Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
Ára: 1 - Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. évf. 37. sz., 1977. február 13. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IRAK UTÁN INDIÁBAN IS Bővülnek az alföldi olajbányászok nemzetközi kapcsolatai Egyre szélesebb körű az alföldi olajbányászok nemzetközi kapcsolata. A szovjet társvállalatok és olajipari tudományos intézetek gazdag tapasztalatait évtizedek óta kamatoztatják. Az utóbbi években az országhatáron lévő mezők kiaknázásában jó együttműködés alakult ki a jugoszláv és a román vállalatokkal. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzem szakemberei távoli tájakon is megtalálhatók, - így például Líbiában és Irakban is. Tevékenységük főleg Irakban jelentős. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt évek óta részt vesz az ottani szénhidrogénkincs felkutatásában és feltárásában. Áz NKFÜ is bekapcsolódott ebbe a devizát hozó munkába. Az Irakban dolgozó fúróbrigád tevékenysége tanulságul szolgálhat a hazai kutatáshoz is. Azt bizonyítja, hogy megfelelő bérezés és jó szociális ellátás mellett kiemelkedő teljesítményekre képesek az olajbányászok még akkor is, ha családjuktól huzamosan távol és igen mostoha természeti viszonyok között élnek. Irakban a fúróberendezések mellett kialakított lakókocsikban két-három ágyas, légkondicionált szobákban laknak az olajbányászok. Kosztjukról a szegedi Tisza Szálló főszakácsa gondoskodik. Jelenleg Rumailéban végzik munkájukat, majd az Eufrátesz árterületére költöznek. Munkájuk értékének bizonysága: az iraki olajtársaság az eredeti szerződésen felül további tíz kút lemélyítésére kérte fel őket. Nemcsak jól, hanem gyorsan is dolgoznak. Az iraki szénhid- rogénvagyon feltárásában részt vevő öt nemzet brigádjai között a kutak mélyítési idejét tekintve második az alföldi olajosbrigád. A 3 ezer 300 méteres kutak mélyítési ideje — műszaki és személyi baleset nélkül — átlagosan 53—54 nap. Most célul tűzték, hogy a lemélyítési időt 50 nap alá szorítják. Az iraki munka megmutatta az alföldi olajbányászok értékét. Bebizonyította, hogy képesek szerződési kötelezettségeiket túlszárnyalni. Valószínűleg ez és az alföldi mélyfúrások sikere késztette az indiai Oil and Natural Gas Comission vezetőit arra, hogy több ország pályázói előtt az alföldi olajiparral kezdjenek érdemi tárgyalásokat két nagymélységű fúrés tervezésére és lebonyolítására. Az első fúrés a Himalája térségében, Ramshahr város mellett, a második pedig a bengáliai őserdőben mélyülne. A tárgyalások igen előrehaladott állapotban vannak, a szerződés megkötése a közeljövőben várható. S. B. ü Héki Állami Gazdaságban Szakosított tehenészeti telep épül Szakosított tejtermelő tehenészeti telep épül a Héki Állami Gazdaság kerületében. Az új kombinát 1040 (ezernegyven) férőhelyes lesz, amelyben a legkorszerűbb körülmények között tartják majd a teheneket, termelik a tejet. A szakoso- tott telepet a magyar-tarka és a Holstein vörös importfajta keresztezéséből származó és nagytejelő képességű egyedekkel telepítik be. A gazdaságban ugyanis tíz éve kezdődött el az új intenzív fajták kialakítása. Ma már a csaknem 1200 (ezerkétszáz) darab tejelő tehén- állomány 70 (hetven) százalékát képezik a keresztezett fajták. Az eredmény, hogy a gazdaság tehenészete a tejtermelés országos rekordját döntögeti. Az alcsiszigeti üzemegységben levő 380 (háromszáznyolcvan) darabos állomány istállóátlaga például megközelíti a napi 16 litert. 1975- ben 454.^ (négyezerötszáz- negyvenöt) liter volt a tehenek évi tejhozama, de 1976- ban is megközelítette ezt a szintet. Az új héki telepet a legkorszerűbb technológiai eszközökkel, tőkés importból származó, modern fejőberendezéssel és egyéb gépekkel szerelik fel. A beruházás kivitelezése jól halad, a külföldi technológiai berendezések is megérkeztek. Az építők az eredeti 1978. június 30-i határidőnél korábban tervezik átadni a létesítményt. Munkásőrök kezdeményezésére Kommunista műszak a BVM szolnoki gyárában A munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában szombaton kommunista műszakot tartottak. A munkásőrség üzemi tagjainak kezdeményezéséhez a szocialista brigádok egy- része is csatlakozott, mintegy kétszázan dolgoztak. A kommunista műszak több mint harmincezer forint keresetét a városi tanács egyszámlájára utalják át, azzal a céllal, hogy a gyermekintézmények fejlesztésére, vagy a múlt évi gázrobbanás károsultjainak megsegítésére használják fel. PÚJA FRIGYES LENGYELORSZÁGBA UTAZIK Púja Frigyes külügyminiszter Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszternéek meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. KOSZORÚZASI ÜNNEPSÉG A GELLÉRTHEGYEN Budapest felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepség volt a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. A talapzat előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet Himnuszt. Ezt követően a Szovjet Hősök emlékművénél a hála, a kegyelet és a megemlékezés koszorúját helyezték el a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadsereg csoport, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. HAZAÉRKEZETT GYENES ANDRÁS Az SZKP Központi Bizottságának meghívására február 10—12 között Moszkvában tartózkodott ,Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Moszkvai tartózkodása során Gyenes András találkozott Borisz Ponomarjovval az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP KB titkárával, valamint Konsztantyin Katusev- vel, az SZKP KB titkárával és látogatást tett az SZKP Központi Bizottságának osztályainál. Tegnap Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hazaérkezett Moszkvából. GÁSPÁR SÁNDOR LATOGATASA SOMOGYBÁN Gáspár Sándor az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kétnapos látogatást tett Somogybán. A SZOT főtitkára Somogy fejlődésével, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetével ismerkedett. Találkozott a szakszervezetek megyei tanácsa és a szakmai megyebizottságok vezetőivel. NAPIRENDEN A JUBILEUMI PROGRAM A KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója alkalmából tegnap mintegy kétszázötven KISZ-vezetö kétnapos tanácskozása kezdődött meg Szolnokon. Az ifjúsági vezetők megvitatják a jubileumi évre szóló akcióprogramot, a Forradalmi Ifjúsági Napok feladatait és mérlegre teszik a különböző KISZ-akciók szervezésének tennivalóit. EGY MONDATBAN — Tegnap délután, a szaktanács székházában a magyarországi chilei antifasiszta bizottság szakszervezeti aktivistái megemlékeztek a Chilei Dolgozók Egységes Központja (CUT) megalakulásának 24. évfordulójáról. A KSH JELENTÉSE AZ 1976. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL 2-3. oldal A 32 esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án felszabadult Budapesten — egyebek között — sok új városnegyed épült. Köztük az egyik legnagyobb az újpalotai, ahol városra való család kapott új, kényelmes, napfényes otthont. A képen: a 18 emeletes, 92 lakásos újpalotai toronyház. Az épület érdekessége, hogy a tetején helyezték el a városnegyedet ellátó víztartályt * Tsz-közgyűlés Kisújszálláson és Tiszaföldváron Eredményes esztendőt zártak Jövedelmező állattenyésztés A kisújszállási Városi Tanács nagytermében tartotta meg tegnap délelőtt zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a helyi Nagykun Termelőszövetke-* zet. Az eseményen megjelent Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Az egybegyűlteket Tóth Endre elnökhelyettes üdvözölte, majd Kovács Ferenc elnöki beszámolója következett. Az elhangzottak szerint kemény próbatétel volt az elmúlt esztendő, hiszen az egész Európát sújtó aszály ezt a gazdaságot sem kímélte. Éppen ezért a növénytermesztési ágazat nem teljesíthette tervét. Hiába volt búzából hektáronként, több mint 50 mázsás rekordtermés, a kukorica és a rizs hozamainak kiesését nem tudták pótolni. Az öntözési lehetőségek jó kihasználásával azonban jó minőségű és nagy mennyiségű szállastakar- mányt sikerült betakarítani, és ez sokat lendített az állattenyésztés eredményein. Bár a tejtermelés elmaradt a várakozástól, és a sertéstenyésztés sem igazolta a reményeket, az ágazat, főképp a húsértékesítési terv túlteljesítésével jobban szerepelt, mint amennyi az eredeti célkitűzés volt. Az 1972-es tervekről szólva az elnök elmondta, hogy az idén a termelés több mint 11 százalékos fejlesztését irányozták elő. A növénytermesztésben a kukorica területét és hozamát kívánják az elmúlt évihez képest jelentősen emelni, és a rizs termését is a mai lehetőségek színvonalára akarják növelni. Az állattenyésztésben a sertés- és a szarvasmarhaágazat előtt áll jelentős feladat. Növelik a sertés- és a tehénlétszámot, a tejhozamban pedig szeretnék elérni a 3100 literes átlagot. Kovács Ferenc értékelése után a szövetkezet tagsága az ellenőrző bizottság jelentését hallgatta meg, majd a hozzászólók mondhatták el véleményüket. A vitában Majoros Károly is szót kért. A megyei párt- és állami vezetők nevében üdvözölte a gazdaság dolgozóit, és köszönetét mondott az 1976-os esztendő munkájáért. Kijelentette, hogy a téesztagok lelkes munkájának nagy része volt abban, hogy a nehézségek ellenére is eredményes esztendőt zárhat a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezet. S ez egyúttal ’a párt agrárpolitikáját, a szocialista mezőgazdaság fölényét is igazolta. Az előbbrelépés lehetőségeit latolgatva a megyei párt- bizottság titkára rámutatott, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítésével érhetünk el jobbnál jobb eredményeket. S ez szemléletváltozást is jelent, hiszen ha valaki — mint ahogyan ez a felszólalók szavaiból is kiérződött — nemcsak saját munkájáért, hanem környezetéért is felelősséget érez. akkor megtette kötelességét, mert nemcsak szűkebb környezete, hanem az egész népgazdaság hasznára dolgozott. A vita lezárása után a termelőszövetkezet elnöke kiváló szövetkezeti dolgozóknak és törzsgárdatagoknak adott át kitüntetést. Több zöldségét termelnek Zárszámadó közgyűlést tartottak tegnap a tisza- földvári Lenin Termelőszö-* vetkezetben is, amelyen megjelent s felszólalt dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára, dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke, valamint részt vett Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője. A tiszaíöldvári Lenin Termelőszövetkezet életében a tegnapi nap volt a 27. zárszámadó közgyűlés. Bódi Imre, a szövetkezet elnöke beszámolójában eredményes esztendő lezárásáról beszélt. Igaz, az aszály, a szárazság nem kímélte a tiszaföldvári- ak termését sem. Ennek ellenére nőtt a szövetkezet termelési értéke, árbevétele. Búzából, ősziárpából hagymából többet takarítottak he tavaly, mint 1975-ben, viszont borsóból, szójából, kukoricából korántsem sikerült a tárolókba szállítani annyit, mint terveztek. Az elmúlt évben több mint 3 ezer hektárnyi területet öntöztek. igaz nem úgy. ahogy eredetileg elgondolták. Az öntözési költség ugyanis elérte a 6 millió forintot. Gondot okozott az. hogy a korszerűbb telepeken majd két forintba került 1 köbméter víz, a hagyományos telepeken viszont ugyanennyiért 0,83 forintot fizettek. A növénytermesztés árbevétele 19 százalékkal nőtt az 1975. évihez képest. Az állat- tenyésztők ennél sikeresebben zárták a tavalyi esztendőt, az árbevétel ebben az ágazatban 32 százalékkal növekedett. Á sertéstenyésztésnél, hizlalásnál ä fejlődés ugrásszerű volt. Benépesültek a drága pénzen épült szaktele- pek, ennek eredménye: több mint 7 ezer sertést értékesítettek. A 'kedvezőtlen időjárás, ősszel s tavasszal a sürgős tennivalók bizonyították, mégtöbb gondot kell fordítaniuk a szakemberképzésre. Külöihösen sertés- és szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásokból van kevés a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezetben. Tanfolyamokkal, betanított munkások képzésével próbálnak enyhíteni a gondokon. Bódi Imre elmondta, ebben az évben 400 hektárral növelik a zöldségfélék termőterületét. Búzából hektáronként 56 mázsa termés betakarítását tervezik. Ennek megvalósításához minden ágazatban — a növénytermesztőknél, a gépészeknél — pontos, fegyelmezett munkára lesz szükség. A-cukorrépa-termelés jobb előkészítésével, a tápanyag pótlásával, a technikai eszközök beosztásával megpróbálják elérni hektáronként a 600 mázsás átlagot. Tovább bővítik a szarvasmarha-állományt, s törekednek arra, hogy a tejhozam meghaladja a 3 ezer 100 litert. Rövid időn belül elkészül a sertésszaktelepek rekonstrukciójának terve, ennek megvalósítása után a jelenlegihez képest 7 ezerrel több sertést tudnak eladni. Az elnök beszámolóját vita követte, amelyben felszólalt dr. Czimbalmos Béla, aki nagyra értékelte a szövetkezet példamutató eredményeit. Beszélt arról, hogy kormányunk elfogadta a TOT előterjesztését, amelyet a III. kongresszus tapasztalatai alapján állítottak össze. Ebben javasolták többek között, hogy a termelési célkitűzések változását kövessék a köz- gazdasági szabályozók is. Fordítsanak több gondot földterületek jobb hasznosítására. Ügyeljenek az alkatrész-ellátásra s a szervizek biztosítására. Dr. Hegedűs Lajos szintén hozzászólt a vitához, beszélt megyénk mezőgazdaságának helyzetéről, s a legfontosabb feladatokról tájékoztatta a termelőszövetkezet tagságát. A közgyűlésen, miután elfogadták a beszámolót; kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a dolgozóknak. B. Ä. — H. J.
