Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

1977. január 5.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Vajda Ferenc: „ ... Vita? Van közöttünk, de ez munkaközben elkerülhetetlen..

Amikor 1975. január 1-én közös útra lépett Kunhegyes három termelőszövetkezete, az természetesen ott sem csak új tervezési, gazdálkodási, munkaszervezési feladatokat jelentett. Létrejött a nagy gazdaság pártszervezete — az 5 alapszervezet megválasztotta az üzemi pártbizottságot, hiszen a gazdaságban kétszázötven kommunista dolgozik — és természetesen sorra-rendre együttes munkába kezdtek az addig három gazdaságban dolgozó tömegszervezetek, tömegmozgalmak tagjai is — magyarázza Vajda Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára.

— Pártbizottságunkhoz a KISZ-bizottság tartozik. Létrehoztuk ezen kívül a vöröskeresztes alapszervezetet, a 380 tag 5 tagú vezetőséget és 6 tagú aktivacsoportot választott. Tevékenykedik még szövetkezetünkben MSZBT- tagcsoport is 11 tagú elnökséggel és bár nőbizottságunk a közgyűlés testületé, irányításuk mégis közvetlenül hozzánk tartozik.

Így dolgozik a KISZ

A Kunság Népe Tsz-ben mintegy 130 KISZ-tag dolgozik, de e korosztályhoz tar7 tozó fiatal lényegesen több van a szövetkezetben. Vajda Ferenc is így tartja:

— A KISZ szervezettségében kell előbbre lépnünk, mert a jelenlegi nem kielégítő. Dolgozó tagjaink száma meghaladja a hétszázat és 50 százalékuk 30 éven aluli. Amikor legutóbb, tavaly április 16-án. végrehajtó bizottságunk a KISZ-bi- zottság irányító, szervező tevékenységéről, az ifjúsági törvény végrehajtásáról tárgyalt, állásfoglalásbaq feladatként rögzítette a szervezettség növelését. Sajnos nem sikerült elérni. Nekünk is több segítséget kell nyújtanunk ehhez.

A párt vb állásfoglalása az üzemi KISZ-bizottsáe és

„A tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat a párt eszmeileg és politikailag az ott dolgozó párttagok útján irányitja.” A KISZ- szervek és - szervezetek a pártszervek és - szervezetek közvetlen irányításával, támogatásával végzik munkájukat.”

(Részletek az MSZMP Szervezeti Szabályzatából.)

KISZ alapszervezetek további tennivalóira: „Kapcsolódjanak be a fiatalok a szocialista brigádmozgalomba”; ma három ifjúsági brigád dolgozik a szövetkezetben, a fiatalok 98 százaléka szocialista brigádtag. „Növelni a fiatalok politikai műveltségét; a szövetkezetben levő kihelyezett marxista középiskolában tizenegy KISZ- vezető tanul, természetesen rendszeresen megtartják a foglalkozásokat a KISZ politikai tanfolyamain is. „A pártbizottság biztosítsa, hogy a különböző párthatározatokat a fiatalok megismerjék, értsék, hogy azokból milyen feladatok hárulnak rájuk”; most például a 2-es számú KISZ-alapszervezetben Vajda Ferenc tartott előadást az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatokról, a helyi tennivalókról.

— Nem panaszkodhatunk, a mi fiataljaink dolgoznak. Helyt állnak, ahol kell. Sőt, együttműködést kötöttek az úttörőkkel, a középiskolásokkal, üzemlátogatásra hívják őket, hogy kedvet kapjanak a mezőgazdasági munkához, hogy legyen utánpótlás munkáskézben. A pártépítésben is segítenek, tavaly hét párttagfelvétel volt a szövetkezetben. közülük hatan a KISZ-esek ajánlásával kerültek a kommunisták soraiba. De ugyanakkor az is igaz, hogy az ifjúsági parlamentünk, csak másodszori összehívásra sikerült. Ez természetesen nem mentesíti pártbizottságunkat sem a felelősség alól, de mutatja, hogy a KISZ-nek nagyobb önállósággal kellene dolgoznia és nem várni, amíg mi szólunk, mit kell csinálni — mondja Vajda Ferenc mintegy summázatként.

II nők kezdeményezték

Rózsa Sándor a 4-es számú pártalapszervezet titkára a vöröskereszteseket dicséri:

— A szövetkezetek egyesülése óta növekedett a taglétszámuk és megtalálták a maguknak való munkát. Nagyon sokat segítenek szociálpolitikai tennivalóinkban. Felkeresik az öregeket és ők

Rózsa Sándor: megtaj

látták a maguknak való munkát."

javasolják, kinek folyósítson segélyt a szövetkezet. Mozgalmunk a tiszta tanyaudvarokért eredményes, hiszen rendszeresen ellenőrzik a tisztaságot, a rendet még serlege): is alapítottak a versenyben legjobbnak. Szervezik a véradást, egészségügyi előadásokat rendeznek például a kismamáknak.

És ahol a Vöröskeresztről szó esik, ott szóba kerülnek a nők is, hiszen e tömegszervezetben legtöbben nők tevékenykednek. így aztán számtalan szállal kötődik ä Kunság Népében is a Vörös- kereszt a nőbizottsághoz. A pártbizottság állásfoglalása alapján a nők kezdeményezték, hogy a kismamáknak négy és félhónapos terhesség után 50 százalékos teljesítmény' mellett 100 százalékos munkabért fizessen a szövetkezet. Ugyanilyen előzmények után adtak ki felhívást a nőknek a továbbtanulásra. (58 nőnek nincs meg az általános iskolai végzettsége a szövetkezetben, igaz többségük már elmúlt 50 éves.) És nagyon jó visszhangot váltott ki a növénytermesztésben dolgozók körében, hogy akkor is megkapják a szövetkezettől a havi 60 forintos húsárkiegészítést, amikor télen nincs munkájuk. Természetesen erre szabályzatot készítettek, amit a közgyűlés fogadott el.

Jó segítőtársak

— Az is lényeges, hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági vezetőség is támaszkodik a tömegszervezetek, tömegmozgalmak tevékenységére, ezt mindenki látja, tudja, ez tekintélyt is ad munkájuknak. Vita? Bizony van közöttünk, nem kevésszer, de ez munka közben elkerülhetetlen — szól újra Vajda Ferenc. — Már pedig nekünk jó segítőtársaink a tömegszervezetben dolgozó kommunisták és pártonkívü- liek. És ez a legfontosabb.

V. V.

Szolnokon a huszonkétemeletes mellett épülő úgynevezett Y ház műszaki átadását ebben a hónapban megkezdik. A százhúsz boldog lakástulajdonos - akik MÁV dolgozók - előreláthatólag áprilisban költözhetnek új otthonukba.

A vállalkozás dicsérete

II vállalkozás nem ide------------------— gen a szocialista vállalat céljától, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltételezi a piac-létét, aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tartalmaz bizonytalansági elemieket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznék, a kérdés csiak az. hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom vagy a -gazdasági szervezetek. A tapasztalat az, hogy a kockázati veszteség mérsékelhető, ha annak nagyobb részét a vállalatok, és szövetkezetek viselik, mert a dömtésékért való felelősség is közvetlenebb. (Természetesen vannak olyan gazdasági döntések, amelyekre csak az állami központi irányítás vállalkozhat.) A gazdasági életben dolgozók tudják és érzékelik a legjobban: tartalmában, jellegében és következményeiben is mást jelent a végrehajtás, mint a vállalkozás. Az előbbi is lehet nehéz és felelősségteljes munka. Ezt senki sem vitatja. De mégis minőségileg más magatartás, mert hiányzik belőle az önálló célokra vonatkozó döntés, s az azért (t. i. az azzal járó kockázatért) vállalt közvetlen felelősség. Ez az, ami az utóbbira jellemző.

A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tudatosan vállalt, tervszerű tevékenység, amelynek számos gazdasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazdasági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, ha/nem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőikre, akik képeseik és merik vállalni a kockázatokat. S természetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is. amelyek támogatják a vállalkozást.

Az MSZMP XI. kongresz- szusa és légutóbb a Központi Bizottság 1976. decemberi határozata, majd az országgyűlés téli ülésszaka is felhívta a figyelmet a váMaL- kozó szedem ösztönzésére.

Az V. öltéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, valamint a meglévő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetekben a vállalkozási készség megerősödik.

Ellnek sa^asági felté---------- telei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasági terv céljait időben megismerhették a vállalatok; jobbak, mert a vállalatok rendelkeznek középtávú tervekkel és fejlesztési koncepciókkal; kedvezőbbék a feltételek, mert a gazdasági szabályozó- rendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalansági "elemet vinne a gazdálkodásiba, tehát bizonyos értstemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játékszabályai”, és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a gazdasági hatékonyságot javító akcióikat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszerítő elemei a vállalkozás irányába terelik a gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat, korlátokat állított például a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követelmények normatív előírásával, vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével.

S

zámos vállalat, szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutinszerű cselekvés, a „kitaposott úton” való haladás, a megkopott módszerek kényelmes alkalmazása már nem elegendő, 6Őt céljaink elérését veszélyeztetik. A „kitaposott út” folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást.

Merőben újszerű vezetői magatartást követei a termelésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együttjáró növelése. S mivel gazdaság- irányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követélményeket táímaszt, ez azt jeleníti,

hogy aki lemond a hatékonyság javításáról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pedig egész gazdasági fejlődésünk ütemiét fékezi.

Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata 197(7-re a növekedés ütemének gyorsítását irányozta elő. Erre elanged- hetetleniül szükség van társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításához. Ám nem miniden áron elérhető növekedésre van szükség. Ebből következik, hogy a gazdasági hatékonyságot javító, aktív piaci munkával járó vállalkozói magatartása gazdasági vezetőkkel szemben támasztott politikai követelménynek minősük

A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, hogy ez a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyíl- ' vánm meg elsősorban. Sokkal kisebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Részben azzal függ össze az is, hogy az új gyártmányok bevezetése főleg az extenzív kapacitásfejlesztés és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés következménye.

Ezért a vállalkozások--------irányát az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt — találóan — úgy fogalmazzák meg, hogy befelé is vállalkozni kell. Hozzá kein nyúlni a meglévő termelési szerkezethez, a meglévő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez; feü kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kihasználásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vállalatok tapasztalatai ama utalnak, hogy szoros összefüggés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. Mivel a vállalkozás kockázatokat rejt magában, ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek kihasználni belső tartalékaikat, mert ez mérsékli a kockázatot, növeli az elérhető eredményt.

D

r. Varga György

Mennyiség — minőség

Megvalósult elképzelések

Eredményes sertéstenyésztés a tűrkevei Vörös Csillag Tsz-ben

a kohó- és gépipar

Jobb gazdálkodással nagyobb termelésre képes

A kohászat és a gépgyártás 1976. évi eredményeiről és 1977. évi terveiről nyilatkozott Gácsi Miklós köhó- és gépipari államtitkár.

Ami az 1976. évi munkát illeti, a kohászati vállalatok termelése négy százalékkal haladta meg az előző évi szintet, s ez megfelel a nép- gazdasági tervben előírt növekedési ütemnek. A nyers- vastermelés a tervezett szinten, az acél- és a hengerelt- áru-termelés az előirányzottnál valamivel gyorsabban fejlődött. A gépipar termelésének növekedési üteme 6 százalékos, lényegében ez is megfelel a népgazdasági terv előírásainak. A gépipar átlagánál ebben az évben is gyorsabban növekedett a híradás- és vákuumtechnikai ipar és a műszeripar, s az előző .évekénél dinamikusabb volt a fejlődés a villamosgépek és berendezések gyártásában.

1977-re a népgazdasági terv 4 százalékos kohászati termelésnövekedéssel számol. Ennek megfelelően jövőre nyersvasból el kell érni a 2,3 millió, nyersacélból a 3,75 millió, hengereltáruból pedig 3 millió tonnás termelési szintet, hogy belföldi és exportkötelezettségeinket teljesítsük. Ehhez az anyagellátás biztosított.

Amikor a gazdaság vezetői elhatározták, hogy a régi, szerfás istállók helyére modern, szakosított sertéstelepet építenek, elsősorban a nagyobb termelés volt a cél. Ez az elképzelés öt év alatt sem változott, de kiegészült azzal, hogy a túrkevei Vörös Csillag Tsz szakemberei a mennyiség mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre is.

Bizonyára ennek tudható he, hogy a telep évről évre rekordokat dönt. Például 1975-ben igencsak elégedettek voltak az akkori 6400-as malacszaporulattal, tavaly viszont már 8 ezernek örülhettek. Megállás továbbra sincs, mert néhány éven belül 10—12 ezer kismalac születik majd a telepen. Akkorra azonban áttérnek az ISV technológia szerinti ketreces tartásra. A gazdaság másik két telepére is jut innen „hízó alapanyag”, és a tervek szerint a későbbiekben csak a szakosított telep malacaival látják majd el a hagyományos hizlaldákat is.

A magyar fehér hússertés és a svéd lapály keresztezéséből kialakuló fajta egyre inkább megfelel a mai követelményeknek. A szaporaság javulása mellett egyöntetű, kevésbé zsíros húsa van ezeknek az állatoknak, s ez nemcsak a vásárlóknak, hanem az üzemnek is jó. Ugyanis amíg 1975-ben a sertések kilójáért — élősúlyban számolva — átlagosan 28 forintot kaptak, saddig tavaly már 30—31 forintért vették meg tőlük a hízókat. A minőség további javulását szolgálja az is, hogy az önetetésről adagolt etetésre tértek át. A sertések 65 kilós súlytól 15-ös falkákra szétválasztva „teljesítőképességük” szerint kapják a táplálékot — így a takarmányértékesítés jobb és a vágási eredmény is.

Egyébként a szakosított telep az országban egyike azoknak, ahol legjobban kihasználják a férőhelyeket. Különösen igaz ez a hizlaldákra, hiszen a 2400 férőhely évente 5400 kés alá érett disznót „termel”. S az sem utolsó szempont, hogy

túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a sertéstenyésztési ágazat jövedelmező.

Sajnos, jó néhány üzem ugyanezt még nem mondhatja el magáról.

— b. á, —