Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

XXVIII. é»f. 22. szám 1977. január 27., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A népgazdasági terv előirányzatai szerint az idén 13 ál­lami nagyberuházás fejeződik be, ezzel tovább bővül az ország nyersanyagtermelő bázisa, korszerűsödik iparunk termékszerkezete, bővül a hírközlő hálózat, újabb lehető­ségek nyílnak a korszerű orvosképzés, szakemberképzés számára. Az idén befejeződő néhány nagyberuházás mun­kálatainak menetéről az alábbiakat jelentik az MTI munkatársai. Többet erővel? A szokásos évi gyakorlati termelőmunkára ezúttal egy cukorka és csokoládégyárba inentek a tanulók. Tetszett hekik az üzem tisztasága, a sok új, korszerű gép, de nem tetszett sok minden más. Az egyik osztály tanulói kizáró­lag azzal foglalkoztak, hogy a pralinészemeket megszá­molták és lemérlegelve do­bozba rakták. Azt kérdezték: ha oly sok és drága gép dol­gozik egy ilyen édességgyár­ban, akkor miért nem állíta­nak be gépeket a végtermék osztályozására, csomagolásá­ra és mérlegelésére? A tanár nehéz helyzetben volt. Hogy magyarázza még azt, amit aligha lehet valóban megma­gyarázni? A dolgozó ember, aki nem Iskolai kirándulásokon, ha­nem mindennapi munkája közben szerzi tapasztalatait, maga is gyakran tesz fel kér­déseket magának, amikor egyik oldalon hallja, látja és sokszor szenvedi a munka­erőhiány következményeit, a másik oldalon viszont azt ta­pasztalja, hogy izomerőre bízzák azt, amit ésszel job­ban, gyorsabban, termeléke­nyebben és munkaerőt nem pazarolva kellene és lehetne megoldani. S nem ritka az olyan példa sem, hogy a nagy értékű termelőberendezések hatékony kihasználását aka­dályozza a csatlakozó, kiegé­szítő műveleteket végző gé­pek hiánya. Ha egy magas termelékeny­ségű szállítószalag végén nincs rakodógép, akkor több munkaerő kell a kiszolgálás­hoz, mintha nem is lenne szállítószalag. Ha egy kon­zervgyárban a korszerű tech­nológiai láncból csak egyet­len láncszem is oda nem illő, torlódást képes előidézni az egész gyár munkájában. Ha egy kereskedelmi hálózat áruszállítási technológiája el­marad a hálózat áruforgal­mától, egy egész városban képes krónikussá tenni az áruhiányt. Ez annál inkább is meg­jegyzendő, mert az iparági rekonstrukciók során tetemes beruházásokat fordítanak a komplex fejlesztésekre, hogy azonos szintre hozzák az alaptevékenységet és a ki­szolgálás technológiáját. A könnyűipar például az összes beruházásainak 6—7 százalé­kát szánja ilyen célra. De ezek a milliók és mil­liók nem hozhatják meg a kívánt hatást, ha nem válik mindenütt általánossá az a szellem, mely magasabb rangra emeli az élőmunkát, s nem törekszik annak a leg­ésszerűbb felhasználására a termelő és kiszolgáló munka valamennyi fázisában. Végső fokon itt legalább oly mér­tékben a gondolkodásmód függvénye a változás, mint a technikai korszerűsítésé. Ipa­runk elmaradott szerkezete nemcsak technikai és techno­lógiai elmaradást jelentett, hanem az élőmunka igényte­len szervezésében és felhasz­nálásában is kifejeződött. Nyilvánvaló, hogy ilyen ér­telemben új értékrendre és vele együtt új beidegződések­re van szükség, s ennek ta­lán még mindig a kezdetén vagyunk csak. Hiszen mindez már nem csupán szervezési intézetek és munkaügyi osz­tályok, nem is csupán tech­nológiai fejlesztési csoportok feladata. Általános igénnyé kell válniuk és minden szin­ten. R. L. AZ ALMÁSFÜZITŐI Tim­földgyárban 1974. óta nagy­szabású üzembővítés van fo­lyamatban, ami hatásaiban júj gyár építésével ér fel. A termelési vonalnak minden olyan szakaszát korszerűsítik, bővítik, amelynek szűkös át­bocsátóképessége eddig az egész gyár termelését korlá­tok közé szorította. Űj gép­sorokat, nagy teljesítményű kalcinálókemencét, s a ma­gyar timföldipar legnagyobb teljesítményű, szovjet gyárt­mányú bauxitőrlő malmát helyezik üzembe. A gyárbő­vítés 350 millió forintba ke­rül, körülbelül 30 százalék­kal olcsóbb, mintha új gyá­rat építenének. A program szerint ez év szeptember vé­gére kell befejezni a beruhá­zást, a dolgozók azonban vál­lalták, hogy június végére az utolsó új berendezéseket is átadják. A TELEFONGYÁR korsze­rű számítástechnikai eszkö­zök gyártását alapozza meg az év folyamán befejeződő beruházásával. A Nagykátán folyó építkezés körülbelül 60 százalékánál tart, a korszerű gépek azonban a vállalat meglévő üzemeiben ideigle­nesen elhelyezve már mű­ködnek, s az építkezés befe­jezése után, az év második felében kerülnek végleges