéshez szükséges ja­vak megvásárlására, a tőkés világ pénzpiacain a nagy nemzetközi bankoktól vesz­­szük fel. G. I. Lengyel-magyar együttműködéssel Naponta 6000 tonna K. N. Nehéz helyzetben az Építő-, Javító» és Szolgáltató Vállalat Kiút _______ a nagyobb szervezettség Nemcsak fl fejlett

Next

/
Oldalképek
Tartalom