Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 1. Bemutatjuk dr. Pintér Sándor kandidátust A tudományos kutatómunka legizgalmasabb szakasza a kísérlet, amely eddig ismeretlen öszsefüggéseket tárhat fel, fontos kérdésre adhatja meg a választ — sokszor igen rövid választ, tőmondatot. Igen, nem. Addig azonban, mire egy igen vagy nem ki- mondatik, a célhoz vezető akadálypályán sok-sok nehéz szakaszt kell leküzdeni, szokatlan feladatokat megoldani, s újabb ötleteket megvalósítani. Egy kérdés: végez- e a magzat légzőmozgást az anyaméhben? A felelet: igen. Mindezt nem tudtuk hat évvel ezelőtt, s ahhoz, hogy kiderüljön, egy oxfordi újszülöttellátási kutatóintézet munkacsoportjának csaknem fél évi megfeszített kísérletsorozatára volt szükség. Bonyolult operáció segítségével áramlásjelzőt, érzékelőt építettek be birkamagzatok gégéjébe, nyaki ütőerébe, és hasi főverőerébe, ezt pedig összekötötték egy regisztráló készülékkel, amely mindenféle változást rögzített. Az eredmény: a félidőn túli magzat a nap 24 órájából mintegy tizenkettőt légzőmozgással tölt. Amit pedig az erekből jelentettek a „megfigyelők”: a vér oxigén- tartalmával egyenes arányban csökken, vagy növekszik a „légzés” intenzitása. S miután a magzat a vérét az anyától kapja, ez azt jelenti, hogy az anya vérének oxigéntartalma a befolyásoló tényező. Ennek a tapasztalatnak pedig már a mindennapi gyakorlatra is vonatkozó ösz- szefüggése van. Ha a szüléskor az anya nyugtátokat, fájáscsökkentőket kap, a megszületett gyermek egyes esetekben „alig szuszog” ... Az oxfordi kutatások eredményei jelentős részét adták egy magyar kandidátusi disz- szertációnak. Benyújtotta, s megvédte 1972-ben dr. Pintér Sándor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának aspiránsa korábban karcagi, majd szolnoki gyermekorvos. Hz élet első percei Oxfordig (az akadémiai ösztöndíjig) nagy vargabetűvel vezetett az út. Friss diplomás orvosként haza. Karcagra került 1958-ban, két év után a szolnoki kórház gyermekosztályára, szakvizsga 1962-ben gyermekgyógyászatból, 1964-ben fertőző betegségekből, s a szolnoki kezdés pillanatától megkülönböztetett érdeklődés az élet első perceit kisebb nagyobb megrázkódtatással viselő problémás újszülöttek, koraszülöttek iránt. (1960-ban nyílt meg Szolnokon a koraszülött-osztály.) A szakmai érdeklődés a szakmai elmélyüléssel együtt a szélesebb körű ismertséget is meghozta, s tíz éve meghívást kapott a szegedi klinikára az újszülöttek légzési rendellenességének, a gyakran végzetes, úgynevezett respirációs distress szindrómának (RDS) kutatására. (Az RDS elleni küzdelemről laiunkban a múlt évben már beszámoltunk.) A szegedi évek a gyógyítás és kutatás jegyében teltek, s többek közt az újszülöttek hőháztartása és égészségi állapota közötti összefüggés vizsgálata szerepelt a közép- Dontban. Egy kérdés: van-e Köze az oxigénhiányos és le- hűléses állapotnak a későbbi gyengeelméjűséghez. A kísérletek, megfigyelések adta felelet: igen. Az újszülöttek világrajövetelének nagy pillanatait gyakran követik ijesztő percek — nem lélegzik, nem kap levegőt, elkékül az apróság. Ha idejében nem kap elég oxigént, a hiányos ellátást megsínyli a szervezet. Az oxigénhiányos anyagcserebomlás például a vér és a testnedvek enyhén lúgos kémhatását savas irányba változtathatja, s ha ezt idejében nem korrigálják, végzetes lehet. A kisember legérzékenyebb része az agy, s ennek szövetei bírják legkevésbé az oxigénhiányt és következményeit. Ha mindehhez az állapothoz még a lehűlés is társul, s így a szervezetet a kevesebb oxigén mellett még a hőtermelés megnövekedett „gondja” is leköti, a veszély még nagyobb. Ma még nem gyakorlat Egy újabb megfigyeléssorozat meglepő tanulságot szolgáltatott az oxigénellátással kapcsolatban: ha a kis jövevényt a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem választották el azonnal az anyától, az anya szervezete beavatkozás nélkül „felélesztette”, friss, oxigéndús vérrel látta el az újszülöttet. Az anya és az újszülött közötti visszajelző rendszert állatkísérletekkel is kimutatták (amelyben közreműködőként veit részt dr. Pintér Sándor), s ugyanazt az eredményt adta: a légszomjban szenvedő apróságnak oxigéndús vért juttatott az anya szervezete. Ugyanebben a témakörben egy másik kutatás. Prágában: az újszülöttek oxigénhiányos állapotának és következményeinek kivédése gyógyszeres kezeléssel. S végül a disszertáció, amely a gyakorlati gyógyítómunkával is kapcsolatban áll: „A késői köldökellátás és a születés utáni lehűlés kivédésének előnyei az újszülöttek ellátásában”. Vissza Szolnokra Nem sokkal a disszertáció megvédése után kapta a meghívást — amely tulajdonképpen visszahívás volt korábbi munkahelyére a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-, Rendelőintézet gyermekgyógyászati osztályára. Most osztályvezető főorvos, megyei gyermekgyógyászati szakfőorvos 1975 óta. A klinikai kutatóintézeti munka után hatásában, súlyában eltérő, új feladatok várnak a kikerült orvosra. Az egyetlen, de örök követelmény : a gyógyító munka. Míg egy kutatóintézetben a tudományos ismeret célja lehet a munkának, addig egy kórházban sokkal inkább csak eszköze. „ ... a születés utáni lehűlés kivédése ...” fejezetekre rúgó értekezés efv disz- szertáeióban. A napi gyerek- gyógyászatban egyebek közt szervezési feladat. A szülészeti osztályon pár éve rendszeressé vált újszülöttellátó gyermekgyógyász szolgálat munkáját tavaly óta újszülött megfigyelő részleg segíti, ahol minden gyereket megfelelő hőmérsékletet biztosítva, adott ideig inkubátorban, megfigyelés alatt tartanak. Több esetben ugyanis az egészségesnek látszó újszülöttnél később jelentkezik az elváltozás. További előrelépés a gyógyító munkában: a súlyosabb esetek állandó figyeléséhez a felnőtt 'gyógyítás mintájára a gyermekosztályon is szükség van intenzív ellátásra. A sérült, égett, RDS-ben szenvedő gyermekek fogadására jövő hónapban megnyílik az intenzív részleg. Gyógyítómunka — kutatómunka. Kizárja egymást? Erre dr. Pintér Sándor is ugyanazt a feleletet adja, mint e sorozatban már bemutatott orvos, dr. Szeghy Gergely: nem. Tizenhét év diagnózisa Ugyancsak ismertettük már lapunkban azokat az eredményeket, amelyeket dr. Pintér Sándor és munkacsoportja a rettegett légzési betegség, az RDS előrejelzésével, kimutatásával kapcsolatban elért. Emellett gyógyszerterápiás kísérleteket folytatnak egy, vizeletürítést szabályozó gyógyszerrel, ugyanakkor egy munkacsoport azon dolgozik, hogy a koraszülött osztályon az indulás — 1960-óta ápolt gyermekek hogyan fejlődtek. Milyen kapcsolat van újszülöttkori állapotuk — betegségük és mai egészségük között, s egyáltalán van-e? A feltételezés: minden bizonynyal soknál igen . lehet a felelet, hiszen a legérzékenyebb korban bekövetkezett hatások messzire kísérik az embert. A készülő munka, tizenhét év diagnózisa, talán sok olyan összefüggést világít meg, amely a további gyógyí- tómünkát is meghatározhatja ... Jól választottam Középiskola, egyetem, gyógyítás. kutatás, klinika, kórház. Karcag, Debrecen, Karcag, Szolnok, Szeged, Oxford, Prága, Szeged, Szolnok. Egy élet állomásai. Ügy tűnik: az utolsó már végállomás is. — Karcagi vagyok, úgyhogy ha nem is haza jöttem, de visszajöttem Szolnokra, s itt jól érzem magam, itthon vagyok. Az osztályon a munkatársaimmal úgy érzem egyre inkább sikerült kialakítani a közös szakmai álláspontot, a munkámhoz pedig eddig minden segítséget, támogatást megkaptam, úgyhogy ez a sokat emlegetett munkahelyi közérzet nálam igazán jó. — Szereti a szakmáját... — Jól választottam, azt hiszem, ha újra kezdeném, akkor is csak gyermekorvos lennék. Egyébként ezt vallja a feleségem, is, ő is az. Van ebben a munkában valami különös, sajátos atmoszféra, ami az embert a gyógyított apróságokkal összeköti. Szeretet? Ragaszkodás? — És az újszülöttek? A még „alig-emberek” ? — A legfontosabb korosztály. Náluk dől el, az első percekben, órákban minden. Az a legszebb feladat: minél .több gyermek maradjon életben, s épen maradjon! — Mi a véleménye a háromgyermekes családideálról? — Nagyon helyesen mondták már az ókori görögök is, hogy a három gyermek kiegyensúlyozza egymást. — Hány gyermeke van? — Három. IgTiczi Zsigmond Diagnózis távolból A technika fejlődése újabb és újabb megoldásokat, lehetőségeket teremt az orvostudományban is. Az egyik érdekes terület, ahol a technika nagy lendületet adott az orvostudománynak, a biotelemetria, vagyis bizonyos adatok távolból való felvétele. Nem kell sem a készüléket a beteghez vinni, sem a beteget a készülékhez és ennek több előnye is van. Az orvostudományban először Einthoven holland orvos végzett távmérést, már 1906-ban, ugyanaz az Einthoven, aki feltalálta a máig legfontosabb szívvizsgáló készüléket, az elektrokardiográ- fot. amiért Nóbel-dijjal tüntették ki. Az akkori készülék 150—200 kg súlyú volt, amit természetesen nehezen lehetett szállítaná. Azóta a módszer két irányban fejlődött tovább. A készülék természetesen kórházban van elhelyezve, és mód van arra, hogy a szív akciós feszültségének a jeleit akár telefonvonalon, akár rádión továbbítsák a kiértékelő központba. A távméréseknek óriási jelentősége van a sportorvostanban is. Sportoló szívműködését a hagyományos EKG készülékkel nem lehet vizsgálni mozgás közben. A távmérés továbbfejlesztése, hogy a kiértékelő központba telefonon vagy rádión befutó jeleket számítógép értékeli. Ilyen megoldást láthatunk képünkön egy NSZK-beli klinikán. Telefon- vonal továbbítja a jeleket a számítógéphez, amely 30 másodperc alatt elvégzi az értékelést. Ezzel a módszerrel nyolc órás munkaidő alatt 600 EKG-t lehet értékelni. illatok a tudományért Az orvostudomány, az élettani és gyógyszertani kutatások igen sok kísérleti állatot használnak fel munkájukhoz. Ezeknek a kutatásoknak a hátterében mindig az ember áll, az állatokon végzett megfigyelések, kísérletek eredményeit az ember érdekében használják fel. Sokféle állat alkalmas kísérleti célra. Elsősorban a háziasított gerincesek, a kutya, a macska, a nyúl és a baromfi használata terjedt el, majd később az egér, a patkány, a tengerimalac, illetve az aranyhörcsög. Képünkön tengerimalaccal végzett immunológiai kísérlet látható az egyik NDK kutatóintézetben. Fagyasztva szárított kórokozók A szervezet fertőző betegségek elleni védettségét a vakcinák biztosítják. Élő „gyengített” vagy elölt kórokozókat juttatnak az emberi szervezetbe, amely a „támadásra” ellenanyagok termelésével válaszol. A védett szervezet a későbbi fertőzéssel szemben ellenálló lesz. Ez az aktív immunitás. Sokáig gondot okozott, hogy néhány vakcina — például a gyengített himlővakcina — szobahőmérsékleten csak néhány napig volt tartható, hűtőszekrényben pedig két év után hatástalanná vált. Ezen újabban a fagyasztva szárítással (liofilizálással) segítenek. A megfagyasztott oltóanyagból vákuum létesítésével hirtelen elpárologtatják a vizet és a visszamaradó száraz anyagot légmentes csomagolásba teszik, fgy öt évig is hatásos marad a vakcina, liofilixáló berendezés az oltóanyag-gyártás szolgálatában.
