Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 13. az 1976. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése 1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi fel- használás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent. A népgazdaság állóeszközállománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult a termelés szerkezete. A termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszer- ipari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a világgazdaságban korábban kibontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása. a népgazdaság 1976. évi fejlődésének FŐBB MUTATÓ SZAMAI 1976. év az 1975. év százalékában Nemzeti jövedelem 103 Belföldi felhasználás 101 Ipari termelés 104,1 Építőipari termelés 104,5—105,0 Mezőgazdasági termékek termelése 97 A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominális átlagkeresete 105,5 Reálbére 100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 A lakosság összes fogyasztása 101,5—102 Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 101,4 Fogyasztói árindex 105 1976. évi teljesítés A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd Ft 150 Lakásépítés, 1000 db 93,9 1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság összes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. II. Ipar — építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergiaipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7,8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villamosgép- és készülékiparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőttit. A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett.'A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 százalékkal, az építőanyagipar 3, 2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar és a kötszövő- ipar termelése emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baromfifeldolgozó ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt, a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmiszeriparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyagiparban és a könnyűiparban főleg munkerő- hiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembehelyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyagipar számottevően növelte a cement, a falburkoló- csempe és a síküveg termelést, a hagyományos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a széntermelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, földgázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagy- beruházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia kapacitás a Dunamenti Hőerőmű utolsó áram- fejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—magyar földgázvezeték II. szakasza. Befejeződött a Nyírád—izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes henge- reltacél-termelésünknek). A Székesfehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitással bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékainak -felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódott a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a köny- nyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójával egyidejűleg 5450 tonna szalámigyártó többlet- kapacitás létesült, amely az 1975. évi szalámi termelésnek több mint fele. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1976. évi termelés mennyisége Villamosenergia, milliárd kwó. Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, miUió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliárd db. Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, ezer db. Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Ft Rádió, ezer db. Televízió, ezer db. Hűtőszekrény, ezer db. Mosógép, ezer db. Centrifuga, ezer db. Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csonton nyershús, ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter az 1976. év az 1975. év százalékában 22,0 107,7 25,3 101,5 2,1 106,8 6,1 117,6 3,7 99,5 2,9 106,9 2,9 101,0 736,0 97,3 134,0 103,5 1,9 103,2 4,3 114,3 617,0 97,9 93,4 104,2 680,0 108,4 17,5 107,7 141,3 114,6 11,4 107,0 3,3 129,0 250,4 98,3 411,7 103,0 434,1 100,7 197,6 120,2 184,3 111,6 352,5 100,3 41,3 105,8 15,6 1ÖM 44,6 103,5 727,8 109,0 483,6 88,7 141,4 106,1 53,3 106,2 6,8 102,0 Az építőipari termelés a tervezettet megközelítően, 4,5—5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A korábbinál szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat, javult az építőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A növénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmaradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kukoricából, szálastakarmányokból és a vágóállattermelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonnával több, mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 százaléka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti terméshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, burgonyából 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi beta- karítású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermelés valamivel meghaladta az előző évit. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt, 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976-ban is számottevően emelkedett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában folytatódott a kisebb teljesítményű gépek felváltása nagyobb teljesítményűekkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint az előző évben, a vonóerőkapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 2400 tehergépkocsit szereztek be. A műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. IV. Szállítás és hírközlés Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével összhangban 3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 százalékkal, csővezetéken 12,1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban résztvevő utasok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autóbuszon 4,8 százalékkal többen, vonaton kevesebben utaztak, mint 1975-ben. A személy- szállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. 1976-ban a vasút a tervezettnél több új villamos- és diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és dieselvontatás aránya elérte a 91 százalékot' Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító közúti járművet állítottak forgalomba. Az ország személygépkocsi állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a budapesti metró Deák tér— Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthálózat bővítése, illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a Solti nagyteljesítményű középhullámú rádióadó építése. V. Külkereskedelem A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylatú passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult. Az összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobb részt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be, de jelentős volt rubel viszonylatban is. A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalomnak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett. A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző évben. A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a könnyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgazda- sági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél. VI. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően, 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagi-műszaki összetétele nem felelt meg teljesen az előirányzatnak: az építési beruházások összege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél. Állami beruházásokra, ezen belül nagyberuházásokra kevesebbet, vállalataikra, — elsősorban az export-növelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítményekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készültek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezdték meg. VII. Népesség, foglalkoztatottság, a lakosság életkörülményei Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8800-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel többen, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 élve- születés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meg egy éves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben. 1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelő ágazatokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ágazatban kismértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkereste mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több, mint 1975-ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kereseteket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és a húsáremelés kompenzálására. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16— 16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az előző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjövedelmeken kívül magában foglalja a különféle pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokat is, összességében a tervezettnél kisebb mértékben, körülbelül 1 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása reálértékben 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal, összehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt több, mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakosság életszínvonala — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az eruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmiszerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg (Folytatás a 3. oldalon)
