Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-08 / 56. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 8. 76 éve, 1901-ben az elsőként kiosztásra került Nobeldíjat kapta meg Wilhelm Conrad Röntgen, a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A röntgensugárzást zárt üvegcsőben állította elő, amelyben felgyorsított elektronok fémfelületbe ütköznek, és ott mozgási energiájuk kb. egy százaléka röntgensugarakká alakul át. Az általában wolfrámspirálisból készült izzókatódból kilépő elektronokat elektronnyalábbá gyűjtik össze és ezek az andóba ütközve röntgensugarakat keltenek. Az elektronok energiájának nagy része hővé alakul. A röntgensugárzás legismertebb felhasználási területe ma is az orvosi betegségmegállapítás, a’ diagnosztika. Kimutatja a test belsejében jelentkező elváltozás okát, ami a röntgensugárzásnak azon a tulajdonságán alapszik, hogy az egyes anyagokban különböző mértékben nyelődnek el. Bizonyos esetekben az egyes szerveket olyan anyagokkal töltik fel, amelyek a röntgensugarakat vagy jobban, vagy kevésbé nyelik el, mint a normális szövetek, így jobban vizsgálhatókká válnak. A röntgensugárzás másik felhasználási területe a gyógyítás, amikor a gyorsan szaporodó, túlburjánzó sejteket röntgensugarakkal elpusztítják. Üjabban egyre terjed a röntgensugarak ipari felhasználása, különösen a roncsolásmentes anyagvizsgálat, amikor is például egy öntvényt röntgensugarakkal átvilágítanak. Ez a módszer alkalmas a belső repedések, záródmányok kimutatására. Képünkön egy röntgencső „meózása” az NDK egyik üzemében. Energia a tengerből Az árapály energiájának felhasználására már sok év óta folynak sikeres kísérletek a világ különféle részein, ott, ahol az árapály jelensége nagy mértékű vízszintingadozásokkal jár együtt. Franciaország Atlanti-óceáni partjain, St. Malo mellett például egy folyótorkolat elzárásával hatalmas arányú árapályerőművet létesítettek. Olyan tengerpartokon, ahol az árapály vízjátéka nem ilyen nagyszabású, a hullámzást használják ki. Az óceán hullámzása óriási mozgási energiát képvisel. Kellő berendezések útján ez is felhasználható villamos erőművek létesítésére. Anglia atlanti partjai mentén a tenger hullámzásából származó teljesítmény nem kevesebb, mint 70 kilowatt folyóméterenként. Hatalmas energiakincsről van tehát szó, mégpedig olyan energiáról, amely a környezet minden szennyezése nélkül hasznosítható. Kaszpi Atlantisz A Kaszpi-tenger partvidékén nemzedékről nemzedékre száll a legenda egy városról, amelyet valaha elöntött a sós beltenger. Szovjet tudósok elhatározták, hogy ellenőrzik a hagyomány valóságalapját. Nemrégiben egy archeológus csoport a tengerfenéken mesterséges kővonulatot fedezett fel, a vonulat kiképzése mólóra emlékeztetett. Ugyané helyen valamikor régi tengerjárók kő és fém horgonyait találták. A további kutatások eredményeképpen a bakui archeológusok meghatározták a város határait. A város északi —déli irányban mintegy, hét kilométer hosszú volt. A határokon belül különböző használati eszközöket és 12— 13. századbeli ezüst és bronz érmeket találtak. Mesterséges máj Mérgező anyagok, például mérges gombák, bizonyos gyógyszerek nagyobb menynyiségű fogyasztása olyan súlyos mérgezést okozhat, amelytől — a statisztikai adatok szerint — tíz beteg közül nyolc meghal. A méreganyag a máj működését is károsítja, s így ez a létfontosságú szerv képtelenné válik a vér megtisztítására, a szervezet méregtelenítésére. Mérgezés esetén az orvosok gyakran lecserélik a beteg vérét, s a mérget hatástalanító vegyszereket juttatnak a vérerekbe. Egyes kórházakban arra is van lehetőség, hogy a beteg vérét sertések vagy majmok máján átbocsájtva tisztítsák meg, E kezelések azonban nem mindig vezetnek eredményre. A hatásosabb kezelés érdekében a moszkvai 2. számú Állami Orvostudományi Egyetem Klinikai és Kísérleti Sebészeti Tanszékén új eljárást dolgoztak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok eltávolítására. A mesterséges májnak nevezett berendezés hosszabb ideig átveszi a beteg szerv működését. A berendezés üvegcsövek sorozatából áll, amelyeket faszénszemcsékkel töltöttek meg. A mérgező anyaggal telt vért ezeken bocsátják át, s a széntöltet kiszűri a vérből a vízben oldódó szennyeződéseket. A vízben nehezen oldódó, fehérjéhez kötődő mérget az előbbi csövekhez csatlakoztatott, műgyantával megtöltött csövekkel vonják ki a vérből. A mesterséges máj sikeresen vizsgázott: három, egyébként menthetetlennek minősülő — egy gomba- és két gyógyszermér - gezéses — betegnek adta vissza az életét. Késien áfl o mesterséges máj a műtéthez. it szolnoki Bemutatjuk idegen dr. Kárpáti Ferenc kandidátust — Halló, tüdőkórház? Kárpáti főorvost keresem. — Kárpáti tanár úr? A rendelőintézetbe ment, tessék talán később. — Halló, most ismét keresem ... — Jászberényben van, szűrővizsgálatot tart. — ... most sincs szerencsém? — A műtőben van, operál. — ... Kárpáti tanár úr? — Törökszentmiklóson rendel, hagyjon inkább üzenetet. — Jó. Szeretnék vele találkozni, mondjon ő egy időpontot. Végre sikerült, s miután szemtől szembe találkoztunk, rájöttem, ismerem. A telefonüzenetekhez jól illettek fél évtizeddel ezelőtti tapasztalataim. Szegeden szinte naponta láttam, sebészeti klinikán, kórházban, rendelőintézetben, orvosi rendelőben, sportorvosiban — nem tudtam, ezek közül hol van az állandó munkahelye? Sehol? Mindenütt? — A mindennapi „tömeg” gyógyítómunkával foglalkoztam, mindig sokat dolgoztam, sok betegem volt, jóllehet a klinikán jóval kevesebb jut egy orvosra, én ott voltam főállásban, viszont szívesen vállaltam másutt is gyógyító munkát. Ezt megtartotta Szolnokon is, ahová nem túl régen, 1973-ban került közel húsz szegedi év után, amelyből tizenötöt az egyetem klinikáján töltött. Kandidátusi diszszertációját, (amelynek anyagát a napi gyógyító munka mellett gyűjtötte, s amelyhez feltevéseit kísérletek százaival igazolta, bizonyította) tehát azt a jó kétszáz oldalas értekezést, amelyért kórházakban a „tanár úr” titulus jár, már itt Szolnokon, pontosabban szolnoki urológussebész főorvosként védte meg. „Az interstitialis cystitis általános, helyi és sebészi kezelése”. Jegyezzünk meg ebből annyit: egy sajátos, viszonylag ritka, nehezen „felderíthető” és makacs hólyaghurut gyógyításának új lehetősége. Hatórás műtét? Míg a kívülállónak a tüdőkórház egyet jelent a légúti megbetegedések és a tbc gyógyító intézményével, a szakember tudja, a tbc más. szerveket is károsít — természetes hát, ha tüdőkórházban urológus is dolgozik. A klinikai gyakorlat alatt szerzett ismereteket Kárpáti doktor azokról a krónikus gyulladásos esetekről, amelyeknek nyomán a beteg húgyhólyagja épp a vizelet visszatartására (a feladatára) válik alkalmatlanná. Elveszti rugalmasságát, összeszűkül, „zsugorhólyag” lesz. Nem nehéz elmondani, hogy ez a betegnél a szervi károsodáson túl milyen életritmusbeli és ennek velejárójaként lelki „megrokkanást” okoz. Az orvos feladata: segíteni! Magyarországon elsőként a szegedi klinikán Kárpáti Ferenc alkalmazta azt a sebészeti eljárást, amellyel az ilyen végzetes állapotba került beteg funkcióképtelen szervét visszaadhatták, illetve a szervezeten belüli szervátültetéssel, belső „plasztikai műtéttel” újjáalakították. Szervátültetés a szervezeten belül. Az operatőr egy szervből egy másikat képez: vastagbélből húgyhólyagot. Az úgynevezett szigma-bél egy szakaszát, a szigma-kacsot a fölül elmetszett húgyhólyaggal egyesítik, s így az összekombinált két rész az eredeti hólyag rendeltetését képes lesz ellátni. Szövettani és klinikai tapasztalatok igazolták, hogy az átültetett vastagbél — "bár megtartja eredeti szöveti struktúráját — „megtanulja” új szerepét. A műtét sikeres, az eredmény a gyógyulás, s erre az operációra már Szölnokon is volt példa. Hogy a szakember mégsem ezt tartja a legüdvözítöbb megoldásnak (s alighanem a beteg sem) döntsük el magunk: a colocystoplastica-nak nevezett műtét több mint hat órát vesz igénybe. Hat óra orvosnak sem, betegnek sem könnyű... Megelőzés gyógyszerrel Colocystoplastica — ha ez az utolsó lehetőség, ha olyan előrehaladott a betegség. Igent mond rá az orvos, hiszen nem ritkán ez az életmentéssel felér. A fontosabb feladat mégis: a megelőzés. Ahhoz, hogy megelőzzék, tudni kell, mi okozhatja, mi vezethet oda, hogy adott esetben (ha nem avatkoznak be), az említett zsugorhólyag következzék be. Lehet például az a speciális hólyaghurut, amelynél a gyulladás a gyakori, könnyen észlelhető esettől eltérően a hólyag falának egy rétegében jelenik meg, s ott szinte állandósul. Ez az a bizonyos interstitialis hólyaghurut (cystitis). Kárpáti Ferenc munkatársaival a kutatómunkát erre a betegségre irányította. Miután a gyulladás kiváltó oka többféle lehet, nem ezt, hanem a gyulladásért közvetlenül felelős (azt tápláló, gerjesztő) anyagokat keresték. Egy igazolt megfigyelés: a gyulladásos területek közvetlen közelében sajátos, úgynevezett hízósejtek jelennek meg. Minél több van, annál erősebb a gyulladás. A hízósejtekből a hisztamin nevű anyag szabadul fel, ami pedig épp a gyulladás mediátora (közvetítője). Megfigyelték azt is, hogy egyes esetekben ezek a sejtek hirtelen elvesztik formájukat, „felrobbannak”. Ahol ilyen van ott csökkent (vagy megszűnt) a gyulladás. Megszületett az ötlet: ha bebizonyosodik az összefüggés a gyulladás és a sejtek között, akmeg kell keresni azt a gyógyszert, amely segít a gyulladásmentes állapot viszszaállítására. Felrobbantott hízósejtek Továbbgondolva a logikai sort, oda jutottak, hogy a gyulladás- (tünet) mentes állapot a hízósejtek robbanása (kimerítése) után állhat vissza, tehát a gyógyszernek ezekre a sejtekre kell hatnia. A gyógyszerkísérletekben sikerült olyan készítményt találni, amely minden esetben a sejtek kiürülését, robbanását eredményezte. (A kísérleteket egyébként patkányokon végezték, amelyek hashártyájában az embertől eltérően egészséges -állapotban is hemzsegnek a hízósejtek. Ezeket „robbantgatták” a kísérleti adagokkal.) Az egyébként egyszerű gyógyszerkészítmény, amely sajnos külföldi, és amelynek nevét Kárpáti doktor hozzájárulása híján nem közöljük, végül is az emberben — az interstitialis cystitisben szenvedő betegben — a gyulladásért ludas sejtek kimerítését, kisütését indította el, hasonlóan a kísérletben igazoltakhoz, s ebből következően a beteg tünet- és panaszmentessé vált. A szegedi kilinikai tapasztalatok és azóta a szolnoki adatok szerint is a gyógyszerkúrát követően a betegség fejlődési stádiumától függően másfél- ötéves, illetve 3 hónaptól fél évig tarthat a panaszmentes állapot. (Ez utóbbi azzal szemben értékelhető, hogy konzervatív kezeléssel befolyásolhatatlan abban a stádiumában a betegség.) S miután tudjuk, hogy a hízósejtek jelenléte s aktivitása a gyulladást előidéző eddig ismeretlen tényezőtől függ, s azt is, hogy ezt egyelőre (hisz ismeretlen) nem szüntették meg, várható a sejtek újra feltöltődése, tehát az újabb gyulladás ... Akkor pedig újabb gyógyszerkúra ... öles termetéhez jól illő energikus előadással tartott „szabadegyetemi különórája” megszakad. Nővér lép be a főorvosi szobába, fiatal orvossal. Hangfoszlányok az izgatott, zaklatott, tanácstalan beszélgetésből: „ ... most már jól van, elviseli... nyugató injekció ... koszorú ... „Búcsúzunk, urológiai osztály” ... borzasztó. Még percekig a levegőben lebeg, mint sűrű füst a munkatársak, az osztály bánata, — csendet parancsol. A főorvos súlyos kezében megroppan a Sopianae. Épül már a ház Már nem talál vissza a fáradsággal megszerzett kandidátusi disszertáció témájához, lélekben az osztályon jár (rajta kívül egy orvos dolgozik). Székesfehérváron is lenne már (most jött a távirat, az édesanyja balesetet szenvedett). Szegedre kalandozik nyugatalanul meglódult gondolata, aztán viszsza Szolnokra. Vagyis haza. Haza? — Petri Gábor akadémikus. Ö a tanítómesterem, atyamesterem, példaképem, igen, akár így is mondhatom. Minden ember életében van egy nagy egyéniség, aki meghatározza a pályáját, az érdeklődését, a fejlődését. Nekem ő az, ő oltotta belém a megismerés vágyát, az orvosi gondolkodást. Azt, hogy az embert egységben, egészben, s ne csak a szakterületemhez tartozó szervek tulajdonosának lássam... — A klinikáról végül is eljött kórházi főorvosnak ... — Pályáztam, elfogadták, itt vagyok. Nem bántam meg. Azzal együtt sem, hogy a klinika — mi tagadás a kintinél, az itteninél jobban — pezsgő szakmai szellemi élete és a megosztott kollektív felelősség lombik-légköre védőtámogató burokként vette körül az embert, s ezt most itt a minden — rajtam múlik súlya ellenpontozza. Szerencsére nem félek a munkától, sokat vállaltam, s mondtam már, a tudományos kutatást is a napi munka mellett végeztem, szóval, jól érzem magam itt Szolnokon, mint... — Mint szolnoki? — Még nem, még egy kicsit idegen, még kevés ismerősöm van. — Szakmabeli? Esetleg urológus? — Nem hozott még bennünket össze a sors... Megkeményedik az arca. — De én szolnoki leszek. Az akarok lenni, itt építek a Kertvárosban. Már kész az alap, benne van az én kezem munkája is. No csak segédmunka — de munka. Folyóirathalom az asztalon, kihúz egyet a csomóból. — Szakirodalom! Kertészet és Szőlészet. Tudja, a kert! Igriczi Zsigmond
