Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

1977. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnep és számvetés Egységgyűlés a Bem lézsef munkásür zászlóaljnál Vasárnap délelőtt a tisza- ligeti sportcsarnokban tar­totta egységgyűlését a szol­noki járási Bem József mun­kásőr zászlóalj. Tanácskozá­sukon részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára mellett a járás és a megyeszékhely politikai­társadalmi és gazdasági szer­veinek több képviselője, va­lamint a munkásőrök hozzá­tartozói. Az egységgyűlés el­nöke Fehér József, a járási pártbizottság titkára volt. Beszámolót Dózsa ' Ferenc zászlóaljparancsnok tartott. A parancsnok beszámolója szerint a zászlóalj személyi állománya jó eredménnyel hajtotta végre 1976. évi fel­adatait, s ezzel jó alapot biz- . tosított az idei kiképzési év sikeréhez. Az egység életé­nek alapos elemzése mellett a parancsnok megbecsüléssel szólt a bázishelyek párt- és gazdasági vezetőinek segít­ségéről. Együttműködésük eredménye — többek között — az, hogy tavaly negyve­nen vettek részt a zászlóalj­nál munkásőr előképzésben. Közös tevékenységük során tizenkét munkásőr lett párt­tag. A beszámolót követően Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára kitün­tetéseket nyújtott át. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Serfőző Ist­ván szakaszparancsnok, bronz fokozatát pedig Göb- lyös Gábor munkásőr kapta. Szolgálati Érdemérmet a harmincnégy alapító tag mel­lett (közülük húsz teljesít még tényleges szolgálatot) 15 évi szolgálatért tizennyolcán, 10 éviért pedig tizenheten kaptak. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulóknak Ná­das József, a járási pártbi­zottság első titkára nyújtott át munkásőr emlék jel vénye­ket és emléklapokat. Társai nevében Makó Gábor mon­dott köszönetét érte. A kitüntetések átadása után Majoros Károly a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte a zászlóalj tag­jait a munkásőrség jubileu­ma alkalmából. Felszólalá­sában a többi között hang­súlyozta: a ma és a holnap önzetlen hívei, igaz hazafiak a munkásőrök, példaképek a szocialista építőmunkában és a közéletben. Ezt követően került sor az előképzést befejezett mun­kásőrök eskütételére, majd a martfűi úttörők és a tisza- földvári vegyeskar műso­rára. , S. B. Ételízesítő az NSZK-ba Szárított petrezselyem­zöldet csomagolnak ex­portra az asszonyok a MÉK szolnoki' kirendeltségén. Négykilós, műanyag tasa- kokban február 15-ig mint­egy félmillió forint érték­ben 75 mázsát exportál a szárított ételízesítőből az NSZK-ba a szövetkezeti közös vállalat. (Fotó: T. F.) Magyarország és a fejlődő államok űz együttműködés fejlődése dinamikus Udvairdli Sándor küülkeres- kedekni miniszterhelyettes tegnap hazánk és a fejlődő országok gazdasági kapcsola­tairól tájékoztatta az újság­írókat. Elmondotta, hogy impor­tunk és exportunk tavaly egyaránt növekedett ugyan, a fejlődés üteme azonban lassúbb vdllt, mint a ko­rábbi években. Hosszabb időszakot figyelembe véve az együttműködés fejlődése dinamikus. Tavaly csaknem háromszor akkora külkeres­kedelmi forgalmat bonyolí­tottunk le a fejlődő álla­mokkal mint 1970-ben. Ekek az államok összes expor­tunkból 7,4, importunkból pedig 5,6 százalékban része­sednek. A fejlődő országokból szár­mazó importunk értéke ta­valy 4 százalékkal volt na­gyobb, mint 1975-ben, a nö­vekedés tehát kismértékű volt. Ami annak tulajdonít­ható, hogy kőolajból átme­netileg csökkentek az igé­nyeink, nyersanyagokat pe­dig a korábbinál olcsóbban vásároltunk. Vásárlásaink többsége olyan nyersanyag, félkésetermék és mezőgazda­sági cikk. amit a leggazda­ságosabban fejlődő orszá­gokból szerezhetünk be. A fejlődő országok fontos ásványi nyersanyag és fűtő­anyag kincseinek kitermelé­sében és feldolgozásában részt veszünk, illetve ahhoz segítséget kívánunk nyújta­ni. Irakban magyar szak­emberek magyar tulajdonú gépekkel olajkutak fúrásá­ban vesznek részt. Ghaná,- ban, Guineában, Indiában és másutt a bauxit feltárására és feldolgozására, a timföld­gyártás fejlesztésére készí­tünk terveket és tanulmá­nyokat. A nyersanyag-kiter­melésben kívánatos hosszú­lejáratú együttműködés rendszerint nagy befektetést igényel, amit legcélszerűbben másokkal összefogva tudunk biztosítani. Ilyen, vizsgálatok a KGST-onszágok részéről közösen folynak, amiben Magyarország is tevékenyen részt vesz. Számolunk azzal is. hogy bizonyos feldolgozó- ipari termékek gyártását fej­lődő országoknak adjuk ét, és onnan szerezzük be saját szükségletünket is. Ilyen megoldások leghamarabb a könnyűipar területén való­síthatók meg. Ruházati ipa­runk megbízottai ilyen té­máról tárgyalnak Pakisztán­ban Indiában, Iránban, Egyiptomban. Ez a törekvés az érdekelt fejlődő országok iparfejlesztési irányzatával egybevág, számunkra pedig elősegíti a szelektív iparfej­lesztést. Exportunk tavaly mintegy 10 százalékkal nőtt a fejlődő országokba. A fejlődő országokba irá­nyuló magyar exportnak 38 százaléka gép. és beren­dezés. Fokozódik a komplett berendezésék szállítása. Kü­lönböző élelmiszeripari be­rendezéseket, például mal­mokat, gyümölcslé-vonalakat, datolya- és paradicsomfel- dolgozó sorokat, hűtőháza­kat, vágóhidakat, baromfi- fairmofeat szállítottunk Irak­ba. Iránba. Szíriába, liba­noniba, Algériába, Egyiptom­ba és Nigériába, bányászati vasércelőkészítőket, bánya­mélyítő, olajfúró, réz- és színesfém kitermelő beren­dezéséket Indiába, Irakba és Bolíviába, timföldgyárat építettünk Indiában, vasbe- tanalj-igyárakat, vasbeton- elem-gyárakat. téglagyárakat és mészművekét exportál­tunk Irakba, Szíriába, Algé­riába. Jelenleg a fejlődő or­szágokban már mintegy 25— 30 vállalatunk 130—150 meg­bízottja dolgozik folyamato­san. Száz lakást építenek A Jászsági Építőipari Szö­vetkezet idei terve 85 millió forintos termelési érték, 8 és fél millió forint nyereség, ami 1 millióval több, mint 1976-ban volt. OTP-hitellel és vállalati támogatással 90 két- és háromszobás munkás­lakást, továbbá 10 egyedi családi házat építenek. A hatékonyabb termelés feltételeinek megteremtésé­ért a szövetkezet az idén 6 millió forintot költ gépek vá­sárlására. Fúró- marógépek­kel, gépi vakolóval egészítik ki berendezéseiket. Több nagy teljesítményű tehergép­kocsi vásárlásával enyhíte­nek az anyagszállítási gondo­kon. A betonozó munkák előse­gítésére korszerűen felszerelt központi betonkeverő üzemet hoznak létre. Egyik ipartele­pükön egy, a biztonságos anyagtárolást szolgáló új tá­rozó telephelyet építenek. A 2 millió forintos költséggel épülő tározó várhatóan az év második felében készül el. A több mint 400 dolgozót foglalkoztató szövetkezet idei tervében is fő helyen szere­pel a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítása. Átlagkeresetük 5 százalékkal növekszik, az eddiginél töb­ben étkezhetnek az üzemi konyhán. A munkahelyeken a felvonulási létesítményeket megfelelő berendezésekkel, hűtőszekrényekkel, mosdó és öltöző helyiségekkel látják el. Fontos helyen szerepel az éves tervben a szakmunkás- képzés. A szövetkezetben — ahol tavaly jelentkezés hiá­nyában nyolcvanról ötvenre csökkent az ipari tanulók száma — gondosan elkészí­tett beiskolázási program­mal, a szakma szélesebb kö­rű népszerűsítésével igye­keznek pótolni a tavalyi visszaesést. Honnan vegyi!Ic, ami nincs? Saját erővel, saját erőből Magyarországon aligha ta­lálni olyan vállalatot, gyá­rat, ahol ne lenne szakem­berből hiány. Közismert, hogy az extenzív fejlődés ideje lejárt... Van, aki nem hiszi, valami csodára,. vál­Saját erőből, írtuk a cím­ben. Mit tehetnek ezért a mű­szakiak? Szőlősi Ferenc, a termelési osztály vezetőjé­nek helyettese konkrét pél­dákról beszél: — A Nehézipari Miniszté­rium felkérésére egy tanul­mányt készítünk. Külföldi vegyiüzemeket hasonlítunk össze a mienkkel. Mit és mennyit termelnek, mekko­ra létszámmal? — ez a kér­dés. A tanulmány egy része elkészült. Kiderült, néhány üzemben — a külföldiekhez képest létszámfölösleggel dol­gozunk, máshol viszont mi állunk jobban. Hogyan lehet ezután a bűvös hatékonysági mutatót növelni ? Beruházással, kor­szerűsítéssel. újításokkal nö­vekedhet a termelt kénsav, vagy mosószer mennyiség, s vele a mutató értéke is. En­nek azonban legtöbbször — ahogy a műszakiak finoman Az említett megoldásokon túl más is van. Erről Tóth János, a személyzeti osztály vezetője beszél: — Két év múlva termel a vállalat új nátriumtripoli foszfát gyártó üzeme. A több. mint 800 millió forint­ba kerülő üzembe száz szak­munkás szükséges. Az im­porthelyettesítő, az exportál­ható terméket gyártó üzem munkásai a vállalat berkei­ből kerülnek ki. Olyan em­berek kellenek, akiknek már van több éves vegyipari ta­pasztalatuk. Oktatjuk őket az új szakmára, és külföl­dön tanulmányozhatják a tripoli foszfát előállítását. Ezek a szakemberek a kénsav, a mosószer vagy a műtrágyagyártó üzmekből kerülnek ki. Helyüket be kell tölteni. Kikkel? Cser­falvi József tanulmányi fe­lelős erre ezt mondja: — A vállalat munkáslét­száma 1685. Évente 350-en vesznek részt valamilyen ok­tatásban. A hagyományos szakmunkásképzés mellett minden esztendőben — az üzemvezetők kérésére — tan­folyamot indítunk. Hogy példát mondjak: tavaly a kriolit üzemben reaktorok és lalati létszámnövekedésre vár, van aki tudomásul ve­szi, s ennek megfelelően ren­dezi dolgait. A Tiszamenti Vegyiművek az utóbbiak kö­zé tartozik. mondják — anyagi vonzata van. Vagyis pénz kell hozzá. Olcsóbb megoldásnak tűnik a létszámcsökkentés, de ho­gyan? Néhány példa a TVM-ből: Eddig a kibányászott kén szilárd halmazállapotban ér­kezett az üzembe. A vago­nokból kikanalazták, majd megolvasztották ... Ma már viszont tartálykocsikban, ol­vadt állapotban jön a nyers­anyag — nem kell hozzá markoló, olvasztó. Felmelegí­tik gőzzel, s a rakodást el­végzi a szivattyú. Ezzel a megoldással öt ember „fel­szabadult”, máshol foglal­koztatható. Egy másik; munkáshiány volt a porfesték üzemben. Ügy döntöttek a vezetők, megszüntetik az órabért, tel­jesítményük után kapják a fizetést a porfesték gyártók. A hiány megszűnt... centrifugák kezelését oktat­tuk. Igyekszünk tehát bizto­sítani a szakképzett után­pótlást, de nemcsak azt. Azok a munkások ugyanis, akik nálunk tanulnak, itt is maradnak. Nincs elvándor­lás, azért is jó a tanfolyam. Szakemberben nincs tehát hiány a TVM-inél. Ösztöndí­jat adnak szakközépiskolá­soknak, a szakmunkástanu­lóknak, őket majd ez köti az üzemhez. Később pedig mint a többi munkás, ők is képez­hetik magukat, hogy megta­lálják számításaikat. Munkás. Más tartalmat kap ez a szó itt, mint ahogy általában elképzeljük. Na­gyon sok helyen ugyanis technikusok dolgoznak — munkásállományban — irá­nyítják a termelést. Ez a munka alapos szaktudást kö­vetel. — Nem elég annyi, amit az iskolában tanul az em­ber — mondja Czakó László, a kénsavüzem művezetője. — Nemrég indult egy eme­lőgépkezelő-tanfolyam. Részt vettem ezen én is. Miért? Illik részt venni a technikus­nak is, nem beszélve arról, hogy az én hatáskörömbe tartoznak ezek a gépek. Nem kellett agitálni engem sem, és a munkásokat sem. A kénsavüzem az egyik szélsőség a Tiszamenti Ve­gyiművekben. A művezető szerint azért, mert:" — Két segédmunkás van csak a nyolcvanhét dolgozó között. Mindkettő takarító­nő. Márpedig akad segéd­munka is a nagy javítások során. Kitakarítani a kon­takt kemencét, a cirkulációs kádakat, a kénsavtartályo- kat... Az emberek tudomá­sul veszik és csinálják. Per­sze a munka nem az már, mint például 18 évvel ez­előtt, amikor én idekerül­tem. Ölbe szedtük a kontakt anyagot, aztán kézzel kiros­táltuk. Most, pneumatikus kiszívató berendezéssel szip­pantjuk ki, elektromos szi­tán rostáljuk. Ösztönzés a tanulásra Ez az egyik szélsőség. A másik a szállítási üzem. Az itt dolgozók több mint 60 százaléka segédmunkás. Gal- lai Istvánná, aki 11 éve dol­gozik a vállalatnál, közéjük tartozik: — Megváltozott itt az el­múlt évek alatt sok minden. A lapát helyett géplapát — és nem az ember — forgat­ja az anyagöt. Kotrógépek, dózerek segítik a munkát. A kezelőknek persze el kell vé­gezni az általános iskolát, mert tanfolyamra csak így lehet jelentkezni. Tavaly én is beiratkoztam, hogy megle­gyen a nyolc általánosom. Nehéz volt, mert otthon a beteg férjem, a háztartás, a kert, de öt helyett négykor keltem. Az eredmény? Né­gyes lett a bizonyítványom, 48 éves fejjel. Most elkerül­tem a régi munkahelyemről a zsákolóktól, a raktárban dolgozom. Mi lesz a jövőben? Köztu­domású, egyre nehezebben találni segédmunkásokat. Így van ez már most is, a TVM-ben is. Ennek elle­nére arra ösztönzik a meg­levőket. hogy tanuljanak, szakmát szerezzenek. Lát­szólag ez ellentmondás, hisz úgy néz ki, elfogy az a ke­vés is, amire elengedhetetle­nül szüksége van a vállalat­nak. Látszólag, mert az a lényegesebb, hogy a kén, vagy a foszforadagoló kezelő­pultja mellett — vagyis a termelés legfontosabb poszt­jain — szakmunkás legyen. Saját erővel, saját erőből so­kat tesznek ezért. Hajnal József Olcsóbb megoldások Vegyipari tapasztalat A kenderesi mezőgazdasági szakmunkásképzőben száznegyvenhat fiú tanulja a nÖvényter- mesztő-gépész szakmát. Felvételünk az erőgép-műhelyben készült: az MTZ motor szelep­szerkezetével ismerkednek az elsőévesek (Fotó: T. F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom