Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
1977. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászsági Vas- Faipari Szövetkezet új üzemcsarnokot épit Jászfényszarun. Az 1400 négyzetméter alapterületű létesítményt ősszel adják át rendeltetésének. Képünkön: már a tető betonozását végzik. A KERESKEDELEMBEN Sokat javultak az életkörülmények, jobbak a munkaviszonyok A vállalatok, az áfészek érdeke is Ha az idő jó, Szabóék szombaton délelőtt beülnek a kocsiba, és irány a Mátra. Ez magában véve nem szenzáció, nem is világraszóló esemény. Manapság ez természetes. De úgy már másként hangzik a dolog, ha elmondom, hogy Szabóné eladó egy szolnoki modern ABC-áruházban, és a kereskedők még három évvel ezelőtt nem tudtak szombatonként családi programot tervezni - sok esetben még vasárnap sem. Azóta változott a helyzet: 74 július 1-től a kereskedők is 44 órát dolgoznak egy héten. A szombati nyitvatartási időt „szűkitették”, sőt a vasárnapi nyitvatartást meg is szüntették a boltokban. Sokat javult az utóbbi években a kereskedelemben dologzók élet- és munkakörülménye. Ezt nemcsak mi vásárlók mondjuk, hanem a kereskedők is vallják. Kevesebb a fizikai munka Megyénkben az ipar és a mezőgazdaság után a harmadik legnagyobb ágazat a kereskedelem. Az üzletekben, az áruházakban, az éttermekben, az eszpresszókban 17 ezer kereskedő — többségükben nők — szolgálja ki a vevőket, a vendégeket. A kereskedelemben foglalkoztatottak aránya és száma alapján különösen fontos az élet- és munkakörülmények javítása. A munkakörülmények párhuzamosan javultak az üzlethálózat és a kereskedelmi technika fejlődésével. Ahhoz, hogy a kereskedők jó körülmények között dolgozhassanak, először is új vagy korszerűsített üzlet kell. A megyében 1970—75 között a korábbiakat felülmúló hálózatfejlesztést sikerült megvalósítani. Ez idő alatt 41 ezer négyzetméter alapterületen új áruházak, boltok épültek, 14 ezer négyzetméteren pedig korszerűsítették a meglévő boltokat. így a legtöbb városban, községben megteremtették a korszerűbb, kulturáltabb áruértékesítési feltételeket. Az üzlethálózat fejlődésén túl a legtöbb helyen bevezették a korszerű értékesítési formákat — például önkiszolgálás — és mivel a legtöbb kereskedő nő, élőmunkát megkönnyítő gépeket, berendezéseket is — szeletelőgép, targonca, kiskonténer — vásároltak. Ezekre a berendezésekre 1971 óta mintegy 6 millió forintot költöttek a tanácsi vállalatok és az áfészek. Ugyancsak sokat változott, javult a boltok megvilágítása, szellőztetése, fűtése. Az erre a célra fordított összeg az elmúlt években meghaladta a 15 millió forintot. Az ötödik ötéves tervben munkavédelemre, a munkakörülmények javítására a tanácsi kiskereskedelemben mintegy 24 millió forintot, a szövetkezeti kereskedelemben pedig 34 millió forintot költenek. Fontos megemlíteni a kereskedők szociálpolitikai támogatását is. Csaknem 4 millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet a lakásépítések segítésére tartalékolnak ebben az ötéves tervben a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek. A tanulmányi juttatások a háromszorosára emelkednek ezután, meghaladják a 6,5 millió forintot, örvendetes, hogy segítik a nagycsaládos és a gyermeküket egyedül nevelő anyákat. A kollektív szerződések pedig szabályozzák, hogy a terhes asszonyokat könnyebb munkakörben kell foglalkoztatni. Ezt betartják mindenütt. Az átlagosnál kevesebb kereset A munkakörülmények fejlődése mellett kedvezőtlenebb képet mutat a kereskedelemben dolgozók életkörülményeinek alakulása: a bérszínvonal és az átlagkereset emelése. A bérszínvonal a kereskedelemben lényegesen elmarad a többi ágazatétól. A tanácsi vállalatoknál a negyedik ötéves tervben a bérszínvonal 22,8 százalékkal emelkedett, az áfészeknél mérsékeltebben, csak 15,5 százalékkal. A javuló munkakörülmények: a hálózatfejlesztés, a munkaidő csökkentés, á vasárnapi nyitvatartás megszüntetése már jobban megkedveltette ezt a szakmát a fiatalokkal. A kereskedelemben mégis a kereset elmaradása miatt egyre jobban érzik a munkaerőhiányt, különösen azokon a területeken, ahol az átlagosnál nagyobb a fizikai igénybevétel és a szakmán belül is alacsonyabb a kereset. A tanulás nem árthat Ha az életkörülményekről beszélünk, nem lehet elfeledkezni a tanulásról, a továbbképzésről sem. Manapság a kereskedőtől is megkövetelik a szakképzettséget, és a tanulás lehetőségét is biztosítják számára. A negyedik ötéves tervben a tervezettnél kevesebb volt a kereskedelemben a szakképzettek aránya. A fő törekvés: az érettségizett fiatalok szakmai továbbképzése valamint a fenőttoktatás iránt jelentkező igények maximális kielégítése. Tavaly három szövetkezeti szakmunkásképző tanfolyamot szerveztek Túrkevén és Tiszafüreden, mert ezekről a helyekről nehezen lehet beutazni Szolnokra. A megyeszékhely Kereskedelmi' Szakközépiskolájában valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolájában hét osztályban kezdhettek a ’76-os tanévben a felnőtt „diákok”. A háromhónapos továbbképző tanfolyamon 80 érettségizett dolgozó sajátította el a szakmai „fogásokat”. A képesítést adó szakmunkástanfolyamon 400, a bolt- és üzletvezetői, a pénztárosképző tanfolyamon pedig 127-en kezdték meg tanulmányaikat. A vállalatok, szövetkezetek törekvése az, hogy valamennyi, jelenleg még szakmával nem rendelkező dolgozó megszerezze a szakmunkásbizonyítványt. Támogatják azokat a kereskedőket, akik felsőbb iskolai végzettséget akarnak szerezni. A tanulás rendkívül fontos, mert még mindig kevés a kereskedelemben a vezetői munkakört betöltő nők száma. A kereskedőkért és a vásárlókért A kereskedelemben elért eredmények számottevőek: az utóbbi esztendőkben sok szép, tágas, modern ABC- áruház, étterem, szálloda épült fel a megyében. Csak néhányat említek: Szolnokon a DOMUS lakberendezési áruház, a Pelikán Szálló, a mezőtúri Divatház, a törökszentmiklósi iparcikk üzlet, az újszászi kis ABC a besenyszögi vegyesiparcikk bolt. Ezeknek örülni kell, de nem lehetünk elégedettek. Sok még a feladat a korszerűbb kiszolgálási formák elterjesztésében, a nehéz fizikai munkától megkímélő gépek, berendezések beszerzésében, a helytelen munkaszervezési megoldások felszámolásában. A munka- és életkörülmények továbbfejlesztése a tanácsi vállalatok és szövetkezetek érdeke, hiszen a kereskedő jó vagy rossz közérzete befolyásolja a vásárlást, a vevők hangulatát, a lakosság közérzetét. Ezt a vállalatok szövetkezetek tudják, értik és megtesznek mindent az elkövetkező esztendőkben is a dolgozókért és a vásárlókért. Tiszaföldváron Befejezték a tavasziak vetését Az elmúlt hét végén a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben befejezték a kora tavaszi növények vetését. Földben csírázik az idei telepítésű lucerna, a borsó, a hagyma és a cukorrépa magja. A későbbi növények talajelőkészítése mellett jelenleg a gabona vegyszeres gyomirtása, valamint a burgonya vetése a tsz legfontosabb teendője. A munkából már felszabadult vetőgépek a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet cukorrépa- és hagymatábláin segédkeznek. így a koraiak ebben a gazdaságban is rövidesen a földbe kerülnek. Szakma kiváló tanulója Három szakmában, három napig « A „Szakma kiváló tanulója” versenyt a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az illetékes szakminisztériumok minden évben meghirdetik az ióari tanulók részére. Szolnok ebben a hónapban már több szakmai verseny országos döntőjének adott otthont. Jelenleg, — március 21-től 23-ig — a szakács, a cukrász és a felszolgáló szakmát tanulók küzdenek a megyeszékhelyen a cím elnyeréséért. Äz országos döntőbe mindhárom szakmában tizenkét versenyző került be, közülük egy cukrász- és egy szakácstanuló megyénk jövendő mestereit képviseli. A versenyzők vasárnap délután érkeztek a városba, tegnap délelőtt az írásbeli feladatokat oldották meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben, délután pedig már hozzákezdtek a gyakorlati feladatokhoz. Az elkészített versenymunkákból ma fél tizenkettőkor kiállítás nyílik a Pelikán Szálló halijában. Este hat órától „szakmai fórumon” vesznek részt a tanulókat kísérő szakoktatók. A vendéglátóipari tanulók szolnoki programja holnap városnézéssel folytatódik, az eredményhirdetésre és a díjak kiosztására pedig délelőtt 10 órakor a Pelikán Szálló presszójában kerül sor. Egységben a szocializmusért Magyar párt- ®s állami küldöttség érkezik ma az NDK___ 31 ba Kádár János1 elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, a küldöttség tagja Minisztertanácsunk elnöke, Lázár György is. A magas szintű látogatás — ahogyan az ilyen eseményeket a diplomácia nyelvén nevezik — a két baráti, szocialista ország, s népeink, pártjaink együttműködésének fontos állomása. Olyan két szocialista állam és testvérpárt vezetői találkoznak most ismét, ezúttal Berlinben, akik már többször kifejezésre juttatták teljes nézetazonosságukat a világpolitika, valamint a nemzetközi munkásmozgalom minden fontos kérdésében. Amióta 1972 februárjában Magyarországon járt Erich Honecker hivatalos, baráti látogatáson, tovább erősödött az együttműködés1, a Varsói Szerződés és a KGST két tagállama között? A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlő beszédében ki is emelte, hogy „pártjaink és államaink kapcsolatai minőségileg új szintre emelkedtek”. Honecker elvtárs ezen a kongresszuson kifejtette, hogy országa kommunistái milyen nagyra értékelik a magyar elvtársaknak a szocializmus építésében elért eredményeit, milyen fontosnak tartja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a magyar kommunisták szereztek történelmi feladatuk végrehajtása során. Kádár János elvtárs — még egy esztendeje sincs ennek — az NSZEP IX. kongresszusán felszólalva hangsúlyozta, hogy „a Német Szocialista Egységpárt kiemelkedő fontosságú Vili. kongresszusát a gyakorlat fényesen igazolta” és a háromnegyed millió magyar kommunista, a magyar nép nevében is teljes síikért kívánt testvérpártunknak ..politikai fő irányvonaluk eredményes folytatásához, a kongresszus határozatainak megvalósításához”. Berlinben a két küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytat majd, de már azok megkezdése előtt is nyilvánvaló, hogy a két párt és állam azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi enyhülés további sikereiért, a biztonság megszilárdításáért és az európai együttműködésért más testvéri szocialista országokkal együtt teendő további lépéseket. Ugyancsak természetes, hogy a két ország további politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködése, az élet minden területén való szorosabb kapcsolata a tárgyaló felek kölcsönös érdeke és célja. Európa minden népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megteremtésével létrejött az első német munkás—paraszt állam, s a rendkívül bonyolult, nehéz viszonyok között végzett munka során megerősödött, s német földön is valósággá vált a szocialista eszme, békeszerető, erős szocialista állam épül. Pártjaink barátságának hagyományai messzire nyúlnak, hiszen annakidején a magyar munkásmozgalom együtt fejlődött a német munkásmozgalommal. Ami pedig államaink szüntelenül erősödő kapcsolatait illeti, azok egyidősek az NDK-val: az új állam megalakulása után hazánk az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatokat vele. iC Magyar Népköztársaság, erejéhez, nemzetközi szerepéhez és növekvő politikai tekintélyéhez mérten következetesen állt mindig a nemzetközi porondon sokat támadott testvérország mellett. 1967-ben Budapesten aláírták a két ország közötti barátsági és kölcsönös együttműködési szerződést. A szocialista országok összehangolt külpolitikáját folytatva hozzájárultunk ahhoz az átütő sikerhez, amelyet az NDK évtizedünk elején elért, áttörve az imperializmus diplomáciai blokádját, elérve teljes nemzetközi elismertetését és az ENSZ tagságát is. A szocialista építés előrehaladásával egyre inkább erősödött a két ország sokoldalú együttműködése. Ismeretes, hogy az NDK hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere, a Szovjetunió után vele bonyolítjuk le a legnagyobb árucsereforgalmat. A tudomány, a kultúra, a sport, a politika minden területén egyre szorosabb szálak fűznek össze bennünket. A két párt egyetért abban, hogy a szocialista építésre vonatkozó általános törvényszerűségek tiszteletben tartásával a különböző országokban a nemzeti sajátosságoknak, körülményeknek megfelelő módszerek hozzák közelebb az óhajtott célt, a fejlett szocializmust, a kommunizmust. Ezen az úton haladva sokat meríthetünk egymás tapasztalataiból és segíthetünk egymásnak. Ezrekre tehető azoknak a különböző küldöttségeknek a száma, amelyek évenként ellátogatnak egymás országaiba. E tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Sok szerződést hoztak létre a két állam között; a többi között tudományos és kulturális területen, valamint az ideológiai együttműködés érdekében születtek megállapodások. n két ország immár három évtizedes kapcsolatainak, ___________________ a két párt internacionalista politikájának ismeretében megállapíthatjuk: elvtársak, barátok találkoznak egymással, s találkozójuk a szocializmus, az európai béke, a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett politika fontos eseménye. Pintér István Két, egyenként 160 négyzetméter alapterületű fóliasátorral oldották meg ideiglenesen a raktározási problémát a martfűi Tisza Cipőgyárban. Vegyszereket, alapanyagokat, és félkész terméket tárolnak a fóliaraktárban. Sz. E.
