Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! £ XXVIII. évf. 46. sz., 1977. február 24. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiváló munka, átlagos kereset? A jelszó — tartalmát, értelmét, de sokan és sokféleképpen magyarázták már — imigyen szól: „egyenlő munkáért, egyenlő bér...” Ezt sikerült a gyakorlatban akként megfordítani, hogy „egyenlő bérért, egyenlő munka...” Vagyis: amíg a nálam jóval kisebb képességű, alacsonyabb teljesítményt produkáló kollégám majdnem ugyanannyi bért kap, mint én, addig minek törjem magam... miért hozzam ki magamból a lehetséges maximumot? Ugye ismerős szöveg? Sokan eszerint dolgoznak és hisznek is a maguk fabrikálta elméletben. Persze az igazsághoz tartozik, hogy vannak emberek — és vannak helyzetek — akiknél és amikor nem az a fontos, hogy mit teljesít a másik, és ezért a teljesítményért mennyit kap; amikor csak az a fontos, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák, még akkor is, ha az átlagon felüli teljesítményt csak átlagos bérrel honorálhatják. Sajnos azonban nem ez a jellemző. A szakemberek is tudják, vallják, hogy a bérek differnciálatlansága a teljesítmények kerékkötője. Ebben mindenki egyetért, a vita — és az általános tanácstalanság — ott kezdődik, amikor a differenciálatlanság, az egyenlősdi okait kutatják, illetve amikor magát a jelenséget magyarázzák. Szociológusok bizonygatják: maguk a legérdekeltebbek, a munkások és az alkalmazottak sem fogadják el mindig a, gyakorlatban érvényesített differenciálást. Amikor a boríték vastagsága jelzi a teljesítményt, a végzett, munka értékét, akkor nagyon sokan nem hajlandók elfogadni az esetleges alacsonyabb minősítést, s a differenciálás mögött kizárólag a főnökség szubjektív szempontjait sejtik. Még akor is, ha — formailag — a béreket nem csak a főnökség, hanem az a bizonyos üzemi három- vagy négyszög határozza meg... Következésképpen: differenciálni népszerűtlen és hálátlan dolog: minek haragudjon meg a műhely, a munkahely közvéleménye a főnökre, ebben a munkaerőínséges világban? Ezt a félelmet ma már kevesen vallják be a vezetők közül, sokkal inkább arra hivatkoznak — s ebben is van elgondolkoztató igazság —, hogy ugyan miből differenciáljak? Miből, amikor a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg viszonylag kevés, az úgynevezett mozgóbér összege pedig egyre zsugorodik, hiszen egyre nagyobb hányadát alapbéresítik. Nemrégiben magam is tanúja lehettem egy munkahelyi vitának, ahol ötvenvalahány ember között kellett — volna — alig négyezer forintnyi bérfejlesztést differenciáltan szétosztani. Hosszas vita után — amelyben a többség az egyenlő szétosztás mellett kardoskodott — végül is -a vezető döntött: 10—20 forintonként differenciált, vagyis az elvnek formailag eleget tett, de a közvéleménnyel sem szállt szembe. A szó- banforgó munkahelyen továbbra is béke és csend honol: senki. sem morgolódik a túlságosan nagy keresetkülönbség miatt. Akik viszont eddig is azt vallották, hogy az egyenlő bérért egyenlő munka jár, azok ezután sem változtatnak álláspontjukon. Ennek veszélyét kellene minden munkahelyen, minden vezetőnek felismernie, s e veszély elhárítására vállalni az erőteljes differenciálás esetleges ódiumát. Még akkor is ha munkaerőínséges világban élünk — látszólag! — és sértődöttségükben a gyengébbek közül jónéhányan .ott hagyják a munkahelyet. A bértömeggazdálkodás — már a kísérleti szakaszban is — bebizonyította, hogy kellő érdekeltséget teremtve, egy sor munkahelyen igenis lehet a hiányzó embereket pótolni a meglevők szervezettebb, jobb és intenzívebb munkájával. (Ehhez persze alaposan és részleteiben kell_ ismernie a beosztottak képességeit, teljesítményét, produktivitását.) Ebből az is következik, hogy a differenciált bérezés nem csupán elhatározás, nem rendelet és szabályozás, hanem elsősorban vezetői rátermettség kérdése. V. Cs. Losonczi Pál Pest megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap Pest megyébe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei Pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Először a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetet kereste fel, ahol a ráckevei járás párt- és állami vezetői, valamint a közös gazdaság irányítói fogadták. Az üdülőtáj életéről, fejlesztési terveiről Jónás Zoltán, a Ráckevei járási Pártbizottság első titkára adott tájékoztatót. Elmondotta többek között, hogy a járás termelőszövetkezeteinek a főváros közelsége határozza meg feladatát: céljuk a lakosság tej-, zöldség-, gyümölcs- és húsellátásának jelentős javítása. A négy község határában. 3800 hektáron gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit, terveit dr. Presser Pál elnök ismertette. Kiemelte, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is alaptevékenységük 17 százalékkal fejlődött. Árbevételük 544.6 millió forint volt. A vendégek megtekintették a közös gazdaság szarvas- marha-,. nyúl- és sertéstelepét. Losonczi Pál délután részt vett a szigetújfalvi művelődési házban rendezett aktívaértekezleten, amelyen időszerű kérdésekről tájékoztatta a járás mezőgazdasági vezetőit, párttitkárait és a szocialista brigádok vezetőit. TOT-elnökségi ülés Tegnap ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségé és áttekintette a mezőgazdasági szövetkezetek és területi szövetségeik külföldi kapcsolatainak helyzetét. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt években helyes irányban fejlődtek a szövetkezetek külföldi kapcsolatai. A szélesedő együttműködés jól segítette a gazdálkodást a szövetkezeti tagok- szakmai, politikai és kulturális ismereteinek gyarapodását. BÉRELHETŐ, DE NEM ELADÓ Tájékoztató a telekgazdálkodás új rendjéről 3. oldal úú . A Hősök terén lévő szovjet emlékműnél a megyei pártbizottság koszorúját Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Vándor- fi Róbert, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja helyezte el. A szovjet hadsereg és hadiflotta napján Koszorúzások, ünnepségek a fővárosban és a megyében A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 59. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél, amelynek talapzatánál a fegyveres testületek tagjai álltak diszörséget. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes,. honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A szovjet hadsereg és hadiflotta születésének 59. évfordulójáról megemlékeztek megyénk valamennyi járásában, városában és községében is. Délelőtt kilenc órakor Szolnokon a Munkásőr úti temetőben a szovjet hősök sírjánál rendezett ünnepségen Rideg András, az F. Bede László városi munkásőr zászlóalj parancsnok-helyettese mondott ünnepi beszédet, utána a városi pártvégrehajtóbizottság nevében Juhász János és Holló Ferenc koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúját a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg alakulatainak, a városi tanácsnak, a városi KISZ-bizottságnak, és a fegyveres testületeknek a képviselői, végezetül a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának MSZBT-tagcsoport ja, és elhelyezték virágaikat a város lakói is. A Hősök terén lévő szovjet hősi emlékműnél délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepség. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szabó Ferenc honvédszázados, a városi pártbizottság tagja méltatta a szovjet hadsereg megalakulása óta végbement hatalmas fejlődést, a Varsói Szerződés tagállamai között létrejött fegy- verbarátságot, a szocialista államok szerepét a világbéke megszilárdítása érdekében. Az ünnepi beszéd elhangzása után először a megyei pártbizottság nevében Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Vándorfi Róbert, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja helyezett el koszorút. Ezután a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői tisztelegtek az emlékmű előtt, majd a megyei tanács képviseletében dr. Hegedűs Lajos tanácselnök és Bárdi Imre, a hivatali pártbizottság titkára koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a KISZ megyei bizottság, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának, a fegyveres testületek képviselői. Végül a Május 1. Ruhagyár MSZBT-tagcsoport- ja és a Költői Anna úti általános iskola diákjai koszorúztak. Virággal borították az emlékmű talapzatát a város lakói és fiataljai. Az ünnepség az Internacionáléval zárult. Tizenegyezer hektár víz alatt Minden erőt FOGADÁS A SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta meg- álakulásának 59. évfordulója alkalmából D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint" politikai, gazdasági és kulturális életünk számos más ismert személyisége. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napja alkalmából tegnap délelőtt a gellérthegyi Szabadság szobornál ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. LABORATÓRIUM AZ OLAJKUTATÁSNAK Új létesítménnyel gyarapodik hazánk kutatóbázisa: pénteken avatják fel a Magyar Tudományos Akadémia olajbányászati kutató laboratóriumát Miskolcon. A korszerű épületben mintegy 100 kutató, szakember dolgozhat majd korszerűen felszerelt laboratóriumokban, s a tudományos munkát jól felszerelt könyvtár is segíti. A laboratóriumban kutatják majd a szénhidrogén-vagyon optimális kitermelésének módját, a gazdaságos feltárási eljárásokat. LUCERNAMAG-TERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS Az elmúlt években kevés lucernamagot termelt a mezőgazdaság. A betakarított- nál több kellene a vetéshez. A szükséges mennyiséget csak valutáért vásárolhatta meg az USA-ból az ország. Behozatalra szorultunk, pedig a KGST-országokkal szemben jelentős export kötelezettségeink vannak. Ha lenne, értékes lucernamag- ßal fizethetnénk a Szovjet- ' unióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból vásárolt árukért A népgazdaságnak tehát kifizetődne, ha több lucer- namagot termesztenének. A lehetőségről: a termőterület növeléséről, a korszerűbb termelési eljárásokról, a legjobb fajtákról beszéltek tegnap délelőtt Szolnokon tartott tanácskozáson. Az ülésen a Dunán inneni mezőgazdasági üzemek képviselői vettek részt. NAPIRENDEN: A POSTAI TAKARÉKSZOLGALAT A debreceni kerülethez tartozó három megye — Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár, és Szolnok — OTP és postai vezetői tanácskoztak tegnap .délelőtt a Debreceni Postaigazgatóság székházában, a postai takarékszolgálat 1976. évi eredményeiről és az évi feladatairól. Az igazgatóság körzetében egy év alatt 456 millió forinttal szaporodott a lakosság postánál elhelyezett megtakarítása. Ezzel az eredménnyel — hét igazgatóság között — az országos második helyezést érték el. Legjobban a szabolcsiak munkája szaporodott; de Szolnok megyében is mintegy 80 millió forinttal nőtt a postai takarékbetét-állomány. . A takarékszolgálattal kapcsolatos célversenyben a szolnoki 2-es számú posta- hivatal, valamint a jász- iványi és a jászberény— pórtelki fiókposta szerepelt a legjobban. A kézbesítők versenyében Szolnok megyén belül ismét Balogh Gábor, a szolnoki 2-es számú hivatal dolgozója lett- az első. EGY MONDATBAN — Tegnap hazaérkezett Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója, aki a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Kubában. összpontosítani! y Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Lépéshátrányban vagyunk, elkéstünk, elaludtunk, váratlanul ért bennünket a megszaporodott belvíz, azért vannak gondjaink a mezőgazdaságban a máskor inkább szűkében lévő csapadékkal — ez volt a lényege a megyei mezőgazdasági szervező bizottság tegnapi ülésén megfogalmazott markáns' véleménynek, amely arra alapozódott, hogy még 11 ezer hektár terület áll víz alatt. A vitában nem szűkölködő bizottsági ülés másáík „tábora” ezzel ellentétes megállapítást hangoztatva amellett foglalt állást, hogy a tizenegyezer hektár (pontosan: 11 ezer 634 hektár) vízborította mezőgazdasági terület nagyrésze még megmenthető, s hogy ezért a belvíz elleni védekezésben nem kértünk el, az is bizonyítja, hogy a termést veszélyeztető terület folyamatosan csökken. (A múlt heti vízborította terület 24 ezer hektár fölött volt!) Amint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője közölte, jelenleg a nagy erővel folyó védekezésben 143 szivattyútelep dolgozik éjjel-nappal üzemiben, ami egyébként 91,5 köbméteres másodpercenkénti vízátemelést jelent. A víz eltávolításában csupán a szivattyús átemelésre lehet számítani, mert az átázott, 90—95 százalékban telített föld képtelen befogadni az újabb esővizet. A víz elvezetését viszont nehezíti, hogy a befogadó csatornák megteltek. A bizottság rámutatott, hogy a belvízkárt nem csupán a most víz alá került területek kipusztult növényei jelentik, hanem az sokkaf in- kábban mérhető, hogy a fölösleges víz több millió forint értékű műtrágyát mosott el a földekről, s nem egy helyen tönkre tette az eddig végzett meliorációs munkát, altalajlazításos talajművelés eredményeit. Szó volt többek közt arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek a víz mielőbbi elvezetése mellett arról is gondoskodjanak, hogy a kevésbé fontos területeken visszatartsák a belvizet (erre jó példát szolgáltatott a szelevényi Szikra Tsz). A belvízkárok pótlása érdekében gondoskodni kell új vetőmagról is.
