Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
1977. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új Phylaxiakészítmények A Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzemek bevonásával tanácskozást tartottak tegnap délelőtt a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, a Szolnok megyei MÉK és a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei. A MÉK képviselői elmondták, hogy a gazdaságok és a kistermelők is egyre több Phylaxia-készítményt igényelnek, öt év óta mintegy évi 20 százalékkal nőtt a táp- és oltóanyag felhasználása. A megnyitót követő vitaindító előadást dr. Barócsay György, a Phylaxia főosztályvezetője tartotta. Beszélt a vállalat készítményeiről, helyes használatukról, az eredményes alkalmazást biztosító technológiákról. Kiemelte. hogy az állatok egészségvédelmében igen nagy szerep hárul a jó minőségű vakcinákra, de a gyógyszerek csak a születésétől fogva takarmánnyal jól ellátott állatoknál alakítják ki a megfelelő védettséget. Ezután a juh-, a házinyúl-, a sertés- és a szarvasmarhatartást segítő új tápokról, új gyógyszerkészítményekről beszélt. Az ülés következő részében a mezőgazdasági üzemek állategészségügyi szakemberei és állattenyésztői mondták el a tápszer- és oltóanyag-használattal és forgalmazással kapcsolatos tapasztalataikat. Szocialista brigádok segítségével A jászberényi Üjerdői Ifjúmunkás Otthonban négy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a kertészeti részleg. A hektárnyi területen egy üvegházzal és egy fólia alatti palántanevelővel gazdálkodó kertészet eredményesen járul hozzá az otthon zöldség-gyümölcs-ellátásához. Az otthon konyháján az év minden szakában gazdag a választék valamennyi zöldségféléből. Az ifjúmunkás otthon vezetősége az idén elhatározta, hogy az üvegház és a palántanevelő bővítésével, korszerűsítésével hatékonyabbá teszi a kertészet munkáját. Tervének megvalósításához a Hűtőgépgyár két szocialista brigádja ajánlotta fel segítségét. A tnik-műhely „József Attila” szocialista brigádja és az ugyancsak a költő nevét viselő ifjúsági szocialista brigád vállalta, hogy 200 társadalmi munkaórában a központi fűtés beszerelésével korszerűsíti és bővíti az üvegházat. A Szolnok Tejipari Vállalat karcagi tejüzemének automata csomagológépe óránként 2 ezer iskolatejet vagy kakaót csomagol. Szolnok megye valamennyi iskoláját ez az üzem látja el. A 67. NEMZETKÖZI NŐNAPON Kitüntetések, ünnepségek, baráti találkozók megyeszerte Március 8-án a nemzetközi nőnapon a hagyományoknak megfelelően mindenütt köszöntötték a dolgozó nőket, az édesanyákat, a nyugdíjasokat Megyeszerte a munkahelyeken ünnepségeket, baráti találkozókat rendeztek, sok helyen ajándékokat, kitüntetéseket adtak át. A Hazafias Népfront bizottságai kilenc helyen magyar—szovjet baráti találkozót rendeztek. Karcagon például évek óta sok résztvevővel és gazdag műsorral tartják a nőnapot. Tiszafüreden a járási könyvtár adott otthont a magyar—szovjet aszszonytalálkozónak, amelyen a művelődési központ irodalmi színpada és gyermek citerazenekara lépett fel. Jászkiséren a HNF bizottsági ülésén köszöntötték a nőket, Jászladányban kitüntetéseket adtak át. A nőnapról a megye valamennyi nőklubjában megemlékeztek. A munkahelyeken különös gonddal készültek a nőnapra. A Tisza Cipőgyárban tegnap mintegy négyezerkétszáz nőt köszöntöttek. A reggel és délután munkába érkezőket hangosbemondón üdvözölték. Délben a művelődési központban Kiss Lajos vezérigazgató mondott köszöntőt, majd kitüntetéseket adtak át. Tizenkilenc nő lett a Könynyűipar Kiváló Dolgozója. A csaknem háromezer nőt foglalkoztató Hűtőgépgyárban tegnap reggel és délután vidám zenével fogadták a munkába érkezőket. Kezdéskor és műszakváltáskor virággal és ajándékkal köszöntötték a nőket, délután a tanácskozóteremben megemlékezést tartottak. A műsor után kitüntetéseket adtak át. öten SZOT, öten vezérigazgatói dicsérő oklevelet, tízen pedig kiváló dolgozó jelvényt kaptak. • A jászberényi Aprítógépgyár ajándékkal és a Déryné művelődési központ népi tánccsoportjának műsorával kedveskedett a nődolgozóknak. A nőnapi ünnepségen ketten „Kiváló Dolgozó” jelvényt kaptak, egy nődolgozót a SZOT dicsérő oklevelével tüntetlek ki, Antal Péterné tegnap vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetést. A Volán 7. sz. Vállalatnál rendezett ünnepségen mintegy hétszáz nődolgozó kapott ajándékcsomagot. Nyolcnak Kiváló Dolgozó jelvényt nyújtottak át, húszán pénzjutalomban részesültek. Az Alumíniumájrugyár tiszafüredi gyárában szombaton köszöntötték a háromszáz nődolgozót. A tiszaörvényi nyugdíjasklub asszonyait — a sok éves hagyományoknak megfelelően — kedves, hangulatos klubesten köszöntötték ugyancsak szombaton. A Szolnoki Papírgyárban hétfőn tízen a szakma, ketten a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyolcszáz nődolgozóját a munkahelyen köszöntötték. Kisújszálláson a férfi fehérneműgyárban a brigádok által patronált Arany János úti iskolások adtak műsort. A Járműjavítóban dolgozó nőknek a MÁV művelődési központban hangulatos műsorral kedveskedtek. A szakszervezetek megyei tanácsa a testületek, a munkabizottságok és az apparátus mintegy, száz nőtagjának hétfőn rendezett ünnepséget, amelyen Szabó István a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott köszöntőt, utána „Szakszervezeti munkáért” kitüntetéseket adtak át. A nőnap és a MEDOSZ 25. évfordulója tiszteletére hat egyedülálló és nagycsaládos, valamint hat szakszervezeti aktivista pénzjutalmat kapott. Tegnap délután a megyei rendőr-főkapitányságon rendezett nőnapi ünnepségen dr. Boros Ottó alezredes köszöntötte az ünnepeiteket. A belügyminiszteri és a főkapitányi kitüntetéseket és elismeréseket Czapkó Antal rendőrezredes, főkapitány-helyettes adta át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Konyhás Mihályné, a jászberényi Rendőrkapitányság dolgozója kapta. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával Bodzsár Imrénét (főkapitányság), Bállá Lászlónét (szolnoki járási- városi kapitányság), Tompa Antalnét (főkapitányság) tüntették ki. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával három nődolgozó munkáját jutalmazták. Soronkívüli előléptetésben szintén hárman részesültek. Főkapitányi és helyettesi jutalmat, dicséretet pedig hatan kaptak. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségénél „MHSZ kiváló munkáért” kitüntetéseket adtak át, Jakabné, Néczin Berta arany, Palásti Annamária, Kuti Sándorné ezüst, Kerling Józsefné bronz fokozatot kapott. Tájékoztató a vetőmag-ellátásról Lucernamagot exportra — Importot pótol a fűmag — Kevés az olajlen A tavaszi vetőmag-ellátás helyzetéről tartott tájékoztatót tegnap délelőtt Szolnokon a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Közép-magyarországi Központjának igazgatója a mezőgazdasági nagyüzemek és a sajtó képviselői számára. Elmondta, hogy őszi búzából összesen 1527 vagon nemesített vetőmagot értékesítettek a megye termelőüzemeinek, és az idei őszre is már 1500 vagon búzára kötöttek szerződést. A legkeresettebb a Jubilejnaja, bőven termő búzafajta volt. Tavaszi árpából minden igényt kielégítettek, mintegy 100 vagonnal már kiszállítottak a gazdaságoknak, ugyanígy tizenkét vagon zabot is. A kukorica-vetésterületek ellátása folyamatos, de gondot okoz, hogy a tavalyi rossz idő miatt a korai és a kései érésű növényeknél jelentős kiesések voltak. A vállalat felkészült arra, hogy a mintegy tízezer hektár termőterület vetőmag-igényét — esetleg más fajtákkal — kielégítse. A hibridkukorica vetőmag ellátása javult, a megrendelt mennyiség 60 százalékát többtermő fajtából szállították. , A lucernamag volt a főszereplő a vetőmagvak ..piacán”. A megelőző két év gyenge kínálata után' ebben az évben nemesített fajták is kaphatóak voltak, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy a lucernavetőmagtermesztés egyaránt kifizetődő a hazai és a külföldi picokon. A tájékoztató második felében a kistermelők és a kiskerttulajdonosok vetőmaggal való ellátásáról esett szó. A megyében 173 kiskereskedelmi egységben mintegy kétszáz fajta vetőmagot árusítanak. Az elmúlt évben egymillió-négyszázezer forintért, ebben az évben pedig több mint kétmillió forint bevé7 telre számítanak. Ez a növekedés közben azonban nagy gond, hogy nerrt tudja a vállalat teljesen felmérni az igényeket, ezért nagyon sok pótrendelést kell kielégíteniök. A tájékoztató után a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kereskedelmi vállalatok, valamint a sajtó meghívott képviselőinek kérdéseire válaszoltak a vállalat vezetői. — fekete — Körmend Újjáépül a kórház Jó ütemben halad Körmenden a járási kórház rekonstrukciója, amelyre mintegy 73 millió forintot költenek. A Vas megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — ahol lehetőség van rá — megrövidítik az építkezés határidejét. A régi kórház területén hatszintes épületet emelnek, amelyben a röntgen-diagnosztikai részleg, a sebészet, a bel- és a nőgyógyászat, valamint a szülészet lesz. Áll már a főépülettel öszszefüggő háromszintes gazdasági épület, amelyben a szerelők dolgoznak. Itt lesz a mosoda, a konyha, az étterem, a textil- és élelmiszerraktár. Készül az energiaközpont is. A gazdasági épületet és a kazánházat augusztus 20-án adják át. A MEZŐGÉP törökszentmiklósi gyárában évente közel ötszáz elektromos targoncát javítanak. Képünkön Ádámi Mihály szerelő Hz életszínvonal növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosság igénye: a használati érték mérlegelése mellett növekszik az esztétikai kívánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Sok család automata gépre várakozván halogatja régi mosógépének, centrifugájának a cseréjét. Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti rekamiét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, háromszor-négyszer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok példát felhozhatnánk — egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az életmód változásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva „többet tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nem csak a más, hanem a jobb) anyag, szerkezet, termék előállítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve lehetetlen tehát alacsonyabb áron, vagy a régi áron — korszerűbbet előállítani. Ha valahol tehát — az ex portképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különben a jobb anyag, vagy a jobb technika befektetése nem tőéül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nyerészkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az összefüggéseket világosan látó emberek, — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A kiállításokon megcsodált termékek egy része nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzletekből, mert a Faárak nem merik a magasabb áru termékét forgalomba hozni, nehogy az árdrágítás vádja érje őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb ütemében, a minőségnek a lehetségesnél mérsékeltebb javulásában visszaüt. Bonyolult kérdés ez, de látnivaló, hogy — legalábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egyszerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a termék, ám ugyanakkor alacsony az árszínvonal is. Mi vásárlók persze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, divatjamúlt termék áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az életszínvonal javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan határok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igénynek kiszolgálására, vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. Dzt nedia valamennyi-HAI MCU»aünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosszant bennünket. Az-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az átlagnál, de kapható, vagy az, ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártóvállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a rtiai élet, igen gyakran így fogalmazza a kérdést. G. F. Arak és műszaki haladás