helyükre. A beruházás segít­ségével a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszeréhez kapcsolódó be­rendezéseket, úgynevezett előfizetői pontokat gyártanak majd, amelyek arra alkalma­sak, hogy egy-egy nagyválla­lat vagy pénzintézet számító­gép-központjához csatolva adatokat szolgáltassanak, il­letve hívjanak le, azokat rendezzék s ezzel korszerű­sítsék a vállalatok, pénzin­tézetek szerteágazó részlegei­nek ügyvitelét. A DUNAI Kőolajipari Vál­FOCK JENŐ NÓGRAD MEGYÉBEN Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja tegnap Nógrád megyébe lá­togatott. A vendéget a me­gyei pártbizottság székházá­ban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta Nóg­rád politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt kö­vetően Fock Jenő Balassa­gyarmatra látogatott, ahol megtekintette a Magyar Ká­belművek ottani gyáregysé­gét. Délután a kábelgyár és más balassagyarmati ipari üzemek szocialista brigádve­zetőivel, gazdasági és mű­szaki vezetőivel folytatott eszmecserét. A gyárlátogatást követően Fock Jenő megtekintette a Palóc Múzeum kiállításait. Nógrád megyei látogatását a balassagyarmati pártszék­házban fejezte be, ahol a város politikai és társadalmi életének vezetőivel találko­zott. NEMES DEZSŐ LÁTOGATÁSA KOMÁROM MEGYÉBEN Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának fog­lalat második szakaszának beruházásai gyakorlatilag már tavaly befejeződtek, er­re az évre lényegében már csak az adminisztratív, pénz­ügyi elszámolás lezárása ma­radt. A második beruházási szakaszban összesen 40 léte­sítmény épült fel, közülük 11 szerepelt a gyorsítási prog­ramban, valamennyi üzem határidőre készült el, s rendszeresen termel. Az új egység közül a legjelentő­sebb a toluolt, xilolt és or- toxilolt termelő üzem, amely­nek termékeiből — a hazai igények kielégítése mellett — tavaly már 5 millió dollár értékűt exportáltak. Hazánk legnagyobb kőolajfeldolgozó üzemében már hozzáláttak a harmadik beruházási sza­kaszhoz, ami a minőség to­vábbi javítását és a környe­zetvédelmet szolgálja. A SOLTI 2000 kilowattos középhullámú rádióadó a decemberi „házi bejáratás” az éjszakai kísérleti sugárzá­sok után január 10 óta pró­baüzemben működik. A feb­ruár 10-ig tartó próbaüzem során műszeres mérésekkel ellenőrzik az adóberendezés üzembiztonságát, sugárzási tulajdonságait. Ellenőrzik, hogy a követelményeknek megfelelően az új adó segít­ségével az ország területének legalább 80 százalékán jó mi­nőségben vehető-e a Kos- suth-adó műsora. A próbaüzem sikeres befe­jeztével a több mint három éve kezdődött 750 millió fo­rintos beruházás a rádió- hallgatók szempontjából le­zárul, az adó folyamatosan működik tovább, s február közepén a hivatalos átadásra is sor kerül. A BUDAPESTI Nagyvárad téren már elkészült a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem 24 szintes torony­háza és oktatási épülete, ja, az MSZMP politikai fő­iskolájának rektora tegnap Komárom megyébe látoga­tott. Elsőként a megyei párt- bizottságot kereste fel, ahol Mokri Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta a megye politikai életé­ről és gazdasági helyzetéről. Nemes Dezső ezután elláto­gatott a környei mezőgazda­sági kombinátba. Délután felkereste a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár tatabá­nyai üzemét, majd a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán az időszerű poli­tikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót és az intézet tan­székvezető tanáraival esz­mecserét folytatott az oktató munka időszerű kérdéseiről. POSTAS NAGYAKTIVA ÉRTEKEZLET A posta elmúlt évi mun­káját értékelték, az idei ten­nivalókat beszélték meg teg­nap a postás nagyaktíva ér­amely 1250 orvostanhallgató egyidejű tanítását teszi le­hetővé és mintegy 350 tudo­mányos dolgozónak biztosít helyet. A tömb oktatási épü­letrészét valószínűleg január 31-én adják át az építők. A toronyházat előrelátha­tóan szeptember elejéig szin­tenként, folyamatosan adja át a 21. sz. állami építőipari vállalat. A különböző szinte­ken a gyógyszertani intézet, az orvosi-biológiai, a mikro­biológiai, a közegészségtani, a kórélettani, az egészség­szervezési intézet, valamint a marxizmus—leninizmus tanszék és az idegennyelvű lektorátus kap otthont. A ku­tatómunka céljait szolgáló kísérleti állatok a legfelső szintre kerülnek. Az egyetemi tömb felépü­lésével régi gond szűnik meg: a korszerűtlen körül­mények között dolgozó intéz- zeteket összevonják egy kon­centrált, modern épületkomp­lexumba. A GYŐRI Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építése a kiviteli tervekkel összhangban halad. Három tanulmányi épület és három laboratórium már kész, a ta­nítás, illetve a tudományos munka megkezdődött, szep­temberben pedig átadják a negyedik tanulmányi épüle­tet és a negyedik laboratóriu­mot is. Így az új oktatási évet szeptembertől a jelenleg még Budapesten működő közlekedésépítési kar is Győrben kezdheti meg, s ez­zel végetér a főiskola teljes áttelepítése. A 650 millió forintos beru­házással létrehozott győri fő­iskola 1800 nappali tagozatos és több mint ezer levelező­hallgatónak biztosítja az is­meretszerzés korszerű felté­teleit. Ugyancsak az idén fejező­dik be a szovjet—magyar földgázvezeték első és máso­dik szakaszának, a Duna- menti Hőerőmű harmadik szakaszának, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nit­rogén Művek új műtrágya- gyárának, a ' Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve első szakaszának és a mohácsi farostlemezgyárnak a beruhá­zása. tekezleten a Postások Szak- szervezetének székházában. A tanácskozáson az ágazat gazdasági, műszaki és társa­dalmi, valamint szocialista brigádvezetői vettek részt, s ott volt Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter is. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁG Tegnap a Szolnok megyei Tanács közművelődési bizott­sága az oktatási, sport, ifjú­sági, egészségügyi és szociál­politikai bizottsággal együt­tes ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a megye ez évre szóló ösz- szevont és központi költség­vetés-tervezete, valamint a megyei tanács ciklus prog­ramtervezete szerepelt. ÚJ BORGAZDASÁGI KOMBINAT t Borgazdasági kombináttá nyilvánították a hazai szőlő­Csaknem 3,5 millió forint értékű fonott bútort készítettek tavaly holland és angol exportra a tószegi Kosárfonó Házi­ipari Szövetkezetben. Felvételünkön Debreceni lllésné kosár­fonó magastámlás, úgynevezett nagymamafotelt készít (Fotó: T. F.) Budapesten a mali külügyminiszter Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására, az erős köd miatt kedd helyett tegnap, hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Charles Samba Cissokho, a Mali Köz­társaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fo­gadta. Tegnap a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere hivatalos tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt a tárgyalá­son Boubacar Kassé, a Mali Köztársaság budapesti nagy­követe is. Ülést tartott a népfront országos elnöksége Tegnap Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége. Megtár­gyalta a népfrontmozgalom feladatait az 1977-es eszten­dőben, s a teendők között ki­emelten foglalkozott az idei népgazdasági feladatok telje­sítése társadalmi segítésének módozataival. Az elnökség jóváhagyta a Hazafias Nép­front és a fogyasztási szö­vetkezetek együttműködésére vonatkozó, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa elnökségével közösen kiadan­dó ajánlásokat, amelyek e kapcsolatok továbbfejleszté­sét szolgálják. A vitában részt vettek: An- talfia Jenő, Asbót Jánosné, Baranyai Tibor, Bencsik Ist­ván, Bognár József, Erdei Lászlóné. Gál László, Hantos János, László Andor. Molnár Frigyes, Nánási László. Ortu- tay Gyula, Papp Lajos, Pethő Tibor, Rónai Rudolf, Sarlós István, Szemő József és Tra­utmann Rezső, TARTALÉKOK A MEZŐ- GAZDASÁGBAN Cikksorozatunk befejező része ÉRTÜK VITAZTAK Beszámoló taggyűlés a szolnoki 633-as Szakmun­kásképző Intézetben 3. oldal PÉNZÉRT A NAGYVILÁ­GOT Gondolatok az utazásról NEM ISMERTÉK A PILLANGÓT Riport negyven óvodás, törökszentmiklósi cigány­gyerekről 5. oldal termelés és borgazdálkodás korszerűsítésében egyaránt élen járó Eger—Gyöngyös­vidéki pincegazdaságot. Az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát néven sze­replő gazdasági szervezet alapító levelét tegnap Eger­ben dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át Dancz Pál­nak, a kombinát igazgatójá­nak. EGY MONDATBAN — Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke Ausztrália nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókí­vánságait Sir John Kerrnek, Ausztrália főkormányzójá­nak. — Tegnap magyar delegá­ció utazott a Drezda mellet­ti Scheibenmühlebe, ahol a MTESZ testvérszervezeté'nek, a Kammer Der Techniknek a szervezésében kerül sor a szocialista országok mérnök- szervezeteinek főtitkári ér­tekezletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom