Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 5. A korszerű lakásban Legfontosabb: a jő fizikai közérzet A mai otthon: mindenes: Régebben sem csak a házi­asszony birodalma volt, de napjainkban megnőtt hétköz­napi szerepe. Amennyire kint élünk a világban, annyira kívánjuk otthonunkban is a mozgás lehetőségét, a kilá­tást: a kényelmes üléstől kezdve a tágas ablakokig. Hogy kapjuk-e, más kérdés, de a ma embere igényli a tá­gas teret. Ahogy határtalan­ná tágítja ismereteit s be­hozza a televízió a világot szeme elé, úgy kíván utazni, s teríti szét útjait egyre több sávosra. A ma otthonának helyet kell adnia családi mé­retekben a nagyobb világ­nak: itt neveljük gyermeke­inket, itt főzünk, mosunk, ét­kezünk, tanulunk, játszunk, fogadjuk barátainkat, pihe­nünk, barkácsolunk, negy­ven, hatvan négyzetméteren vállaljuk a világot és önma­gunkat. Gazdaságosan kell élni helyzetünkkel. A mai otthonban nem tűrhetjük a fölösleges holmit, itt minden tárgynak feladata van. Ez a szerepe természetesen nem csak anyagi, de lehet szelle­mi is. A funkció nélküli tár­gyak kiszoríthatják az em­bert. Nézzünk fel egy házgyári elemekből készült házra: egymásra derékszögben álló síkokat látunk. Bútorainkat, rádióinkat, kínáló dobozain­kat a díszítés nélküli síma felületek, síkok jellemzik. Nagyapáink építészete díszí­tésekkel bontotta meg a fa­lak síkját, s még az üveget is aranyos folyondárokkal, s a függönyt, karosszéket roj­tokkal tette nyugtalanná. Hagyjuk ma hozzánk szólni az anyagot a sík felületből, hagyjunk szemlélődésünk számára tiszta felületeket, le­gyen hová kivetíteni gondo­latainkat. Einsteintől, száza­dunk nagy gondolkodójától tudjuk, hogy az anyag tulaj­donságai és a tér kialakítása között szoros kapcsolat van. Ne rontsuk meg ezt a kap­csolatot fölösleges cifrázással, az anyagra ráerőszakolt dí­szítéssel. Sietünk, megfái'adunk, igényeljük hát a kényelmet otthonunktól. Az ergonómia tudományának eredményeit a ma építészei, belső építé­szei figyelembe veszik. Va­gyis igyekeznek úgy tervez­ni lépcsőházakat és fürdőszo­bát, asztalt és széket, hogy biztosítsák jó fizikai közérze­tünket. Gondoljunk azokra a magas asztalokra, merev há­tú székekre, amelyek a régi polgári lakást jellemezték. Merev illemszabályok, me­rev bútorok. Minden percet, minden helyet kihasználunk. Nincs időnk kényelmetlen feszengésre. Nem jó az, hogy sietünk, — de ez a valóság. Minél inkább elszakadunk a természettől, annál jobban igényeljük. Hivatalokban, gyógyszertárakban, kiraka­tokban zöld növényekkel ta­lálkozunk. Otthonainkat is meghódították a növények. Egészségünk védelmében épp úgy szükségünk van a nö­vényekre, mint látványukra: a megnyugtató zöld színre, a kietlen síkokat felbontó for­máikra. Mütyürkék isy felbontják av síkokat. A mütyürkéket még­sem igényeljük. Fölöslegesek. A korszerű környezet szá­műz mindent, ami nincsen a helyén. Helyén van a plakát a mai szoba falán, de nin­csen helyén, amikor már fa­kó, gyűrött papírhalmazzá vált. Helyén van a bokály, a népi szőttes, de éppen oly édeskés is lehet, ha kelleté­nél többet zsúfolunk össze. A biedermeier szekrény is har­móniában lehet mai búto­runkkal, de nagyképűen hi­valkodó, ha netán bizomá­nyiban vásárolt álrokokó ülőbútorokkal kívánjuk ran­gunkat fitogtatni, mint vala­mi státusz szimbólummal. A ma otthona világosságot kíván. A nap fényét, épp úgy, mint a jó belső világí­tást. Nem csillárokat, fali karokat. Miért nem tudunk lemondani ezekről a gyer­tyák korából ránk maradt világítási eszközökről? Néz­zünk csak megint fel arra a házgyári elemekből készült házra. Vajon fal-síkjainak mai volta nem mond ellent a sárga, vörös, zöld vagy ép­pen a metszett üveget hami­san utánzó műanyag búrák sejtelmes, csak éppen vilá­gosságot nem adó elavult ha- szontalanságának? Nehéz jó „világító testeket” találni, kétségtelen, de vannak. Ne­héz korszerű lakást összehoz­nunk, de lehetséges. Ne lát­szani akarjunk általa, benne, hanem élni. Koczogh Ákos A divat a ruletthez hasonlatos — A divat a ruletthez ha­sonlatos — ehhez a körpá­lyán mozgó szerencsejáték­hoz — ott mozog 30—40 éves időhatárban — mondja Vá­mos Magda, a Magyar Divat Intézet divattervezési főosz­tályának művészeti vezetője. Persze közben hosszabb- rövidebb időközökben meg- megáll, majd továbbhalad, hogy a már megtett úton is­mét visszatérjen örök kör­forgásába. Most „csendes di­vat” várható, több szezonra szóló ruhadarabokkal. — 1977—78 ősz-telére visszatér a klasszikus és a népi stílus, ez a kettő együtt adja az újat, a két irányzat szabá- szati stílusa erősen hat egy­másra ... Jellemző még, hogy egyre jobban eltűnik a középkorúak és a fiatal kor­osztály közötti öltözködési különbség. Inkább csak az egyéni ízlés húz határvona­lat. A kiegyensúlyozott, klasszikus stílus előtérbe ke­rül, s lényeges meghatározó­ja a színharmónia, mivel a színek együttese is kifejezhet egy stílust. Tehát nem kor­hoz kötött, hanem az egyé­niséget jobban kiemelik és kifejezik a színek. A klasz- szikus öltözékeknél elsősor­ban nemesebb anyagokat használunk. — A természetes anyagok változatlanul hódítanak? — Igen és kiegészülnek különleges anyagokkal; pél­dául a mohair nemesebb vál­tozataival, a kasmírral (gyap­júval keverve) és különféle teveszőrökkel. Visszatér az angóra, ha akadnak vállal­kozó szellemű tenyésztők. — S az anyagok mintá­zata? — A hetvenes évek végén kedvelt lesz a csíkos, tovább élnek a kockás minták; a pe­pita, az eszterházi, a skótkoc­ka, a folklór; a dél-amerikai és az indiai minták. — Mit tudhatunk meg a formákról? — Újra nagy szerephez jutnak a ruhák; egyenes vo­nalú, ingruhák (újdonság a kétrészes ingruha), a kényel­mes tunikák általában oldalt hasítottak. A szoknyák egye­nes vonalúak, féloldalasán rakottak. A blúzok népies jellegűek, a nadrágok boka­csontig érnek és „csöves”- ek. Jövőre a nők is férfias stílusú kabátokat viselnek, s a női kosztümök szintén fér­fias jellegűek. A másik irányzat az „avant-garde” stílus lezser vonalvezetésű, mély karöltőkkel, nagy ka­pucnikkal. A szabadidő-öltö­zékek köre kitágult, a sport- ruházat minden ága ide tar­tozik. A határok elmosódtak. A zubbonyos, nadrágos öl­tözék mintegy jelképe a kö­tetlen időnek. Ö. É. A farsangolás történetéből Vidám mulatságok latozás közepette egy asz- szony valóban a vízbe fúlt abban a bizonyos Kapos menti faluban. Mulatozás Budán és Egerben Mátyás trónralépésétől egé­szen Buda elestéig sok a hír­adás a királyi udvar far­sangi mulatságairól is, első­sorban az álarcokra vonatko­zó feljegyzések jóvoltából. S hogy ebben az időszakban a királyi udvar életének mi­lyen szerves tartozéka lehe­tett a farsangi mulatozás, arra jellemző Eleonóra fer- rarai hercegnő 1489-ből ránk maradt levele; ebben fiát, Hippolit esztergomi érseket azzal bízza meg, hogy az ál­tala küldött álarcokat aján­dékképpen ajánlja fel Mátyás királynak. A falusi és az udvari far­sangolás mellett ebből az időszakból már városi far­sangról is van tudomásunk. Ludovico da Bagno, mantuai olasz nemes írja Egerből, 1518. február 21-én, hogy kü­lönös farsangi mulatságot lá­tott. A lovagok sisak és pajzs helyett homloktól övig egy­bekötött vasabroncsokkal voltak borítva, vánkos véd­te a hasukat a szúrások el­len, hosszú rúd végéhez erő­sített konyhakés képezte a lándzsát. „Azt vártam, hogy nyak- és kartörést fogok lát­ni — írja tudósításában —, de egészségesen tértek haza. mint mondották.” Az idén is „tikverőznek"... Néhány szólás-mondásunk is kapcsolódik a farsanghoz. Ezek közül ez alkalommal csak kettőt említsünk. Az egyik így szól: „Farsangon kívül is esik leányvásár”. Vagyis a rendes, takaros lány farsang után is elkel. A másik mondás igazi népi bölcsességet tartalmaz: „Rö­vid farsangnak hosszú a böjtje”. Ezt mondják úgy is, hogy „minden farsangnak van böjtje”; tehát az élve­zetekért meg kell fizetni. A farsang „körbejárását” fejezzük be talán egy kedves friss hírrel: a Fejér megyei Moha község fiataljai az idén is megrendezik a falu hagyományos farsangbúcsúz­tató népszokását, a tikverő­zést. Ezúttal is húshagyó ked­den. február 22-én kerül sor a farsangi mulatságsorozat záró vigalmára. A tikverőzés már hajnalban kezdődik: jel­mezes „maskarák” járják vé­gig a falut, s élénk kereplő- csattogtatás, rigmusmondás közben „betörnek” a barom­fiudvarokba, kiverik az ólak­ból a szárnyasokat, s biztat­ják” őket a nagyobb „tojás­termelésre”. Ha a háziasz- szony nem elég óvatos, bi­zony, a jelmezes, rokolyás tojásszedő lányok összeszedik az ólban a friss tojást. Ezután a tikverők bekopog­tatnak a portákra is, s ko­rommal kenik be a lányok, asszonyok arcát. „Jutalmul” kolbásszal, sonkával rakják tele a tojásszedő lányok ko­sarát és friss farsangi fánk­kal, borral kínálják a tik- verőzőket. U. L. fldy műveltségi verseny Budapesti napló 1945 A farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó más­fél-kéthónapos időszak; a mulatságok, bálok szokásos ideje. Olyan népszerű, ismert századok óta nálunk is, hogy a főnévből igét képeztek: a farsangolást. Az farsangol, aki ezekben a hetekben mu­lat, farsangi mulatságon vesz részt. „Egy démon elragadta..." A XV. századi dunántúli magyar falvakban már is­mert szokás volt a farsangi tánc, meg az „alakoskodás”. Temesvári Pelbárt színe­sen írja le, hogy 1480-ban a Kapos mellett, egy asszony „több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába és másfajta ru­házatba öltözve, álarcos játé­kot űzött. Egyszerre csak az asszonyt, miközben egy falu- jabelinek házában a többiek­kel együtt táncolt, egy dé­mon a táncolok közeléből elragadta. A démon látha­tatlan volt, így nem tudták, hová jutott az asszony. De mikor észrevették, hogy a mulatság vezetője nincs je­len, elkezdték keresgélni, ho­vá tűnhetett el.” A közbenső, középkori latinsággal körül­ményesen megfogalmazott rész elhagyásával térjünk a lényegre: „...az összes je­lenlevő férfiaknak és asz- szonyoknak füle hallatára ez az elrablóit asszony a Kapos mocsarai között gyászos han­gon panaszkodva, elkezdett kiáltozni: jaj, jaj, jaj. Erre a zajra mindnyájan megrémül­tek, de mivel ez későn, söté­tedés után történt, senki sem mert a mocsarak közé ha­józni ...” Az ördögök által elraga­dott, de más módon meg­büntetett táncolok története rendkívül gyakori az euró­pai mondakincsben. Ez ter­mészetesen nem zárja ki a lehetőségét, hogy a dunán­túli elbeszélés alapja esetleg ténylegesen megtörtént eset volt, s részeg farsangi mu­Kolbász-szezon A kolbász igen sokféle for­mában fogyasztható. Húsba, vagy tésztába töltve, levesbe vágva, főzelékbe, vagy szószba téve. Olcsó és ízletes ételek készíthe­tők belőle. SERPENYÖS KOLBÁSZ Hozzávalók 4 személy részére: 4 kis, sertéskaraj, 1 evőkanál liszt, 4—G vékony szalonna sze­let, 15 dkg nagy gomba, finom­ra vágott petrezselyem és fok­hagyma, 4 kis sertéskolbász, 4 közepes nagyságú paradicsom (mirelit), főzővaj, vagy olaj, pap­rika, só, bors. A fűszerezett sertéskarajt liszt­be mártjuk és forró olajban, vagy vajban kisütjük. Közben a kolbászkákat kis lángon kb. 20— 30 percig főzzük (aszerint, hogy nyers, vagy már előzőleg meg­főtt kolbászt használunk). Majd a megtisztított és feldarabolt gombát vajban pároljuk, fok­hagymával és petrezselyemmel fűszerezzük. Ezzel egyidőben a szalonnát (melyet megszórtunk paprikával) ropogósra sütjük. Végül az egészet egy serpenyő­be tesszük és sült, keresztbe be­vágott paradicsommal díszítjük. SPANYOL KOLBÁSZOS OMLETT Hozzávalók 4 személy részére: 3—4 evőkanál olaj, 80 dkg nyers, egész apróra vágott burgonya, 1 kis, darabokra vágott hagyma, 4 tojás, 2 evőkanál tej, só, pap­rika, esetleg bors, 2 evőkanál vaj, 2—4 db paprikás sertés- kolbász. A darabokra vágott hagymát és az egész apró kockára dara­bolt burgonyát olajban puhára pároljuk. Közben a tojásokat tejjel és fűszerekkel felverjük. A hagymás burgonya masszát és a karikákra vagy kockákra vágott kolbászt hozzáadjuk. 3 evőkanál olajat felforrósí- tunk, az omlett masszát hozzá­adjuk, és mindkét oldalán arany­sárgára sütjük. A rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth Rádió­ban 16 óra 05 perckor jelent­kezik a szocialista brigádok akadémiája Balzac Goriot apójának feldolgozásával, Básti Lajos, Béres Ilona, Sin- kovits Imre és más neves színészek közreműködésével. 20 óra 10 perckor megismét­lik a kabarészínház szilvesz­teri zenés mellékletét, a Pa- ródia-partyt, amelyet a KFKI pinceklubjából' sugá­roztak. KEDDEN a Kossuth Rádió­ban 17 óra 07 perckor Köz­pont és periféria címmel a területfejlesztés gondjairól szól Gálik Mihály műsora. 19 óra 15 perckor Maria Callas és Beniamino Gigli 1954 de­cember 27-én San Remoban rendezett hangversenyének felvételét ismétlik meg. A televízióban 18.00 óra­kor Csapajev — emlékműsor­ral tisztelegnek a 90 évvel ezelőtt született legendás hí­rű hadvezérnek, aki a Szov- jet-Oroszország elleni inter­vencióval küzdő hazafiak bá­tor vezére volt, harc közben érte a halál is. SZERDÁN a Kossuth Rá­dióban 19 óra 15 perckor kezdődik az Ady műveltségi verseny első elődöntője. A Kulturális Minisztérium, a SZOT és a Rádió irodalmi vetélkedőjének mottója: „Akarom: tisztán lássatok.” A televízióban 18 óra 15 perckor jelentkezik a pécsi körzeti stúdió Mindenki nyert című műsorával. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth Rádióban 18 óra 15 perckor a Kritikusok fórumát hall­hatjuk. 20 óra 57 perckor a pedagógusok műsora, a Ka­tedra jelentkezik azt elemez­ve, hogy mit lehet tenni a hátrányos helyzetű gyereke­kért. A televízióban 21 óra 25 perckor Csak ülök és mesé­lek ... címmel újabb érde­kességeket láthatunk Vitray Tamás válogatásában. PÉNTEKEN a Kossuth Rá­dióban 16 óra 05 perckor a Művelődés újabb adása szö­vőlányokkal, újdonsült kriti­kusokkal, művelődési házak látogatóival ismertet meg bennünket. A Petőfi-adón 21 óra 04 perctől Sarkadi Imre Út a tanyákról című drámájának rádióváltozatát sugározzák Török Tamás rendezésében. SZOMBATON a Kossuth Rádióban 18 óra 45 perckor Az ígéret címmel Friedrich Dürrenmatt regényének rá­dióváltozatát közvetítik. A rendező dr. Márkus Éva. A televízióban 16 óra 55 perckor láthatjuk a Karinthy Ferenc regénye nyomán ké­szült Budapesti tavasz című filmet, amely a háború bor­zalmai mellett a fiatalok ér­zéseivel ismertet meg ben­nünket. 18 óra 20 perckor egy animációs dokumentumfilm kerül a képernyőre, a címe: Budapesti napló 1945. VASÁRNAP a Kossuth Rá­dióban 17 óra 55 perckor az Állami Népi Együttes felvé­teleiből hallhatunk váloga­tást. A televízióban 21 óra 15 perckor Világszínpad -címmel a nemzetközi színházi élet eseményeiből adnak össze­foglalót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom