Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 24. II szovjet hadsereg napján Ünnepség a Kreml falánál Koszorúzások Európa-szerle fl kormány elutasította az SKP legalizálási kérelmét Moszkvában tegnap a Kreml falánál elhelyeztek egy tulai földet tartalmazó bronz úrnát abból az alkalomból, hogy hős városnak nyilvánították Tulát, azért a bátorságért és kitartásért, amelyet a második világháború idején tanúsított ez a Moszkva védelmében fontos szerepet betöltő város. Az ismeretlen katona sírjánál tíz hős város földjét őrzik. A táblán új tömb látható: rajta az arany csillag és Tula város neve. A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta napján díszőrséget álltak az emlékműnél. Az ünnepségre érkezett tulai küldöttség koszorút helyezett az ismeretlen katona sírjára. Moszkvai dolgozók képviselői, katonai vezetők, a szakszervezetek, az ifjúsági és társadalmi szervezetek vezetői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elesett hősök emlékének. A hadsereg napja alkalmából valamennyi központi moszkvai lap tegnap első oldalán közölte Dmitrij Usztyi- nov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsát. Az évforduló alkalmából kedden a szovjet hadsereg központi színházában ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Moszkva dolgozói köszöntötték a megjelent katonákat, tiszteket és parancsnokokat. A Pravda tegnapi számában jelent meg Usztyinov honvédelmi miniszternek az ünnep alkalmából írt cikke. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja röviden áttekinti a szovjet hadsereg közel hat évtizedes történetét, méltatja a fiatal szovjet állam ellen indított imperialista intervenció szétViktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósok befejezték a tudományos és műszaki kísérleteket a Szaljut— 5 űrállomáson. Az űrhajósok tegnap automatikus vezérlésre állították át az űrállomást, felkészültek a szállítóűrhajó és a Szaljut—5 szétválasztására és a Földre való visszatérésre. A különböző kísérletek anyagait magukkal viszik a szállító űrhajóba. Az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó. A szállító űrhajó és a Szaljut—5 űrállomás fedélzetének műszerei kifogástalanul működnek. zúzásában, s a második világháborúban szerzett érdemeit, majd rátért a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzésére. Felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben egy sor kapitalista országban, s különösen a NATO tagállamaiban hangos kommunista- és szovjetellenes propagandakampány kezdődött. E rágalomhadjárat szervezőinek célja, hogy megakadályozzák az enyhülést és ösztönözzék a népek békéjére és biztonságára nézve súlyos veszélyt jelentő fegyverkezési hajszát. Céljuk elérése érdekében az általuk kitalált „szovjet veszéllyel’' ijesztgetik a közvéleményt, s azt állítják, hogy a Szovjetunió az „első csapás” megtétele érdekében erőfölényre törekszik a NATO-orszá- gokkal szemben. Ezen állítások hazug volta nyilvánvaló — mutat rá Usztyinov — hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a Szovjetunió békepolitikát követ, és sohasem volt híve a fegyverkezési hajszának. A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta megalakulásának 59. évfordulója alkalmából sok országban ünnepélyes keretek között megkoszorúzták a hitlerista agresszorok elleni harcban elesett szovjet katonák emlékműveit és sírjait. Ünnepélyes koszorúzás volt Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyarországon, Mongóliában, a Német Demokratikus Köztársaságban és Romániában. Nyugat-Berlinben, Bécs- ben, Bonnban, Rómában, Brüsszelben, Hágában és más városokban ugyancsak megkoszorúzták azoknak a szovjet katonáknak az emlékművét, akik életüket adták azért, hogy Európa népei felszabaduljanak a fasiszta elnyomás igája alól. Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov a Szoljut—5 orbi- tális űrállomás fedélzetéről üdvözletét küldtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió honvédelmi tanácsa elnökének, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta napja alkalmából. A kozmonauták jó egészséget és további sikereket kívántak Leonyid Brezsnyevnek a szovjet nép jólétéért, a világbéke megőrzéséért folytatott tevékenységéhez. RÓMA Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tegnap Rómába érkezett. BÉCS Tegnap Bécsben befejeződött annak a vegyesbizottságnak kétnapos ülése, amelyen megtárgyalták: Magyarország milyen műszeripari, elektronikai és híradás- technikai segítséget tud nyújtani az UNIDO keretein belül a fejlődő országoknak. Az ülésszakon dr. Kallós Ödönnek, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével küldöttség vett részt. A megbeszéléseken ott volt Fodor Zoltán nagykövet, a bécsi ENSZ szervezetek mellett működő magyar misszió vezetője. KAMPALA Idi Amin ugandai elnök tegnap újságíróknak elmondta, hogy az elmúlt héten meghúsult puccskísérlet résztvevői az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Izraeltől kaptak támogatást. Az összeesküvés felszámolása során 16 embert tartóztattak le, akik — mint Amin közölte — beismerték; fegyvereket hoztak be az országba, hogy vezető személyiségek meggyilkolásával zűrzavart idézzenek elő Ugandában. NICOSIA Makariosz érsek, ciprusi elnök hivatalos magyarázatot fog kérni Carter amerikai elnöktől azzal a Washington Post-ban közölt jelentéssel kapcsolatban, amely szerint a ciprusi elnök dollármilliókat fogadott el a CIA-tól. A hírt kedden Makarioszhoz közelálló körök jelentették be. Az amerikai lap a közelmúltban azt állította, hogy a hatvanas évek vége felé a CIA évi egy millió dollárt fizetett Makariosz elnöknek, amikor az Egyesült Államok az U—2-es felderítőgépek útjaihoz a szigeten lévő brit támaszpontokat használta, s Cipruson rádió-lehallgató állomást tartott fenn. WASHINGTON A kanadai külpolitika legfontosabb kérdése az Egyesült Államokhoz fűződő viszony, jelentete ki Pierre Elliott Trudeau miniszter- elnök szerdán, Washingtonból történt elutazása előtti sajtóértekezleten. Trudeau, aki kétízben tárgyalt Carter amerikai elnökkel, hangoztatta: — biztos benne, hogy az Egyesült Államok erős és egységes Kanadát akar. A madridi kormány kedden elutasította a Spanyol Kommunista Párt legalizálási kérelmét, s így — a február 8-án hozott miniszter- tanácsi rendelet értelmében — most a legfelső bíróság feladata, hogy véglegesen döntsön az SKP törvényes működésének engedélyezéséről vagy betiltásáról. A Kommunista Párt Központi Bizottsága tiltakozott a kabinet állásfoglalása ellen. A spanyol Belügyminisztérium kedden a késő esti órákban közleményben jelentette be, hogy nem járul hozzá hét párt — köJames Carter amerikai elnök tegnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok „kész jelentős szerepet betölteni” a közel-keleti béke előmozdításában, de — mint mondta — végsősoron „a közvetlenül érdekelt felek dolga, hogy békét kössenek egymással”. Cyrus Vance külügyminiszter szerdán a kabinet ülésén beszámolt közel-keleti körútjáról, amelyről hétfőn érkezett haza. Carter a közel- keleti konfliktusban érdekelt országok vezetőitől kapott üzenetekre hivatkozva közölzöttük a Spanyol Kommunista Párt Kataláni Szervezete, valamint az Egyesült Katalán Szocialista Párt — törvényes működésének engedélyezéséhez. A hivatalos közlemény szerint az SKP legalizálására vonatkozó kérelmet „a párt előélete és céljai” miatt vetették el. E kormányhatározatot követően a legfelső bíróságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy a végső döntést kimondja. A hírügynökségek megjegyzik, hogy a legfelső bíróságban — az elnököt kivéve — olyan személyek foglalnak helyet, akiket még Franco idejében neveztek ki. te, hogy a térség népei 1977- et a rendezés érdekében teendő jelentős erőfeszítésekre alkalmas évnek tekintik. Szadat egyiptomi államfő szerdán, a francia televíziónak adott nyilatkozatában derűlátón ítélte meg a közel- keleti konfliktus békés rendezésének esélyeit. Támogatásáról biztosította Vance amerikai külügyminiszter javaslatát, amelynek értelmében a genfi közel-keleti békekonferenciának 1977. második felében kellene újrakezdeni munkáját. Atombéke K étségtelenül hosszú út vezetett a SALT—1, majd a SALT—2 egyezményhez. Az előbbit 1972. májusában fogadták el, az utóbbi még aláírásra vár: Vlagyivosztokban 1974 novemberében Leonyid Brezs- nyev és Gerald Ford csupán a keretszámokban állapodott meg. Derűlátással nézhetünk azonban a hadászati fegyverek újabb „korlátozása” elé: Carter elnök több beszédében is annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyezményt mielőbb, lehetőleg még ez év őszén alá kell írni. Ami a Szovjetunió álláspontját illeti, azt híven tükrözi az ENSZ genfi leszerelési bizottságának keddi ülésén előterjesztett javaslat. Ennek értelmében a Szovjetunió kész részt venni az atomfegyver kísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló tárgyalásokon az ENSZ-közgyűlés határozatának megfelelően. A szovjet vélemény azon alapul, hogy egy ilyen nemzetközi szerződés hozzájárulna a fegyverkezési hajsza korlátozásához, elősegítené a leszerelést, a nemzetközi feszültség enyhülését. A szovjet javaslat újabb tanúbizonysága annak, hogy a szocitalista világ őszintén és minden fajta mellékgondolat nélkül törekszik az atombéke megteremtésére. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyes nyugati körök azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyverkezésekben előnyökre törekszik, s igyekszik fölényre szert tenni az atomütőerő tekintetében. A javaslat kézzelfogható válasz ezekre a vádaskodásokra, abból a felismerésből kiindulva, hogy borúlátó tudósok kiszámították: a világom jelenleg fehalmozott fegyverkészletekkel legalább százötvenöt—százhat- vanszorosan el lehetne pusztítani az emberi civilizációt. A szovjet állam fennállása óta az anyagi és a szellemi javak gyarapításán munkálkodik. Az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló javaslata nemcsak saját érdekeit, hanem — minden túlzás nélkül — az egész emberiség létérdekét tartja szem előtt. Szerves része annak a folyamatnak, amely Moszkvából kiindulva a tömegpusztító fegyverek eltiltását, az atomsorompó általánossá tételét, a biológiai fegyverek után a vegyi hadviselés eszközeinek befagyasztását szorgalmazza, s minden fórumon a leszerelés ügyét képviseli. if h > &!: 11 Indában javában tart a márciusi választásokat megelőző kampány. Ennek keretében Indira Gandhi miniszterelnökasszony ellátogatott a nyugat-bengáliai Diamond Harbour kikötővárosba, ahol nagygyűlésen szólalt fel. Képünkön: a díszemelvény, rajta a nemzeti kongresszus párt választási emblémája, a szent tehén és borja. (Telefotó - KS) Űrhajósok üdvözlete Brezsnyevnek Befejeződtek a kísérletek a Szaljuton Szadat derűlátó Vance jelentése közel-keletí útjáról Belső ellenségeivel a cárizmus ideig-óráig még megbirkózhatott. A bolsevikok vezetői börtönben vagy emigrációban voltak, igaz, a párt azért élt és dolgozott. A végső kegyelemdöfést a földkerekség akkori leggyűlöltebb, legelvadultabb rezsim- jének mégis a háború adta meg. Békéből valameddig még eldohogott a rozsdás-gyilkos gépezet, de a háborúban minden reflektorfénybe került. Németországnak több mint tízszer (!) annyi vasútja volt, a porosz generálisok ennek megfelelően manőverezhettek. Egy szibériai tábornok sírva panaszolta, hogy egysége huszonhárom nap alatt ért a frontra. Fél évvel a háború kitörése után a cár hadseregének egynegyede, egymillió ember volt halott, sebesült vagy fogoly. Beljajev tábornok jelentése szerint a hadsereg egyhar- madának nem jutott fegyver. II. Miklós különvonatának egyik vagonját tornateremmé rendezték be. Miközben kint éheztek és meghalták a katonák, összeestek jármű híján a kimerültségtől vagy megfagytak meleg ruha híján, bent, a párnázott kocsiban egy középtermetű szakállas férfi trapézon tréningezett, hogy el ne puhuljon. 1916 nyarától, az egész óriási országon úrrá lett a bomlás és ez alól ' a front sem volt kivétel. Még a fővároshoz közel állomásozó csapatoknál is felütötte fejét a skorbut. 1916 októberében egy tüntető munkástömeg ellen két gyalogos zászlóaljat vetettek be Pétervárott. A katonák parancsra tüzet nyitottak — csak éppen nem a munkásokra, hanem a rendőrökre. Ez volt a nyitány a cár fővárosában: a nép és hadsereg együtt fordult szembe a rezsimmel, hogy a háborút a Svájcban élő Lenin felhívása szerint — polgárháborúvá változtassa. Ez volt az első, de még nem a sikeres kísérlet — akkor még a zen- dülő fegyvereseket négy kozák zászlóalj kényszerítette vissza a gyűlölt laktanyába és másnap százötven katona állt kivégzőosztag elé. A keserűség nem ismert határokat, a hírek gyorsan terjedtek. Marseille- ben egy ott állomásozó orosz egység megölte ezredesét, -húsz katonát végeztek ki, hogy „példát statuáljanak”. De egy olyan országban, amelyben — Golovin cári tábornok számvetése szerint — 1917-ig 1 300 000 ember ütközetben esett el, 4 200 000 megsebesült, ebből később 350 000 meghalt, 2 400 000 fogságba esett — 1916 végén és 1917 elején már a halálbüntetés sem lehetett elriasztó erő. Rodzjanko, a Duma elnöke ezt írta egy 1916 végén kelt jelentésében a fronton tett látogatásáról: „Sebesültek mindenütt, a házakban, a kertekben, a pajtákban, a fészerekben. Hiányoznak a legelemibb egészség- ügyi felszerelések. Bezobranov tábornok főhadiszállásán mozdulni Sem lehet a fejetlenül nyüzsgő tisztektől. Tehetségtelenség, káosz, zűrzavar mindenütt. Egy helyi temetőben koporsó nélkül, meztelenül temették el a halottakat. A pap elha- dafta a szöveget. Megkértük, ne siessen annyira. Meglepetten nézett ránk: — Sajnos, egész nap temetünk ...” Ugyanebben az időben a híres Pu- tyilov-művekben sztrájk fenyegetett, a munkások éheztek. Mit tett erre Putyilov, a gyáros? Kölcsönt kért Putyilovtól, a bankártól, az Orosz- Ázsiai Bank igazgatójától, aki — ugyancsak ő volt. Erre Putyilov, a bankár értesítette Putyilovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de kérésének, legnagyobb sajnálatára, nem tud eleget tenni. Tudjuk, hihetetlen, mégis igaz: ezt az önlevelezést lobogtatva kért Putyilov 36 millió rubel segélyt — az államtól. Meg is kapta. Alekszandra cárné hírhedt kegyence, Raszputyin egyetlen szavára. Ez a tanulatlan szibériai sarlatán akkoriban már sokak számára az egész korszak egyik jelképévé vált. Nem véletlenül. Gyakorlatilag ő nevezte ki a hatalmas birodalom legmagasabb tisztségviselőit, beleértve a minisztereket. Történelmi tény például, hogy Alek- szandr Nyikolajevics Hvosztov azért lehetett a földkerekség legnagyobb országának belügyminisztere, mert — kellemes baritonja volt. A kis vidéki tartományi kormányzó a péter- vári „Rogye” mulatóban szórakozott, amikor Raszputyin ordítva kevesellte a cigánykórus hangerejét. Körülnézett az álldogálókon és pillantása megakadt a nagydarab kövér kormányzón. „Hé, te! Látom, elég dagadt vagy ahhoz, hogy kiszoríts magadból néhány erős hangot. Menj, testvér, segíts a kórusnak!” A kormányzó tudta, ki az, aki szólt neki, és beállt a cigányok közé. Ilyen honoráriumért azóta is kevesen énekeltek: néhány napon belül hivatalos közlemény látott napvilágot arról, hogy a cár A. N. Hvosztovot Oroszország belügyminiszterévé nevezte ki. A februhári forradalmat megelőző napokban, az ország egyik leggyűlöltebb embere ennek a Hvosztovnak az utódja, Protapopov belügyminiszter volt. Ö úgy került magas hivatalába, hogy nagy összeggel tartozott Raszputyin egyik legjobb barátjának, Badmajevnek. „Testvér — mondta Badmajev Raszputyinnak —, ha ez miniszter lesz, talán fizetni tud”. És miniszter lett. 1916. december 16-án a pétervári Juszupov-palota pincéjében arisztokrata összeesküvők végeztek Raszpu- tyinnal. Azt hitték, megsemmisítik a bomlás okát. Pedig a kegyenc csak tünet volt — egy a sok közül. Oroszország az ő halála után is rohant tovább — a forradalom felé. Harmat Endre KÖVETKEZIK: „Fárasztom, Felségedet?” Temetés, koporsó nélkül
