Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Patyolat Vállalat nemrég fejezte be központi mosodájának rekonstrukcióját mintegy 4,5 millió forintos költséggel. A mosoda kapacitása az új gépek üzembehelyezé­sével közel kétszeresére nőtt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat tovább bővítse szolgáltatásainak sorát, s csökkentse vállalási határidőit. A tervek szerint 1977-ben a me­gye néhány nagyközségében bevezetik a városokban már sikerrel működő bérfehérnemű szolgáltatást. Karcagon valamint Szolnokon a Mátyás király úton új vegytisztító szalont létesítenek. Ugyancsak a megyeszékhelyen, a Csanádi körúton nyílik az új év első félévé­ben bőr- szőrmetisztító szalonjuk, a Pelikán Szállóbari pedig női fodrász és kozmetikus részleget alakítanak ki. Képünk a felújított mosodában készült. Nemcsak a mara A holnapra is gondolnak Nem szerencsés dolog az egy éve közösen, jól dolgo­zó téesz-nél felemlegetni, hogy az egyesülés előtt az egyik gazdaság gyengébb volt a másiknál. Elhallgatná vi­szont mégsem lehet, mert a jelenlegi helyzet megítélése ezen is múiiiík. Ellenvetés nélkül Bizonyára hasonló gondo­lataik voilltaik a jászberényi kossulth Termelősizovetkezet vezetőinek is, amikor odaáll- tak a névadó téesz tagjsóga elé, és .elmondták, hogy 1976- ban csökkenni fog a részese­dési alap és az egy itíz órás műszakra jutó munkabér. Ennek azért kellett így len­nie — állapították meg a szakemberek — mert csak így indulhat meg a „kiegyen­lítődés”, a volt Március 15. és Kossuth Tsz átlagkerese­tei között. A tagság bízott a vezetőkben — 1973-ban en­nél rosszabb körülmények között kezdtek el közösen dolgozni egy másik gazda­sággal, s ez inem akozott tö­rést a fejlődésben — éllten.- vetós nélkül megszavazta az egyesülést. Természetesen a döntésben jóval kevésbé dominált csak a jó szándék, mint ahogy az az eddigiekből kitűnik, hi­szen a megnövékiedeitt terü­lettel, a koncentrálódott erőkkel új, fejlettebb Itenme­llésre nyílott lehetőség. S erre tudatosan készült mind­két üzem, hiszen az 1975-ös zárszámadáskor együttesen 8,5 millió forintot tettek fél­re az idei, közös fejlesztésire. Végül, az egyéb forrásokat is számiba véve, több mint 13 milliót költötték erre a célra és a felsorolásból is látható, hogy mindlez az in­tenzívebb gazdálkodást szol­gálja. Befejezték a sertéstelep rekonstrukcióját, átszervez­ték á tehenészet munka­rendjét, új fejőbenemdezése- ket vásároltak — munkaerőt takarítottak meg véle. (lErre egyébként feltétlenül szük­ség is volt, mert a dolgozók létszáma — főképp az idős tagok nyugdíjazása miáitt egy év alatt százzal csökkent. A szövetkezetben az ügyviteli létszám csökkent, s az eltá­vozott 11 ember munkáját egyre inkább a gépek pótol­ják. Nem kockáztatnak Kisebb lett tehát a lét­szám és a bértömeg — ez utóbbi 1,6—1,8 millióval — de a szabályozók által enge­délyezett, a két egykori tsz közös, azaz bázis átlagához viszonyított négy százalékos jövedelem növekedés; nem marad el. Valamivel többet is fizethetnének, de ez na­gyon siúiyos adóviaji járna együtt, s mint. ahogy a szö­vetkezet főkönyvelője kije­lentette: „Pár forintért nem kockáztathatjuk a gazdaság egész V. ötéves tervét!” A fejlesztési elképzelés tehát változatlan, mivel a nehéz esztendő ellenére az idén is sikerült félretenni 6 milliót a jövő évi beruházásokra, vásárlásokra. Az amortizá­cióból is megmaradt kétmil­lió, és így az 1977-es lehe­tőségekkel együtt 13 millió forintot költhetnek. Iá úton Befejezik az 1976-ban, az alatltyáni—jásztelki Tolbuhin Termelőszövetkezettel közö­sen elkezdett, tízezer sertést feldolgozó vágóhíd építését, tovább erősítik a növényter­mesztés gépparkját, a több mint 280 hektár legelő pedig a szarvasmarha-tenyésztés eredményeinek további javí­tásét szolgálja majd. Az in­tenzív gyepgazdálkodáshoz viszont öntözés is kell, ezért elkezdik a víztározó építését Ha már lesz vízitározó, nem árt, ha kettős haszon szár­mazik belőle. Ezért a tavon 1978-bain kacsát is tenyész­tenek. De ezek már a holnap el­képzelései. Megvalósulásuk záloga viszont a ma — az eddigi tervszerű, előrelátó munka. B. Ä. így kezdődött az új év (Folytatás az 1. oldalról) tűk azt, amiit ilyenkor szok­tunk. A különbség annyi — de ez is csak a nyárhoz ké­pest —, hogy télen jóval többet varrnak a lovaik az istállóban és így a gondunk is több velük. — Mit vár 1977-től? — Azt. amit más! Békes­ségét, jdbb életet! * * * Aknosan forognak az áz­tató kádak lapátjai, mellet­tük viszont igencsak szorgos­kodni kall a gépkezelőknek. A Pannónia Szőrmeíkükészítő és Feldolgozó Vállalat kun­szentmártoni gyárában 42 kád szomszédságában Kiss András kikészítővei beszél­getünk. — Hogyan állítaná össze a tavalyi „leltárt”? — Első helyre kerülne egy szó: gyerek. Most kitemchó- naipos a kisfiam. Aztán kö­vetkezne a munka, mert az­zal, hogy átköltöztünk az új műhelycsarnokba, megsoka­sodott a dolgunk. Rendelés rendelést követett, szóval nem unatkoztunk. Nekünk kikészíitőknek tizenegy nap­pal hamarabb befejeződött az óv, december 20-tól ugyan­is mór csak a gépeket javí­tottuk. a kádakat, a centri­fugáikat tisztogattuk, jó pá­ran pedig elmentek szabad­ságira. — Mivel kezdődött a ’77-es év? — Felitöltöttük vegysze­rekkel' a kádakat. Ezekben kapja meg a nyers szőrme, s alatta a bőr rugálmasságát, puhaságát, szép színét, öb­lítjük őket, enyhe savakkal maratjuk, innen aztán átke­rül a szárítókba az irha, majd a szabászatra. — Mit kér és mit vár a kikészítő az 1977-es évtől? — Hadd helyesbítsem, osák leendő kikészítő. Né­hány hónap múlva megyek ugyanis szakmunkásvizsgát tenni. Szóval remélem sike­rül majd. De hogy mit ké­rek? Miinél hamarabb álljon üzemibe1 a másik szárítóke­mence is. így sokkal több szőrme hagyhatja el majd a kikészítőt, nagyabb lehet a •teljesítményünk, s talán így a fizetésünk is. Ez pedig, ne­kem már csak azért sem mellékes, mert építkezni sze­retnék. Az idén, vagy jövő­re... Remélem az idén. B. A.—H. J. Ifjúságunk munkaprogramja Beszélgetés Barabás Jánossal, a KISZ KB titkárával Bár a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben nem a naptári, Hanem a mozgalmi év végén összegezik az eredmé­nyeket és határozzák meg a soron következő feladatokat, en­nek az év eleji beszélgetésnek a témája mégiscsak az lehe­tett, hogy milyen tanulságokkal zárult az 1976-os esztendő és milyen programot kínál a KISZ 1977-ben a fiataloknak. A kérdésekre Barabás János, a KISZ KB titkára válaszolt, aki a KISZ Központi Bizottsága decemberi ülésén a IX. kongresz- szus határozatainak végrehajtását szolgáló évi akcióprog­ramjának tervezetét, feladattervét terjesztette elő. — Mit tartalmaz a prog­ram? — Hadd szóljak az előz­ményekről — kezdte válaszát Barabás János, — Ifjúsági szövetségünk 1976 tavaszán tartotta IX. kongresszusát. Ez volt az év legjelentősebb, egész tevékenységünket át­ható ifjúsági mozgalmi ese­ménye. A decemberi központi bizottsági ülés a kongresszus mondandóját, határozatait „fordította le” munkaprog­rammá, a vezetőtestületek feladattervévé. Címszavait idézem: a népgazdaság fej­lesztéséért; a korszerű álta­lános és szakmai képzésért; szocialista hazánk védelmé­ért; a politikai nevelőmunka, a közművelődési tevékenység erősítse szocialista elkötele­zettségünket és így tovább. A címszavak mögött számos akció, jónéhány elemzés és feladatok egész sora rejlik. A feladatterv olvasása köz­ben óhatatlanul is eszembe jutott, hogy a feladatok je­lentős része korábban is sze­repelt már az ifjúsági szö­vetség programjában. Igaz, gyakran mondjuk, hogy ifjú­ságpolitikai kérdéseket nem lehet véglegesen lezárni, mindig újratermelődnek, hi­szen cserélődik a korosztály, újabb és újabb nemzedék vá­lik ifjúvá és kerül szembe a korábbi generációknak már ismerős gondokkal, felada­tokkal. Mi az új mégis ebben az ismétlődésben? — Az újratermelődés nem azonos a puszta ismétlődés­sel, a feladatok, ha szabad így mondanom, mindig ma­gasabb szinten jelentkeznek. Gondoljuk csak meg, hogy például az általános és a szakmai műveltség gyarapí­tása mennyivel többet kíván ma, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt is. És mennyivel több, gazdagabb lehetőség kínálko­zik ma a szakmai ismeretek gyarapítására^ elsajátítására, a szakmunkásképző intézetek­ben, mint a KISZ újjászerve­ződése idején. Mozgalmi ha­gyományaink ápolása sem egyszerűen bizonyos tradí­ciók továbbélésével azonos, ebben is benne foglaltatik a fejlődés. Az alkotó ifjúság pályázat és kiállítás első al­kalommal is megmozgatta az ifjúság jelentős részét, bíz­vást remélhetjük, hogy a má­sodik, a harmadik, avagy a sokadik alkalom többet nyújt ennél is. — A KISZ kongresszusi programja mindenre kiterje­dő, s ha az egyén szempont­jából vizsgáljuk azt mond­hatjuk róla, hogy magában foglalja mindazt, ami a sze­mélyiséget formálja. Az ak­ciók, különböző feladatok egyik célja is nyilván az, hogy szocialista emberré ne­velje a fiatalokat. A kong­resszuson is sok szó esett ró­la, gondolom e téma a követ­kező években sem veszít sem­mit időszerűségéből. — A kongresszuson való­ban részletesen szóltunk a szocialista életmód kérdésé­ről, a szocialista ember is­mérveiről. A szocialista élet­mód lényeges vonásának te­kintjük a közélet iránti ér­deklődést, az aktív közéleti tevékenységet. Akkor élünk szocialista módon, ha állan­dóan figyelünk környeze­tünkre, ha szükséges, szólunk, segítünk. Az ifjúság nevelése mindinkább a társadalom ügyévé válik, mind többen ismerik fel, hogy feladataik, kötelességeik vannak a fiata­lok magatartásának, gondol­kodásának formálásában. Több mint ötéves már az if­júsági törvény, e jogi sza­bályozás a korábbinál is ked­vezőbbé tette mozgalmi mun­kánkat is. A fiataloknak mind több lehetőségük van képességeik, kezdeményező készségük kibontakoztatásá­ra. De látnunk kell, hogy a lehetőségek javulásával kö­telességünk és felelősségünk is növekszik. Néhányan még ma is úgy gondolják, hogy a szocialista életmód kizárólag a munkahelyre, az iskolára korlátozódik, a magánélet személyes ügy. Kongresszu­sunkon kimondtuk, valljuk, hogy a szocialista ember szá­mára nincsen kétféle maga­tartási forma. Emberi kap­csolatainkat — írtuk kong­resszusi levelünkben —. a magánéletben is szocialista vonások jellemezzék: a köl­csönösség, az egyenrangúság, az ember tisztelete és megbe­csülése. — Az 1977-es esztendő a magyar ifjúság, a KISZ nem­zetközi kapcsolatait is to­vább bővíti. Több olyan ren­dezvény lesz, amely tények­kel bizonyítja hazafiság és internacionalizmus együvé tartozását, példázza a ma­gyar fiatalok elkötelezettsé­gét. Mi a jellemzője, jelentő­sége a KISZ nemzetközi te­vékenységének? — Nemrégiben alakult meg a havannai VIT nemzeti elő­készítő bizottsága, azaz 1977- ben már erőteljesen készü­lünk a XI. VIT-re. A Szov­jetunióban lesz a második magyar—szovjet barátsági fesztivál és mi leszünk a há­zigazdái az európai ifjúsági leszerelési konferenciának. Ha csak ezt a három progra­mot említem, akkor is nyil­vánvaló, hogy cselekvő ré­szesei vagyunk a haladó if­júsági törekvéseknek, fele­lősséget érzünk Európa bé­kéjéért és biztonságáért; a VIT jelszavához híven ma­gunkénak valljuk a béke, a barátság, az antiimperialista szolidaritás ügyéért folyta­tott küzdelmet; ápoljuk a né­pek közti barátságot. — fe­jezte be nyilatkozatát Bara­bás János. M. D. Üj üzemcsarnok, orvosi rendelő Több mint 40 milliós fejlesztés a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében 800 új autóbusz Volán-tervek 1977-re Az autóközlekedésre évről évre nagyobb feladatok há­rulnak a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásából. A Volán tröszt ennek meg­felelően állította össze 1977- es évi tervét, amely elsősor­ban a személyszállítás fej­lesztését írja elő, de gondot fordít a teherfuvarozási igé­nyek mind zavartalanabb kielégítésére is. A terv szerint a személy- forgalom 6,9 százalékkal — ezen belül a helyi tömeg- közlekedésé gyorsabban, 8,6 százalékkal — növekszik, a Volán buszok egymilliárd 312 millió utas elszállítására készülnek fel. A Volán Trösztnek és vál­lalatainak — az 1976-ról át­húzódó 214,3 millió forinttal együtt — több mint 2,4 mil­liárd forint áll rendelkezés­re beruházásra. Az összeg­ből 1,7 milliárd forintot használnak fel a járműállo­mány korszerűsítésére, bőví­tésére — 800 autóbuszt, mint­egy 2300 teherautót és 451 pótkocsit vásárolnak. Valamennyi nagyvárosban jegykiadógépekkel látják el a helyi autóbuszjáratokat, s a távolsági jegyek árusítá­sát 160 Almex típusú géppel automatizálják. „A legeredményesebben gazdálkodó, a legdinamiku­sabban fejlődő...” A Váci Kötöttárugyár ezzel indokol­ta — és jogosan — azt a több mint 40 millió forintos fejlesztését, amivel új ala­pokat teremt a Jászapátiban levő gyáregységének további munkájához. A több mint 400 nőt fog­lalkoztató üzem megszüntet­te Jászapátiban és néhány szomszédos községben a dol­gozni akaró asszonyok és lá­nyok elhelyezkedési gondjait. Ezen kívül a gyár pénzzel, a dolgozók társadalmi munká­val járultak hozzá a nagy­község fejlesztéséhez, az óvo­dák és az iskolák bővítéséhez. Az ilyen eredmények mérlegelésével határozta el a Váci Kötöttárugyár, hogy fejleszti jászapáti gyáregy­ségét. Kétszintes üzemcsar­nokot építtet 41 millió forin­tos költséggel. Az épület földszintjén kor­szerűen • felszerelt üzemi konyha, orvosi rendelő és a dolgozók szociális ellátását szolgáló helyiségek — mos­dók, zuhanyozók, öltözők — kapnak helyet. Az emeleten lesz a korszerű gépekkel el­látott csarnok, a varrás után következő munkafolyamatok végzésére. A régi — most még a sza­bászokat, varrókat, csomago­tokat kiszolgáló — csarno­kot a fejlesztés befejezése után átalakítják, korszerűsí­tik és „csak” varrodaként használják majd. A fejlesz­tésre fordított összegből vá­sárolnak egy panorámás autóbuszt is, amivel a be­járó dolgozók utazását teszik kényelmessé. Az építkezés befejezése után a bővített gyáregység­ben újabb 350—400 nőnek biztosítanak kedvező felté­telek mellett munkát. A 41 millió forintos fejlesztés ki­vitelezésére a jászapáti Nagyközségi Tanács Költség- vetési Üzeme kapott meg­bízást.- Ülés -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom