Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 12. Moszkvában tárgyal Giap hadseregtábornok A szovjet fővárosban tar­tózkodó Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietna­mi Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnökThelyettes, nemzetvédelmi miniszter tegnap látogatást tett Dmit­­rij Usztyinov marsallnál, az SZKP KB PB tagjánál, hon­védelmi miniszternél. A találkozón résztvettek a viet­nami katonai delegáció tag­jai és szovjet katonai veze­tők. Meleg, szívélyes légkör­ben megvitattak egy sor kölcsönös érdeklődésre igényt tartó kérdést. A tárgyaló fe­lek mély megelégedettségü­ket fejezték ki a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei és hadse­regei közötti átfogó együtt­működés és testvéri barát­ság fejlődésével kapcsolat­ban. Soares Brüsszelben Tegnap délután Brüsszelbe érkezett Mario Soares portu­gál miniszterelnök. A lissza­boni kormányfő nyugateuró­pai kőrútjának utolsó állomá­sán részint a belga kormány tagjaival, részint az európai gazdasági közösségek bizott­ságával folytat tárgyalásokat Portugália közöspia lí tagsá­gának lehetőségéről. Véget ért a washingtoni túszdráma Tegnap további vérontás nélkül befejeződött a wa­shingtoni túszdráma: a feke­te muzulmán szekta tagjai szabadon engedték 134 fog­lyukat és megadták magukat a rendőrségnek. Irán, Egyiptom, és Pakisz­tán washingtoni nagykövete, több rendőrtiszt, valamint Carter elnök személyes meg­bízottja, Flaherty, pittsburghi polgármester péntekre virra­dó éjjel órák hosszat tárgyalt a terroristákkal. A túszok szabadonengedésének fejé­ben nem tartoztatták le Ha­­maasz Abdul Khaaliszt a merénylő csoport vezetőjét, — aki így szabadlábon vár­hatja meg a vádemelést. A túszoknak, akiket elő­ször orvosi vizsgálatnak ve­tettek alá egy közeli kórház­ban, nem esett nagyobb bán­­tódásuk szerda déltől péntek reggelig tartott fogságuk alatt. Washingtonban megadták magukat a muzulmán fegyveresek, akik 134 túszt tartottak fogva. Képünk: a kiszabadult túszokat kórház­ba szállítják felülvizsgálatra. (Telefotó - KS) Kommentárunk Veszélyes értelmezés Véget ért Genfben az ENSZ emberi jogok bizottsá­gának tanácskozása. Normális körülmények között, hig­gadt és tárgyilagos nemzetközi légkörben a konferen­cia nem is érdemelne nagyobb figyelmet, mint ameny­­nyi egy ilyen nemzetközi fórumot általában megillet. Napjainkban azonban az emberi jogok ügye körül va­lami nincs rendjén. Pontosabban: az értelmezésbe dur­va hibák csúsznak. Bizonyos nyugati körök szánt szándékkal összeté­vesztik a csakugyan becses emberi jogok védelmét a nemzetközi jog által elvetett gyakorlattal: a beavatko­zással más országok belügyeibe. Teszik ezt azzal az alig titkolt céllal, hogy Belgrádban, majd a helsinki óta eltelt csaknem két esztendő eredményeit és tiszte­letre méltó erőfeszítéseit megkérdőjelezzék. Ha az emberi jogokról, e jogok megsértéséről esik szó, józan ésszel mindenki a jogtiprás ismert eseteire gondol. Chilére például, amelynek fasiszta diktatúráját Genfben oly szenvedélyes hangon ítélték el a küldöt­tek, s végül is határozatukban elmarasztalták a terror és a megfélemlítés pinocheti poklát. Vagy felrémlik az észak-írországi helyzet, Ulster rettegő polgárainak ké­pe, a vak gyűlölet és az elszabadult szenvedélyek vé­res históriája. A dél-afrikai őslakosság szenvedése és az intézményesített megalázása is ebbe a témakörbe kívánkozik, különös tekintettel Vorster és Smith faj­üldöző rendszerére, a sowetói borzalmakra. Ám furcsa módon egyes értelmezésekből a fenti pél­dák hiányoznak. Még csak Haiti vagy Salvador sem pályázhat a siker reményével arra, hogy bizonyos kö­rök tudomásul vegyék — amit egyébként a nyugati polgári politikusok javarésze is vall —, hogy ezekben az államokban az emberi jogok egyszerűen ismeretle­nek. Helyette azt próbálják bizonygatni, hogy a szo­cialista országokban nem tartják tiszteletben ezeket a jogokat. Nos, a genfi tanácskozás jó alkalmat kínált a vá­daskodások visszautasítására, s arra is, hogy leleple­ződjenek az igazi szándékok. Ezek a törekvések ve­szedelmes következményekkel járhatnak: visszatérhet a hidegháborús légkör, s az együttműködés kölcsönösen előnyös szelleme helyett a gyanakvás csíráit erősítik. Ez pedig sem a szovjet—amerikai kapcsolatok alaku­lását, sem a világ legégetőbb problémáját, a leszere­lést és az enyhülés folyamatát sem segíti elő. San Sebastianban tegnap zavargás tört ki. A tüntetők tiltakoztak, mert a rendőrség két Baszk-földi gerillát agyonlőtt. (Telefotó- KS) Brandt az enyhülésről MOSZKVA A csepeli dolgozók kezde­ményezésére, a "Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re tett felajánlására válaszul több szovjet üzem hasonló munkavállalást tett. A moszkvai „Vörös proletér” üzem dolgozói például vál­lalták, hogy a magyar ren­delésre készülő valamennyi berendezést határidőn belül, november 7-re leszállítják. Georgij Lebjazsev, a „Sztan­­koimport” szovjet külkeres­kedelmi vállalat elnöke a TASZSZ tudósítójának ezzel összefüggésben elmondotta: 1977-ben mintegy ezer kü­lönböző szerszámgépet szállí­tanak Magyarországra, majd­nem kétszer annyit, mint az elmúlt évben. BRÜSSZEL Brüsszelben befejeződött a Szovjetunió és a közös piaci miniszteri tanács képviselői között a halászati tárgyalá­sok második fordulója. A ki­adott közlemény szerint a tárgyalások megfeleltek a két fél által meghatározott célnak és kedvező légkörben zajlottak le. Willy Brandt, a nyugatné­met szociáldemokrata párt elnöke az Egyesült Államok­ban tett körútja során Mas­­sachusetts-iben elhangzott előadói beszédében a fő fi­gyelmet a leszerelés kérdésé­re fordította. Kijelentette, hogy a közép-európai had­erőcsökkentéstől Bécsben fo­lyó tárgyalásokon részt vevő államoknak legalább a tár­gyalások idejére be kellene fagyasztaniuk a jelenlegi szinten fegyveres erőiket. Eb­ben az esetben lehetségessé válna a további lépések meg­vitatása, olyanoké, mint pél­dául az amerikai és a szovjet fegyveres erők csökkentése, majd a NATO és a Varsói Szerződés Közép-Európában állomásozó további fegyveres erőinek korlátozása. Bostonban mondott beszé­dében Brandt kijelentette, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra közös fe­lelősség hárul a nemzetközi béke fenntartásáért. „Meg­győződésem, hogy az enyhü­lés terén kifejtendő további tevékenység, a keleti és nyu­gati államok közötti szélesebb együttműködés az egyszerű állampolgárok életszínvonala emelésének legjobb módja” — hangoztatta Brandt. Lockheed-botrány Két volt hadügyminiszter vád alatt DJAKARTA Az amerikai—indonéz együttműködés keretében csütörtökön indonéz távköz­lési műholdat bocsátottak fel a Cape Canaveral támasz­pontról. Az indonéz sajtó je­lentései szerint a műholdat felhasználják az ASEAN-or­­szágok közötti katonai hír­szerzési információk cseréjé­re is. RÓMA Olasz újfasiszták támadást hajtottak végre egy római mozi ellen, amikor ott egy antifasiszta filmet mutattak be. A suhancok betörtek a filmszínházba, több nézőt megvertek. Komoly károk keletkeztek, több ember meg­sebesült. Nagy visszhangot és meg­rázkódtatást keltett politikai körökben az olasz parlament­nek az a döntése, hogy a Lockheed-korrupció ügyében vád alá helyezi és bíróság elé küldi a két volt hadügy­minisztert, Guiit és Tanassit. Először fordul elő az olasz állam történetében, hogy hi­vatalukban elkövetett vissza­élések miatt vádlottá nyilvá­nítanak, bíróság elé állítanak kormánytagokat. Túl az eset jogi vonatkozásain, a parla­mentben kiélezett politikai összecsapás és harc zajlott e napokban, s ez a keresztény­demokrácia vereségével vég­ződött. Az elkövetkező napok mu­tatják meg, milyen hatást gvakorol ez a döntés a kor­mányzati keretekre. Ez első­sorban a két nagy párton, a KDP-n és az OKP-n múlik. A KDP főtitkár-helyettese a rádiónak adott interjújában azt hangoztatta, hogy „a Bosikheed-ügy és a kormány két különböző kérdés, s a KDP kész folytatni az eddi­gi párbeszédet a kormány eredményes működése, a problémák megoldása érde­kében”. Újabb segélyszállítmányok érkeztek Bukarestbe - Nyugati pánikkeltés A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizott­ságának csütörtöki ülése elemezte a főváros helyzetének normalizálására hozott párt- és kormányhatározatok teljesí­tését, és újabb intézkedéseket foganatosítottak a bukaresti problémák megoldására. A tanácskozáson Nicolae Ceau­­sescu, az RKP főtitkára elnökölt. Az ülés határozata szerint továbbra is óvatosan és kö­vetkezetesen kell dolgozni a megsérült toronyépületeknél — ezeknek romjait még nem szállították el — főleg azért, mert a még épségben lévő pincékből esetleg életbenma­­radt embereket lehet kimen­teni. Megérkezett Románia fővá­rosába a földrengés károsult­jai megsegítését célzó újabb szovjet ' segélyszállítmány. Egy AN—12-es típusú repü­lőgép gyógyszereket, orvosi műszereket és kórházi beren­dezéseket szállított Bukarest­be. A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtö­kön hozott határozatával 30 millió dináros segélyt aján­lott fel a romániai földren­gés okozta károk felszámolá­sára. TITO elnök személyes megbízottja, Stevan Doronj­­szki, a Jugoszláv Államel­nökség tagja Romániába uta­zott a károk és az esetleges további segélyek felmérésére. A jugoszláv kormány külön­bizottságot szervezett, amely a román hatóságokkal együtt­működve irányítja a jugosz­láv segélyszállítmányokat. Tegnap a katasztrófa által kevésbé sújtott megyékből egyre több, elsősorban építő­anyaggal teli szállítmány ér­kezett Bukarestbe. Más vá­rosokból szakemberek, kő­művesek, asztalosok, festők stb. érkeznek a fővárosi la­kosság segítségére. Bukarest­ben a lakosok tízezrei és a néphadsereg alakulatai hoz­záfogtak az utak és járdák romtalanításához. Fokozato­san helyreáll a közlekedés is. Mind több és több utcát nyitnak meg, újabb és újabb autóbusz-, villamos- és tro­libuszjárat indult be. A még mindig súlyosan megrongált épületek kivéte­lével a főváros valamennyi lakásában, üzemében és in­tézményében zavartalan a villany- és gázszolgáltatás. A melegvíz-ellátás is egyre inkább kiterjed az egész vá­rosra. Pénteken is egyre több külföldi segélyszállítmány érkezett Bukarestbe, főként gyógyszerek és orvosi egész­ségügyi berendezések. * * * A BTA bolgár hírügynök­ség kommentárja írja: Az ökölvívásban tilos övön aluli ütés osztályellenségeink támadásaiban megszokott módszernek számít. Már hoz­zászoktunk a szocialista álla­mok társadalmi rendje ellen irányuló politikai-ideológiai provokációkhoz. Ezek az utóbbi időben mindennapos gyakorlattá váltak, amin nem lehet csodálkozni. Mit is vár­hatnánk osztályellenségeink­től? Ámde há a magukat er­kölcsi példaképnek tekintő emberek az olyan természeti csapások következményeit használják fel pánikkeltésre, mint a március 4-i romániai és bulgáriai földrengés, akkor magatartásuk túllépi az ál­lamközi kapcsolatok megen­gedett, sőt meg nem engedett kereteit. Az ilyen eljárás csak arcátlan, antihumánus provokációnak minősíthető. Ilyen provokáció az a fele­lős amerikai forrásokból származó közlés, hogy a ro­­mánia epicentrumú földren­gés ugyanolyan erősséggel a közeli hetekben valószínűleg megismétlődik. A természeti csapások osz­tályok fölötti jelenségek, de amikor szocialista országok­ban pusztítanak, éppen társa­dalmi rendszerünk kollekti­vizmusa és humanizmusa az a tényező, amelyből ilyenkor népeink önfeláldozása és fe­gyelmezettsége fakad. Ezt a tényt kénytelenek voltak elis­merni a Romániában működő nyugati újságírók is. Bulgá­ria lakosságát ugyanilyen magatartás' jellemezte. Franciaország Két fontos vasárnap Dmost következő két va­sárnap igen fontos po­litikai dátum Francia­­ország számára: két menet­ben — március 13-án és 20- án — községtanácsi válasz­tásokat tartanak az ország­ban. Ezúttal a választások túlnőnek a helyi kereteken: országos, sőt, nemzetközi je­lentőségűek. Körölbelül egy esztendő múlva esedékesek ugyanis Franciaországban a parlamenti választások. A mostani két vasárnapdh le­zajló községtanácsi választás tehát politikai hőmérő, amely megmutatja, hogy az 1972. júniusa óta működő balolda­li tömörülés (amelyhez a kommunista, a szocialista párt és a baloldali radikáli­sok tartoznak) az ország ál­talános közérzete' szerint a győzelem reményével indul­hat-e a jövőévi parlamenti választásokon. Ez pedig már világpolitikai kérdés! A probléma annál is izgal­masabb, mert a közvéle­ménykutatások az utóbbi hónapokban arról számoltak be hogy a választók hangula­ta balra csúszik. (A becslé­sek szerint a franciáknak kö­rülbelül 52 százaléka kész a baloldal pártjaira szavazni.) A választás technikája rendkívül bonyolult. Ezért is van szükség két egymás után következő menetre. A két menet lefolyása további in­formációkkal szolgál majd arra nézve is, hogy a jobb­oldal és baloldal táborán be­lül milyen erősek az egyes pártok szövetségi kötelékei. Nagy vonalakban vázolva a választás technikáját azt mondhatjuk, hogy az első vasárnapon (tehát március 13-án) inkább az ország ál­talános hangulatáról ad majd képet az eredmény. Ezen az első vasárnapon ugyanis az egyes városokban és falvakban abszolút több­ség kell a győzelemhez, tehát a győztesnek a szavazatok több mint felét kell megsze­rezni. A szavazatok aránya itt nagyjából megbízható or­szágos képet ad majd az egyes pártok helyzetéről. Más a helyzet március 20- án, a második választáson, amikor azokról a tanácstagi helyekről döntenek, amelyek­nél egy héttel korábban egyik jelölt sem érte el az abszolút többséget. E két va­sárnap között a jobb- és a baloldal pártja egyaránt megváltoztathatják a válasz­tási listákat. Tehát: lemond­hatnak az esélyesebb szövet­séges javára. Az egyik vagy másik párt visszavonulása a versenyből, megmutatja a szövetségi kötelékek stabili­tását mindkét oldalon. Ez természetesen nem ér­dektelen, hiszen a jobboldal két nagy pártját, a gaulleis­­tákat és a Giscard elnök hí­veit elég éles személyi-hatal­mi ellentétek állítják szem­be egymással. A baloldalon is számos kérdésben vita és véleménykülönbség van a szocialisták és kommunisták között. A második vasárnap tehát a szövetségek belső erőpróbája lesz. de még fon­tosabb talán az, hogy mind­két oldalon olyan politikai tanulságokkal szolgál, ame­lyek az 1978-i parlamenti vá­lasztásokig módosíthatják a szövetségesek magatartását. nz elmondottakból kö­vetkezik : csak a két vasárnap után és a részleteredmények igen gon­dos mérlegelésével lehet majd pontos képet alkotni a francia politikai erőviszo­nyokról. Annyi azonban vi-­­tathatatlan, hogy a frontvo­nal a jobb- és baloldal között taláh még sohasem volt ilyen éles és világos. A két már­ciusi vasárnap mindenkép­pen megmutatja majd, mi­lyen irányba tart Franciaor­szág. — I. E. — /

Next

/
Oldalképek
Tartalom