Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 12. A megye ötödik ötéves területi fejlesztési tervét Szolnok Megye Tanácsa 1976. december 29-i ülésén vitatta meg és fogadta el. A terv sokoldalú, gazdag programot tartalmaz a megye 1976-80 közötti gazdasági és társadalmi fejlődésére. A célkitűzéseket átfogóan ösz- szegező terv egyrészt ösz- szehangolja a megye területfejlesztési céljait a nép-1 gazdasági terv célkitűzéseivel és biztosítja a területi egyeztetést igénylő feladatok hatékony megy valósítását; másrészt tájéj koztatja a megyében mű-- ködő gazdálkodó egységeket a kívánatos fejődés irányáról, üteméről. Mozn gósitja a vállalatok, sző-1 vetkezetek, intézmények, kolletíváit, a megye lakosságát a célok megvan lósitására. A terv a megye társadalmának együttes törekvését fejezi ki. Ebben kiemelt jelentőségű a lakosság életkörülményeinek, anyagi, szociális és kulturális helyzetének folyamatos javítása. A terv főbb célkitűzései A megye ötödik ötéves területi fejlesztési tervében megfogalmazott főbb célkitűzések — a párt és a kormány gazdaság- és társadalompolitikája alapján — adottságainknak egyre jobban megfelelő gazdasági szerkezet kialakítását, a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést irányozzák elő. Az átfogó területi terv a következő legfontosabb követelmények érvényesülésével számol a termelő ágazatokban: A dinamikus fejlődéssel, a munka hatékonyságának emelésével tovább javulnak a lakosság életfeltételei. A megye földrajzi adottságainak, a fejlett technika eredményeinek kihasználásával, a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodással — a termelés és termelékenység gyorsuló ütemben emelkedik. Ez hozzájárul a szolgáltató és kulturális ágazatok fejlődéséhez, amely az életszínvonal további emelésének eszközeit teremti meg. Az iparban előtérbe kerül az intenzív fejlesztés, és előrelépés történik az élelmi- szeripari feldolgozó kapacitások bővítésében és korszerűsítésében. Meghatározó szerepet játszik az ötödik ötéves tervi beruházások, fejlesztések megvalósításában az építőipar műszaki fejlesztése, az iparosított építési módozatok alkalmazása. A tervidőszakban mintegy ezer dolgozói létszámnövekedés mellett, 30—40 százalékos kapacitásfejlesztéssel kell biztosítani az igények kielégítését. A mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődésének lehetőségei biztosítottak, a célkitűzések megalapozottak. Erőfeszítéseket kell tenni a szarvasmarha- és juhtenyész- tési feladatok teljesítéséért. Fokozni kell a növénytermesztés emelkedő hozamainak megyén belüli felhasználását, feldolgozását. Növekedni fog a zöldségtermelés és az ipari növények vetésterülete. Javul a termelési rendszerek gépesítése, a szakember-utánpótlás. A megye közlekedési és szállítási feladataihoz igazodóan javulnak a közlekedési feltételek, bővül a járműállomány. Előrelépés történik a személyszállítás kulturáltságának emelésében és a közúthálózat korszerűsítésében. A tervezett fontosabb objektumok befejezésén kívül, megkezdődik Szolnokon egy új távbeszélő központ létesítése. A termelő ágazatok fejlődése A termelés növekedési ütemét befolyásolja a megye munkaerő-lehetőségeinek szűkülése. A munkaképes korú népesség várhatóéin ezerrel csökken. A foglalkoztatottak száma nagyobbrészt Szolnok megye ötödik ötéves területi fejlesztési terve a jelenleg még nem dolgozó munkaképes korúak bevonásával, és — valamelyest — a megyéből eljárók számának csökkentésével — mintegy ötezerrel növekedhet. A nők foglalkoztatási színvonala 3 százalékkal emelkedik. A munkaerő-lehetőségek szigorú feltételeket szabnak az ipari termelés bővítésének, irányának, területi fejlesztésének. A fejlesztés továbbra is a kijelölt tizenegy ipari településre, a meglévő bázisokra épül. A megye szocialista iparának termelése — az országos előirányzathoz képest valamivel gyorsabb ütemben — évenként 7—8 százalékos, 5 év alatt 40—45 százalékos mértékben emelkedik. A többlettermelés több mint 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. A meglévő üzemek bővítése, rekonstrukciója és néhány további új üzem telepítése útján mintegy 3500—4000 fő bevonásával lehet számolni. A többletmunkaerőt az optimális vonzáskörzeti határokon belül az ingázási feltételek javításával szükséges biztosítani, hogy ezáltal az ipart befogadó településeken a bevándorlás üteme csökkenjen, és a helyi lakosság ellátottsági színvonala az életszínvonal általános fejlődésével lépést tartson. Elsősorban Tiszafüred térségében kell biztosítani a nők számára új munkalehetőséget. A megyei összes beruházásból az ipar részesedése mérsékelten, mintegy 1,0—1,2 százalékkal tovább emelkedik, és eléri a 7.0—7.5 milliárd forint körüli szintet. Az élelmiszeriparnak fokozottabb szerepe lesz. Ezért a megye számára kiemelt .jelentőségű a Rákócziújfalu— Martfű térségében települő növényolaj gyár. , Beruházások, korszerűsítések A jelentősebb élelmiszer- ipari beruházások között szerepel a PHYLAXIA Vállalat karcagi gyáregységének telepítése; az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szolnoki üzemének bővítése, hűtőházának építése; a Tejipari Vállalat új tejfeldolgozója Karcagon és Szolnokon, a sütőiparban 65 to/nap új kapacitás létesítése. Üzemi rekonstrukciók, korszerűsítések biztosítják a termelékenység növelését. Ilyenek: a Hűtőgépgyár hűtőberendezések gyártásának fejlesztése, a Ti- szamenti Vegyiművek nátri- umtripolifoszfát üzemének építése; a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhe- gyesi gyáregységének termelésbővítése; a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárának II. ütemben történő fejlesztése, és az Alumíniumgyár bővítése; az Üvegipari Művek berekfürdői gyáregységének korszerűsítése; a Beton- és Vasbetonipari Művek gyáregységében a Span-Deck gyártócsarnok építése, és a betonelemgyár fejlesztése. Néhány új ipari üzem telepítésére is sor kerül, mint: a mezőtúri új téglagyár építése; a 115 ezer üzemórás gépkocsiszerviz létesítése Ti- szaföldváron, és egy hasonló kapacitású szerviz építésének befejezése Tiszafüreden. A Szolnoki Papírgyár 5.5 milliárdos költséggel tervezett bővítési rekonstrukciója a tervidőszak közepén kezdődik. A szövetkezeti iparban támogatjuk a fogyasztási szolgáltatóhálózat kialakítását, a ruházati, lábbeli, fodrász, fényképész tevékenységek szakmánkénti, megyei szintű egyesülése útján. Megyénkben az építési igények mérsékeltebben emelkednek, mint az előző tervidőszakban: így az építőipar növekvő felkészültsége 1979— 80 években lehetővé teheti a kapacitás és az igények között a viszonylagos egyensúlyt. Az alapvető termelési ágak építési beruházásai mellett a kereskedelem, a kommunális és kulturális ágazatokban lesz jelentős, mintegy 45—46 százalékos igénynövekedés. A megyei székhelyű építőipari szervezetek kapacitását mintegy 30—40 százalékos mértékben, évi 5,5—7 százalékos ütemben kell növelni. Ezzel lesznek képesek a velük szemben támasztott igények kielégítésére. A többlet- termelést — a létszám mintegy 3 százalékos emelkedését figyelembe véve — 90 százalékban a munka termelékenységéből szükséges biztosítani. Ennek érdekében szorgalmazni kell az iparosított építési módozatok alkalmazását, erőteljesebb építésgépesítést, a célgépek fokozottabb / alkalmazását. A mezőgazdasági termelés évi 4—4,5 százalékos, összességében mintegy 20—22 százalékos növekedését tervezzük. 1977-ben az 1976. évi kiesések miatt, a termelésnövelés tervezett évi üteme 8 százalék, a nagyüzemi gazdaságokban 8,5 százalék, a kisüzemekben pedig 2 százalék. A termelési feladatok megvalósításához a földhasznosítást és az öntözésfejlesztést, valamint a műszaki színvonal további javítását kell biztosítani. Növénytermesztés, állattenyésztés A növénvtermesztésben tovább emelkedik a termelési rendszerekben művelt terület aránya, és 1980-ban eléri a szántóterület 55—60 százalékát. A termésátlagokat az öntözés, a műtrágyázás fejlesztésével kell fokozni. Búzából 42—43 mázsa, kukoricából 63—64 mázsa/hektár termésátlag a célkitűzés. Űj rizstelepek építésével a rizstermő terület több mint 2 ezer hektárral emelkedik. Az ipari növények közül az olajnövények (napraforgó, olajlen, káposztarepce, szója) területének 27 ezer hektárról 44 ezer hektárra kell emelkednie. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és a juhágazat dinamikusabb, a sertéstenyésztés mérsékeltebb ütemű növekedését tervezzük. A tehénállomány a nagyüzemekben több mint 20 százalékkal növelendő. Az átlagos tejhozamot évi 3000— 3100 liter nagyságrendben tervezzük. A juhállománynál elsősorban az anyajuhállomány növelését kell biztosítani, mintegy 60—63 ezres fejlesztéssel. Fontos a szaporulati mutatók javítása, az elhullás arányának csökkentése is. A sertéstenyésztésben a kocaállomány 10 százalékos felfutásával számolunk, elsősorban a nagyüzemi gazdaságokban. A háztáji és kisegítő gazdaságok továbbra is jelentős szerepet töltenek be. elsősorban az állati termékek és a zöldség- gyümölcstermesztés biztosításában. A vágóállat termelésnek 35 százalékát. a tejtermelésnek 20 százalékát, a tojástermelésnek közel háromnegyed részét még a kisüzemek adják 1980-ban is. A mezőgazdaságban foglalkoztatott keresők száma közel 7 ezerrel csökken. Ennek ellensúlyozására fokozottabb gépesítést. jobb munka- és üzemszervezést, szakmunkás utánpótlást kell biztosítani. A műszaki fejlesztésben az épületrekonstrukciók, a termelési rendszerek gépesítési igényének kielégítése kerül előtérbe, összességében évi 1,5 milliárdos beruházás segíti az ágazat fejlesztését. A megye lakosságának ellátása, az exportfeladatok teljesítése indokolja a zöldségtermő területek és a hozamok növelését. A nagyüzemi gazdaságoknak kétszeresére kell emelni a termőterületet. Fokozottabban ösztönözni kell a háztáji zöldségtermesztést és a házi kiskertek művelését. Az ehhez szükséges eszközöket a kereskedelmi és felvásárló szervezetek törekedjenek jobban biztosítani. Fontos célkitűzés a primőráru-termelés feltételeinek bővítése. Szolnok város -vonzáskörzetében (Sajóiban) megvalósul a 60 ezer négyzetméter alapterületű hajtatóház. Emelkedik a fóliafelület is: a gazdaságok 500 ezer négyzetméter létesítését tervezik. Közlekedés A közlekedésben alapvető követelmény a vasúti és közúti közlekedés hatékonyságának és biztonságának növelése, a személy- és teherszállítási igények jobb kielégítése. A vasúti fejlesztések közül befejeződik a szolnoki állomás II. üteme, a Diesel-bázis építése és a tiszafüredi ártéri híd korszerűsítése. A MÁV mintegy 1,5 milliárd forintot fordít a villamoshálózat építésére, a pálya-koszerűsítésekre és a biztonsági berendezések kiépítésére. Tovább folytatódik az utak korszerűsítése, és a teherbírásuk növelését szolgáló aszfaltszőnyegezés. A városi forgalmas csomópontok fényjelzéses irányítása folyamatosan kiépítést nyer. A közúti közlekedésben mintegy 13 százalékkal növekszik a városainkba bejárók száma. 1980-ban 27—28 ezer utas távolsági szállításáról kell naponta gondoskodni. Emelkedik a helyi közlekedésben résztvevő napi utasszám is. Mindezek jelentős követelményeket támasztanak a korszerű járműipar növelése a munkaidőhöz igazodó járatok sűrítése, a forgalom-lebonyolítás megszervezése iránt. A hírközlés és postai fejlesztés legfontosabb beruházásai Szolnokon: korszerű forgalmi telephely és az új távbeszélőközpont kialakítása. Postahivatalok építésére, korszerűsítésére mintegy 16—17 millió forintot fordít a postaigazgatóság. A hajózás fejlesztésére irányuló felkészülést a szolnoki teherkikötő beruházási programjának elkészítése és jóváhagyása képezi. fl lakosság életkörülményeinek javulása Az ötödik ötéves terv mintegy 15—18 ezer lakás építésével számol. Ebből 3000—3200 állami lakásépítés keretében létesül. A közel 15 ezer magánlakás építésnek kétharmad része felső- és középfokú, egyharmad része pedig alsó fokú központjainkban és egyéb településeinken valósul meg. A lakások megépítésével az ellátottsági színvonal tovább javul, de az igények teljes kielégítése városainkban nem biztosítható. A tervezett lakásépítésekkel minden kilencedik-tizedik család költözhet új lakásba. Egyidejűleg ötezer korszerűtlen lakás szűnik meg. Gyorsan fejlődik a közműves ivóvízellátás és a vezetékes, vagy palackos gázzal ellátott lakások aránya. A tervidőszakban 24—26 ezer köbméter/nap új víztermelő és hasonló mértékű szennyvíztisztító kapacitás- növekedéssel számolunk. Tanácsi, társulati, vállalati erőforrásokból. valamint a lakossági összefogásból 220— 250 kilométer vízhálózat-bővítéssel újabb 28—31 ezer lakás kap jó minőségű közműves ivóvizet, ötven-hat- van kilométer csatorna építésével további 8—9 ezer-lakás szennyvízelvezetése is megoldódik, 14—16 új törpevízmű épül. A tervidőszak végére valamennyi településünk rendelkezni fog közműves vízellátással. Várhatóan a vezetékes gázfogyasztók száma 12 ezer 600-ról 17 ezer 500-ra emelkedik. A propán-bután gázt fogyasztó háztartások száma körülbelül 108—110 ezerre emelkedik. Ezzel a lakások közel 74 százalékában lesz vezetékes, illetve palackos háztartási gáz. Az egészségügyi ellátásban kiemelt feladat a kórházi fekvőbeteg-ellátás fejlesztése. A megyei kórház területén megvalósult 268 ágyas új pavilon (I. ütem) a gyógyítás 1976 évben megkezdődött. A rekontsrukció továbbfolytatásával 400 ágyas pavilonnal tovább bővül az intézmény. Jászberényben 60 ágyas kórházi pavilon, Karcagon 250 személyes egészségügyi gyermekotthon létesül. Az egészségügyi középkáder- hiány csökkentése érdekében Karcagon 40. Szolnokon 70 személyes nővérszállás épül. A bölcsődei férőhely-ellátottság — a városok kivételével — viszonylag kedvező. A tervidőszakban 530 hely megvalósítását tervezzük, ebből 200 Szolnokon valósul meg. A járóbeteg-ellátás javítására három körzeti orvosi rendelő épül. Szociális otthoni hálózat bővítésére tervezett 210 helynövekedésből 100 Karcagon új beruházásként, 110 pedig Mezőtúron, Jászberényben, Tisza- ugon és Üjszászon bővítésként valósul meg. Oktatis Az oktatás területén az általános iskolai oktatás és szakmunkásképzés mennyiségi és minőségi fejlesztése, valamint a gyermekintézmények hálózatának bővítése az elsődleges feladat. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére a terv 176 tanterem, 45 napközis terem, 20 tornaterem építését irányozza elő. A megyeszékhelyen kívül Mezőtúr. Jászberény, Kisújszállás városokban, Kunszentmárton- ban, Tiszaburán és Csépán épülnek általános iskolák. A szakmunkásképző intézetekben 28 osztályterem. 4 tornaterem. 520 diákotthoni hely megvalósítását tervezzük Szolnokon, Jászberényben és Karcagon. Áthúzódó beruházásként 1976-ban Tö- rökszentmiklóson és Kunhegyesen 8. illetve 6 tanterem került átadásra. Az óvodáztatás iránti igény a következő években fokozódik. A fejlesztéseket az iparosodó, gyorsan fejlődő települések, városok ellátásának javítására összpontosítjuk. A városokban legalább 2 ezer 100. a községekben mintegy 1000 helyfejlesztést kell megvalósítani. ’ A közművelődési intézményhálózatban a legjelentősebb beruházás a megyei művelődési és ifjúsági ház, a megyei levéltár, valamint a tervidőszak végén a jászberényi művelődési központ lesz. A sportlétesítményeknél az iskolai testnevelést és a tömegsportot szolgáló fejlesztések kerülnek előtérbe. Az általános iskolai hálózatban 20, a középiskoláknál 3, a szakmunkásképző intézeteknél 4 tornaterem, Mezőtúron edzőcsámok létesítését irányozza elő a terv. A foglalkoztatás emelkedésével. a reáljövedelmek növekedésével az életszínvonal javulásának feltételei kedvezően alakulnak. A munkásság és a parasztság jövedelme megközelítően azonos ütemben növekszik. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél nagyobb mértékben növekszenek. Mérséklődnek a családok jövedelmi színvonalában meglevő különbségek. A foglalkoztatás és a lakosság jövedelmének tervezett fejlődésével a kiskereskedelmi forgalom 54—56 százalékkal emelkedik a tervidőszak végéig. A forgalom a legdinamikusabban, a vegyesiparcikk és az élelmiszer főárucsoportokban nő. A vendéglátóipar elsősorban az étkeztetési lehetőségeket bővíti. A tervidőszakban két önkiszolgáló étterem és várhatóan 6—8 étterem létesül. A lakosság zöldség- gyümölcsellátásának javítása érdekében folytatni kell a fedett piacok létesítését a városokban. Kereskedelem, szolgáltatás A kereskedelmi ellátás bővítését, a kiszolgálás színvonalának emelését az üzlethálózat fejlesztésével is szükséges biztosítani. A mintegy 40—42 ezer négyzetméter hálózatfejlesztésből 28—30 ezer négyzetmétert a városokban és az öt kiemelt nagyközségben kell létesíteni. Az idegenforgalom fő feladatát a gyógyvizes fürdőhelyek és a külföldi tranzitforgalom ellátása jelenti. 1976—80 között a szállásigényes vendégforgalom várhatóan 30 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 120— 125 ezer főt. A kereskedelmi szálláshelyek számát 600—650-nel szükséges növelni. Jászberényben, Karcag-Berekfür- dőn egy-egy 60 személyes Touring szálló építése után Cserkeszőlőn 60, Tiszafüreden 100 személyes szálló építését kell megevalósítani. A kempingtáborok ágyszáma 30Ó—400-zal növekszik. Az ipari és technikai fejlődés, az életszínvonal várható emelkedése következtében a szolgáltatások 45— 50 százalékkal emelkednek. Súlyponti beruházásokra kerül sor a személygépkocsijavító, a textiltisztító, a lábbeli javító és a barkácsipari szolgáltató tevékenységben. Egy 115 ezer üzemórás új gépkocsijavitó szerviz épül Tiszaföldváron. A lábbeli, ruházati, fodrász és fényképész tevékenységben várhatóan 15 új szolgáltatóegység létesül. A megyeszékhelyen kívüli városokban öt új bar- kácsbolt és műhely valósul meg. Az ötödik ötéves tervidőszakban is a megyei településhálózat-fejlesztési tervben lefektetett követelményeknek megfelelő településpolitikát kell folytatni. A megye egy felsőfokú központjának, 4 középfokú, hét részleges középfokú központjának fejlődését kell előtérbe helyezni. Az urbanizációs folyamatban az iparosítás további iránya, üteme is gyorsítja a társadalmi átrétegződést. a városi életforma terjedését. A városiasodás folyamatát ésszerű várospolitikával, a közintézmény-hálózat gyorsuló feljesztésével kell kiegyensúlyozottabbá tenni. A települések fejlesztésében jelentős erőt képvisel a lakosság társadalmi összefogása, a közös feladatok végrehajtásának segítése. Kiemelt jelentőségű a lakóhely környezetének megóvása a különféle ártalmaktól, a levegő- és vízszennyezés csökkentése, a természeti elemek további károsulásának megakadályozása. A környezetvédelem a megye minden lakosától felelős álampolgári magatartást, folyamatos munkát és törekvést igényel, hogy az életkörülmények alakulásának e fontos területén is előbbre léphessünk. Összességében az ötödik ötéves területi fejlesztés célkitűzései, megvalósítás suk rangos előrehaladást biztosítanak a gazdasági ágazatokban, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításában. Összhangban vannak a XI. kongresszus határozatával, a megyei pártbizottság cselekvési programjával« amelynek megvalósításán val hozzájárulunk a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai megteremtéséhez« pártunk politikájának megvalósításához szűkebb hazánkban, Szolnok megyén ben is.
