Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

XXVIII. évf. 73. si.I 1977. március 27. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HATÁRIDŐ ELŐTT KÉSZÜLT EL Gyárat avattak Kunszentmártonban Évente hetvenezer szőrmebunda Fakitermelők a jászjákóhalmi határban- nzs -Épül 1977-ben Új lakások, üzletek, iskolák Szolnokon Dicsérni se könnyű Jó szóra szomjas minden­ki. Az oly divatos fölméré­sek egyikének tanúsága sze­rint a munkások kívánság­­listájának első helyén az emberséges bánásmód áll. Mégis, üzemekben és intéz­ményekben gyakran hallom: a letolást hamar megkapjuk, vastagon, de talán a nyelve is letörne a főnöknek, ha egyszer dicsérni kéne ... Magam is találkoztam ve­zetőkkel, akik kereken ki­mondták: a jó, a hibátlan munka természetes (az ered­mény ugyan nem mindig igazolja ezt!), felesleges hát szót vesztegetni rá. Ám a legkisebb-hibára is nyomban le kell csapni, mert halmo­zódhat és komoly bajt okoz­hat. Vannak vezetők azonban, akik jó pedagógiai érzékkel, fölismerték, már a dicséret hasznát, éltek is vele. Per­sze, nem azokról beszélek, akik azt mondják: nosza di­csérjünk, az nem kerül sem­mibe. S osztogatják nyakra­­főre a semmitmondó, üres, vállveregető dicséreteket. Ez nem serkent semmire, a di­csérőt is lejáratja, vagy ép­pen nevetségessé teszi. Tény azonban, hogy a megalapo­zott dicséret sem ér mindig célt. Főleg akkor, ha a dicsé­ret a jelentéktelen külsősé­gekre irányul és nem a lé­nyegre: a munkára, a telje­sítményre. Nemrégiben azonban egyik építésvezető ismerősöm arról panaszkodott, hogy a konk­rét teljesítmény dicséretét sem fogadták szívesen. Egyik brigádja, hallatlan erő­feszítéssel, igen nehéz fel­adatot oldott meg. A lelken­dező dicséretre elkomorul­­'fak. Sokára, kerülő úton tudta meg: attól tartottak, állandóan megkövetelik majd tőlük a kivételes, aligha is­mételhető teljesítményt. Bi­zony, a dicséretből nem lett volna szabad kifelejteni a rendkívüliség, az egyszeriség elismerését sem. Arra is fölfigyelt ez az épí­tésvezető, hogy igen sok a szerény, zárkózott, szófukar ember. Aki nem szeret fel­tűnni, kiválni, csillogni. Ők .sem örülnek a hangos di­cséretnek. Ám négyszemközt fölengednek, néha még be­szédesek is lesznek. S a di­cséretért is hálásak. A gyengéket, ügyetleneket is zavarba hozhatja a dicsé­ret. Szorongást válthat ki belőlük. Félnek az esetleges kudarctól, hibától, hogy ér­demtelenné válhatnak a di­cséretre. Velük azt is érez­tetni kell: türelmesek le­szünk. megvárjuk, amíg be­lelendülnek, fölfejlődnek a többiekhez. Nem kevés persze az anya­gias ember sem, aki fütyül a dicséretre, sőt gúnyolódik rajta, ha nincs „aranyalap­ja”. Bizony, nehéz dicsérni. Nem igaz, hogy nem kerül semmibe. A helyét, idejét, módját, minden szavát ala­posan meg kell választani, egyénenként testre szabni. Ez nehéz,, nagy helyzet- és em­berismeretet. tapintatot, íz­lést követelő feladat. Nehe­zebb, mint a prémiumosztás. De jól végezve legalább annyit ér, ha nem többet, mint a bélelt boríték. H. O. Nem egészen tíz év­vel ezelőtt, 1967. október 2-án kezdte meg a munkát egy ré­gi öreg házban a Pannónia Szőrmefcikészítő és Szőrme­­konfekció Vállalat kunszent­mártoni gyáregysége, és teg­nap — egy nagyértékű beru­házás eredményeként — fel­avathatták az új, modern nagyüzemüket, amely 9 hó­nappal a határidő előtt ké­szült el. Az avatási ünnepségen megjelent dr. Bakos Zsig­­mond, a könnyűipari minisz­ter helyettese, Somogyi Imre, az MSZMP budapesti IV. ke­kara, Szűcs János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára, Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Ott voltak a TAN­­NINPEX Külkereskedelmi Vállalat, a megye, a járás és, a község párt-, állami, társa­dalmi. és tömegszervezeti, az intézmények, a környező gyárak, szövetkezetek vezetői, ibépvtiseiői. A NORVÉG KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására március 21—26. között látogatást tett hazánkban a Norvég Kom­munista Párt küldöttsége, Arne Jörgensennek, a végre­hajtó bizottság tagjának, a Friheten főszerkesztőjének