Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

1977. január 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Kisfeszültségű földelő-rövidrezáró, egy példányban található. Ezt a korszerű védőeszközt a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki igazgatóságának területén használják. A tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért a vállalat többet is vásárol belőle

Dél-pesti kórház szolnoki elemekből

A Beton, és Vasbetonipari Műveik két Szolnok megyei gyára, a kunszentmártoni és a szolnoki is részt vese több kiemelt nagyberuházás építésében. A létesítményekhez szükséges speciális egyedi betonelemek sablonjait Kunszentmártoniban készítik, Szolnokon pedig a késztermékeket gyártják le. Az orenbungi gázvezetékhez például betoncsöveket és vázszerkezeteket, a Vinyica és Allbentimsa között épülő 750 kilovoltos távvezetékhez 2100 darab alapozási elemet szállítottak. Szolnokon készülnek a paksi erőmű kísérleti gerendái is.

A Szolnok megyei üzemek termékét reprezentálja a budapesti Hilton Szálló. A budai várban elkészült — a több százéves ég a legmodernebb építészeti elemeket harmonikusan egyesítő — építmény különleges kiképzésű homlokzati éleméit az épület északi szárnyához a szolnokiak szállították. Ugyancsak megrendelést kaptak a nyolcszáz ágyas dél-pesti kórház több mint 80 féle különleges méretű és megoldású betonelemeinek az elkészítésére is. A tervezők korszerű módon és gazdaságosan készítik elő a gyártást, a több mint 80 féle terméket 26—28 darab, úgynevezett összevont, sablonnal gyártják le. Szolnokon az idén — Európában először — a Span Deck feszített födémelemak gyártását is megkezdik, a vakolást nem igénylő nagyméretű födémelemek forradalmasítják majd az építkezéseket.

n Könnyűipar exportja

A hazai könnyűipar 1980- ig 137 százalékkal növeli kivitelét a tőkés országokba, ezen belül a TANNIMPEX több mint 150 százalékkal. Egyre nagyobb mennyiségben szállítanak majd cipőt — így ez az exportszerkezetben is változást hoz. Az exportra kerülő ruházati cikkeket csaknem kizárólag a tőkés piacon értékesítik, s majdnem hasonló a helyzet a szőrmeáruval és a kesztyűvel is.

Ezekből a termékekből az utóbbi időben fokozódott a kereslet külföldön. Tavaly, az ötéves terv első évében a külkereskedelmi vállalat 44 millió dollárért szállított a tőkés piacra, vagyis 33 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Angliában, az NSZK-ban és Ausztráliában működő vegyesvállalatain keresztül, az idén tovább fokozza európai exportját. Az üzletkötők piacfeltáró munkája nyomán lehetőség van az USA-beli és a kandai kivitel bővítésére is, bár az amerikai exportot az USA diszkriminációs politikája még akadályozza. Az idén fokozódik a TANNIMPEX exportja az arab országokba is.

Nehéz a nádaratás

A tiszaörs—nagyiváni tsz területén sok a vízjárásos, tocsogós föld. Évről évre jelentős mennyiségű nád terem ezeken a részeken. Tavaly például 4 millió forint bruttó bevétele származott a szövetkezetnek a betakarított és feldolgozott nád értékesítéséből.

Az idén ennél 30—40 százalékkal többre számítanak. A nádaratást karácsony és szilveszter között kezdték, jelenleg is dolgoznak a gépek, bár a hirtelen megenyhült időjárás miatt gyakran akadozik a munka. A learatott nádból nádpalló és válogatott, kévézett nád készül — mind a nyugati országokba exportálják. A feldolgozásban sokat segít a Hortobágyi Állami Gazdaságtól kölcsön kapott ..Berger” típusú pallókészítő gép, amely a hulladékot is feldolgozza, szintén exportminőségű pallóvá.

TELJESÍTETT KÉRÉSEK

Iskolai konyha, járda, vízvezeték épül a lakosság javaslatára

Milyen javaslatok, észrevételek, kérdések hangzottak el két évvel ezelőtt a tanácstagi beszámolókon, és az azóta eltelt idő alatt mit tett a tanács a teljesítésükért?

Szalóki László, a jászberényi városi tanács elnökhelyettese mondja:

— A tanácstagi beszámolókon 1975-ben 553 közérdekű bejelentés hangzott el. Ezek között több mint 400 volt kommunális jellegű: többségük az ivóvízellátás javításával, út- és járdaépítéssel, parkosítással foglalkozott. A nem tanácsi beruházásból megvalósítható kérések közül legtöbben a kereskedelmi hálózat bővítését. korszerűsítését, a város egészségügyi ellátásának és közlekedésének javítását kérték.

— Mit sikerült belőlük valóra váltaniok?

— Tanácsunk tavalyi utolsó ülésén tárgyalt e témáról. Azzal a jóleső érzéssel vitathattuk meg a jelentést, hogy a kérések többségét teljesítettük.

• • •

A beszámolókon sokan kérték, hogy köveztesse ki a tanács a Bajnok utcát.

— Körzetünk nem a távolság, hanem a rossz út miatt volt sokáig mostohán ellátott külterület — mondja Pernyész Tibor, a Bajnok utcai élelmiszerbolt vezetője. Erről az utcáról több mint 20 utca ágazik le. Esős, sáros időben, hóban, fagyban az út szinte járhatatlan volt. Emiatt akadozott az áruellátás is az élelmiszer- boltban, mivel az áruszállító kocsik nem mertek behajtani az utcába. Mindez már a múlté. Megszűntek a gondok, az új kövesút összeköt bennünket a várossal.

Több mint 600 folyóméter vízvezeték építésével 3 utca lakóinak ivóvízellátása lett jobb. A javaslatok, észrevételek alapján került sor 1976-ban csapadékelvezető csatornák, sárrázók építésére, autóbuszváró létrehozására, a közvilágítás javítására. Több mint 800 ezer forintjába került a tanácsnak a villanyhálózat bővítése a város külterületein.

* * *

Czudarik József tanácstag örömmel mondta, hogy 1975 óta körzetében, a Katona, a Kárpát és a Csiga utcában mintegy 2 kilométer járda épült.

— Jó, hogy városunkban a kommunális fejlesztés egyformán szívügye a tanácsnak és a lakosságnak. Ezt bizonyítja ez a 2 kilométer járda is, ami úgy épült, hogy a tanács adta az anyagot, az utca lakói pedig társadalmi munkában építették. Lakónként 20 óra társadalmi munkát végez* tek, hogy ne latyakban, hanem járdán járjanak.

Szülők kérték a napközis konyha bővítését. A tanács egy épület átalakításával, elfekvő készletek felhasználásával újabb 600 adagos is-* kólái konyhát hozott létre. Megnyitotta az Akácfa utcával párhuzamos Beleznai Antal utcát.

* * *

— Adósság? — kérdem a tanácselnök-helyettest.

— Az is van, sajnos. A 17-es számú választókerület lakóinak az orvosi rendelőre vonatkozó kérését anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudjuk teljesíteni. Több választókerületben kérték, hogy legyen a körzeti rendelőkben fogászati szakrendelés is. Ez csak a Thököly úti rendelőintézet felújítása után valósulhat meg. A Kossuth úti rendelőben az orvoshiányon egyelőre nem tudunk enyhíteni. A meglevő 9 orvosi állásból 3 üres. és jelentkező sincs. E gondok megoldása a jelen és a jövő feladata.

* * *

A tanács fejlesztési tervében ma is fontos helyen szerepel a tanácstagi beszámolókon elhangzott kérések teljesítése. Ebben számítanak természetesen a lakosság társadalmi munkájában rejlő nélkülözhetetlen segítségre.

— ülés —

r

Honnan vegyük, ami nincs?

1

Tervek és lehetőségek a munkaerő-gazdálkodásban

Szemelvények más megyék lapjaiból

A múlt év decemberében riportműsort sugárzott a Magyar Televízió arról, hogy honnan vegyük, ami nincs, vagyis: növekvő gazdasági és társadalmi feladataink megvalósításához honnan biztosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. A televízió riportjához csatlakoztak a megyei lapok. A téma ugyanis egyformán fontos és érdekes az Alföldön, a Dunántúlon, - az ipari központokban és a mezőgazdasági nagyüzemekben. Több ilyen témájú cikk jelent meg lapunk hasábjain is. Az alábbiakban kicsit „tágítjuk a látókört", szemelvényeket adunk más megyék újságjaiból. Hogyan alakult a munkaerőhelyzet és gazdálkodás Baranyában és Veszprémben, Csongrádban és Pest megyében? Ismét fölhívjuk olvasóink figyelmét, hogy szívesen látjuk hozzászólásukat cikkeinkhez, akár saját munkahelyük jó, vagy javítandó tényei- vel is.

Van-e vidéken?

— Van-e vidéken szabad munkaerő? — kérdezi a Veszprémben megjelenő Naplóban Andrássy Antal. Így felel a kérdésre:

— Ha azt vesszük, hogy Veszprém megye munkaképes korú lakosságának jelenleg 78,8 százaléka — ez az országosnál jóval magasabb — folytat aktív kereső tevékenységet, azt felelhetnénk, a számok szerint még akad. De ha figyelembe vesszük, hogy ezen belül a férfiak aránya 91,9 százalék, a nőké pedig 64,2, akkor már meggondolandó az igenlő válasz. És ha arról sem feledkezünk meg, hogy a munkaképes korú férfiaknak egy része még tanul, más része esetleg betegség. rokkantság miatt nem vállal munkát, a nőknél pedig többek között az anyai elfoglaltságból adódó elhelyezkedési nehézségekről, akkor még inkább azt kell felelnünk: a számszerű lehetőség nem lehetőség, s a jövőben még kevésbé lesz az.

A cikkíró igy folytatja a gondolatsort:

— Tudatosan, tervszerűen kell... gazdálkodni a munkaerővel ... Sokféle törvény, előírás szabályozza, hogy meglévő értékeinkből, például a vízből, a villamosenergiából ki, hol, s mennyit is használhat fel. Ideje lenne, ha ezek sorában... végre egyértelműen helyet kapna a munkaerő is. Akár foglalt, akár szabad.

A csanádpalotai asszonyok

A Csongrád megyei Hírlapban Kinyó István cikke a csanádpalotai asszonyokról szól, azokról, akik szakmát tanulnak a nagyközségben, hogy utána bedolgozók legyenek a makói Bőripari Szövetkezetnél. A palotai „szabad” asszonyok — egyelőre húszán — tanulják a sportlabda készítésének fortélyait. De nem ez a terv, több is lesz még:

— Január végére mintegy negyven betanított munkásuk lesz Csanádpalotán és társközségében Kövegyen.

Új munkaalkalmat kaptak a palotaiak. Mondhatnánk azt is, hogy a nagyközség megindult az iparosodás útján, s az „úttörők” mind a Tömegcikk Készítő ISZ-ben, mind a Bőripari Szövetkezetben az asszonyok voltak. Közülük már nagyon sokan szakítottak az otthonülő hagyományokkal, dolgozni akartak.

Az élet adta fel a „leckét” a palotai vezetőknek, az élet követeli meg a változásokat, s szép dolog, hogy máris a megvalósítás derekán járnak.

Hevesben kevés az építő

— A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálat részeként a közelmúltban felmérte a mun- kaerő-gazdalkodás helyzetét megyénk építőiparában. — így kezdődik Hekeli Sándor cikke az Egerben megjelenő Heves megyei Népújságban. És így folytatja:

— Nincs elég munkaerő a megszabott feladatokhoz. A felmérés adatai szerint a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál például 1973-ban volt utoljára annyi dolgozó, amennyit eredetileg terveztek, azóta mindig kevesebb. Tavaly már 109-en hiányoztak. ... A vizsgált vállalatok mindegyikénél munkaerőhiány van, — állapította meg a népi ellenőrök jelentése. Ebből természetesen az következnék, hogy a kevéssel igyekeznek a lehető legokosabban gazdálkodni, hasznosítani a munkaerőt; de a tapasztalatok szerint más a helyzet. Nincs rend a létszám-nyilvántartások körül, nem foglalkoznak a törtnaf>i hiányzásokkal, nem is mérik az ebből eredő munkaidőkiesést. Megnőtt az igazolatlan távolmaradások száma. Vagyis lehetőség van a munkafegyelem lazítására, a teljesítmények pedig csökkennek. S ez a „jószívűség” bizony gyakran azért is van. mert örül a munkahelyi vezető, ha valamilyen módon együtt tudja tartani az embereket. Hogy ne menjenek el...

Hol van, mi van?

Hozzászólást közöl a Dunántúli Napló. Maletice Miklós. a Pécsi Ipari és Szolgáltató Szövetkezet pártbizottságának titkára írja:

— A vitaindító kérdés így szól: honnan vegyük, ami nincs? A provokatív szándék mellőzésével engedtessék meg, hogy a kérdés válaszolására, vagy egyik megoldására most kérdés legyen a felelet: Hol van, ami van?

A magyar kesztyűgyártás egyik meghatározó gyártóbázisa ma a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet. Az évi száztízmillió forintos árbevételt produkáló szövetkezet vezetésének az elmúlt években a korrekt üzleti élet szabályai szerint tette ajánlatát a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. A külpiaci igények további termelésbővítést kívánnak. Elsőként természetesen a meglévő és bevált stabil partnereket keresték fel a külkereskedelmi vállalat vezetői. De egyben közölték azt is, hogy amennyiben ajánlatukat nem tudják fogadni a szövetkezetnél, úgy új kapacitás után kell nézniük. Pécsett munkaerő már akkor sem volt.

Hol van, ami van? Másfél évvel ezelőtt 1975. nyarán Szederkényben indított egy kis üzemet a szövetkezet. És ma százharminc fővel dolgozó. évi tizenötmillió forintos termelési értéket produkáló, köztük hatvanezer darab exportképes női divattáskát állít elő a szederkényi üzem.

Jogos a következő kérdések felvetése: hol volt eddig a munkaerő? Gondolta, tudta valaki, hogy Szederkényben tizenötmillió forintos termelői háttér van kihasználatlanul ?

összeállította: S. J.

A MEZŐGÉP cibakházi gyárában hamarosan üzembe helyezik a közel 2 millió forintos költséggel épülő festőkabin-sort. Az új létesítmény négy hölégbefúvókkal és elszívó berendezésekkel felszerelt helyiség áll. Két kabinban az alapozó, illetve a szinfestést végzik, a másik két helyiségben pedig meleg levegő belúvásával szárítják a festett gépalkatrészeket.

Képünkön az elszívó berendezés védőrácsát illesztik helyére a szakemberek