Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 9. A kémiai szaktanterem­ben a II. osztályosok ta­lajvizsgálatokat végeznek Egy nap a szakközép­­iskolában A karcagi Mezőgazda­­sági Szakközépiskola nappali tagozatán 253 hallgató tanul, ebből 170 kollégista. Levelező tago­zatra 200, továbbképzőre pedig 50-60 hallgató jár. Képeinken az iskola egy hétköznapját örökitettük meg. A géptan szaktanteremben a gépésztagozat lll-os hallga­tói a traktorok elektromos berendezéseivel ismerkednek Az iskola a Déryné Művelődési Központtal kötött szocia­lista szerződést Ennek keretében ottjártunkkor Múzsái András pol-beat énekes adott műsort a kollégistáknak- nis -Az iskola könyvtárában a folyóiratok mellett 9,5 ezer kö­tet könyvből válogathatnak a tanulók A IV. osztály testnevelési óráján tétre menő ko. sárlabda-méykőzést kap­tunk lencsevégre Érdemes volt csengetni Többször jártam már Jász­berényben és környékén, de a Jász Múzeumot csak a leg­utóbbi látogatásomkor fedez­tem fel. Kissé eldugott he­lyen van, még mondtam is magamban, a kincset szok­ták így rejtegetni, ezt meg kell nézni. A múzeum falán cirádás emléktáblák: innen indult a színpad meghódítására Déry­né. A bejáratnál egy kis cé­dula: Tessék csengetni! A múzeumban — mint mond­ták — most holtszezon van, ezért a csengetési rendszer, egy-két látogatóért nem ér­demes állandóan nyitva tar­tani. Sáros cipőmre védőpa­pucsot adtak, s a csendben kedvemre gyönyörködhettem. Bár gyakori múzeumlátogató vagyok, sok olyan dologgal találkoztam ott, amit még se­­holsem láttam. Az összegyűj­tött anyag gazdag, a jászok eredete, történelmi és föld­rajzi múltja tárult elém. So­ha nem látott és hallott tör­ténelmet tudtam meg erről a büszke népcsoportról. Most közelebb kerültem hozzájuk, a múltjuk alapján jobban megértem jelenüket is. A vendégkönyvbe ezt írtam: ér­demes volt becsöngetni. Verebi Oszkár Gyál A jó időt várják Lapunk február 23-i szá­mában, A nyugalomnak vége címmel a Pólya Tibor utcai­ak panaszát közöltük. Az ut­ca „kinyitásával” a gépjár­művek rövid úton megköze­líthetik a Tisza-, a Zagyva­­hidat, így érthető, hogy meg­nőtt az utca forgalma. Az út­építéskor azonban az épüle­tek előtt olyan meredek lej­tőt hengereltek az úttestre, hogy csapadékos időben szé­les, latyakos víztócsa áll a közeli házak ablakai alatt. A panaszra válaszolt a KPM szolnoki Közúti Igazga­tósága. Levelükből idézünk: „Már a múlt év decemberé­ben, az ideiglenes forgalom­bahelyezés során meghatá­roztuk jegyzőkönyvben a fe­lületi hibákkal, vízelvezetés­sel kapcsolatos kivitelezői feladatokat. Tekintettel arra, hogy a javítás-aszfaltozás csak kedvező időjárás esetén célszerű, a hiánypótlást ez év május 31-re vállalta a kivi­telező. A fenti határidőtől függet­lenül, amennyiben kedvező, építésre alkalmas a külső hőmérséklet, úgy a panaszos levélben jelzett vízfelület megszüntetéséről a kivitelező vállalaton keresztül, gondos­kodunk. Sajnos, azon nem tudunk segíteni, hogy esős időben valamennyi épületre ne fröccsenjen víz, hiszen a házak egy-másfél méter tá­volságra vannak az úttól...” Elsősegélynyújtó tanfolyam A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet Vöröske­reszt szervezete önkéntes el­sősegélynyújtó tanfolyamot szervezett a tsz különböző munkaterületén lévő dolgo­zók részére. A tanfolyamon harminchatan vettek részt, s nagy érdeklődéssel figyelték a beteg alapvető ellátásáról, elhelyezéséről, kötözéséről, az életmentésről szóló előadást, és a gyakorlati bemutatót. Az eladásokat filmvetítéssel is illusztráltuk. A tanfolyam vezetője a túrkevei mentőál­lomás főápolója, Veres Ist­ván volt. A tanfolyam célja, hogy valamennyi munkaterületen egy adott esetben szakszerű elsősegélyben tudják részesí­teni a sérülteket a mentők megérkezéséig, illetve az or­vos beavatkozásáig. A hall­gatók befejezésül gyakorlat­ban bizonyították, hogy ké­pesek az alapvető elsősegély­nyújtási feladatok végrehaj­tócÓP3 Fábián Bálintné Túrkeve Postaláda kellene Szolnok város és a megye dolgozói nevében úgy érzem, említésre méltó egy régen várt autóbuszállomás ügye. Az elmúlt idő bizonyította, szükség volt a város központ­jába hozni a szépen megter­vezett és kivitelben is gaz­dag, kultúrált állomást, aho­vá és ahonnan a vidéki autó­buszok, indulnak, érkeznek. Köszönet e létesítmény ter­vezőinek, kivitelezőinek és karbantartóinak. Az állomá­son információtáblák, forgal­misták, hangos bemondó se­gíti az utazókat az eligazo­dásban. Csupán még egy pos­taláda kellene ide. Sajnos, akadnak utasok, akik az ételmaradékot az asz­talon, a szép körfotelek alatt hagyják, pedig több helyen is van szeméttartó. Mennyi­vel szebb lenne, ha ezek a hiányosságok nem származ­nának a magukról megfeled­kezett utasoktól. Akadnak olyanok is, akik a késő esti órákban nem találják a WC-t... Jó lenne, ha a jár­őröző rendőrök a késő esti órákban belátogatnának ide is. Ács Károly Szolnok Szerkesztői üzenetek K. I.