vezetésével. A norvég kül­döttséget fogadta Győri Im­re, a Közponfi Bizottság tit­kára is. A norvég testvérpárt kül­döttsége tegnap elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repü­lőtéren a küldöttséget Grósz Károly, a KB osztályvezetője búcsúztatta. ELUTAZOTT AZ ETIÓP JÓSZOLGÁLATI DELEGÁCIÓ Az etióp jószolgálati kül­döttség pénteken a késő es­ti órákban elutazott Buda­pestről. A küldöttség búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és Gárai Róbert külügymi­niszter-helyettes. Kakuk Mihály gyáregység­­vezető üdvözlő szavai után Malovecz Gyula, a Pannónia vezérigazgatója szólt a gyár­egység alapításáról, fejlődé­séről, további feladatairól. Ismeretes, hogy a Pannónia mind a hazai, mind a világ szőrmeiparában jelentős he­lyet foglal el. Ez a vállalat adja a magyar szőrmeipar termelésének és exportjának több mint 80 százalékát. A juh- és bárány bőrnemesítés két legnagyobb mennyiség­ben és nagyüzemi módszerek­kel gyártott terméke — a pa­ha — ebből a gyárból terjedt el hazánkban és az egész vi­lágon. A gyár műszaki kul­túrájának színvonalát 1930- tól napjainkig számtalan sza­badalom jelzi, melyek közül a panofix alapszabadalom még ma is nagy jelentőségű. A gyár termékéinek mint­egy 60 százalékát a fejlett tő­kés országokba exportálja. Az egyre jobban fokozódó keres-GÁSPÁR SÁNDOR HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Tegnap hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szak­­szervezeti küldöttség, amely a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán vett részt. A delegációt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezette. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Herczeg Ká­roly, a SZOT főtitkár-helyet­tese fogadta, jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is.. MUNKÁSŐROK TANÁCSKOZÁSA Tegnap megkezdődött Bu­dapesten a munkásőrparancs­­noki iskolán a kiváló mun­kásőrök és parancsnokok el­ső országos tanácskozása. A 200 küldöttet az egység- és a területi tanácskozásokon választották meg. Ezeken mintegy tízezren vettek részt, nyék kielégítése tette szüksé­gessé, hogy növeljék terme­lési kapacitásukat. A vállalat anyagyárában — Újpesten — fejlesztésre a munkaerőhiány miatt nem volt lehetőség, így hozta létre a Pannónia újabb gyáregységét Kunszentmár­tonban. A megyei tanács 21 millió forinttal, a helyi ta­nács lakások adásával segí­tette a gyár letelepedését. Lé­nyegében tízéves ez az üzem, ennyi idő alatt épült fel, de a beruházás miatt a munka egyetlen percig sem szünetelt. Ennek tuladonítható, hogy most az avatáskor — ami egy több mint 210 milliós gyár­építés elkészültét jelenti — arról adhatnak számot, hogy 900-nál több munkást foglal­koztatnak, éves termelésük 200 millió forint, és hogy ez a gyáregység adja a nagyvál­lalat termelésének mintegy harmadát. Termékeiknek je­lentős részét — 40 millió fo­rint értéket — exportálják, és tavaly már 40 ezer bundát gyártottak, tíz év alatt össze­sen 200 ezret. A gyár fejlő­dése nem áll meg: 1980-ra a munkáslétszám várhatóan el­éri az ezerkétszázat, a terme­lés értéke pedig 400 millió fo­rint lesz, — ebből 200 milli­ós értéket exportálnak a fej­lett tőkés országokba és a gvár akkor évente 70 ezer bundát fog gyártani. Felszólalt, az avatási ün­nepségen dr. Bakos Zsigmond is. Gratulált az építőknek, a gyáregység dolgozóinak a je­lentős üzem létrehozásához, munkájához. Felszó­lalása végén hat dolgozónak — köztük két építőmunkás­nak — a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyúj­totta át. A gyáregység felavatását, megnyitását jelző szalagot Szöllősi Balázsné alapító tag vágta el. Az avatási ünnep­ségen résztvevők ezután megtekintették a magyar könnyűipar egyik új büszke­ségét, a Pannónia kunszent­mártoni gyáregységét. és összesen kétezren nyilvá­nítottak véleményt. A kétnapos országos ta­nácskozást Papp Árpád, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos pa­rancsnoka nyitotta meg, majd Gáti József, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak helyettese tartott