Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
1977. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hm fl hajdúsági cukorgyár Jól halad az építés. Négyszintes épülettel gazdagodik majd Jászberény főtere. Az épület földszintjén lesz az OTP jászberényi fiókjának új székháza, ott kap otthont a konfekció divatáruház és a bútorbolt állandó bemutatóterme is. Az üzletsor felett épül az OTP beruházásában 36 két- és háromszobás összkomfortos lakás. A Jászsági Építőipari Szövetkezet kivitelezésében épülő 40 millió forintos költségű létesítményt 1978 novemberében adják át. szabályozás eszköze is A hitelek szerepe a gazdasági életben A gyár alapkövének letételére mostanában készülődnek a Hajdú—Bihar megyei Kaba nagyközség határában. Persze ez csak amolyan jelképes mozzanat lesz, hiszen ki tartotta volna szükségesnek az ünnepélyes aktust, amikor nekiláttak az új épületek alapozásának? A Lengyelországból jött munkások Ma hétszáz lengyel mérnök, technikus és munkás buzgólkodik Kábán — kulcsrakészen ők adják majd át a magyar megrendelőnek a gyárat, az ország tizenkettedik cukorgyárát. Még jó két esztendő telik el addig: 1979 májusa a kitűzött határidő, akkor kezdik meg az úgynevezett hidegpróbát. Szeptemberben pedig már az új termeléssel folytatódhat a próbaüzemelés, de a voltaképpeni üzembehelyezés tervezett időpontja: 1979. december 31. Addig még sok víz elfolydogál a közeli Keleti Főcsatornában, s ezzel szinte párhuzamosan gyarapszik a lengyel építők száma: a beruházás finisében hozzávetőleg kétezren lesznek. Az egész import értéke 129 millió rubelre rúg, de a teljes — Mennyi lesz a gyár feldolgozó képessége? — Legnagyobb teljesítményű gyárunk lesz a kábái: naponta hatezer tonna cukorrépát tud földolgozni. A területet 1976 júliusában vették át a lengyelek, a kábái téesz és a Berettyóújfalui Állami Gazdaság földjein. Jó termőképességű földekről van szó, a minisztérium tehát igyekszik csökkenteni az UGRDKER-Hnálat Kisgépek a háztájinak Növényvédöszerek Bemutatók Megélénkült a forgalom az AGROKER szolnoki telepén. Viszik a gépekhez a szükséges alkatrészeket, szállítják a mezőgazdasági gépeket és a növényvédőszereket. Az ellátásra nem lehet különösebb panasz. A háztáji gazdaságok és a kistermelők részére rendszeres járatokkal szállítják az áfészek üzleteibe az árut, de a központi telepen is van kiszolgálás. Ölasz importból megérkeztek a kistraktorok. A megye több településén, elsősorban a háztáji gazdaságoknak, tanácsadással és értékesítéssel egybekötött kiállításokat rendez az AGROKER. Jászberényben most fejeződött be hasonló bemutató, a jövő héten Tiszafüreden rendezik az újabbat. Traktorból — a T 130 M típus kivételével — minden igényt ki tudnak elégíteni, az összes magajáró, zöldtakarmány betakarító és aratócséplőgépekből szintén. Az SZK—5 és az SZK—6 típusokhoz a választék bővítésére kis mennyiségben E—512 és Bizon-Gigant típusú kombájnokat is beszereztek. Jó az ellátás szállítógépekből és pótkocsikból is. Felkészültek az öntözésre. Már értékesítik a korszerű magajáró öntözőgépeket, szárnyvezetékeket — átemelő szivattyúkból azonban kevés van. Az AGROKER forgalma az idén eddig meghaladta a 160 millió forintot. A növényvédőszerekből — gyomirtók, gombaölök és rovarölők — megfelelő választék várja a vásárlókat. ugyanis nem tétlenkedtek: a 70 építményből 20 mór emelkedik, amiként hozzáláttak a leendő szennyvíztárolók földmunkáihoz is. (Fontos szerepük lesz e tárolóknak: környezetvédelmi okokból ugyanis csak kétesztendős visszatartás után szabad élő vízbe ereszteni a szennyvizet, a cukorgyártás e nélkülözhetetlen velejáróját.) beruházás forintra átszámított értéke 7,8 milliárd. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztályán dr. Boros Imre fogja össze a beruházás valamennyi szálát. Tőle érdeklődtem a pillanatnyi képről, s az elképzelésekről. — Ma 150 napos idénye van a cukorgyáraknak — mondja. — Ilyen hosszú ideig üzembiztosán csak nagy nehézségek árán működtethetők a gyárak: továbbá gyakori, hogy a hosszú ideig tartó tárolás alatt elrothad az alapanyag, a répa. Vagyis sem az iparnak, sem a mezőgazdaságnak nem ideális ez az állapot. Az új gyár révén viszont elérhetjük, hogy átlagosan 115—120 napra csökken majd a cukorgyártási kampány ideje. igénybe vett területet. Négyszáz hektárba szabták meg, bár eredetileg többet jelöltek ki. Maga a gyár ugyan csak 70 hektárt foglal el, ám a szennyvíztárolók, a fásítások, a hatvan lakásos telep, s egy száz fős munkásszálló is területet igényel. A kicsiny lakónegyedet, s a munkásszállót a magyar fél építi, miként a kapun kívüli beruházások — utak, vasutak, A szolnoki Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat legfőbb tevékenysége: lakóházak, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények felújítása. De részt vesznek kisebb beruházások megvalósításában sőt neonokat terveznek és ők a világító testek karbantartói is. Szolnokon például a Verseghy úton ÁBC- áruházat építenek az idén, ugyanott a piactéri Centrum pavilonból ezer adagos önkiszolgáló éttermet, s kétezer adagos konyhát alakítanak ki, az Ady Endre úton pedig ők készítik a Finom Falatok boltját. A vállalat termelési értéke tavaly 47 millió forint volt, kevesebb mint 1975-ben. Tevékenykedésük több hozzájuk hasonló szolgáltató üzem munkáját, küszködését „fémjelzi.” A épületek felújításánál a költségeket és a határidők betartását legjobban a munkák előkészítése befolyásolja. A vállalat vezetői elmondták, hogy az előkészítéshez, a tervezéshez nincs elegendő adat. A felújítási munkálatokhoz alig-alig lehet teljes pontossággal terveket készíteni. Ismeretlen vezetékkel, építési megoldással, műszaki problémákkal találkoznak nap mint nap a munkások. A munka megáll, következménye: termódosítás, határidőeltolódás. A tervező vállalatok harmadrangúan kezelik a felújítási tervek nagy részét. A gyors, megbízható dokumentációk készítésére nem energiaszolgáltatás, és így tovább — is a mi dolgunk. — Ügy tudom, a lengyel partner nagy tapasztalatokkal rendelkezik a cukorgyárlétesítésben ... — Igen, hiszen építettek cukorgyárat Görögországban, Algírban, építenek az NDK- ban, a Szovjetunióban, egyszóval hozzávetőleg harminc gyárat emeltek már külföldön. Mégis: a kábái lesz az első, amelyet kulcsrakész állapotban adnak át: minden építőanyagot Lengyelországból hoznak, kivéve a kavicsot, a homokot, a zúzott követ. — A Hajdúsági Agráripari Egyesülés egy esztendeje úgy alakult meg, hogy tagjai közé számították a leenedő kábái cukorgyárat is ... 80 kilométerről 42 kilométerre — Ebben azóta történt módosulás: nem tagja a gyár az egyesülésnek, de természetszerűen ha megindul sok gondot levesz majd az itteni téesz-ek és állami gazdaságok válláról. Hiszen megépültéig a köztudomásúan magas hozamokat produkáló nádudvari Vörös Csillag Tsz, de a táj más gazdaságai úgyszintén arra kényszerülnek, hogy a Dunántúlra, vagy Szerencsre szállítsák répatermésüket. A körzetnek 13 ezer hektár a cukorrépa vetésterülete, elképzelhető, mibe kerül a répa elfuvaroztatása többszáz kilométerre. Az átlagosan kalkulált szállítási távolság is 80 kilométer, ami a kábái gyár megépültével — megfeleződik'. Mégpedig úgy lesz 42 kilométer, hogy közben kétezerkétezerötszáz hektárral növelhető .a körzet répatermő területe. ösztönöznek a gazdasági szabályzók sem. Sajnos, létszám- és szakemberhiány miatt gyakran az ingatlankezelő szervek sem fordítanak kellő gondot a tervek vizsgálatára, módosítására. Mit tehet a vállalat? Alkalmazkodik. Az épületek felújításához egyedi szerkezetek, egyedi gyártmányok kellenek. Szűk az építési terület — gyakran egy lakásnyi — és sok gonddal jár az anyagok beszerzése, kezelése is. A felújítás nehezen gépesíthető, temérdek „élőmunkát” igényel. A vállalat évente százezreket költ kisebb masinákra, amelyek nyugati országokból érkeznek hazánkba. A baj ott kezdődik, hogy egy-egy festékszóró vagy horonymaró már nem azonos a hagyományos építőipari eszközökkel. Nagyobb gondosságot kíván, mint az ecset vagy a malteroskanál. Nem lehet a munka végeztével eldobni, ott hagyni őket. Tisztítani, karbantartani kell a kényes szerkezeteket, s ez nem mindig történik meg. Ha már a vállalati fegyelemről, a dolgozók magatartásáról beszélünk: itt is kisért az egyik építőipari betegség, nem becsülik meg egymás munkáját a különböző szakmák képviselői. A villanyszerelő tönkreteszi a tapétát, a tapétázó a parkettát, és sorolhatnánk tovább. A munka- és üzemszervezés a szolgáltatásban is jelentős kérdés. Sajnos, az imént említett előkészítés, NDK—magyar Munkaerőegyüttműködés A magyar—NDK munkaerő-együttműködési egyezmény alapján eddig már több mint 28 ezer magyar fiatal dolgozott a Német Demokratikus Köztársaságban. Munkájuk, helytállásuk tovább mélyítette a két nép barátságát. Az elmúlt időszakban mintegy 20 százalékuk szerzett szakmunkás bizonyítványt, és jelentős azoknak a száma, akik bonyolultabb technológiai folyamatokkal, munkaszervezési módszerekkel is ismerkedtek. Az 1976—80-as időszakra szóló egyezmény kölcsönössé tette az együttműködést olymódon, hogy az NDK-bói is érkeznek fiatalok magyarországi vállalatokhoz. valamint a pótmunkák szervezetlensége mellett, nehéz jól kihasználni a munkaidőt. „Amit ma megcsinálunk, holnap szétverjük” — mondják a munkások. Az elaprózott munka, a gyakori „felvonulás”, az átállások nemcsak a kieső időt, hanem a költségeket is növelik. S itt ismét a tervekhez kanyarodik vissza a bűvös kör. Az idén márciusban a vállalat még nem rendelkezik egyetlen szerződéssel, egyetlen hitelfedezeti igazolással sem. A vezetők széttárják karjukat: „Nem ad a Jász—Nagykun Vendéglátó, nem ad az Élelmiszer Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, nem ad az IKV, s így tovább...” Tavaly például az IKV a lekötött teljesítményből 16 millió forint értékűt visszavont, következmény: rohanás munkák után. Nehéz ilyen körülmények között nemcsak tervezni, szervezni, de dolgozni is. A legtöbb baj okozója a tervszerűtlenség, amelyet megszűntethetnének azzal, ha a vállalatnál tervezőcsoportot alakítanának ki. Nincs hosszas levelezés, határidő csúszás — hisz „házon belül” intézkedhetnek a felvetődő váratlan problémákról. Sok gondot elkerülhetnének a szerződések pontos betartásával, a kivitelezők, a megrendelők egyaránt. Nem kevés feladat vár a vállalat munkásaira sem, ők tehetik a legtöbbet a jó minőség s a belső fegyelem megtartásáért. H. J. a népgazdaság egésze, hanem annak elemi egységei, a vállalatok és a szövetkezetek is folyamatosan fejlődnek, évről évre növelik termelésüket, a forgalmi ágazatban működő vállalatok pedig az értékesítést. A nagyobb termeléshez, forgalomhoz természetesen a korábbinál, az előző évinél több anyagra, félkészárura van szükség. Ez fejeződik ki a növekvő termelés-forgalom ugyancsak növekvő forgóeszköz-szükségletében. Ennek egy részét a vállalatoknak saját pénzükből — általában a fejlesztési alapból — kell előteremteniök, másik részére pedig előleget, hitelt, úgynevezett forgóeszközhiteit vesznek fel a banktól. Népgazdasági átlagban a vállalatok 80—85 százalékos arányban saját erejükből finanszírozzák az újratermelést. Ez az arány gazdasági ágazatonként eltérő; a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában kb. 95 százalék, az iparban a népgazdasági átlag szerinti, míg a kis- és nagykereskedelemben jóval alacsonyabb. Az egyes gazdasági ágazatok, vállalatok termeléssel összefüggő eszköz- és hiteligényét a termelés-értékesítés időbeni kapcsolatát meghatározó természeti-technológiai gyártási tényezők is döntően befolyásolják. Különösképpen szembetűnő ez a termelőszövetkezetek esetében, amelyek egy-egy naptári év átlagában túlnyomórészben saját eszközeikből fedezik termelési kiadásaikat. Az év első felében azonban a szövetkezeteknek is több hitel szűk-. séges, mert egész évi beszerzéseik, anyagvásárlásaik majd kétharmada ekkor történik, az egész évi értékesítésből, árbevételből viszont aTig 27—29 százalék jut erre az időszakra. A hitelek másik fajtáját a beruházási hitelek alkotják. Amíg a forgóeszközhiteleknek az az alapvető szerepük, hogy az éves tervvel összhangban biztosítsák a termelők, a felhasználók és a forgalmazók eszköz- és pénzszükségletét, a beruházási hitelek az ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célok — a termékszerkezet átalakítása, adott esetben kormány- és- rekonstrukciós programok, exportfejlesztés stb. — megvalósítását szolgálják. Eltérő szerepükből következik, hogy a forgóeszközhitei általában rövidlejáratú, míg a beruházási hitelek közép- és hosszúlejáratúak. Leglényegesebb az a különbség, hogy a forgóeszközhitel-nyújtás alapvető feltétele, hogy az adott gazdasági tevékenységet realizálni, értékesíteni tudják, míg a beruházási hitelek a tevékenység jövedelmezősége, gazdaságossága tekintetében is — rendszerint magas — követelményeket támasztanak. A beruházási hitelek szerepe számokkal is kifejezhető. Ebben a tervidőszakban 850—870 milliárd forintot fordítunk a szocialista szektor beruházásaira, s ennek mintegy fele — 420 milliárd forint vállalati beruházás lesz. A vállalati beruházásokból öt év alatt mintegy 100 milliárd forint értékű hitelekből valósul meg. Vannak egyéb hitelek is. Ebbe a kategóriába tartozik a műszaki fejlesztési alapot megelőlegező hitel, s néhány kevésbé népszerű hitelfajta, mint* például a veszteséghitel és a szanálási hitel. A külkereskedelmi tevékenységgel, a tőkés exporttal öszszefüggő sajátos hitel a leszámítolás. Ebben az esetben a külföldi vevő meghatározott időpontra szóló adóslevelét — váltóját, forgatható értékpapírját — a fizetés esedékessége előtt leszámítolja a bank, s a vételárat forintban jóváírja az exportáló vállalatnak. A külső piaci, a fejlődő országokban történő értékesítés további hitelfajtája az export célhitel. A nagyberendezések ugyanis csak hitelnyújtás keretében értékesíthetők; a termelés és az árbevétel többesztendős időtartamát hidalja át ez a hitelfajta, amely nélkül a nagyberendezéseket gyártó vállalatok aligha exportálhatnák termékeiket. , tőkés és a fejlődő országokkal való árucsereforgalomban is fontos szerepet játszik a hitel, amely többnyire a nemzetközi kereskedelemben meghonosodott fizetési feltételek szerint kerül folyósításra. Ezek tulajdonképpen áruhitelek, amelyeket egyidejűleg nyújtunk és igénybe veszünk. Egyes fejlődő országoknak, amelyek rendszerint legjelentősebb partnereink, gyakran kormány-, illetve célhiteleket nyújtunk magyar áruk — leginkább komplett berendezések — vásárlásához. Nemzetközi . hitelkapcsolatainknak újabban a finánchitelek is fontos összetevői. Ezeket a hiteleket, amelyek szabadon felhasználhatók nemzetközi fizetésekre, többnyire a hazai iparfejlesztéshez szükséges javak megvásárlására, a tőkés világ pénzpiacain a nagy nemzetközi bankoktól veszszük fel. G. I. Lengyel-magyar együttműködéssel Naponta 6000 tonna K. N. Nehéz helyzetben az Építő-, Javító» és Szolgáltató Vállalat Kiút _______ a nagyobb szervezettség Nemcsak fl fejlett
