Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
1977. február 24. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bérelhető, de nem eladó Tájékoztatás a telekgazdálkodás új rendjéről Csépán Korszerű tehenészet Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tegnap Paksi Gábor, a minisztérium területrendezési és fejlesztési főosztályának vezetője sajtótájékoztatón ismertette a telekgazdálkodás új rendjének legfontosabb tudnivalóit. Utalt arra, hogv a kormány intézkedésére 1969- ben bevezetett telekellátási rendszer eredményeként lényegében megszűnt a telekfelhalmozás és a spekuláció. A telekárak emelkedése azonban — ha mérsékeltebben is — folytatódott. Ennél fogva a telekárak emelkedéséből származó munka nélküli jövedelem megakadályozása és a tulajdonviszonyok szocialista jellegének erősítése érdekében vált időszerűvé az állami telekértékesítés megszüntetése és helyette az állami telkek tartós használatba adásának bevezetése. Csak tartós használatra Az azonos elbírálás elvének megfelelően a Miniszter- tanács határozata intézkedett arról, ho^y egyidejűleg ugyancsak január 1-től a tanácsi értékesítésű, valamint az OTP-lakásokkal beépített állami telkek értékesítése is megszűnjön. E tilalom azonban nem vonatkozik a vegyes tulajdonban álló lakó- és üdülőtelkek gazdáinak tulajdoni hányadára, a hatósági vagy bírósági határozat alapján szükséges tulajdoni változásokra, valamint az állami tulajdonban álló és elidegenítésre kerülő kisebb házingatlanokkal beépített telkekre. Az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatba adásának részletes szabályairól az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügy- miniszter és az igazságügyminiszter közös rendelete intézkedett. Célja, hogy elősegítse a tervszerű településfejlesztést, a uatékony telekgazdálkodást, kedvezményekkel ösztönözze a telepszerű, többszintes építkezést, a lakásépítő szövetkezet révén, a munkáslakásépítési akcióban és az OTP beruházásban megvalósuló egyedi többszintes lakóházépítéseket. A beépítetlen állami telkeket a tanácsok adják tartós használatba az építkezési kötelezettséget vállaló lakás-, üdülő- és garázsépítő szövetkezeteknek, az építőközösségek tagjainak, illetve egyes állampolgároknak. Az állami telek tehát nem képezi adásvétel tárgyát, s a tartós használatról kötött szerződés érvényben marad a telken létesített épület fennállásáig, de legalább 50 évig. A szerződés megkötése előtt a leendő használó használatbavételi díjat fizet, ami a telek forgalmi értékénél kisebb is lehet, de lényegében annyit kell fizetni, mint amennyibe az államnak került a telek tulajdonjogának megszerzése és a terület kialakításának, előkészítésének költsége. Ennek megfizetésére azonban különböző kedvezményeket nyújtanak. Többek között az OTP lakásépítési kölcsönt nyújt a díj megfizetésére minden telepszerű többszintes lakóház építésénél, a lakásépítő szövetkezet útján, a munkásla- kasépítési akcióban és az OTP beruházásban megvalósuló egyedi többszintes lakóházépítkezésnél. Készpénzben tehát csak az építési költség előtörlesztési hányada terheli az építtetőt, a többit pedig a szokásos kamattal 25—30 év alatt törlesztheti az OTP- nek. Kedvezmények építési akciókhoz A saját szervezésű, egyedi többszintes lakóházak és csoportos korszerű családiházak esetén az építkezésben részt .vevő sokgyermekes családok, munkások, fiatal házaspárok, valamint a kedvezményes bányász, pedagógus, állami gazdasági stb, lakásépítési akciók keretében építkezőknél a használatba vételi díjat legalább tíz százalékkal kell mérsékelni, ami a szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján a díj 30 százalékát is elérheti. Ezeknél a lakásépítési formáknál a tanács nyújthat részletfizetési kedvezményt, amely szerint a szerződés megkötése előtt a díjnak csak a felét kell megfizetni, s a fennmaradó összeget három év alatt kamatmentesen törleszthetik. A tanács révén OTP kölcsönhöz is hozzájuthatnak az érdekeltek, s így csak a díj 30 százalékát kell megfizetni a szerződés megkötése előtt, a többit 6 százalékos kamattal 4—8 év alatt törleszthetik. A telekhasználati jogot nem lehet másra átruházni, nem lehet eladni, de a telken létesített épület eladható, örökölhető, elcserélhető, elajándékozható, s ilyen esetekben automatikusan az új tulajdonost illeti meg a használati jog, amelyre természetesen új szerződést kell kötni a tanáccsal. Örökösödés esetén pedig nem kell illetéket fizetni a tartós használatba adott telek után. Cseretelkek Üj rendelet intézkedik az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról, ami a korábbi jogszabályok szerint az állalmi kiadásoknak még a felét sem érte el. Viszont a fejlesztés jelentősen növelte az ingatlanok értékét, s így a tulajdonosok az eladáskor munkanélküli többletjövedelemhez jutottak. Ennek nagyobb arányú elvonása érdekében az új rendelkezés átlagosan 50 százalékkal növelte az út_ és közműfejlesztési hozzájárulást. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendeletet adott ki a cseretelkekről, valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy az építési tilalom alatt álló telek tulajdonosa, amennyiben építkezni kíván, cseretelket kapjon a tanácstól. Fontos intézkedés az is, hogy ezután az építési tilalom elrendeléséről szóló határozatot minden esetben közölni kell az érintett tulajdonosokkal, használókkal. A számítások szerint a szükségesnél jóval több telekre rendeltek el építési tilalmat, s ezért az új jogszabály szerint 1978. december 31-ig valamennyi tanácsnak felül kell vizsgálnia ezeket a területeket, és meg kelt szüntetni a szükségtelenné vált tilalmakat. A sajtótájékoztatón Paksi Gábor beszámolt arról is, hogy néhány nappal ezelőtt került jóváhagyásra a Bala- ton-fejlesztés ötödik ötéves tervi programja és a Velencei-tavi üdülőterület fejlesztésének második üteme. 1980-ig a Balaton-fejlesztési program megvalósításában résztvevő szervek több mint tízmilliárdot költenek az üdülőterületi beruházásokra. A METEFÉM Műszerkészítő Ipari Szövetkezet kisújszállási telepén textilipari mérőműszerek készülnek. Képünkön Gonda Miklós motoros sodrott számláló alkatrészét marógépen munkálja meg Túl a „bűvös számon” Az év első két hónapjának tapasztalatai, a tavalyihoz hasonló eredményeket ígérnek a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz tejtermelési ágazatában. A szövetkezetben — ahol a szarvasmarha-állományban 135 tehén van — az elmúlt évben az egy tehénre jutó tejhozam évi 3 ezer 30 liter volt. Ezzel az eredménnyel a tsz a jászberényi járásban az első, a megyében pedig az ötödik helyre került. — Miért volt e kivételre szükség? —• kérdeztük a GMV vezetőitől. — Vállalatunk különleges helyzetben van — kezdte a beszélgetést Tárnoki Lajos kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Amikor tavaly január elsején a központi irányító szervek az adózás, az- árak, a nyereségfelosztás szabályainak megváltoztatását elhatározták, egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy a vállalatokat gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására késztessék. A tröszt vállalatai viszont olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyekben évek hosszú során az arányok alig változtak. Minden évben nagyjából ugyanannyi különböző minőségű lisztet kell őrölnünk. Nem termelhetünk az egyik fajtából többet, a másik rovására. Nem mondhatjuk a pékeknek, hogy ezentúl „nullás” lisztből süssenek kenyeret, mert nekünk az előállítása kifizetődőbb. Az új szabályozók kialakításakor iparágunk sajátos helyzetét figyelembe vették. Ezért nincs is a módosítás után akkora változás termelésünkben, mint más iparvállalatoknál. Rekord évre várva — Az 1975. évi helyzethez képest persze mi is megváltozott feltételek között dolgozunk — mondta Búzás Sándor főkönyvelő. — ETe amikor állami költségvetésbe történő befizetések 1976- ban nálunk bevezetett új rendszerét magyarázzuk, akkor ismét 'iparágunk sajátosságaira kell hivatkoznunk. Az ötéves terv végéig Csépán a Tiszamenti Termelőszövetkezet, — Tisza- sas, Tiszaug és Csépa közös gazdasága — az elmúlt évben teljesítette termelési tervét, és elkezdte az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott állattenyésztési és növény- termesztési program megvalósítását. Az év első felében Csépán elkészül a 25 millió forintos beruházással épülő 400 férőhelyes korszerű fejőtehenészet, Tiszazugon pedig félmillió forintos költséggel felújítják a 200 férőhelyes szarvasmarha-hizlaló A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben gyakran megfordulnak a leendő ag- ronómusok, üzemmérnökök. Jó kapcsolatot alakítottak ki ugyanis a DATE mezőtúri és a szarvasi főiskolai karával, az egyiknek tangazdasága, a másiknak bemutató gazdasága a szövetkezet. Az együttműködés mindenki számára gyümölcsöző. A tiszaföldvári Lenin segíti a főiskolásokat, így az elméleti anyagot gyakorlati tudásra válthatják, ugyanakkor a szövetkezet könnyen hozzájut a legújabb tudományos kutatási eredményekhez. Nemrégiben az Állatorvosi Egyetem tangazdaságának is kijelölték a Lenin Termelőszövetkezetet. Ez azt bizonyítja, nemcsak a növény- termesztési, hanem az állat- tenyésztési módszereiket is elismerik a szakemberek. Sikeresen „kiláboltak” az 1973-as hullámvölgyből, s tavaly például már több mint a felvásárlási tevékenységét 25 százalékkal növeli trösztünk. Ehhez számos új, igen drága tárolóhelyet kell építeni. Hogy ezt a feladatot megoldhassuk, az elmúlt év elejétől kezdve nem kell illetményadót és eszközlekötési járulékot fizetnünk, a teljes amortizációval is a tröszt rendelkezik. Az ötödik ötéves terv időszakára előirányzott raktárfejlesztések több mint 80 százalékát még az idén befejezzük. A megye mezőgazdasági üzemeinek terményeiből 25 ezer tonnával többet fogadhatunk, mint tavaly. De a most épült könnyűszerkezetes raktárak sem oldják meg tárolási gondjainkat. Csak a mezőgazdasági üzemek segítségével kerülhet az egész termés fedél alá. A felvásárlások és az export- szállítások időpontjának ösz- szehangolása is enyhítené nehézségeinket. — Említették, hogy a tröszt nyeresége nőtt. És a törökszentmiklósi vállalaté hogyan változott? — A mi jövedelmünk is emelkedett. Termelési értékünknek ismét — mint néhány évvel ezelőtt — körülbelül három százalékából képződött nyereség. Nemcsak az árrendezés következtében. A szállítóeszközök korszerűsítésének eredményeként a szolnoki és a karcagi kenyérgyárba ömlesztve, tartálykocsikban szállítjuk a lisztet. A rakodás és csomagolás költségeit megtakarítottuk. — Mit jelent a több nyereség a vállalatnak? Esetleg több pénzt a fejlesztésre? — Az amortizáció és a „megtermelt” fejlesztési nyeistállót. A létesítmények elkészültével a jelenleg 290-es tehénállományt ötszázra szaporítják, így már 1977-ben megvalósul a szövetkezet középtávú szarvasmarhaprogramja. Tavaly a szövetkezet 1200 hízósertést értékesített. Tervezik a sertéstelep bővítését, amelynek beruházási költsége 20 millió forint lesz. A szövetkezet 1978-ra 5 ezer hízósertés eladásával számol, és 1979-re az anyajuh-kibocsájtás is eléri ezt a számot. 17 ezer sertés értékesítésével büszkélkedhettek. Elérték, hogy az állattenyésztés árbevétele meghaladta a növénytermesztését. A drága pénzen épült sertés szaktelepek benépesültek, ennek eredménye 1976-ban: 18 millió forint többlet-árbevétel. Néhány éve jelentős anyagi áldozattal járt a szarvas- marhák tbc- és a brucella- mentesítése, nem nagyon nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Két esztendeje 140 Holstein-Friz szarvasmarhát vásároltak. Ezek utódjai biztosítják az állomány jó minőségét. Tervezik, hogy 1980- ra a jelenlegi 3 ezer 100 literes tejhozamot 3 ezer 800, 4 ezerre növelik. Az ötödik ötéves terv végére kibővítik, s átalakítják az egyik tehenészeti telepet is, ahol csak tejet adó állatokat tartanak. A másik szaktelepen növendék- és hízómarhákat helyeznek el. reség 20—20 százalékával minden megyei vállalat maga gazdálkodik majd. Ezért a korábbi négymillióval szemben 1977-ben több mint 12 millióval rendelkezünk. Azonban ez az összeg is csak a pótlásokra, kisebb felújításokra elég. A jelentősebb beruházásokat továbbra is a központi fejlesztési alapból vagy állami támogatásból valósítjuk meg... Kiemelt bérfejlesztés — Az iparág sajátos helyzete különleges intézkedéseket követelt .A trösztre vonatkozó 'új szabályok a fejlesztés érdekében születtek meg. De jól jártak dolgozóik is? — Nem kapnak több nyereségrészesedést mint tavaly bár a vállalat eredményesebben gazdálkodott. Körülbelül annyit „osztunk”; mint 1976 elején. A pénz azonban nem tűnt el, csupán arról van szó, hogy a személyes jövedelem növelésére szolgáló részesedési alapot elsősorban a bérek emelésére használtuk fel. A magasabb adót is vállaltuk, mert ez a kedvezőbb megoldás. A nyereségrészesedést ugyanis fizetésük arányában kapják az emberek, a béreket viszont ott emeltük, ahol erre szükség volt. Például a több műszakban dolgozók fizetése lett magasabb. Az 5,5 százalékos bér- fejlesztés mögött céltudatos, differenciált elosztás rejlik. A törökszentmiklósi vállalat példája nem általános. Ma már biztosan tudjuk, egy évvel ezelőtt számítottak is erre, hogy a termelő kollektívák jövedelme csökken. A GMV-é viszont emelkedett. A többlet nyereségre azonban feltétlenül szükség volt. A vállalat csak ígv oldhatja meg fejlesztési feladatait, elégítheti ki a növekvő szükségleteket. Ez indokolta a különleges szabályozást. V. Szász József Relék ellenőrzése A jászberényi Műszeripari Szövetkezet komplex vizsgáló pultját mutatja képűnk, amelyen Tóth Mária meós a szalagokról lekerülő különböző relék „fárasztását", ellenőrzését végzi. Naponta 150 relé készül az üzemben 25 EZER TONNÁVAL Több fér az új gabonaraktárakba Egy év óta az ország minden vállalata új körülmények között dolgozik. Megváltoztatták a vállalati gazdálkodást irányító szabályozókat. Az új előírások a legtöbb gazdálkodó egységre egyformán érvényesek. Néhány esetben azonban — például a törökszentmiklósi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is - különleges szabályokat hoztak. Eredmények, tervek Egyetemi tangazdaság a tiszaföldvári Lenin