vitain­dítót. A részvevők hozzászó­lásaikban sokolda'úan fog­lalkoztak a munkásőr párt­megbízatás ellátásával, és sok hasznos javaslatot tettek. MENTESÍTŐ VONATOK AZ ÜNNEPEKRE A közlekedés tavaszi nyi­tányának erőpróbája a kö­vetkező két „hosszú hétvé­ge” amikor karácsonyi csúcs­­forgalomnál is nagyobb fel­adat hárul a MÁV-ra és a Volánra. A MÁV április 4-re és húsvétra összesen 260 men­tesítő vonatot indít. Már áp­rilis 1-én 35 mentesítő sze­Szolnokon új lakások első­sorban a Széchenyi lakóte­lepen épülnek az idén. A tervezett 1800 OTP-táras- és tanácsi koordinációs lakások területe készen áll, az építő­ket várja. A lakótelepi alap­közművek is elkészültek. A lakások üzemeltetéséhez szükséges bekötő közműve­ket azonban a szűkre sza­bott pénzügyi lehetőségek miatt csak szakaszosan és az optimálisnál lassúbb ütem­­■ ben tudják megépíteni. Az új, modern városrész első is­kolájának, óvodájának és bölcsődéjének kiviteli terve ez év harmadik negyedévére készül el. A tanácsi fejlesztési terv­nek megfelelően kezdődött meg Szandaszőlősön a föld­szintes ikerlakások építése. Szolnokon a városrekonst­rukció részeként, 245 OTP és MÉSZÖV beruházású lakás építését készítették elő az idén. A következő években a MÉSZÖV-lakások zöme a Bajcsy Zs. úton épül majd. Az idén ezek közül kétszer kilencven lakásos épületnek van biztosítva a területe, a kiviteli terve és az építőka­pacitása. relvényt állítanak be a Bu­dapestről utazók elszállításá­ra, s a visszautazáshoz még 5-éh reggelre és délelőttre is terveztek 12 mentesítő vo­natot. Intézkedtek a pénztá,­­ri és az információs szolgá­lat megerősítéséről is. A Volán a következő két ünnepi hét végén összesen 400 mentesítő buszjáratot közle­kedtet a várható kétszázezer főnyi többletutas elszállítá­sára. Csupán az Engels tér­ről 450 kisegítő járat indul. A vasúttal együttműködve gondoskodott a Volán arról, hogy valamennyi mentesítő vonathoz legyen megfelelő buszcsatlakozás. EGY MONDATBAN — A KSH szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent az 1977. évi magyar sta­tisztikai zsebkönyv. — A Balatonon — bár a hivatalos szezonnyitásra még csak májusban kerül sor — már vízre rakták az első vi­torláshajókat. A korábbi évek lakásépí­téseihez kapcsolódó beruhá­zások egy része, így például a József Attila úti lakótelep közművei és az „íves” házak előtti üzletek, ebben az év­ben elkészülnek. Jó ütem­ben halad a Mátyás királyi úti ABC-áruház és étterem, valamint a József Attila úti 22 tantermes iskola építése. Hamarosan megkezdő­dik a lakótelepen a két­száz személyes óvoda alapozása és az AUTÓ­­KER-szaküzlet kivitele­zése is. A szandaszőlősi óvoda — amelynek tervezési munkái már régóta húzódnák — épí­tési feltételeinek megterem­tése már sokkal bizonytala­nabb. A tanácsi vállalatok és üzemek összehangolt és kész­séges együttműködésére lesz szükség, hogy a régvárt gyer­mekintézmény még az idén elkészüljön. A Liget utcára tervezett gyógypedagógiai iskola épí­téséhez minden feltétel adva van: a tervek, a közművesí­tett telek, az Állami Építő­ipari Vállalat az év máso­dik felében hozzákezdhet a kivitelezéshez. Országos ifjúmunkás tanácskozás Több mint 300 nagyvállala­ti KISZ-titkár, ifjúsági bri­gádvezető, a KISZ 20 évvel ezelőtti zászlóbontásának egykori részesei, továbbá a nemzetközi if júsági hegesztő­verseny részvevői gyűltek össze tegnap délelőtt országos ifjúmunkás tanácskozásra a Csepel Művek munkásottho­néban. A munkaértekezleten Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára vázolta a KISZ felada­tait az idei népgazdasági terv teljesítésében. örömmel üdvözölhetjük, mondotta, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére dolgozó ifjú­ságunk országszerte tömege­sen vállal részt a Csepel Vas­es Fémművek által kezdemé­nyezett szocialista munkaver­senyben. nofix és a szőrmés velur-ir-Jelképes pillanat: Szöllősi Balázsné, a gyáregység alapító tagja átvágja a szalagot rüieti bizottságának első tit­let, a növekvő világpiaci igé- V. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom