Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 24. „Hogy több legyen..." címmel március 16-án riportfilmet sugárzott a Magyar Televízió a zöldségtermesztésről. A műsor azt vizsgálta, mit tesznek a mezőgazdasági nagyüzemekben, az ellátó és felvásárló kereskedelemben azért, hogy több zöldség legyen. A műsorban megszólalók; a MÉM, az AGROTROSZT, a MEZÖGÉPTROSZT, a Vetőmag Ellátó Vállalat, a konzervipar, a zöldség felvásárló kereskedelem illetékesei, a zöldségtermelő nagyüzemek vezetői, téesz elnökök, szakemberek arról beszéltek, hogy a maguk területén mit tesznek a zöldségtermesztés fejlesztéséért, a jobb zöldségellátásért. A televízió riportfilmje bevezetője volt, egy több hónapon át tartó vitának, amely központjába állítja ezt a fontos témát, és tovább is napirenden tartja a tévé a HÉT cimű műsorában, a Televízió Híradóban. A Falurádióban és a napilapok hasábjain is helyet kap a téma. A vitához kapcsolódva „Hogy több, legyen ..cimmel a Szolnok megyei Néplap is zöldségtermesztési vitasorozatot indít Megyénkben is megvan az aktualitása a kérdésnek, hiszen az elmúlt évben mind a termelők, felvásárlók, kereskedők és mind a fogyasztók körében sokféle vélemény elhangzott a zöldségpiac kiegyensúlyozatlanságának okairól. 'Az e témához tartozó Írásoknak, hozzászólásoknak, javaslatoknak szeretnénk a következő hónapokban helyt adni lapunk hasábjain. A Néplap szerkesztősége várja a hozzászólásokat. Ez alkalommal Váncsa Jenő MÉM-miniszterhelyettes nyilatkozatát adjuk közre. „Hogy több legyen...” címmel vitasorozat a zöldségtermesztésről A Szolnok megyei Néplap is meghirdeti e vitát , Várjuk a termelők, felvásárlók hozzászólásait Zöld utat a zöldségnek Kedvezmények a termelés fejlesztéséhez Beszélgetés Váncsa Jenő MÉM-miniszterhelyetessel A zöldségtermelés és ellátás javítására a negyedik ötéves tervidőszakban két alkalommal — 1971-ben és 1974-ben hozott határozatot a Minisztertanács. A többirányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondokat, amelyek 1968-tól kezdve mind fokozottabban jelentkeztek. A kedvezőtlen irányzat átmeneti megszüntetése után, 1975- ben ismét lényeges csökkenés következett be a termelésben. A zöldségtermelő terület több mint 11 ezer hektárral lett -kisebb, és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb zöldség termett. Nem teljesültek a szántóföldi zöldségtermelési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldségtermesztő területet. Az 1977. évre tervezett termésmennyiség (1 millió 670 ezer tonna) pedig 42,1 százalékkal haladja meg a múlt évi — még csak előzetesen közölt — eredményt. — Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődéshez? — kérdeztük az illetékes miniszterhelyettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdekében a Minisztertanács megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az intézkedések részben a termelés korszerűsítésére, részben a termelés gazdaságosságának javítására irányulnak, s a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fokozottan érintik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten belül a friss fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozóipari célokat szolgáló termékeké. iSor került a felvásárlási árrendszer továbbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körére állapítottak meg a korábbiaknál lényegesen magasabb állami védőárakat, amelyeket a szabadon felvásárolt árunál is alkalmazni kell. A felvásárló szervezet (a ZÖLDÉRT tagvállalatai a konzerv- és a hűtőipar) az értékesítési szerződésben minden fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantálnak. Ezek a szerződéses felvásárlásra érvényes vállalati garantált árak a termékek sokkal szélesebb körére terjednek ki és magasabbak, mint az állami védőárak. Szerződéses felvásárlás esetén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervezetek ennél többet is fizethetnek. A szabadfelvásárlási árak alacsonyabbak lesznek a szerződéses felvásárlási áraknál. — A felvásárlási árak színvonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azonban hogy a zöldségtermelés fejlesztése meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számíthatnak az üzemek? — A beruházási támogatások körét és mértékét éppen ezért növelték a mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló rendeletek a múlt év végén. Ezek szerint 70 százalékos támogatást nyújt az állam a zöldség- és zöldségvetőmag-termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére; pályázat alapján a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítéséhez; a meglévő öntözőtelepek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján a legalább 2000 tonnás zöldségtároló és a hozzá kapcsolódó áruelőkészítő létesítéséhez. Van egy 40 százalékos támogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgáló fűtött és fűtetlen fóliatelepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Az előírt feltételeket teljesítve ezt a támogatást az áfészek, valamint az áfészek és a zöldségfelvásárlást, illetőleg zöldségfeldolgozást végző vállalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mezőgazdasági kistermelők fűtetlen fóliasátrainak megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az áfész vagy a megyei ZÖLDÉRT Vállalat boltjaiban 20 százalékos támogatással, csökkentett áron vásárolhat fóliát és előregyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az áfész-szel, a ZÖLDÉRT-tel, vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja. Vonatkozik a 40 százalékos támogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő berendezésekkel felszerelt, legalább 1000 tonna kapacitású zöldségtároló létesítésére is. Mindemellett a mezőgazdasági nagyüzemek kaphatnak a fejlesztési alapjukat gyarapító támogatást is, ha számottevően növelik zöldségtermelésüket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, amelyek a zöld- és paradicsompaprika, a vöröshagyma, a paradicsom termelésének növelésére vállalkoznak. — Ennek a támogatásnak bizonyára vannak olyan feltételei, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben ismernek még. Szólhatna ezekről is kicsit részletesebben? — A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem pályázhat, amely vállalja, hogy a zöldségtermelés, illetve a zöldségvetőmag-termelés növelésének tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy termésmennyiségét (üvegház, fólia, vagy más által) növeli, és ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. Támogatásban részesíthető az a mezőgazdasági nagyüzem, amely fővetésű zöldségtermelő területét 1976-hoz képest négy év alatt legalább 50 hektárral az első évben legalább 30 hektárral növeli. Előnyt élvez az a mezőgazdasági nagyüzem, amely öntözéses zöldségtermelő területét legalább 100 hektárral emeli. A támogatás alapja a szocialista kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak értékesített zöldségből, illetőleg zöldség-vetőmagból származó árbevétel. Az értékesítésbe beleszámít a háztáji, illetőleg a kisegítő gazdaságok által termelt, de a mezőgazdasági nagyüzem révén az említett szerveknek és a mezőgazdasági nagyüzem saját, állandó elárusítóhelyein értékesített zöldség is. — A tapasztalatok szerint a nem mindig megfelelő vetőmagnak és a növényvédelem fogyatékosságának is fontos szerepük van a zöldségtermelési eredmények alakulásában. Milyen javulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvetőmag-termelés és feldolgozás érdekében megalakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termesztési Társulás, amely a tervidőszak végére az itthon megtermelhető kerti magvak mintegy 90 százalékát állítja elő. Meggyőződésem, hogy éz sokat segít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöldségfélék növényvédelmi .helyzetét. Ennek alapján új védekezési- eljárásokat vezettünk be a vetőmagcsávázásban és a palántanevelésben. Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelyesek és kobakosok károsítói ellen is. Az országos hatósági növényvédőszer kísérletek eredményeként új növényvédőszereket engedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöldségnövények védelmét. Jelentősnek tartom azt is, hogy az igények alapján gondoskodunk a szükséges repülőgépekről, helikopterekről, továbbá fejlesztettük az előrejelző hálózatot, s az üzemek rendszeres tájékoztatást kapnak a károsítok várható fellépéséről. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paprika, paradicsom, káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyomirtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji területekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyomirtószerének használatát is. — S érezhető-e már a korábban részletezett kedvezmények, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Tavaly 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből T2 hektárt 1977-ben üzembe helyeznek. Az idén január 1-e óta 10 hektár alapterületű növényház pályázatának elbírálása és további 16 hektáros beruházás előkészítése van folyamatban. A hazai és a szocialista gépgyártás fejlesztésének eredményeként a főbb zöldségfajok gépesített termesztése is megoldható. Tovább bővül a komplex termelési technológiák köre és a gyökérzöldséget betakarító gépek beszerzési lehetősége. Ezen túlmenően minden indokolt tőkés gépigény is kielégítésre kerülhet. A szükséges deviza fedezetet biztositottuk, ami több, mint a kétszerese az 1976. évben ilyen célra adott keretöszszegnek. A zőldségvetőmag-termesztés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására a teljesen gépesített nagyüzemi zöldségtermelő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra növekszik, és igy eléri az összes nagyüzemi zöldségterület 38 százalékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM 1977- ben jelentős összegeket fordít a kisgépek beszerzésére. A megrendelt kisgépek 1977. februárjától folyamatosan beérkeznek. Ennek megfelelően a kertészeti kisgépellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen javul. A kisgazdasági termelőeszközök, a szeráruk közül mennyiségi és választéki hiány van gereblyéből, valamint egyes kapatípusokból. Az ellátásban tapasztalható nehézségek megszüntetésére a KGM gyártmányfejlesztési programot dolgozott ki. A kiskertészetek növényvédőszer- és műtrágyaigényének kielégítéséhez elegendő áru van a kereskedelemben. Műtrágyából 70 ezer, növényvédőszerből 17 ezer 500 tonnát hoznak forgalomba. A közkedvelt műtrágya- és növényvédőszeregységcsomagból (kombi), 50, illetve 25 százalékkal több kerül az üzletekbe, mint 1976-ban. Mindent egybevetve, megállapítható, hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan örvendetesen növekszik. G. P. Tisza-Hajnaltól derzsen reggelig A derzsi kakasok még csak a hajnali koncert felénél tartottak, amikor a tszmajorban Gőz Bálint és Kéri Rudolf megkezdte a két igásló befogását. — Vasárnap vagy hétköznap —, néz föl Kéri Rudolf szerszámozás közben —, a jószág körül rendnek kell lenni. Most például a trágyát szállítjuk el az istállók elől. Az eget kémleli. Pirkad, de felhő is bodorodik jócskán. — Csak ne esne! — mondja a fogatos. — Délután a szőlőbe mennék nyitni. A fogat kész, álmos-békésen nyitogatja zablás száját a két ló. Hanem indulás előtt a két fogatos betér a lóistállóba, csatlakozik hozzájuk Túri Imre, az éjszakás őr is. Megnézik, megsimogatják, becézik az új kincset: a kétnapos, gyönyörű, almásderes kiscsikót. A csikó olyan, mint egy ... Fölugrál a levegőbe, böködi az anyja oldalát, cuppant. Majd egyszercsak Túri Imre oldalához nyomja a fejét. Az emberek nevetik. — Nocsak. A zsebet keresi. Imre bátyám, már ez is tudja, honnan szokta elővenni a cukrot? * * * Hat órára már talpon van a falu. Libagágogás, malacsivítás, tehénbőgés. Párbeszéd egy udvarból. .— Józsi. Nem láttad a fejőszéket? — ez az asszony hangja. Álmos, öblös férfihang (névnap után): — A rosseb tudja hol van. Tán kivitte a gyerek horgászáshoz. Két gyerek kerékpározik ki a faluból. Irány a cseróközi-holtág. Póznaszerű horgászbot mindkettő vállán, egyikük hóna alatt, no nem a fejőszék —, hanem egy kétökiömnyi kölyökkutya. Egy félóra múlva Ács Imi és társa már a holtág vizében áztatja a zsinórt. Először egy sügért (dürbencset) fognak: rendes horgász az ilyenre rá se néz. Nekik se kell. A kiskutyának igen. Meg is szúrja az orrát. * * * — Gyerünk, sógor. — Éles-e a kapád sógor? Derzs határának Villogó nevű részén vagyunk. Itt biztatgatja évődve egymást Kéri László és sógora Gégus Imre. Nyitják a szőlőt. A „birodalom” 1300 négyszögöl, ebből egyharmad szőlő. Jó ideje forgathatják a kapát, hosszú darabon sötétlik mögöttük a frissen megmozgatott föld. — Ez már a második műszak — mondja Gégus Imre. — Elébb otthon láttuk el a jószágot. Sor, sor után tisztulnak a tőkék tövei. 'Gégus Imre és sógora a nagy barackfa alatt megáll pihenni. Nézegetik a fát, és megállapítják: — Nemsokára virágozni fog. * * * Fél nyolc, mire ifj. Erdélyi József, a háztáji kondás karikásostorával összepattogtatja a malacokat, süldőket, ártányokat és az élemedett de reménykeltőén gömbölyödő hasú anyakocákat. — Lassan jön össze még a konda —■ mondja a kondás. — Elején vagyunk a legeltetésnek, lusta, fáradós a jószág. * * * Nyolc óra. A házak előtt itt-ott gyerekek játszanak: foci, tollaslabda, kergetőcske. Kerítésnek, kapunak támaszkodva idősebb emberek beszélgetnek — vagy csak éppen a gyerekeket nézik. Az asszonyok reggeli — mit főz, mivel? — eszmecseréjének a sarki kút szolgál színhelyül. Elered egy kis fürge eső. A férfiak a kertekben abbahagyják a 'munkát. A KPM tiszafüredi üzemmérnökségének dolgozóit ez sem zavarja. Szélesítik, javítják az utat Tiszaderzs és Szőlős között. SZ. J. Kéri Rudolf fogatos, már az első kakasszóra talpon van...
