Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! £ XXVIII. évf. 46. sz., 1977. február 24. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiváló munka, átlagos kereset? A jelszó — tartalmát, értelmét, de sokan és sokfélekép­pen magyarázták már — imigyen szól: „egyenlő munkáért, egyenlő bér...” Ezt sikerült a gyakorlatban akként megfor­dítani, hogy „egyenlő bérért, egyenlő munka...” Vagyis: amíg a nálam jóval kisebb képességű, alacsonyabb teljesítményt produkáló kollégám majdnem ugyanannyi bért kap, mint én, addig minek törjem magam... miért hozzam ki magam­ból a lehetséges maximumot? Ugye ismerős szöveg? Sokan eszerint dolgoznak és hisz­nek is a maguk fabrikálta elméletben. Persze az igazsághoz tartozik, hogy vannak emberek — és vannak helyzetek — akiknél és amikor nem az a fontos, hogy mit teljesít a másik, és ezért a teljesítményért mennyit kap; amikor csak az a fontos, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák, még akkor is, ha az átlagon felüli teljesítményt csak átlagos bérrel honorálhat­ják. Sajnos azonban nem ez a jellemző. A szakemberek is tudják, vallják, hogy a bérek differnciálatlansága a teljesít­mények kerékkötője. Ebben mindenki egyetért, a vita — és az általános tanácstalanság — ott kezdődik, amikor a diffe­renciálatlanság, az egyenlősdi okait kutatják, illetve amikor magát a jelenséget magyarázzák. Szociológusok bizonygatják: maguk a legérdekeltebbek, a munkások és az alkalmazottak sem fogadják el mindig a, gyakorlatban érvényesített differenciálást. Amikor a boríték vastagsága jelzi a teljesítményt, a végzett, munka értékét, ak­kor nagyon sokan nem hajlandók elfogadni az esetleges ala­csonyabb minősítést, s a differenciálás mögött kizárólag a fő­nökség szubjektív szempontjait sejtik. Még akor is, ha — for­mailag — a béreket nem csak a főnökség, hanem az a bizo­nyos üzemi három- vagy négyszög határozza meg... Következésképpen: differenciálni népszerűtlen és hálát­lan dolog: minek haragudjon meg a műhely, a munkahely közvéleménye a főnökre, ebben a munkaerőínséges világ­ban? Ezt a félelmet ma már kevesen vallják be a vezetők közül, sokkal inkább arra hivatkoznak — s ebben is van el­gondolkoztató igazság —, hogy ugyan miből differenciáljak? Miből, amikor a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg vi­szonylag kevés, az úgynevezett mozgóbér összege pedig egy­re zsugorodik, hiszen egyre nagyobb hányadát alapbéresítik. Nemrégiben magam is tanúja lehettem egy munkahelyi vi­tának, ahol ötvenvalahány ember között kellett — volna — alig négyezer forintnyi bérfejlesztést differenciáltan szét­osztani. Hosszas vita után — amelyben a többség az egyenlő szétosztás mellett kardoskodott — végül is -a vezető döntött: 10—20 forintonként differenciált, vagyis az elvnek formailag eleget tett, de a közvéleménnyel sem szállt szembe. A szó- banforgó munkahelyen továbbra is béke és csend honol: sen­ki. sem morgolódik a túlságosan nagy keresetkülönbség miatt. Akik viszont eddig is azt vallották, hogy az egyenlő bérért egyenlő munka jár, azok ezután sem változtatnak állás­pontjukon. Ennek veszélyét kellene minden munkahelyen, minden vezetőnek felismernie, s e veszély elhárítására vállalni az erőteljes differenciálás esetleges ódiumát. Még akkor is ha munkaerőínséges világban élünk — látszólag! — és sértődött­ségükben a gyengébbek közül jónéhányan .ott hagyják a mun­kahelyet. A bértömeggazdálkodás — már a kísérleti szakasz­ban is — bebizonyította, hogy kellő érdekeltséget teremtve, egy sor munkahelyen igenis lehet a hiányzó embereket pó­tolni a meglevők szervezettebb, jobb és intenzívebb munká­jával. (Ehhez persze alaposan és részleteiben kell_ ismernie a beosztottak képességeit, teljesítményét, produktivitását.) Eb­ből az is következik, hogy a differenciált bérezés nem csupán elhatározás, nem rendelet és szabályozás, hanem el­sősorban vezetői rátermettség kérdése. V. Cs. Losonczi Pál Pest megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke tegnap Pest megyébe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei Pártbizott­ság első titkára és dr. Mon­dok Pál, a megyei tanács el­nöke. Először a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetet kereste fel, ahol a ráckevei járás párt- és állami vezetői, valamint a közös gazdaság irányítói fogadták. Az üdülő­táj életéről, fejlesztési tervei­ről Jónás Zoltán, a Ráckevei járási Pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatót. El­mondotta többek között, hogy a járás termelőszövetkezetei­nek a főváros közelsége ha­tározza meg feladatát: cél­juk a lakosság tej-, zöldség-, gyümölcs- és húsellátásának jelentős javítása. A négy község határában. 3800 hektáron gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit, terveit dr. Pres­ser Pál elnök ismertette. Ki­emelte, hogy tavaly a ked­vezőtlen időjárás ellenére is alaptevékenységük 17 száza­lékkal fejlődött. Árbevételük 544.6 millió forint volt. A vendégek megtekintet­ték a közös gazdaság szarvas- marha-,. nyúl- és sertéstele­pét. Losonczi Pál délután részt vett a szigetújfalvi mű­velődési házban rendezett aktívaértekezleten, amelyen időszerű kérdésekről tájékoz­tatta a járás mezőgazdasági vezetőit, párttitkárait és a szocialista brigádok vezetőit. TOT-elnökségi ülés Tegnap ülést tartott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségé és át­tekintette a mezőgazdasági szövetkezetek és területi szö­vetségeik külföldi kapcsola­tainak helyzetét. Az elnök­ség megállapította, hogy az elmúlt években helyes irány­ban fejlődtek a szövetkeze­tek külföldi kapcsolatai. A szélesedő együttműködés jól segítette a gazdálkodást a szövetkezeti tagok- szakmai, politikai és kulturális isme­reteinek gyarapodását. BÉRELHETŐ, DE NEM ELADÓ Tájékoztató a telekgazdálkodás új rendjéről 3. oldal úú . A Hősök terén lévő szovjet emlékműnél a megyei pártbizottság ko­szorúját Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Vándor- fi Róbert, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja helyezte el. A szovjet hadsereg és hadiflotta napján Koszorúzások, ünnepségek a fővárosban és a megyében A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalaku­lásának 59. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ün­nepséget tartottak a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű­nél, amelynek talapzatánál a fegyveres testületek tagjai áll­tak diszörséget. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a Ma­gyar Népköztársaság fegy­veres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes,. honvé­delmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezte el a há­la és a megemlékezés koszo­rúját. A szovjet hadsereg és ha­diflotta születésének 59. év­fordulójáról megemlékeztek megyénk valamennyi járá­sában, városában és közsé­gében is. Délelőtt kilenc órakor Szolnokon a Munkásőr úti temetőben a szovjet hősök sírjánál rendezett ünnepsé­gen Rideg András, az F. Be­de László városi munkásőr zászlóalj parancsnok-he­lyettese mondott ünnepi be­szédet, utána a városi párt­végrehajtóbizottság nevé­ben Juhász János és Holló Ferenc koszorúzott. Elhe­lyezték a megemlékezés ko­szorúját a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet hadsereg alakulatainak, a városi tanácsnak, a városi KISZ-bizottságnak, és a fegyveres testületeknek a képviselői, végezetül a Ganz Villamossági Művek szolno­ki gyárának MSZBT-tagcso­port ja, és elhelyezték virá­gaikat a város lakói is. A Hősök terén lévő szov­jet hősi emlékműnél dél­előtt tíz órakor kezdődött az ünnepség. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szabó Ferenc honvéd­százados, a városi pártbizott­ság tagja méltatta a szovjet hadsereg megalakulása óta végbement hatalmas fejlő­dést, a Varsói Szerződés tag­államai között létrejött fegy- verbarátságot, a szocialista államok szerepét a világbé­ke megszilárdítása érdeké­ben. Az ünnepi beszéd elhang­zása után először a megyei pártbizottság nevében Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Vándorfi Róbert, a megyei párt- vég­rehajtóbizottság tagja helye­zett el koszorút. Ezután a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet katonai ala­kulatok képviselői tiszteleg­tek az emlékmű előtt, majd a megyei tanács képviseleté­ben dr. Hegedűs Lajos ta­nácselnök és Bárdi Imre, a hivatali pártbizottság titká­ra koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a KISZ megyei bizottság, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának, a fegyveres testületek képvi­selői. Végül a Május 1. Ru­hagyár MSZBT-tagcsoport- ja és a Költői Anna úti ál­talános iskola diákjai koszo­rúztak. Virággal borították az emlékmű talapzatát a vá­ros lakói és fiataljai. Az ün­nepség az Internacionáléval zárult. Tizenegyezer hektár víz alatt Minden erőt FOGADÁS A SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta meg- álakulásának 59. évfordulója alkalmából D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ben­kei András belügyminiszter és Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes, valamint" politikai, gazdasági és kul­turális életünk számos más ismert személyisége. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta napja alkalmából tegnap délelőtt a gellérthegyi Szabadság szobornál ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. LABORATÓRIUM AZ OLAJKUTATÁSNAK Új létesítménnyel gyara­podik hazánk kutatóbázisa: pénteken avatják fel a Ma­gyar Tudományos Akadémia olajbányászati kutató labo­ratóriumát Miskolcon. A korszerű épületben mintegy 100 kutató, szakember dol­gozhat majd korszerűen fel­szerelt laboratóriumokban, s a tudományos munkát jól felszerelt könyvtár is segíti. A laboratóriumban kutatják majd a szénhidrogén-vagyon optimális kitermelésének módját, a gazdaságos feltá­rási eljárásokat. LUCERNAMAG-TERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS Az elmúlt években kevés lucernamagot termelt a me­zőgazdaság. A betakarított- nál több kellene a vetéshez. A szükséges mennyiséget csak valutáért vásárolhatta meg az USA-ból az ország. Behozatalra szorultunk, pe­dig a KGST-országokkal szemben jelentős export kö­telezettségeink vannak. Ha lenne, értékes lucernamag- ßal fizethetnénk a Szovjet- ' unióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból vásárolt áru­kért A népgazdaságnak tehát kifizetődne, ha több lucer- namagot termesztenének. A lehetőségről: a termőterü­let növeléséről, a korsze­rűbb termelési eljárásokról, a legjobb fajtákról beszél­tek tegnap délelőtt Szolno­kon tartott tanácskozáson. Az ülésen a Dunán inneni mezőgazdasági üzemek kép­viselői vettek részt. NAPIRENDEN: A POSTAI TAKARÉKSZOLGALAT A debreceni kerülethez tartozó három megye — Hajdú-Bihar, Szabolcs­Szatmár, és Szolnok — OTP és postai vezetői tanácskoz­tak tegnap .délelőtt a Deb­receni Postaigazgatóság székházában, a postai taka­rékszolgálat 1976. évi ered­ményeiről és az évi felada­tairól. Az igazgatóság körze­tében egy év alatt 456 mil­lió forinttal szaporodott a lakosság postánál elhelyezett megtakarítása. Ezzel az eredménnyel — hét igazga­tóság között — az országos második helyezést érték el. Legjobban a szabolcsiak munkája szaporodott; de Szolnok megyében is mint­egy 80 millió forinttal nőtt a postai takarékbetét-állo­mány. . A takarékszolgálattal kap­csolatos célversenyben a szolnoki 2-es számú posta- hivatal, valamint a jász- iványi és a jászberény— pórtelki fiókposta szerepelt a legjobban. A kézbesítők versenyében Szolnok me­gyén belül ismét Balogh Gá­bor, a szolnoki 2-es számú hivatal dolgozója lett- az első. EGY MONDATBAN — Tegnap hazaérkezett Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtu­dományi Intézet igazgatója, aki a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására látogatást tett Kubában. összpontosítani! y Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Lépéshátrányban vagyunk, elkéstünk, elaludtunk, várat­lanul ért bennünket a meg­szaporodott belvíz, azért van­nak gondjaink a mezőgazda­ságban a máskor inkább szű­kében lévő csapadékkal — ez volt a lényege a megyei me­zőgazdasági szervező bizott­ság tegnapi ülésén megfogal­mazott markáns' vélemény­nek, amely arra alapozódott, hogy még 11 ezer hektár te­rület áll víz alatt. A vitában nem szűkölködő bizottsági ülés másáík „tábo­ra” ezzel ellentétes megál­lapítást hangoztatva amellett foglalt állást, hogy a tizen­egyezer hektár (pontosan: 11 ezer 634 hektár) vízborí­totta mezőgazdasági terület nagyrésze még megmenthető, s hogy ezért a belvíz elleni védekezésben nem kértünk el, az is bizonyítja, hogy a termést veszélyeztető terület folyamatosan csökken. (A múlt heti vízborította terület 24 ezer hektár fölött volt!) Amint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság képvise­lője közölte, jelenleg a nagy erővel folyó védekezésben 143 szivattyútelep dolgozik éjjel-nappal üzemiben, ami egyébként 91,5 köbméteres másodpercenkénti vízáteme­lést jelent. A víz eltávolítá­sában csupán a szivattyús át­emelésre lehet számítani, mert az átázott, 90—95 szá­zalékban telített föld képte­len befogadni az újabb eső­vizet. A víz elvezetését vi­szont nehezíti, hogy a befo­gadó csatornák megteltek. A bizottság rámutatott, hogy a belvízkárt nem csu­pán a most víz alá került te­rületek kipusztult növényei jelentik, hanem az sokkaf in- kábban mérhető, hogy a fö­lösleges víz több millió fo­rint értékű műtrágyát mosott el a földekről, s nem egy he­lyen tönkre tette az eddig végzett meliorációs munkát, altalajlazításos talajművelés eredményeit. Szó volt többek közt arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek a víz mielőbbi elve­zetése mellett arról is gon­doskodjanak, hogy a kevésbé fontos területeken visszatart­sák a belvizet (erre jó példát szolgáltatott a szelevényi Szikra Tsz). A belvízkárok pótlása ér­dekében gondoskodni kell új vetőmagról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom