Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
1977. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kedvezőbb feltételek az állattartáshoz Az állattenyésztés korszerűsítését szolgáló, öt évre szóló fejlesztési program jelentős szakaszához érkeznek az idén Jászágón a „Kókai” Tsz-ben. A termelőszövetkezet, amelynek szarvasmarhaállománya meghaladja a hatezret, a fejlesztési programban ötven százalékos állománynövekedést határozott meg. Ezen belül a tehénállomány a jelenlegi 200-ról 300-ra szaporodik. A korszerű állattartás feltételeit a tsz a szarvasmarhatelep bővítésével, új létesítmények építésével teremti meg. A fejlesztés első részeként tavaly befejezték a 384 férőhelyes növendék- marha-telep építését. Az idén zuhanyozókkal, mosdókkal, öltözőkkel ellátott szociális épületet kapnak a telep dolgozói. A fejlesztés egy 112 férőhelyes „áthajtóutas” tehénistálló építésével folytatódik.-Ezután kezdik el a korszerű állattartás-nevelés követelményeinek megfelelő, 165 férőhelyes borjúnevelő építését. A két létesítmény 8,5 millió forintba kerül. A cibakházi Vörös Csillag Tsz tejüzemében naponta 600 liter tejet pasztőröznek, csomagolnak. A tsz-tejet a környező községek élelmiszer-boltjaiba szállítják. Belvízvédelmi járőr A földön és a levegőben Az újságot lapozgatónak talán nem sokat mond, ha azt olvassa, hogy ennyi és ennyi hektárt borít el megyénkben a belvíz. Mit is jelent, ez? Repülőgépről nézve látszik igazán, hogy miről van szó. Néhol szinte csak csillogó vizet látni. Csak irtott van nagyobb földdarab szárazon. Szolnokról startolva Jász- karajenőig rengeteg vizet figyelhettünk meg. Nem apró pocsolyákat, hanem halastó nagyságú felületeket. Szinte kilométerenként egyet. A barázdák alján összegyűlt víz miatt az el nem öntött földek is csíkosnak látszanak. Jászkarajenő után Ceglédig szárazabb a táj. A Jászságban azonban ismét rengeteg a víz. Üjszász és Zagyvaré- kas környékén alig lehet megkülönböztetni a Zagyva árterületét a talajvízzel borított szárazföldtől. Sok helyen az elvezető csatornák is „tóba” torkollanak. „Nehéz a védelmen dolgozóknak” — jut az ember eszébe, amikor a „tóvidék” közepén megpillantja a vizet a Jászsági Főcsatornába átemelő szivattyút. ís nemcsak a belvíz veszélyezteti a mezőgazdaságot. Néhol a Tisza is. Tisza- roff felett átrepülve láttuk: a folyó áttörte a nyári gátat és a víz kiömlött a kőteleki Ady Termelőszövetkezet háromszáz hektáros búzavetésére. * A földi szemle résztvevői Szolnokot elhagyva a Zagy- varékas felé vezető út mindkét oldalán víz alatt álló területeket figyelhettek meg Több mint húszezer hektár víz alatt — köztük búzatáblákat is. A falu alá érve viszont az úgynevezett határmenti szivaty- tyútelepen csak az egyik gép dolgozott. A kezelő elmondta, hogy rövidesen ezzel a berendezéssel is le kell állniuk, hiszen a csatorna nem szállít elegendő vizet. A Béke Termelőszövetkezet irodájában az is kiderült, hogy miért. Az asztalra teregetett térkép szerint meglehetősen kis vízgyűjtő terület tartozik a telephez, mégpedig azért, mert a csatorna tulajdonképpen árvíz idejére való. Azonban ilyenkor is sok jót tehetne, hiszen a Jegy- ző-ér nem tud megbirkózni feladatával — ezért van az 500 hektár búzából 300 hektár csak miatta víz alatt. Holott csatlakozik a határmenti csatornához, s ha a rekonstrukcióra régen megérett „vezeték” megfelelő átmérővel még arrafelé is lejtene, akkor volna mire használni az öt másodpercenként három köbméter víz átemelésére képes szivattyúkat. Jászladánynál a fel-felszakadozó ködből egybefüggő vízréteg csillogott elő. Sajnos a látottakat igazolták az Egyetértés Tsz irodájában elhangzottak is. A gazdaságban több mint 380 hektár búza, 130 hektár lucerna, 170 hektár rét, legelő és 840 hektár szántó áll víj alatt. Benn a faluban is nehéz a helyzet, és az állattenyésztési telepeket ugyancsak veszély fenyegeti. A csatornák mai teljesítőképességének figyelembe vételével tíz-tizennégy nap alatt tudják elvezetni a felgyülemlett víz nagy részét, de csak akkor, ha közben újabb eső nem esik. A következtetés kézenfekvő: a környék egyik legmélyebben fekvő faluja és határa átfogó vízrendezésére van szükség. Az ugyancsak alacsony helyen található Jászkiséren szerencsére jóval kisebb a veszély. A Lenin Tsz földjeiből péntek reggel 260 hektárt borított víz, ennek felén őszi kalászos van. A gazdaság január közepén kezdte el a védekezést, s a tagok egy részének ma is ez ad munkát. Nagyobb eső viszont nekik nem tenne jót, a talaj szinte csordultig teli van. Ugyanez vonatkozik a tisza- sülyi Béke—Barátság Termelőszövetkezet földjeire is, ahol — jellemző módon — még a Jászsági Főcsatorna „szivárogtatójába” is belvizet vezettek. A még „le nem csapolt” terület egyébként nem éri el a 300 hektárt, ebből azonban 160 hektár vetés. Az üzemnek e munkája mellett a Tisza nyári gátjára is ügyelnie kell, hiszen több mint 300 hektár búza a mentetlen földeken van. A próbálkozásokat eddig ugyan még nem sok siker koronázta, mert a nedves földön a szkréper-ládákkal nem boldogultak, de ha egy kicsit jobban szikkad, akkor négyhat lánctalpas traktornak csak ez lesz a dolga. V. Sz. J. — B. A. Lakások, intézmények a tervezöasztalon A megyei tervező vállalat az elmúlt esztendőt 13 millió forintos árbevétellel zárta. Jelentősebb munkái közétartozott Szolnokon az Oktatási Igazgatóság és a KPM székháza, a Mikszáth Kálmán úton 24 MÉSZÖV, a Kassai úto 3x42 „olajos” lakás, Kengyelen ötvenszemélyes óvoda, Törökszentmiklóson pedig 42 OTP-lakás tervezése és az építkezések lebonyolítása. Az idén az építkezések bonyolításáról fokozatosan „leállnak” és csak a tervezéssel foglalkoznak. Az idén 14,5 millió forint árbevételre számítanak. Legfontosabb feladatuk változatlanul a lakások és intézmények tervezése a megyében. Törökszentmiklóson a város- központba kétszáz lakás tervezésére kaptak megbízást. Kisújszállásra 28 lakást terveztek. Karcag főterén 30, a Dózsa György úton 53 lakás épül, s a városközpontban iparcikk ABC-áruházat is terveznek az áfésznek. Mezőtúrról 40 célcsoportos lakás tervezésére érkezett megrendelés, Szolnokon a Szántó körúton pedig az Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak terveznek 42 lakásos épületet. Csépán, Kisújszálláson és Jászkiséren 8, Mezőtúron 12 tantermes általános iskola épül terveik alapján, valamennyi tornateremmel készül. Jászberénybe százszemélyes óvoda terve készül, Tiszafüred határában, a Hortobágyi Nemzeti Park megrendelésére fogadóház készül, s már megvan a túzoknevelő telep kiviteli terve, amely Dévaványa mellett épül fel. KlSZ-wédn oksegg el I f ■ f W a mm I ■ ■ f I mm • Ifjúsági udulokozpont A füredi tsz-ben Sertéstelep és hajtatéház A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben a közelmúltban másfél millió forintos beruházás keretében megkezdték a Réti tanyán lévő sertéstelep rekonstrukcióját. A felújítás eredményeként a sertéstelep a korábbinál 500—600- zal több állat ellátására lesz alkalmas. A kertészeti ágazat már javában készül a tavaszra. A hajtatóházak alapterületét — közösen a tiszaszőlősi tsz-szel — jelentősen bővítették, és megkezdték a fóliasátrak építését. Ebben az esztendőben ezer négyzetméter területen „nevelnek” zöldségfélét — a tavalyihoz képest 1500 négyzetméterrel nőtt a fóliás kertészet alapterülete. (Tudósítónktól.) A tiszafüredi járás KISZ- fiataljainak (helyi yédnök- ségi „mozgalma” már több mint egy évtizede szorosan összefügg a kiskörei vízlépcsővel. Több százan részt vettek a nagy vízügyi beruházás előkészítésében és megépítésében, napjainkban pedig a tájterület üdülőkörzetének természetátalakításán munkálkodnak. Az üdülésre kijelölt 640 hektár vízparti területből 160 hektáron kell erdőt, ligeteket telepíteni. A munka felének elvégzése a fiatalokra vár. A járási KISZ-bizottság irányításával tavaly a tiszafü- red—örvényesi magasparton az ifjúság számára kijelölt üdülőközpontban kezdték meg a fásítást. Szabad időben, hétvégi napokon tömegesen ültették a facsemetéket. A munkás és tsz-fiata- lok, diákok lelkes serege a magasparti ifjúsági üdülő- centrum nagy részén elvégezte a telepítést, ez év tavaszán pedig befejeződik a 30 hektár beültetése. A kempingsport, a turizmus ifjú híveinek paradicsomát az üdülőkörzet másik Szolnok megyei központjában, Abádszalók térségében teremtik meg. A nyári táborozások előfeltétele a természeti környezet kialakítása. .Kilenc KlSZ-alapszer- vezet tagjai készülnek, hogy a tavasszal a csemeték újabb ezreit tegyék földbe a 127 négyzetkilométeres víztározó abádszalóki partján. Az alföldi '„Balaton” környékén természetesen nemcsak a vízisport hódolói találnak majd otthonra, hanem azok is, akik a szárazföldi testedzést szeretik. Megkezdődött a tisza- füred—örvényesi új sportkombinát építése. Err^ a munkára mintegy ötszáz fiatal jelentkezett, segítenek a földmunkákban, a sporttelep közműveinek építésében és a lelátó kialakításában. A korszerű öltözővel ellátott sportkombinát a tervek szerint 1978-ra készül el, csaknem egyidőben a víztározás megkezdésével. Képek a munkáról |k| em fényképről van szó, hanem a munkanap fényképéről, teljes és pontos elnevezése szerint a mintavételes munkanap-fényképezésről. Nem új dolog, van olyan nagy vállalat, ahol évek óta rendszeresen készítik már a munkaügyi szakemberek. Nem passzióból, mint sokan azt a másik fényképet. Azért csinálják, hogy állandóan tudják: mi az, ami miatt veszteségidő keletkezik, amiért nem nyolc óra a napi munkaidő. A Tisza Cipőgyárban jó tíz évvel ezelőtt kezdték a megfigyeléseket. Szó se róla, meglehetősen nagy munka ez. Mégis, az eredmények, a megfigyelések — bár forintban föl nem mérhetők — igen értékesek. A munkaügyi, normás szakember megáll a futószalag mellett és figyel. A futószalagon halad a termék, a kiszabott, félkész, majd kész cipő. A gépe mellett a munkás. Dolgozik. Közben azonban meg-megáll. Előkészíti az anyagot, megnézi, miért szakad úgy a tűzőgép cérnája, megolajozza a masinát, szól a mesternek, ha több kettőnél a géphiba. Szerelőt kér, aztán a szerelő dolgozik. És a futószalagon a termék nem halad. A munkás rendszerint — ha keresni akar, hiszen teljesítménybére van — az ilyen szükséges állásidőben szív el egy cigarettát, vagy harap pár falást az uzsonnájából. A munkás — ha különösebben nem izgatja, mennyi van a borítékjában — nemcsak ilyen holt. időben megy el a mosdóba, szól valamiért a brigádvezetőnek, fut az üzemorvosi rendelőbe. Egy olyan gyárban, mint a ■ Tisza Cipőgyár, ahol a munkának szabott üteme, rendje van, meglehetősen jó lehet a mintavételes munkanapfényképezés eredménye. Ugyanis egy-egy termelő közösség tagjai egymásra vannak utalva, egymást irányíthatják, egymásra hathatnak — közösen dolgoznak, a szó egy értelmében. Ezért is érdekes a Tisza Cipőgyár munkanap-fényképe. A nagyvállalati összes fölmérések azt igazolják: a munkaidő 90,9 százalékában rendes, becsületes termeléssel töltik napjukat a munkások. 9,1 százalék a kieső idő, ami miatt fájhat a szakértők feje. És nemcsak fáj, — s ebben van a munkafénykép érdeme — szólnak is, javasolnak, hogy ennyi se legyen. Fölhívják például a figyelmet arra, hogy a tűződékben túl sok a cérnaszakadás, ami akadályozza a folyamatos munkát. Hogy sok a gép kis hibája miatti veszteség, és sok az is, amíg várakozni kell egy-egy embernek anyagra, magára a futószalagra is. A mintavételes munkanap- fényképezésnek ebben a gyárban már története, évekre visszatekintő tanulsága van. A fölmérésekkel a termelés különböző irányítói gazdagodnak, megtudják belőlük, hogy hol kell javítani, változtatni, egyszerűsíteni a munka szervezetén. Persze az is igaz, hogy a képek megmutatják, ha valahol „csak” a futószalag mellett dolgozókban van a hiba. Olyankor már nem a munka szervezetén kell változtatni. A munkafegyelem javításában ezért tesz jó szolgálatot az a rendkívüli nagy figyelőmet, hozzáértést és energiát kívánó munka. így lesz a munka képeiből a munka és a munkafegyelem javításának egyik fontos és objektív tényezője. (SJ) Kétszáz vagon ecet Évente kétszáz tartályvagon ételecet készül a Budapesti Szeszipari Vállalat szolnoki ecetüzemében. A biológiai eljárással előállított tiz százalékos ecet nagy részét a nyíregyházi, debreceni és a kecskeméti konzervgyár használja fel. /
