Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 19. Ewfordulo D etró ... Zsiguli ... Orenburg ... S ki-ki sorolhatná még a fogalommá lett szavakat, amelyek a maguk módján tükrözik, hogy mennyire eleven valósága hétköznap­jainknak a magyar—szovjet barátság és együttműködés Áz, ami — ma huszonkilenc esztendeje — a két állam szerződésének indult, két nép kapcsolatává terebélyesedett. Ezzel is hangsúlyozva azt, ami az 1948. február 18-án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésnek legfőbb — s a történelmünkben példátlan — újdonsága volt. Azt tudniillik, hogy egy kis or­szággal, amelyet ráadásul nem is olyan sokkal korábban nemzetvesztő urai öngyilkos háborúba sodortak ellene, egy nagyhatalom — igaz, szocialista hatalom! — egyenjogú part­nerségre lépett. Valahányszor évfordulóra emlékezünk, arra is választ keresünk, hogy mit mond a mának ez a dátum. Mindenek­előtt ezt: csaknem három évtized — kis híján egy ember­öltő — távlatából immár jól belátható, hogy ezzel a szerző­déssel, s a majd tíz esztendeje megkötött újabbal — a tör­ténelmi holnappal léptünk szövetségre. Az idei évfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jubileumi 60. esztendejében, jóleső érzéssel gondolha­tunk arra, hogy ez a testvéri kötelék ahhoz a Szovjetunióhoz fűz bennünket, amelynél többet senki nem tett és nem áldo­zott ebben a században a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a világ békéjéért. O gy lettünk, az idő előrehaladtával magunk is része an­nak a szocialista közösségnek, amely döntő hatással van világunk fejlődésére. Ezért valljuk: szövetségünk szilárdításán, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén, a Varsói Szerződésen és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában együttműködésünk erősítésén munkálkodva, nem­csak internacionalista elveinkhez vagyunk hűek, hanem — legsajátabb nemzeti érdekeinkhez is. * * * Vance amerikai külügymi­niszter, aki közel-keleti kör­úton tartózkodik, közös saj­tóértekezletet adott Kairóban vendéglátójával, Szadat egyiptomi elnökkel, aki be­jelentette, hogy hamarosan Washingtonba utazik. Az egynapos egyiptomi tárgya­lásainak lényegéről az ame­rikai külügyminiszter és Szadat egyiptomi elnök saj­tóértekezleten adott tájékoz­tatást. Anvar Szadat kijelen­tette,. hogy „hivatalos és ki­nyilvánított” kapcsolatot — vogyis konföderációt — kell létrehozni a Palesztinái Fel­Spanyolország szabadítási Szervezet és Jor­dánia között — még mielőtt összeülne a genfi értekezlet. Cyrus Vance szerint a genfi értekezlet „legkorábban az év második felében ülhet össze”. A külügyminiszter értésül adta: az Egyesült Ál­lamok mintegy előfeltételnek szabja azt, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet tö­rölje chartájából azt a pa­ragrafust, amely nem isme­ri el Izrael állam létét. Cyrus Vance tegnap Kairó­ból rövid látogatásra Bejrút­ba utazott, majd este már Ammanban tárgyalt. Késik a KP legalizálása A szovjet sajtó a magyar —szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés 29. év­fordulójáról cikkekben, ri­portokban, kommentárokban emlékezett meg. A Pravda, az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja hangoztatja: „A marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló szovjet—magyar kap­csolatok évről évre fejlőd­nek és szilárdulnak, Ma­gyarországon az MSZMP irá­nyításával sikeresen és gyü­mölcsözően folyik az új tár­sadalom építése”. A barátság alapja — ezzel a címmel közölt tegnap kommentárt a Szocialisztyí- cseszkaja Indusztrija című napilap, melyben egyebek között méltatja a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom alkalmából csepeli kez­deményezésre indított ver­senymozgalom kiemelkedő jelentőségét. A gazdasági együttműködés szerepéről szólva a lap megemlíti, hogy a Szovjetunió elsőrendű fon­tosságú ipari létesítmények építésében működött közre Magyarországon, s ma is olyan fontos objektumok épülnek szovjet segítséggel, mint például a paksi atom­erőmű. Ugyanakkor szovjet területen magyar szakem­berek közreműködésével épül az orenburgi gázvezeték, a Vinnyica—Albertirsa elekt­romos távvezeték, a kijem- bajevi ércdúsító üzem és több más létesítmény. Az 1974. április 25-i for­radalom után Portugália déli részén kezdtek mega­lakulni a termelőszöveke- zetek. Napjainkban 400- nál több szövetkezetben 50 ezer egykori nincstelen paraszt dolgozik. A földes­uraktól kisajátított földe­ken növekedett a vetéste­rület, a gabonafélék ter­méshozama, a hús- és a tejtermelés. Az alábbi riportban az APN tudósitója beszámol azokról a nehézségekről, amelyek a portugál agrár­reform útjában állnak. Az újságírók a tőkésvilág minden zugából Alentejóba érkeztek abban a remény­ben, hogy véres összecsapá­sokra kerül majd sor azok után, hogy a szövetkezetek­be tömörült parasztokat elza­varták az általuk bevetett földekről. Ám semmi külö­nös nem történt. A szövetke­zeti tagok szervezetten és bé­késen távoztak, miután a kormány biztosította őket az agrárreform folytatásáról. * * * Az új latifundiumok üze­meltetéséről, arról, hogy a már államosított földeket át­adják a parasztoknak, a lisz- szaboni tisztviselők nagyokat hallgatnak. Közvetlen céljuk az volt, hogy kiüríttessék a „A magyar nép — írja a Szocialisztyícseszkaja In­dusztrija — valóra váltva a pártfórumok útmutatásait, a társadalmi fejlődés magasabb lépcsőfokára emelkedett. Megerősödött az öntudat az ország polgáraiban. A test­véri országok közösségében a Magyar Népköztársaság ma tekintélyes helyet foglal el. E sikeres fejlődés alapja a szocializmus első országához fűződő barátság és együtt­működés.” , Madridban csütörtökön es­te bejelentették, hogy lega­lizálják a következő hét po­litikai pártot: a „megújított” Spanyol Szocialista Munkás­párt, a Spanyol Szocialista Néppárt, a Spanyol Szociál­demokrata Párt, a Liberális Párt, a Demokratikus Bal­oldal, a Demokratikus Nép­párt és a Proverista Párt. Nem adták meg a törvé­nyes működési engedélyt a „nem-demokratikusnak” te­kintett pártoknak, köztük a Spanyol Kommunista Párt­nak — közölték félhivatalos forrásból. Folyamodványuk ügyében a végső döntést a legfelsőbb bíróság mondja majd ki. Különböző szélső- baloldalinak minősített pár­tok mellett hasonlóképpen jártak el a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt „történelmi” frakciójával is, amelyet — hivatalos forrás szerint — beadványának „technikai jel­legű hiányosságai” miatt nem legalizáltak. NICOSIA Makarjosz elnök kormánya úgy határozott, hogy növeli a ciprusi görög menekültek el­helyezésére szánt segély össze­gét és bejelentette, hogy 12 500 személy elhelyezésére megkezdi 2500 lakás építé­sét. A kormány tavaly 5000 lakást épített 25 000 menekült számára. RÓMA Tegnap Olaszországban nem jelentek meg a napila­pok, mivel a nyomdaipari dolgozók szakszervezetei fel­hívására 24 órás sztrájkot tartottak. Munkabeszünteté­sükkel új kollektív szerződés megkötését, a, munkabérek emelését és a munkafeltéte­lek javítását célzó követelé­seiket kívánják alátámaszta­ni. NEW YORK Az Egyesült Államok és Mexikó a jövőben is szorosan együtt akar működni a közös problémák megoldásában, határozta el James Cartar, az Egyesült Államok elnöke és Jósé Lopez Portillo mexi­kói elnök, az utóbbi Washing­tonban tett többnapos láto­gatásának befejeztével. WASHINGTON Az amerikai képviselőház megajánlási bizottsága jóvá­hagyta James Carter elnök­nek azt a javaslatát, hogy adókedvezményekkel segít­sék elő a gazdasági élet talp- raállását. TEHERÁN A teheráni külügyminisz­térium szóvivője szerint nem felelnek meg a valóságnak a sajtójelentések, amelyek ar­ról véltek tudni, hogy Irán közölte a kőolajexportáló or­szágok szervezetének (OPEC) gazdasági bizottságával: megelégszik azzal, hogy 1977- ben a tervezett 15 százalék helyett csak 8 százalék le­gyen a kőolaj áremelések ará­nya. TOKIÓ A japán pénzügyminiszté­rium közlése szerint az or­szág fizetési mérlegében ja­nuárban 850 millió dollár deficit mutatkozott. Tavaly decemberben a fizetési mér­leg 465 millió dollár többlet­tel zárult. FELTÖRT UGAR ALENTEJÓBAN szövetkezeteket. Ezt az eljá­rást így nevezték: „a de- * mokrácia és a béke megte­remtése Alentejóban”. Az agrárreform kormány­párton belüli ellenségei, ki­használván a törvény ama kitételét, hogy a nagybirto­kosoknak a föld termékeny­ségétől függően 80—700 hek­tárnyi földdarabot kell meg­hagyni, most megpróbálják visszahozni Alentejóba a földbirtokosokat. A törvény kiköti, hogy a visszatérő földbirtokos birtokrészének kijelölését egyeztetni kell a szövetkezettel. Erről az „ap­róságról” teljesen megfeled­keztek. * * * Palmi Cano földbirtokost nagy létszámú lovas, gyalo­gos és gépesített csendőrosz­tag segítségével helyezték vissza a majorba. Elfoglalta az épületeket, a legjobb 160 hektárnyi földet, lefoglalta a jószágot. Az akcióban a csendőrség helikopterei is részt vettek. A szövetkezeti tagok őrséget állítottak az útra. Alentejó parasztjai tü­relmes, fegyelmezett embe­rek, akik hisznek ügyük igazságában. — Akkor hát mi értelme van őrséget állítani? — kér­deztem az emberektől, akik a préselt szalmabálákon ül­tek. — A csendőrök távozására várunk. — És akkor mi lesz? — Megfogjuk ezeknek a fasiszta kutyáknak a lábát, kezét és kihajítjuk innen őket. — De lehet, hogy a csend­őrök két-három hónap múlva sem távoznak innen? — Az sem rossz elvtársam! — Egyik beszélgetőtársam megpödörte cigányos baju­szát, ravaszul hunyorított. — Hadd ücsörögjenek! Őrizzék csak ezt a tőlünk ellopott 160 hektárt! Maradt még 18 ezer hektár. Ne feledd el, járá­sunkban vannak más kollek­tív gazdaságok is! Az álta­lunk és a többi elvtárs által feltört ugart most sokan irigylik. * * * A lisszaboni állami hivata­lokból korszerűbb módsze­rekkel is harcolnak a szövet­kezetek ellen. Beszüntették a pénzkölcsönök folyósítását. A földbirtokosok a bankoktól kapott pénzt jobbra-balra szórják, vagy egyszerűen külföldre viszik. A szövetke­zetekkel, tehát olyan embe­rekkel szemben pedig, akik nemcsak a könyveléshez nem értenek, de írni-olvasni is alig tudnak, azt a követelést támasztották, hogy tíz nap alatt „adjanak számot pénz­ügyi helyzetükről”. — Búzá­jukat hagyják elrothadni; in­kább háromszoros áron kül­földről vásárolnak és valutá­val fizetnek, a leszállított ga­bona elszámolását pedig húz- zák-halasztják. Ez igen nagy csapás a szövetkezetekre, mi­vel Portugáliában a búzake­reskedelem állami monopó­lium, engedély nélkül senki egy szemet sem vihet piacra. Alentejó földművesei ha­tározottak, szívósak. Ezek a szegény emberek, akik nem­zedékek óta egyik földbirtok­ról a másikra vándorolnak, hogy megkeressék a betevő falatjukat, mert talpalatnyi földjük sem volt, megtudták: saját tanácsot választhatnak, nagy gazdaságokat irányít­hatnak, előre megtervezhe­tik saját boldogulásukat és közösen oldhatják meg dol­gaikat. Ezeket az embereket nagyon nehéz lesz visszatérí­teni a múltba. A. Csekoulisz (APN—KS) Tavaszi hangok I smét Genfre figyel a világ, a svájci konfe­renciavárosra, ahol újra folytatja munkáját a le­szerelési bizottság. A genfi Nemzetek Palotájában álta­lában fontos tanácskozásokat tartanak. Mégsem túlzás az a megállapítás, hogy ennek a bizottságnak a munkája hozzájárulhat . az emberiség nagy hamleti sorskérdésének („lenni vagy nem lenni...”) a megválaszolásához. Helsinki történelmi fordu­lópont Európa és a világ krónikájában. De a folya­mat csak úgy lesz valóban visszafordíthatatlan, ha a po­litikai enyhülést katonai in­tézkedések is követik. A harminc tagállam képviselői­ből álló leszerelési bizottság értékes munkát végez a nagy cél megvalósításáért. Tavaly elkészült a környe­zeti hadviselés betiltásával kapcsolatos tervezet, amelyet jóváhagyott a népek világ­fóruma, az ENSZ-közgyűlés. A mostani vita néhány alap'- témája: szovjet indítvány az új típusú tömegpusztító fegy­verek és fegyverrendszerek kifejlesztését megakadályo­zandó; a vegyi fegyverek be­tiltására még 1972-ben elő­terjesztett ugyancsak szovjet javaslat; a föld alatti atom­kísérletek betiltásának ter­vezete. Genfben az egyik legör- vendetesebb fejleménynek azt tartják, hogy nem egy kérdésben jó együttműködés alakult ki a szovjet és az amerikai delegáció között. Hasonló szándékot tükröz­nek az amerikai vezetők ál­tal a szovjet vezetőkhöz kül­dött táviratok is. „Várom ta­lálkozóinkat” — írta például Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere Gromikó- nak, aki éppen most húsz esztendeje a szovjet diplo­mácia vezetője. Személyében — írják a nyugati lapok is — a szovjet külpolitika fo­lyamatossága testesül meg. Ennek a folyamatosságnak egyik legfontosabb vonása a békéért, ezen belül a lesze­relésért vívott következetes — és eredményes — küzde­lem. A Pravda aligha vélet­lenül éppen a leszerelési bi­zottság első munkanapján emlékeztetett arra, hogy a világhatalmak közül csak a Szovjetunió csökkenti kato­nai költségvetését, miközben a Föld országai évi 300 mil­liárd (!) dollárt költenak fegyverkezésre. « Géniből érkező „tava­szi hangok” összecsen­dülnek más hírekkel, a békeoffenzíva más csatáiról szóló jelentésekkel. Szófiában véget ért a varsói béke-világ- közgyűlést előkészítő megbe­szélés, egy berlini tanácsko­zás pedig azt javasolta, tart­sanak 1979-ben gyermekvé­delmi világkongresszust. Jó lenne, ha addig új leszerelési megállapodásokkal gazdagod­na a világ. A felnőttek alig­ha adhatnának szebb, érté­kesebb ajándékot gyerme­keiknek. Tudósok találkozója A tudósok együttműködése további elmélyítésének kér­déseit vitatták meg a szocia­lista országok tudományos akadémiáinak elnökei pénte­ken Moszkvában végétért ta­lálkozójukon. A szocialista országok tu­dósait fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Hangsúlyozta: a tudomány területén „különösen fontos a legszélesebb körű, legszoro­sabb együttműködés, amely lehetővé teszi a tudomány hatalmas lehetőségeinek ész­szerű felhasználását, a tudo­mányos-műszaki forrada­lom újabb vívmányainak kivívását a szocialista és kommunista építés érdekei­ben”. A tanácskozás résztve­vői megismerkedtek a szovjet tudományos élet szervezeté­vel és eredményeivel. A tudósok ma a Moszkva melletti tudományos közpon­tokat tekintik meg. amerikai beavatkozási kísérlet visszautasítása Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete február 17-én felkereste Arthur Hartman külügyi államtitkárt és fel­hívta figyelmét az amerikai fél egyes olyan nyilatkoza­taira és cselekedeteire, ame­lyek nem egyeztethetők ösz- sze a szovjet—amerikai kap­csolatok pozitív fejlesztésé­nek céljaival. ' A nagykövet hangsúlyozta: a szovjet fél erélyesen visszautasítja az olyan kísérleteket, hogy „az emberi jogok védelmének” kiagyalt ürügyével beavat­kozzanak belügyeibe, olyan kérdésekbe, amelyek az ál­lamok belső hatáskörébe tar­toznak. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a békés egymás mellett élés és a konstruktív együttműködés gyümölcsözően csak akkor fejlődhet mindkét nép javá­ra, ha ezek a kapcsolatok a szuverénitás és a belügyek- be való be nem avatkozás el­veinek tiszteletbentartására épülnek, ahogyan azt az alapvető szovjet—amerikai dokumentumok rögzítették. Jugoszlávia Napirenden a gazdasági nehézségek A JKSZ és a Szlovén KSZ vezető képviselői Ljublja­nában tartott megbeszélésü­kön értékelték a párt, min­denekelőtt a Szlovén KSZ te­vékenységét* a X. pártkong­resszuson elfogadott határo­zatok teljesítésében és meg­határozták a legfontosabb teendőket a jövő évben ese­dékes XI. pártkongresszus előkészítésében. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnökség végre­hajtó bizottságának a titká­ra. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ország jelenlegi „rendkívül nehéz gazdasági helyzetében minden erőt egyesíteni kell a gazdasági feladatok megoldására”. A továbbiakban elmondotta, hogy ezzel öszefüggésben „a JKSZ KB Elnöksége külön levélben fordul a kommunis­tákhoz”. A levél szövegét rövidesen ismertetik. A vb titkára hangoztatta, hogy „mindössze egy hónap­pal az új év kezdete után az árak, a beruházások és áz infláció növekedése elérte az egész évre engedélyezett szintet. A munka termelé­kenysége csökken, a gyár­ipari kapacitásoknak csak 65—70 százaléka kerül igény- bevételre, a veszteség pedig elérte az 50 milliárd dinárt. Mindez arra utal, hogy a társadalmi tervezés még nem eléggé hatékony. A KSZ-nek ilyen körülmények között határozottan szembe kell szállnia mindazzal, ami megbolygathatja a társadal­mi és önigazgatási viszonyok fejlesztésének folyamatát”. Sztane Dolanc beszéde be­fejező részében hangsúlyoz­ta, hogy „a kommunistákra hárul az a megtisztelő fel­adat, hogy a JKSZ XI. kong- reszusáig minden erejüket latba vetve változtassanak a jelenlegi kedvezőtlen hely-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom