Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
1977. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kilencen a szalag mellől Mindenki szakmunkás a brigádban. „ Honnan vegyük, ami nincs? A munkaerőt oda, ahová kell! Megérkeztek a délutáno- sok. Trécselnek, nevetgélnek pár percig. Közben előkerül a munkaköpeny is a szekrényből. Átöltöznek — lassú léptekkel elindulnak a műhelybe. A martfűi Tisza Cipőgyár 251-es konfekciós műhelyében „újraélednek” a szalagok, hangos csattogásba kezdenek a gépek. A fürge kezek alatt gyors egymásutánban formálódnak a színes sportcipők. Négy hely üres a szalagok mellett. Óvári Gyuláné művezető, Csőke Sándorné. Pintér Margit és Szabó Lajosné, a Tyereskova szocialista brigád tagjai a klubszobába invitálnak. Beszélgetünk, szó kerül az újév új terveiről, elképzelésekről, a brigád további életéről. — Hogyan sikerült az 1976- os év a brigádnak? — Nem volt könnyű esztendő — mondja Óvári Gyuláné, a „tyereskovások” Jusz- ti nénije — de azért sikerült. Hátunk mögött hagytunk jó néhány nehéz, fáradtságos napot, hetet. A műhely idei terve több mint 200 ezer pár sportcipő elkészítése volt. Az év elején, amikor megtudtuk, mi vár ránk — húztuk a szánkat. Kétségbeestünk, hogy most mi lesz, megtudjuk-e ezt a mennyiséget csinálni? Nem sokáig sopánkodhattunk, mert volt dolog. Aztán olyan napokat is megértünk, amikor tízen, tizenöten is hiányoztak — bizony mindenkire több dolog jutott. Üjabb munkaműveleteket is meg kellett tanulni, hogyha bárhonnan „kiesik” valaki, helyettesíteni lehessen. A mi brigádunk is megfogyatkozott, egy kolléganőnk nyugdíjba ment, ketten pedig szülési szabadságukat töltik. Ti- zenketten voltunk — kilencen maradtunk. — Kicsit megnehezítette a munkánkat, hogy 265 ezer pár cipőt kellett elkészíteni szovjet exportra — veszi át a szót Pintér Margit. — Ez még nem lett volna rendkívüli, de ezt pluszként vállalta a Tisza. Ebben a munkában segítettünk az „A” gyárnak, munkáskézre volt szükségük. Három szabad szombatunkat ajánlottuk fel, de volt, aki négyszer, ötszőr is bejött. Sikerült a brigádon kívülieket is bevonni a munkába. Végül már több volt a jelentkező, mint a munka. Megérte a fáradtságot, hiszen jó minőségű cipőket, csizmákat indíthattunk útnak a Szovjetunióba. — A minőségről jut eszembe — szól közbe Szabó Lajosné, — sikerült egy százalékkal „megtoldani” a minőségtervünket. így kimondva szinte semminek tűnik. De, valójában nagyon sokat jelent. Minőséget javítani csak nagy odafigyeléssel, pontossággal lehet... . — Ne dolgozzunk már min dig, beszéljünk másról is — szólal meg Juszti néni. — Meséld csak el — mutat Csőke Sándornéra mi volt azzal a szakmunkás-bizonyítvánv- nyal! — Már régebben elhatározta a brigád, hogy mindannyian megszerezzük a szakmunkás-bizonyítványt — válaszol Csőké Sándorné. — Tavaly június 26-án én is örülhettem, mert szakmunkás lettem. A brigád várt a vizsga után, és szegfűvel köszöntöttek... Most már mindenki szakmunkás nálunk. Nem mondom, elég nehéz időszak volt, A két gyerek, a család gondja, az otthoni munka, a műhelyben is helyt kellett állni — mindezek mellett sokszor nehezemre esett a tanulás. Hetente háromszor jártam iskolába. Még szerencse, hogy Margitka segített a matekben. .. — Persze, hogy segítettem. .. — mondja Pintér Margit. — Ez csak természetes. Örülök, ha valakit taníthatok, legalább nem felejtem el, amit tanultam... — Ne hagyjuk már ki a sorból a társadalmi munkát sem — így a brigádvezető. — igaz, tavaly már nem patronáltuk a bölcsődét, mert négy brigád is „pártfogásába” vette a kicsiket. Üjabb feladatot kerestünk magunknak. Elmentünk paprikát szedni a mezőhéki Táncsicsba, a kengyeli Dózsa Tsz-ben pedig cukorrépát kapáltunk. Pont a legmelegebb időben mentünk — fel is hólyagoso- dott a hátunk... — Volt ’76-ban egy újításunk is — folytatja Óvári Gyuláné. — Beteg lett az automatakezelőnk, és hol az egyik, hol a másik brigádtagunk lépett a helyére. Elég nehéz az a munka. Hogy ne kelljen annyit ugrálni, emelgetni az anyagot egy kis görgős kocsit terveztünk, mi asszonyok. El is fogadták újításként. .. — Bekopogtatott az újév. Ilyenkor általában mindenki újabb terveket sző. A brigád milyen elképzelésekkel kezdte 1977-et? — Még ezután készülnek a brigád ’77-es tervei, mert a vállalati irányelveket nem kaptuk meg, de elképzeléseink vannak — válaszol ismét Szabó Lajosné. — A termelésben, a minőség javításában a tavalyi eredményekhez igazodunk. Készülődünk a bőripari szocialista brigádvezetők országos tanácskozására. Huszonketten — közöttük én is — képviseljük majd a gyárat. A brigáddal együtt megbeszéljük, hogy ha esetleg szót kapok, miről számoljak be. Van egy újabb újítási ötletünk, szeretnénk megvalósítani. A varion-körrel kapcsolatos — az újítással egy ember egy műszak alatt 3—4 pár cipővel töbet tudna elkészíteni, mint eddig. Dédelgetett álmunk, hogy elnyerjük harmadszor is a Vál- latlat Kiváló Brigádja címet. Igaz, tavaly a Népköztársaság kiválói lettünk, de ezt a kitüntetést éppen elég megtartani. A „közös kislányunkból” jó szakmunkást akarunk nevelni. Állami gondozott a leányka, másodéves szakmunkástanuló — egy esztendeje ismertük meg. Lejár hozzánk a műhelybe, és ha végez itt fog dolgozni... Óvári Gyuláné^ lopva az órájára pillant. Tekintete elárulja „elszaladtak” a percek — ideje munkához látni. Szekeres Edit Mi az eocénprogram ? Az észak-dunántúli szénmedencében új bányákat nyitnak Napjainkban gyakran hallani az eocénprogramról; arról, hogy ennek a nagyszabású tervnek az alapján a hazai szén- bányászatban példa nélküli beruházást valósítanak meg. A hatalmas vállalkozás lényege, hogy az észak-dunántúli szénmedencékben négy új bánya megnyitásával sok millió tonna ásványkincs kiaknázásának feltételeit teremtik meg. Márkus- hegyen, Nagyegyházán, Mányoson, és Lencse-hegyen teljesen gépesített új bányákat létesítenek, $ ezeből szállítják majd a tüzelőanyagot a Bicske térségében felépülő csaknem 2000 megawattos gyűjtőerőmű ellátására. Az eocén kifejezés görög eredetű, hajnalt jelent, s egyszersmind a földtörténet 30— 50 millió évvei ezelőtti szakaszát jelöli. Ebben a geológiai korszakban hazánk és Európa területének nagy részét is sekélyvizű. meleg tenger, a Földközi-tenger őse borította. Az éghajlat tropikus, szubtrópikus volt, s a dús növényzetből, az óriási erdőikből keletkeztek azok a szénrétegek, amelyek az eocénprogram megvalósítására napjainkban lehetőséget adnak. Csupán Nagyegyházán és Mányon 200 millió tonnánál nagyobb szérwagyon rejtőzik a mélyben. Ezeken a területeken még az ezredforduló után is hosszú aktív bányák működhetnek. Még 1971 nyarán, amikor a nagyegyházi medence vízháztartásának jobb megismerésére az egyik fúrással a széntelepek alá hatoltak, kiderült, hogy közvetlenül a barna kőszéntelepek alatt, nem nagy mélységben. kitűnő minőségű 10—30 méter vastagságú bauxitrébeg is fekszik, amely iparilag is hasznosítható. Ez a körülmény módosította a szénvagy on feltárásává,] kapcsolatos elképzeléseket is. A két ásványkincs közötti csekély srinitkülönibség ugyanis módot ad arra, hogy a szén és a bauxit egyidejű, vágy egymást követő kitermelését azonos aknanyitással oldják meg. így itt • működhetnek majd az első olyan magyar- országi aknaüzemek, amelyekből nemcsak szenet, hanem bauxitot is a felszínre hoznak. Az első nagy teljesítményű bánya építését a Márkus-he- gyen már megkezdték. Az idén Nagyegyházán mélyítenek aknát, a ha|rmaldik bánya kialakítását pedig 1978- han Mányon kezdik meg. A Lencse-hegyit 1980-ban mélyítik. Ezek a bányák hatalmas földalatti automatizált gyárakhoz lesznek hasonlóak. A szénfej tés-rafcodás és szállítás minden mozzanatát gépesítik. Automatikák teszik biztonságossá a munkát minden felszíni és földalatti munkahelyen. A frontfejtésekben hangosbeszélőkön adják az utasításokat, ugyanígy kapják a jelzéseket a felszíni üzemek, a vízmentesítő telepek. Az önműködő berendezések jelzései egy központi diszpécserszobában összegeződnek és számítógép dolgozza fel a kapott adatokat. A magyar bányanyitások történetében példa nélkül álló nagyberuházást csupán hazai erőforrásokból nem tudnánk megvalósítani. Ezért nagy jelentőségű az a segítség^ amit az eocénprogramhoz a Szovjetunió nyújt. Nagyteljesítményű, korszerű gépek érkeznek a Szovjetunióból, közreműködnek a baráti országok szakemberei a tervek készítésében, részt vesznek az építkezéseken, betanítják a magyar munkásokat a szovjet gépek kezelésére. A negyedik ötéves terv időszakában Szolnok megyében a termelői ágazatok dinamikusan fejlődtek. A vidéki ipartelepítéssel javult a termelőerők és a népesség területi elhelyezkedése közötti összhang. Erőteljesen növekedett a foglalkoztatás színvonala (5,6 százalékkal), meghaladva az országos átlagot. A mezőgazdasági keresők száma 8 ezerrel csökkent, viszont a nem mezőgazdasági ágazatokban több mint 19 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma. A dolgozó nők száma több mint 10 ezerrel emelkedett, arányuk az összes aktív keresőkön belül 36,3 százalékról 39,9 százalékra nőtt. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása gyakorlatilag már száz százalékosnak tekinthető. A kedvező eredmények mellett azonban jelentkeztek gondok is. A megvalósított ipari beruházások részben extenzív jellegűek voltak, a munkaerő-felhasználás hatékonysága elmaradt a kívánatos színvonaltól, az indokolatlan és káros munkaerő- mozgás is zavarta a tervszerű munkát. Az iparban a munkáslétszám alacsonyabb mértékben emelkedett, mint az adminisztratív létszám. Nem növekedett a kívánatos mértékben a műszakszám. A munkaerő koncentrált fel- használása sem volt kielégítő (a megye szocialista iparában 1975-ben az ipartelepek 77 százaléka 100 munkásnál kevesebbet foglalkoztatott). Lassan bontakozott ki a termelési szerkezet korszerűsítése is. Mindez a munkaerő szervezett elosztásában. a progresszív ágazatok és vállalatok munkaerő-ellátásában okozott feszültségeket. Különösen a tervidőszak második felében voltak a munkaerőellátásban egyensúlyi zavarok. A vállalatoknak a munkaközvetítő szervekhez — 1975-ben — bejelentett munkaerőigényét 83—85 százalékban lehetett csak biztosítani. A belső tartalékok Szolnok megyében sem számolhatunk a következő években számottevő új munkáskézzel. A megyében is minimálisra csökkent a még munkába vonhatók száma. Bár a megye népessége lassan növekvő tendenciát mutató — 1980 végéig mintegy kétezres növekedéssel számolunk — a népesség kor- összetételéből adódóan a munkaképes korú népességszám (ezáltal a munkaerő- forrás) mintegy ezerrel csökken. így a foglalkoztatás színvonala 1980-ig lényegesen nem növelhető. Az aktív keresők arányának 2,4 százalékos növelésére csak a munkaképes korú, nem dőlA megyei tanács elnökének utasítása a kötelező munkaerőközvetítésről gozó női népesség további munkába vonásával és a megyéből eljáró dolgozók számának csökkentésével lesz lehetőség. Ilyen körülmények között elsősorban az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkafegyelem további szilárdítására van szükség, jól átgondolt intézkedésekkel, főként a hatékonyság, a koncentráció, az ésszerűbb: foglalkoztatás biztosításával kell a belső tartalékok fel- használására törekedni. A vállalati gazdálkodás javítása mellett azonban szükségesek az adminisztratív intézkedések is. A munkaügyi miniszternek a munkaerőközvetítésről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról szóló rendeletében kapott felhatalmazás alapján a megyei tanács elnöke utasítást adott ki — amely. 1976, december 1-én hatályba lépett — a kötelező munkaerő-közvetítés szabályozásáról Szolnok megyében. Ezek után lássuk részleteiben a megyei tanácselnök utasítását. Mikor és kikre kell alkalmazni a kötelező közvetítést? A miniszteri jogszabály alapján kötelező közvetítés útján alkalmazhat munkaerőt az a vállalat, amelyre nézve jogszabály, vagy ágazati irányítói, illetve felügyeleti szerv — a vállalat kitelepítését (megszüntetését) rendelte el, vagy a létszámgazdálkodásra vonatkozólag meghatározott magatartást ír elő és azt a vállalat nem hajtotta végre. Az elnöki utasítás kibővíti a vállalatokra vonatkozó szabályokat azzal, hogy kötelező közvetítés útján tölthetők be azok a munkahelyek, amelyek a „vállalati munkahelyi jegyzékben” csökkent munkaképességű dolgozók számára vannak kijelölve. Azok a vállalatok, amelyek fejlesztési terveik alapján a jelen tervidőszakban — létszámuk szintentartására. illetve csökkentésére vannak besorolva — minden fizikai munkakörben — kötelező közvetítés útján alkalmazhatnak munkaerőt. Aki kilépett A munkavállalókra így szól a rendelkezés: kötelező közvetítés útján létesíthet munkaviszonyt az a dolgozó, aki „kilépett’ munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet, illetve egy éven belül harmadik, vagy további munkaviszonyba lép, ha e munkaviszonyait felmondással szüntette meg. Az elnöki utasítás kiegészítő rendelkezése még az, hogy valameny- nyi általános és középfokú iskolában tanulmányait befejező fiatal — az első munkába lépést követő 3 évig — kötelező közvetítés útján létesíthet munkaviszonyt, illetve csak ilyen módon alkalmazható. A munkaerőhelyzet feszültségeinek csökkentését, valamint a népgazdasági terv ágazati és területfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását célozzák az elnöki utasítás további rendelkezései, melyek a vállalatok munkaerőigényének kielégítésére fontossági sorrendet határoznak meg. Ennek megfelelően — a munkaközvetítő szervek — a következő közvetítés hatálya alá eső dolgozókat elsősorban ahhoz a 33 kiemelt vállalathoz irányítják, amelyek munkaerőellátása — a megye gazdasága szempontjából — döntő jelentőségű. Ezt követően azokhoz a vállalatokhoz történik a közvetítés, amelyek — a jelen tervidőszakban — létszámukat bővíthetik. E vállalatok közül előnyben részesülnek a közvetlen lakossági szogáltatást végzők (ideértve az egészségügyi és kulturális ágazat fizikai munkaerő-ellátását is), az exportra termelők, a nagyértékű termelőberendezések több műszakos kihasználását tervező vállalatok. Végül azok a vállalatok következnek, amelyeket a létszámuk szintentartására, illetve csökkentésére soroltak be. Ezekhez a vállalatokhoz azonban — fizikai munkakörbe — csak akkor közvetítenek munkaerőt, ha ezzel a létszám az 1976. július 1-i színvonalat nem lépi túl. A nyilvántartás Még néhány tudnivaló: a kötelező munkaerő-közvetítést a munkáltatók székhelyére, illétve a telephelye szerinti illetékes tanácsok szakigazgatási szervei látják el. (A kivételekről a helyi tanácsok pontos felvilágosítást adnak.) A betöltetlen munkahelyek nyilvántartása, a munkaerő-gazdálkodás ellenőrzésének elősegítése végett a munkáltatók kötelesek a területileg illetékes tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervéknek adatokat adni. A kötelező munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos utasítás megszegése egyébként szabálysértést jelent és 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Csák László a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetflhelyettese A tavaszra készül a mezőgazdasági légiflotta A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikopterei és repülőgépei 1976-ban kétmillió-nyolcszázezer hektár szántóföld és gyümölcsös műtrágyázását, gyomirtását és egyéb növényvédelmét végezték el. A téli hónapokban Budaörsön készítik fel a légiflottát a jövő évi feladatokra. Képünkön: Helikopter a javítóműhelyben. R. E.
