Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 5. Hozzászólás cikkünkhöz A kipontozott nagycsalád A Szolnok megyei Néplap október 12-i számában a „Kipontozott nagycsalád” című cikk az általam elmondottakat úgy közölte, hogy egyes szavaimat a hozzájuk tartozó lényeges összefüggésektől elszakítva emelte ki. Ezért szükségesnek tartom a következőket a lap hasábjain megjegyezni. A cikkben szereplő több gyermekes munkáscsalád érdekében a szakszervezet és én' is több kezdeményező lépést tettem annak ellenére, hogy a cikkben leírt módon történő lakáscsere vállalati támogatására a kollektív szerződés szabályzata nem ad lehetőséget. Az újságcikkben említett család saját tulajdonú, két szobás lakásban ól. Most várják a negyedik gyermek születését, két középiskolás gyermekük kollégiumban lakik, így lakásproblémájuk a gyermekek kollégiumi elheA jogszabálynak egyik legnagyobb jelentőségű új rendelkezése a kártalanítás szabályozása. A korábbi jogszabály az úgynevezett irányáras kártalanítási rendszert alkalmazta. Az irányárak azonban elavultak, és alkalmazásuk a tanácsi és bírósági eljárásban kettősséget okozott. Szükség volt tehát olyan kártalanítási rendszerre, amelynek segítségével a kisajátítási eljárásban részt vevő szervek azonos szempontok alapján egységesen tudjanak dönteni, s az értékelésnél jelentkező körülményeket összességükben helyesen tudják figyelembe venni. E cél elérése érdekében a jogszabály meghatározza a kártalanítás során együttes mérlegelést kívánó tényezőket. Különbséget tesz telek, föld, épület és egyéb építmény között. A telek értékét a település jellege, fekvése. rendeltetése, megközelíthetősége és beépítési lehetősége alapján állapítják meg. A föld értékének eldöntésénél a minőségét, a fekvését, a megközelíthetőségét, a művelésre való alkalmasságát, a művelési módját, a művelési ágát. az épület és egyéb építmény értékénél a település jellegét, a fekvését, a megközelíthetőségét, a műszaki jellemzőit és állapotát, az építés idejét, korszerűségét és beköltözhe- tőségét veszik figyelembe. Ezenkívül a kártalanítás megállapítása során figyelembe kell venni a hosszabb idő — legfeljebb öt év — alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is. A korábbi rendelkezések szerint értékcsökkentő tényezőként kellett figyelembe venni, ha a kisajátított éoü- letben levő lakást bérlő használta. Ilyen esetben a lakás értékét 40 százalékkal kellett csökkenteni. Ez >a 40 százalékos kötöttség az új jogszabály szerint megszűnt. A jogszabály külön meghatározza a csereingatlannal történő kártalanítás szabályait, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás mellett szabályozza az ingatlanon fennállott és megszűnt jogokért járó kártlanítást is. Rendelkezik ezen kívül a kilyezéséniek megszűnésekor, 1977-ben lesz. A osailád meg tudta volna vásárolni a részükre kiutalt lakást, mivel a gyáritól mintegy húszezer forint összegű, hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönt kaptak — amit a tárgyalás napján a feleség elfogadott, de a férje másnap visszautasította. Ez az összeg elegendő lett volna ahhoz, hogy a jelenlegi lakás értékesítése után kapott pénzt kiegészítsék, és az új lakás megvásárlásánál a saját előtörlesztő részt befizethessék. Sajnálatos módon az újságcikkből ez kimaradt. A lakásépítési támogatás odaítéléséről az egyszemélyi felelős gazdasági vezető dönt, a KISZ és a szakszervezeti bizottság testületének egyetértésével. Az előzőekben vázolt vállalati döntést a szakszervezeti testület megvitatta, azzal egyetértett. Nem pontos a cikknek az a része, mely szerint az OTP megyei Igazgatóságával a sajátítással kapcsolatos értékveszteségek és költségek megtérítéséről ist ntanácsok hatásköre A hatásköri és eljárásjogi szabályok térén az új jogszabály több lényeges módosítást tartalmaz. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve folytatja le. Az eljárás során szakértői véleményt szerez be. Az új rendelkezés szerint az eljáró tanácsi szervek hatásköre a korábbihoz képest bővült. A tanácsi szerv a kisajátítás feltételeinek vizsgálata során köteles a kérelem alapján azt is elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, valamint, hogy a közérdeket szolgáló célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. A korábbi jogszabály szerint a tanácsi szervek a kisajátítási eljárás során egyeztető funkciót láttak el. Az új jogszabály szerint a tanácsi szerv a kártalanítás tekintetében érdemben köteles határozni. A kisajátítási határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye. A határozatnak a kártalanítási összeg megállapítására vonatkozó rendelkezése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél azonban, aki a megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását. Tehát a korábbi szabályoktól eltérően a jövőben a perlés joga a kisajátítást kérőt (!) és a tulajdonost (!) egyaránt megilleti. A pert azonban nem a tanácsi szerv, hanem az ellenérdekű fél ellen kell megindítani. A társadalmi szervek és szövetkezetek közös használatában levő ingatlanok kisajátítására a fentiektől eltérő szabályok vannak. Ennek során ugyanis bírói eljárásnak nincs helye, és a kártalanítási összeg módosítását állaigazgatási úton lehet kérni. A kisajátítást kérő köteles a megállapított vállalat képviselője konzultált az ügyben. Ezt a tájékozódásit — a vállalat kérésére — az OTP- helyi fiókjának vezetője végezte, nem arról, hogy adható-e a 20 százaié-; kos támogatás, hanem arróli hogy az új lakás vásárlásához a család által fizetendő előtörlesztésbe beszámítja-e az OTP a vállalat által biztosított, 20 százaléknál kevesebb összegű támogatását. A körülmények ismeretéhez tartozik az is, hogy a család által leadandó jelenlegi lakás — ha gyári dolgozó kapja, akkor ks — a jelenlegi helyi szabadforgalmi áron kerül értékesítésre és ennek a lakásnak a vásárlásához a vállalat nem adhat támogatást, állami támogatás sem jár. A család lakáskérésének rendezése hosszabb időt vett igénybe. Még a cikk megjelenésekor sem volt véglege-, sen lezárva, éppen a felajánlott megoldás előzetes elfogadása, majd másnapi visszautasítása miatt. A szak- szervezeti bizottság új kezdeményezésére az illetékesek olyan döntést hoztak, hogy a család lakásproblémáját 1977-ben a vállalat és kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kifizetni. Ha azonban a kisajátítást kérő a kártalanítási összeg módosítása iránt a bírósághoz fordul, e határidőn belül csak a kérelmében nem vitatott összeget kell kifizetni. A kisajátított ingatlant a tanácsi szerv jogerős határozatában megjelölt időpontban kell birtokba adni. Bilincs költségmentesség A kisajátítási eljárással kapcsolatos illetékszabályok terén a korábbi szabályozással szemben az új jogszbály eltérést mutat. Ugyanis a korábbi, jelenleg még érvényes szabályok szerint, a kisajátításból eredő kártalanítás iránti perek tárgyai költségmentességet élveznek. Az új jogszabály szerint a bírósági eljárásban a feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg, ^ tehát a korábbi tárgyi költségmentesség megszűnik. Az illetékfeljegyzési jog azt jelenti, hogy az ebben a kedvezményben részesített fél csak illeték levonása, elő. legezése alól mentesül. Ez a mentesülés csak ideiglenes jellegű. Amennyiben tehát az illetékfeljegyzési jogban részesített fél pernyertes lesz, az általa le nem rótt illetéket a Pervesztes fél köteles megfizetni. Ha azonban az illetékfeljegyzési jóg kedvezményében részesített fél lesz a pervesztes, az illetéket neki kell az állam részére megfizetnie. A jogszabályi rendelkezések szerint ha a kisajátítási kérelmet 1977. január 1-e előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi szabályok alapján kell befejezeni, s ezekben az ügyekben a kártalanítást a bíróság állapítja meg. Ha azonban a bíróság 1977. január 1-ig a kártalanítás megállapítására jogerős határozatot nem hozott, a kártalanítás összegéről az új jogszabályi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni. (Vége.) Dr. Magyari József a Szolnok megyei Bíróság elnökhelyettese a helyi tanács megnyugtatóan megoldja. (Erre a döntésre a cikk megjelenése után került sor. A szerkesztőség.) Amennyiben munkásiakást vásárolnak, a vállalat biztosítja a 20 százalékos támogatást azzal a feltétellel, hogy az előző lakásuk értékesítéséből kapott összeget télj es egészében befizetik az OTP-hez. Ha tanácsi érté- kesítésű lakást vásárolnak, ahhoz, a vállalat támogatást nem ad, mert az ilyen lakások értékesítését az állam támogatja (maximált áron értékesítik) és megvásárlása anyagilag kedvezőbb. Szűcsék lakásgondjuk iiymódon történő megoldását elfogadták. Szabó Attila VSZT titkár Tisza Cipőgyár * * * Cikkünk megjelenése után tehát a Szűcs család lakásgondja méltányosan megoldódott. Meggyőződésünk, hogy Szabó Attila elvtárs, a VSZT titkára ennek a ténynek velünk együtt örül. Ez a legfontosabb ugyanis az egész bonyolult lakás-történetben. A szakszervezeti bizottság — az üzemi négyszög, első elutasító döntése után — helyes álláspontra helyezkedett. A vállalat vezérigazgatója humánus, egy munkáscsalád ügyének megértéséről, pártfogolásáról tanúskodó döntést hozott. Cikkünkben ezt szorgalmaztuk. (A szerkesztőség.) Válaszolt a VOLÁN Boros Miklós besenyszögi (Szórópuszta) olvasónk levelét „Utazás hering módra”, Szilvási Józsefné szolnoki olvasónk sorait „Hol álljunk, hol várjunk?” címmel közöltük december 8-án. Talán írnunk sem 1kellene,' hogy mindkét esetben az autóbuszközlekedés volt a „céltábla”. S az észrevételek sorra helytállóak voltak — ezt bizonyítja a Volán 7. sz. Vállalat válasza. 1. Utazás hering módra. Az őszi időszakban az utasforgalom megnövekedett a be- senyszögi vonalon is. Elegendő autóbusz hiányában azonban mindezideig a csúcsforgalmi időszak gondjain nem tudtak segíteni. Sajnos, ‘ a helyzet változatlan marad mind addig, amíg új autóbuszokat nem kap a vállalat. Addig az utasok türelmét kérik. A levelet december 23-án keltezték. Egyetlen mondat belőle; „Vállalatunk a f. évben még további autóbusz beérkezésekre számít...” December 23-án már nem sok idő volt hátra a „folyó” évből!... 2. Hol álljunk, hol várjunk? Szolnoki olvasónk a martfűi autóbuszállomást bírálta. Mint megtudtuk, a buszvárót a tanács „kezeli”, amelynek helyrehozását már októberben kérte a Volán martfűi menetirányítója... A panaszoslevél megjelenése után a Tisza Cipőgyár munkásellátási osztályához is segítségért fordult a Volán személyforgalmi üzemének egyik vezetője. A világítás vár még megoldásra. Az autóbuszok egyébként — az ellenőrzés szerint — a kijelölt megállóból indulnak, ahol menetrend is eligazítja az utasokat. A járatok érkezését, indulását fokozottabban ellenőrzik a jövőben; 1977. január 1-től A kisajátítás új szabályai (2.) Egységes kártalanítás Nagyszabású átszervezést hajtottak végre a Váci Kötöttárugyárban: az 1975. évihez mérten az idei teljesítés 170 százalékos. A hagyományos tréningruhákon kívül már nagy mennyiségben szabadidőruha is készül Vácott. A képén: kelmeminöség-ellenőrzés szabás és konfekcionálás előtt. (MTI-fotó - KS) GYÓGYÍT, felderít A közvélemény már régen elfogadta: küzdenünk kell az alkoholizmus ellen. Hazánk egy-egy lakosa ugyanis statisztikai átlagban, és tiszta szeszre számítva — 10 liter alkoholt fogyaszt évente. A „fejadag” egy évtizeddel ezelőtt 6 liter volt. Különböző nyilvántartások szerint az országban 150 000-re tehető az alkoholisták száma. Valójában azonban többen vannak. A közúti, az üzemi balesetek okozóinak, a családi életek szétzilálóinak, a bűnözőknek jelentős hányada szesztestvér! Családjukkal, barátaikkal együtt Elvileg tisztázott, hogy az alkoholizmus betegség. E kórban szenvedők számát véve figyelembe, népbetegséggel állunk szemben. Ebből következik: csak társadalmi erők közreműködésével küzdhető le, előzhető meg! Ilyen társadalmi erő például az a tatai csoport, amelynek tagjai gyógyítanak és nyomoznak. Mintegy másfél esztendeje működnek. Jóbarátok Családi Klubja néven. Életre hívója a tatai kórház idegosztályának hivatástudattól áthatott kollektívája. A klub házigazdája az ugyancsak Tatán működő Komárom megyei Művelődési Közipont. Az egészség- ügyiek gyógyászati, lélektani tanácsadók. A népművelők pedig programokat szerveznek, és nagyon szép környezetet teremtenek az ön- kormányzattal működő baráti, családi társaságnak. Az orvosilag gyógyult, volt alkoholistákat családjukkal, barátaikkal együtt hívják soraikba a klubtagok. A cél, hogy érzelmeikre hatva alakítsák, erősítsék a volt beteg jellemét. Műsoros összejöveteleken például fellépnek az egykori betegek is. Felolvasnak, verseket szavalnak, kisebb jelenetekben szerepelnek. Megvitatnak színdarabot, filmet, múzeumban látottakat. Egészségügyi, kulturális, jogi. politikai előadásokat hallgatnak. Az ösz- szejöveteleken részt vesznek és szerepelnek a családtagok, így például a gyermekek. Ez az út vezet a nemes szórakozás örömeihez. A klubtagok is vállalnak társadalmi munkát. Parkosítottak például a városban. A munkaibér a klubalapra folyt be. A küubagokat nem ajná- rozzák. Lélektani gyógymód, hogy a programok szervezése és munka közben, tapasztalataik révén jöjjenek rá, mire képesek és miként szerezhetnek megbecsülést. Ilyen „önedzés”, amikor a klubtagok soraikba vonják — a kórház javaslatára — az onnan elbocsátott, gyógyulófélben levő sorstársaikat. Felkeresik a volt alkoholista családját, munkahelyét. Előkészítik a hazatérő fogadását. Beszélgetnek a kórházból távozókkal. Többször megtörtént, hogy a súlyosabb alkoholizmusból gyógyult már képtelen volt ellátni régi munkakörét. A klubtagok ilyenkor közreműködtek a rehabilitáció megvalósításában. Olyan állást kerestek a megrokkantalak, ahol teljes értékű emberként dolgozhat. A beilleszkedés útjának egyengetése - jellemformáló a klubtagok, a volt betegek számára, lelkierőt nyújtó támogatás a gyógyulás kezdetén levőnek. Látja ugyanis, hogy azok segítik, azok váltak teljes értékű emberekké, akik az övéhez hasonló kálváriát jártak meg. Kapcsolat a munkahellyel Nehezebb feladat a felderítés. Hivatásos és társadalmi pártfogók, iskolai gyermekvédelmi felelősök, társadalmi, egészségügyi szervek jelzéseiből értesül a klubvezetőség, hol található mielőbbi kezelésre szoruló alkoholista. S az egykori betegek megkezdik a kutatást, a környezettanulmányozást. Ellenőrzik az információ helyességét. Megtalálják a módját annak, hogy személyes kapcsolatba lépjenek az alkoholistával, családjával, munkahelyével. így dolgozik, küzd Tatán a klub, a népbetegséggé vált kór, az alkoholizmus ellen. Berde Mihály