-né, Jászberény: Csa­ládi ház építése esetén a köl­csön összege az építési költ­ség 50 százalékáig terjedhet, azonban Budapesten a 100 ezer forintot, megyeszékhe­lyen, városokban és kiemelt településeken a 80 ezer forin­tot, egyéb településeken pe­dig a 70 ezer forintot nem haladhatja meg. Családi ház építésénél ezen az építési kölcsönön felül szociálpoliti­kai kedvezmény nem nyújt­ható. S. J. Tiszafüred: A nyug­díjasok április 1-től vehetik majd igénybe az évi négy féláru menettéri utazásra jo­gosító kedvezményt. A már­ciusi nyugdíjszelvényhez csa­toltan — külön kérelem nél­kül — nyolc bélyegzési hely­­lyel ellátott utalványt kap­nak. A MÁV-pénztáraknál ezzel igazolhatják jogosultsá­gukat. Hogyan kezdjünk az építkezéshez ? A használatbavétel, az engedély nélküli építés 4A csak építési enge­dély alapján végez­­■ hető építési munkák befejezése után a használat­bavételhez engedély szüksé­ges. Nem minden építmény­nél, csak a következőknél: — az emberi tartózkodás­ra vagy munkahelyül szol­gáló, újonnan épített, felújí­tott, helyreállított, átalakí­tott, bővített vagy elmozdí­tott épületnél, épületrésznél; — az új kéménynél, fel­vonónál, egy lóerős vagy en­nél nagyobb motorral haj­tott munkagépnél, közlőmű­nél; — tűz-, vagy robbanásve­szélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, le­fejtésére vagy árusítására szolgáló építménynél; — vízen elhelyezett épít­ménynél, pöcegödörnél, sze­mét és szennyvízgyűjtőnél. A használatbavételi enge­délyt a munkák befejezé­sétől számított tizenöt na­pon belül kell kérni az első fokú építésügyi hatóságtól. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, az ingatlan, tulajdonosa nevét és címét, az épület helyének és ren­deltetésének megjelölését, a munka megnevezését, az épí­tési engedély számát és kel­tét. A kérelemhez egy-egy pél­dányban á következő mel­lékleteket kell csatolni: — a kivitelező (házilagos kivitelező esetében a felelős műszaki vezető) nyilatkoza­tát arról, hogy az építési munkát az engedélynek, a helyszínrajznak, a tervnek megfelelően végezték el; — eltérés esetén az elté­rést feltüntető helyszínraj­zot és műszaki tervet. Az építési hatóság köteles a helyszínen meggyőződni a bejelentett adatok valódisá­gáról és arról, hogy az épít­mény rendeltetésének meg­felelő, biztonságos állapot­ban van-e. A hatóságnak a kérelem előterjesztéséről számított harminc napon be­lül döntenie kell: vagy meg­adja, vagy megtagadja a használatbavételt. Ezt a döntést akkor is határozat­ba kell foglalni, ha a hely­színen szóban már előzete­sen nyilatkozott, vagy a helyszíni nyilatkozata jegy­zőkönyvbe került. A hasz­nálatbavételi engedélyt meg­adják akkor is, ha az ellen­őrzés során kisebb, a bizton­ságot nem veszélyeztető hi­bákat vesznek észre, de az engedélynek tartalmaznia kell a hibák megszünteté­sének határidejét. Termé­szetesen a hatóság, a hibák jellegétől függően, megta­gadhatja a használatbavé­telt, vagy az egész épületet, vagy annak csak egy részét illetően. A még befejezetlen épület egyes kész részeire ideiglenes használatbavételi engedély adható. Minden épületet, épít­ményt csak az építési és használatbavételi engedély­ben meghatározott célra sza­bad használni, és úgy, hogy a használat ne veszélyeztes­sen sem egészséget, sem éle­tet, sem közbiztonságot. Tar­tósan eltérő célú használat esetén kérni kell az engedély módosítását. Milyen rendelkezések vo­natkoznak az építési enge­dély nélkül emelt épületek­re, építményekre? Amennyiben engedély nél­kül építettek olyan épületet, építményt, amelyre enge­délyt kellett volna kérni, vagy a kért és megadott en­gedélytől eltérően építkez­tek valahol: írásban fenn­maradási engedélyt kell kérni az első fokú építés­ügyi hatóságtól. A kéréshez csatolni kell azokat az ok­mányokat, amelyeket az épí­tési engedély megkérésekor kellett volna csatolni (ter­mészetesen az építési jogo­sultság igazolásának kivéte­lével.) A hatóság akkor rendel­heti el az épület módosítá­sát, vagy lebontását, ha az nem felel meg az építéskor érvényben volt rendezési tervek, építésügyi szabályod előírásainak. A bontást ak­kor is el kell rendelni, ha az építmény, az épület köz­vetlenül veszélyezteti az egészséget, az életet, a köz­­biztonságot, és a veszély át­alakítással nem szüntethető meg. Amennyiben a hatóság nem határoz el lebontást, akkor vagy meghatározott időre szóló, vagy visszavo­násig érvényes, vagy pedig végleges fennmaradási en­gedélyt köteles adni. A két előbbi esetben az engedély megszűnte után az épületet le kell bontani. A miniszteri rendelet elő­írja, hogy az építésügyi ha­tóság az építkezés észrevé­telétől számított egy éven belül, legkésőbb az épület használatbavételétől számí­tott tíz éven belül intézked­het. (VÉGE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom