Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
1977. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újabb üzemek csatlakoztak a csepeliek kezdeményezéséhez (Folytatás az 1. oldalról') tek. A versenyhez dolgozzanak ki vállalati ajánlásokat, biztosítsák, hogy a kitűzött feladatok konkrétak legyenek és kapcsolódjanak az éves és a középtávú tervek teljesítéséhez. A szakszervezetek törekedjenek arra, hogy a vállalások között a munka jobb minősége az első helyen szerepeljen, szorgalmazzák az anyag- és az energiatakarékosságot, támogassák az újító mozgalmat. A termelékenység növelése megkövételi az üzem- és munkaszervezés javítását is. A szakszervezetek sokat tehetnek a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer népszerűsítéséért. A munkaverseny jó alkalom a „DH” lépcsőzetes bevezetésére, hiszen a vállalatok bőségesen rendelkeznek belső tartalékokkal. A munkával kapcsolatos és a kulturális vállalások nem cserélhetők fel, egymással nem helyettesíthetők. A kis kollektívák éljenek a szakmai képzés és az önképzés minden lehetőségével, a szak- szervezetek pedig igyekezzenek felkelteni az érdeklődést, megteremteni a művelődés feltételeit. Legyen követelmény a szocialista brigádokban az alapműveltséget nyújtó általános iskola befejezése azok számára, akik még nem végezték el. A szakszervezetek, hasonlóan az elmúlt évekhez, az idén is figyelemmel kísérik az üzemek, a vállalatok bér- gazdálkodását. Feladatuk: a termelékenység növelésének érdekében vizsgálják meg az üzemekben a teljesítmény bérezés kiterjesztésének lehetőségeit és szorgalmazzák, hogy annak aránya növekedjék. Ügyeljenek arra, hogy a béreK emelkedésének csak a fegyelmezett, jobb munka legyen az alapja. A fizetések emelésénél, a munkanormák kialakításánál a szakszervezeti bizalmiak mondják el véleményüket. A munkahelyi demokrácia fejlesztésében többek között meg kell határozni a bizalmiak jogaival és hatásKörével kapcsolatos feladatokat, s nem szabad megfeledkezni a szakszervezeti tisztségviselők rendszeres képzéséről sem. A beszámolót követő vitában felszólalt Szabó Lajos- né, a tisza cipőgyári munkásnő, a „Népköztársaság Kiváló Brigádja” címmel kitüntetett Tyereskova brigád vezetője, aki elmondta, hogy a gyár 216 szocialista brigádja örömmel csatlakozott a csepeliek versenyfelhívásához. Ugyanígy a Járműjavító, a jászberényi Hűtőgépgyár, a szolnoki Papírgyár és még sok-sok vállalat képviselője beszélt arról felszólalásában, hogy a brigádtagok röpgyűléseken vállalati tanácskozásokon csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országszerte ' kibontakozott munkaversenyhez. H. J. Tudjuk, ki mennyit ér Kommunisták között a Pannóniában „Ha Dobáné fiatal korában tanulhatott volna, ma biztos magas pozíciót töltene be” — mondta Dóba Lajosnéról az üzemi pártvezetőség titkára, Gácsi Pál. — Mire vitte volna? Nem tudom, de hogy most jó alapszervi titkár, az bizonyos. Olyan ember, aki a pártmunkáját tiszta szívvel végzi, hittel, akarattal, egyre nagyobb tudással. És ezért nagy tekintélye van a munkások körében. Ez kiderült szinte az első percekben, ahogyan megkezdődött alapszervezetük beszámoló taggyűlése. Olyan beszámolót készített közösségük egy esztendeji munkájáról — az alapszervezet vezetőségének másik két tagjának közreműködésével — hogy arra egyszerűen lehetetlen volt nem véleményt mondani. Egyetérteni, vagy vitázni. Egy a három közül A gyár, a Pannoni Szőrmekikészítő és Konfekció Vállalat kunszentmártoni 4-es számú gyára, az idén szeptemberben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Tíz- egynéhányan kezdték egy öreg épületben, a „bagolyvárban”, és hatan alakították meg akkor az üzemi párt- alapszervezetet. Eltelt tíz év. A község szélén, tenyérnyi pusztaságon felépült egy modern nagyüzem, ahol naponta több mint ezer ember keresi becsületes, jó munkával a kenyerét. Épült a gyár, de a termelés közben egyetlen percre sem szünetelt. Elkészült egy műhely, munkásokat vettek fel, költözködtek, rendezkedtek. Kész lett egy másik, újabb munkásokat vettek fel, újra költözködtek ... rengetek szervező munkára volt szükség. És nevelőmunkára is. Nevelni a fakanál után gyárban munkát vállaló asz- szonyokat a munkáséletre, a fegyelemre, tanítani őket szakmára, mesterségbeli tudásra. És csak nehezítette a dolgot, hogy a munkások fele a környékbeli községekben él, azaz bejáró. A maroknyi kommunistának kellett élen járnia a szervező, a nevelő munkában. Azoknak, akik kezdettől fogva pátyolgatták a növekvő gyárat, és akik közül jó néhányan — köztük Dóba Lajosné — most is ott ültek a tanácskozóteremben, a kettes számú alapszervezet beszámoló taggyűlésén. Mert időközben ők is többen lettek. Ma három alapszervezetben több mint kilencven kommunista dolgozik a gyáregységben. — Vezetőségi üléseinken 40 százalékban pártpolitikai, 60 százalékban gazdaságpolitikai témákat tárgyaltunk. Ez érthető, hiszen az ötödik ötéves terv első éve volt 1976. Meghatározta egész jövőnket. Ezt érezték gyárunk kommunistái, és szívesen foglalkoztak gazdasági kérdésekkel — mondta a beszámolóban Dóba Lajosné. És nemcsak tárgyaltak, dolgoztak is. Tavaly a gyáregység a tervezett 22 ezer 700 panofix bunda helyett csaknem 24 ezer 300-at, 13 ezer 400 irhabunda helyett mintegy 14 ezer 200-at készített, emellett több tízezer bundabélést, sapkát, gallért és újabban eredeti vadbőrből kabátot is. Ennek az alapszervezetnek nagy része van az eredményekben, hisz ők harmincnégyen a konfekció műhelyben dolgoznak. És az iáén még nagyobbak a feladatok: a terv 300 millió forintnyi érték megteremtése. — Az viszont hiba, hogy a termelési eredmények mellett elmaradt a gazdaságpolitikai agitáció, — mondta Kardos György, a községi pártbizottság titkára a taggyűlésen. — Pedig szükség van a legjobban dolgozó brigádok és az egyes emberek népszerűsítésére, bemutatására. Ismerje őket az egész gyári kollektíva, legyenek büszkék rájuk és kövessék őket. Kié legyen a cím ezután ? A szocialista brigádmozgalomról sok szó esett a taggyűlésen. Miért? Gyakran kényszerítette a szükség a fejlődő gyár vezetőit arra, hogy más munkaterületre irányítsanak át munkásokat. Most is történt ilyen eset: a nyolc éve együtt dolgozó, és már bronzkoszorús címet nyert Hámán Kató brigád néhány tagját — akik eddig gallért, sapkát szabtak — átirányították a kabátszabászathoz. Ami igaz, az igaz: egy összeszokott kollektívát nem szerencsés szétválasztani, hiszen már nemcsak munkatársi, de baráti kapcsolatok is összefűzik őket. De a gyár és közvetve a népgazdaság érdeke ezt kívánja, meg kell tenni. — Nem a gazdaságvezetést kell elmarasztalnunk, hanem a brigádtagokkal kell megértetni, hogy ez számukra dicsőség, hiszen „magasabb” osztályba léptek, — mondta Dobáné. — No de mi lesz a fizetésükkel? Ügy tudjuk, azon is van a vita, melyik csoport viszi tovább a bronzkoszorús címet, amiért viszont együtt dolgoztak meg, — mondta Virág János szabász, — Olvastam az újságban egy brigádról, amelyik szinte büszkén vallotta magáról, hogy hány embert adott más brigádoknak, melyek aztán szintén elérték a szocialista cím különböző fokozatait. Itt nálunk, miért ne lehetne ezt a szellemet meghonosítani? Hiszen továbbra is a gyárban maradtak, a mi munkatársaink, — szólt Berkecz Mihály szabász. A vita összefoglalójából kiderült: a brigád kettéválik Hámán Kató I. és II. brigádra és mindkettő viszi magával a bronzkoszorús címet. A fizetésük pedig lényegesen magasabb lesz azoknak, akik ezután kabátokat szabnak. — Ez jó lesz, — fejtette ki véleményét Pásztor Mártonná. — Nem szabad az emberek kedvét elvenni a brigádmozgalomtól, mert abban nagy erő van. Hz a bizonyos tekintély A taggyűlésen szó esett a párttagok és a pártonkívüli- ek kapcsolatáról. Arról, hogy van-e tekintélyük a kommunistáknak a gyárban, a konfekció-műhelyben. — Van — volt az egyöntetű vélemény. — Ezt sok mindenből le lehet mérni. Többek között abból is, hogy két év alatt csaknem duplájára nőtt az alapszervezet taglétszáma. Ezen a taggyűlésen is sor került egy tagfelvételre. Jakab Antal csoportvezetőt fogadták maguk közé. A felvételnél nem volt vita. ..Ismerjük egymást, tudjuk melyikünk mennyit ért”. A tekintélyhez tartozik a többlet munkát vállalók erkölcsi megbecsülése. „A fizetése egyforma párttagnak és pártonkívülinek. Ez így helyes. De aki a termelő munkája mellett még társadalmi kötelezettségeknek is eleget tesz, az erkölcsi megbecsülésben részesüljön. E téren még Van mit tennünk, nekünk is, a gazdasági vezetőknek is”. II legfontosabb feladat Tóth István művezető mondta: — Egy év alatt sokat javult nálunk az alapszervezet élete, de még van mit tenni. Tanítsuk meg jobban politizálni, valóban kommunistának lenni alapszervezetünk tagjait, hisz sok közöttük a fiatal párttag. Dobáné így fogalmazott: „Alkossunk olyan kis közösséget, ahol természetes az elvtársi segítség, a jó tanács, a jó gazdasági, politikai munka.” Varga Viktória Huszannvolcmillió fejlesztésre A hatáskörébe tartozó tíz község lakosságának jobb kiskereskedelmi és vendéglátóipari ellátása érdekében jelentős fejlesztéseket valósít meg ebben az évben a Szolnok és Vidéke Afész. Csaknem 28 millió forintot költ 1977-ben új létesítmények építésére. A beseny- szögiek régi kérésének tett eleget a község első, háztartási tüzelőolajat szolgáltató üzemanyagkútjának megépítésével. Ennek műszaki átadását még ezen a héten megtartják. Az idén Tisza- jenőn is épít hasonló kutat a szövetkezet. Megkezdik a szajoli ABC- áruház alapozási munkáit is, az építkezés kivitelezője a szolnoki Városi Tanács VB Ü tfenntartó Üzeme. Ugyancsak az útfenntartó kivitelezésében építenek egy 500 négyzetméter alapterületű ABC-t Tiszavárkonyr ban. A megyeszékhelyen a Bajtárs úti lakóteleppel együtt épülő élelmiszer áruházát is, még ebben az évben megnyitja a körzeti szövetkezet. Az új beruházásokon kívül több meglevő üzletet korszerűsítenek, átalakítanak. Az erre fordítandó ösz- szeg csaknem ötmillió forint. Újítók ankétja A Tiszamenti Vegyiművekben a hét elején újítók, vállalati-, tömegszervezeti- és üzemi vezetők, valamint szocialista brigádok részvételével újítási ankétot tartottak. Értékelték az ötödik ötéves terv első évének eredményeit. Tavaly 87 javaslatot nyújtottak be a dolgozók, s ebből csak tizenötöt utasítottak el. örvendetesen megnőtt a szocialista brigádok újító kedve. A Petőfi brigád például két jelentős újítást dolgozott ki, a brigád négy tagja pedig önálló javaslatot nyújtott be. Cipők a tengerentúlra A martfűi Tisza Cipőgyár vezetői és az amerikai La- max cég képviselői az elmúlt héten Martfűn megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a martfűiek még az idén 7 modellből, 240 ezer pár lábbelit szállítanak az USA-ba. A csaknem negyedmillió pár divatos női „Davos” csizma mellett programba vették — ugyancsak a Lamax megrendelésére — a vulkanizált száras férfi cipők gyártását is. így az üzem idei amerikai exportjának értéke már eléri az egymillió dollárt. Hírek szerint jövőre minimum 300 ezer pár, bőrből készült cipő vásárlását tervezi a martfűi gyártól az amerikai partner. HETI JEGYZETEINK Munkaidőben Gyári jó ismerőssel találkoztam a minap, hétköznapon, délidőben-. Mondom, hogy vagy, mi újság, tán maradt a múlt évről egy kis szabadság? Azf mondja nevetve, azt ugyan már elfogyasztotta. Kilépőt kért a vállalatnál, hivatalos dolgában jár el a tanácsnál, takarékpénztárnál. "— Nem tudod, — mondtam neki —, hogy mindkét helyen fogadnak késő délután is, amikor már nem kell kilépőt kérned, a munkából mulasztanod? Ügy nézett rám, mintha most jöttem volna Kamcsatkából. Hogy azt mondja, neki esténként sok dolga van otthon. Várja a család, ki kell kérdezni a’ gyerek leckéjét, segíteni kell a vacsorakészítésben, aztán mindezzel nem árt sietni, mert a híradó idejétől igencsak a tévé előtt tölti az estét. Pláne most, amikor ott van az a gyönyörűséges műkorcsolya! Hát szinte éjszakai műszakot tart, annyira rabja a kecses lábú lányoknak, fiúknak! Alig győzi délelőtt a munkahelyén kifújni magát. És akkor még intézze a hivatalos ügyeket munkaidő után? Milyen igaza van! Mennyire okosan szereti — önmagát! Mennyien gondolkodnak így? Szolnokon először, tíz éve már, az Országos Takarék- pénztár vezette be a heti egyszeri, meghosszabbított ügyfélfogadási időt. Este hat óráig várták azokat, akik munkaidejük után akarták intézni ügyes-bajos dolgaikat. S mivel ott is emberek, ráadásul gyermekes anyák dolgoznak, figyelték hosszú időn át: kell-e nyitva tartani este hatig? Gondolják, vagy tudják? Az OTP 1974 óta csütörtökönként már csak öt óráig van nyitva. Egyszerűen azért, mert négy-öt elvétve betérő ember miatt nem akarták saját dolgozóikat terhelni. A városi tanácsnál 1974-ben vezették be a munkaidő utáni fogadási rendet. Először csak az ügyfélfogadási irodában, aztán a szakigazgatási szerveknél. 1976. októberétől külön késő délutáni jogi- és építési tanácsadás várja a szolnokiakat. És fogadnak a tanácsnál minden szombaton. Nem sok eredménnyel. Szombatonként még van forgalom, de késő délután, este alig. Most a vállalatokon lenne a sor. Ne írjanak alá kilépőket, ne hunyjanak szemet a kis visszaélésekre. Mert úgy látszik, míg engedik, sokan munkaidőben intézik dolgaikat. Jó kezdeményezés a népgazdaság érdekében. Egyelőre meddő. Meddig? — sj — Köszönet a gyáriaktól Vannak, akik tagadják a közönség-művész találkozók hasznosságát. Azt vallják, hogy az alkotó művei által erősítse kapcsolatát a közönséggel, akkor legyen művész, amikor felmegy a függöny, amikor a pódiumra áll, amikor kiállítja képeit, szobrait. Nem a mi feladatunk eldönteni, — s általánosítani nem is lehet —, hogy ki, mikor legyen művész. De az kétségtelen, hogy a legjelesebb alkotóknak is csak hasznukra válnak a közönséggel történő közvetlen,"baráti találkozók. A szakkritika ugyanis nem mindig a közönség véleményét fejezi ki. Neves művészeink nyilatkozataiból viszont tudjuk, hogy a közönség véleményének ismerete mennyiben, s miben segítette őket művészi munkájukban. De talán az előzőeknél is fontosabb a közönség-művész találkozók közművelődési oldala. A neves színészek, énekesek, képzőművészek személyes jelenléte, varázsa, olyan embereket is a kultúra élvezőivé tehet, akiket esetleg először csak a kíváncsiság vitt el ezekre a találkozókra. Nem célunk teljességében értékelni e találkozók hasznosságát, de a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk azokról a neves művészekről, akik az üzemeket, gyárakat járják. A napokban, az Állami Operaház „Népek barátsága” kisegyüttese vendégszerepeit a szolnoki Cukorgyárban. A Varga András vezette csoport műsorában fellépett többek között Kovács Kolos, Svéd Nóra, Faragó Péter, Nagy Mária. örömmel adunk hírt erről az eseményről, abban a reményben, hogy a jövőben még több ilyen hasznos találkozóról számolhatunk be. T. G. Ijlggw^ W / f * r fíi Évente hatvanmillió tojást osztályoznak, válogatnak és dolgoznak fel korszerű gépek segítségével a most átadott új tojásfeldolgozó üzemben Székesfehérvárott. A tojásfeldolgozót a székesfehérvári Kossuth Tsz és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat közösen hozta létre.
