Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
1976. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP y 3 Tovább kell bővíteni az ifjúság közéleti lehetőségeit ' Ülést tartott a népfront megyei bizottsága Tegnap délelőtt tartotta ülését Szolnokon a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága, amelynek ezúttal egyetlen napirendi pontjaként az ifjúság és a népfront kapcsolata szerepelt. Dr. Bene Zoltán, a HNF megyei elnökének megnyitó szavai után Oláh János, a bizottság titkára ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a fiatalok helyzetének, szereplésének elősegítése érdekében a HNF segítségével elértünk. A Hazafias Népfront testületi munkájában az idén történt újraválasztások során a harminc éven aluliak száma jelentősen növekedett, jelenleg a bizottságokban több mint 30 százalék az arányuk. Az országgyűlési képviselőknek 13, a tanácstagoknak pedig mintegy 20 százaléka fiatal, míg a bírósági népi ülnökök közül minden negyedik ebből a korosztályból kerül ki. A HNF megyei bizottsága eredményesnek ítélte meg az ifjúság művelődését segítő intézményeknek a népfrontbizottságokkal való kapcsolatát, amely nem ritkán a közművelődési program formálásában is jelentkezik. Jó példaként említették Török- szentmiklós közművelődését, ahol a művelődési otthon társadalmi vezetőségében a HNF aktivistái is megfelelő szerepet kaptak. A népfrontbizottságok kezdeményezték több alkalommal a tanuló fiatalok részére adható ösztöndíj odaítélését, elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Ennek nyomán jelenleg 749 középiskolai diák élvezi a támogatást, s közülük is 247-en nagycsaládos szülők gyermekei. A bizottságok aktivitását mutatja az a tény is, hogy az ifjúságvédelmi feladatok ellátását a veszélyeztetett gyermekek felkutatásával is elősegítik. A népfrontmozgalom és a KISZ feladatai nem ritkán találkoznak a közéleti munkában, s ennek összehangolására korábban együttműködési megállapodás is született. Ennek az együttműködésnek példája az eredményesen működő tanácstagi fórum, amelyen fiatalok vesznek részt. A megyei bizottság ülésén megfogalmazódott az a gondolat is, hogy a fiatalok körében végzett HNF munka eredményei ellenére a jövőben még több gondot kell fordítani az ifjúság közéleti szereplésének elősegítésére, és keresni kell az újabb lehetőségeket a KISZ és a népfront munkájának összehangolására. S mint az egyik hozzászóló, Pádár Mária, a KISZ megyei bizottságának titkára is hangsúlyozta, érdemes lenne az együttműködési megállapodást új feladatokkal is kibővíteni, színesíteni. Szántó Ilona — a bizottság „illetékes” korosztályának képviselője pedig arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a legkülönbözőbb fórumokon beszélünk az ifjúsági sportról, ugyanakkor a kötetlen tömegsportnak nincsenek meg a feltételei. A sportcsarnok ma is nagyrészt kihasználatlan. Év vége közeledvén, minden üzemben, vállalatnál mérleget készítenek. Nem, ez még nem a számviteli „lorintmérleg", inkább az elvégzett munka, a lelkiismeret mérlege. Terveztünk valamit az év elején — mennyit sikerült belőle megvalósítani? „Ráverések“ helyett — hálótervek Szervezési eredmények az alföldi olajkutatóknál A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem munkaszervezési tervében egy sor feladat szerepelt. Közöttük is legelső helyen az a vállalkozás, amely szinte a gazdálkodás, a mélyfúrás minden területét érinti: a hálótervezésen alapuló munkaszervezés. 1976, a felkészülés éveit követően' már a próba, az eredmények mérésének éve volt, — van tehát mit összegezni, értékelni. A munkaszervezési koncepció alapgondolaita. hogy a veszteségforrásokat elsősorban az irányítás tudja csökkenteni. Mert a fúróberendezéseknél dolgozók hiába „vernek rá” az egyik héten, ha a másikon anyaghiány kényszeríti őket megállásra, ha nincs ott a fúrási ponton épp akkor, amikor kell a mérőcsoport, vagy a geofizika, a cementező agregátor vagy az üzemanyag. Az előzetes becslések, vizsgálatok azt is kimutatták: a gördülékeny, menetrendszerűen ütemezett, az állásidőket kiküszöbölő munkaszervezés — nyugodt, ám tempós mindennapi munkával párosulva — jelentős termelékenységnövekedést eredményezhet, hiszen a drága fúró berendezések kényszerű állásának óráit csak ezer forintokban lehet kifejezni. Segít a számítógép Az üzem alapos Vizsgálat, majd kísérletek után a hálótervezési technikát találta alkalmasnak a különböző műveletek megfelelő összehangolására. Mivel a folyamatok meglehetősen bonyolultak, egy-egy hálóterv előállítására a számítógépre is szükség van. Maga a hálóterv, lényegét tekintve, nem más, mint a különböző, térben és időben változó körülmények között zajló munkafolyamatok ösz- szehangolását szolgáló módszer. Nagy előnye, hogy segítségével az eszközök, gépi berendezések, a munkaerő viszonylag a legoptimálisabban használható ki. Minden fázisra A kísérletek után ez év közepén az algyői szénhidrogénmezőn dolgozó fúróberendezéseknél alkalmazták először a hálóterves munkaszervezést, immár rutinszerűen. (Ebben az évben Algyőn mélyítették a fúrások több mint felét.) A hálódiagrammos termelésprogramozás három „szintre” készül; Egy átfogóbb az üzemvezetők részére, egy részletesebb a fúrómérnököknek, s egy, már minden munkafázist részletesen tartalmazó a főfúrómestereknek, a művezetőknek. Az előző kettő az üzem irányítási rendszerébe illeszkedik be, az utóbbi azonban már közvetlenül képes növelni a munka termelékenységét. Az elkészülő terv, amely a korábbinál sokkal nagyobb koordinációt biztosít, csak akkor válthatja be a hozzáfűzött reményeket, ha nem szakad el a mindennapi élettől, azaz az esetleges változásokat, előre nem látható körülményeket rendre „átvezetik” a programon. Ezért a kialakított rendszerhez közvetlenül hozzátartozik egy új diszpécser központ, melynek munkája tartalmilag is eltér a korábbiaktól. Tevékenységét az úgynevezett program- iroda irányítja, amely egyúttal „szűrőként” is működik. Bármilyen utasítás, változtatás, intézkedés csak ide jöhet be, és innen mehet ki. így igyekszenek elkerülni azt, hogy különböző utasítások ütközzenek, vagyis kizárják a „keresztbe intézkedés” lehetőségét. Noha az eltelt pár hónap még nem ad lehetőséget messzemenő következtetésekre, már most látszik, hogy az új rendszer harmónikusabbá, kiegyensúlyozottabbá tudja tenni a munkát. A hálóterves programozás bevezetése néhány megoldandó gondra is felhívta a figyelmet. Kiderült, többek között, hogy a „hálós” technika nagyon érzékeny a rövid és középtávú tervezés fogyatékosságaira, ezért mihamarabb korszerűsíteni kell a tervezési struktúrát. Az új módszer felhívta a figyelmet például az anyaggazdálkodás folyamatában esetenként előforduló pontatlanságokra, s arra, hogy e precízebb irányítási, szervezési módszer minden szinten a korábbinál nagyobb munkafegyelmet követel meg. Kevesebb berendezés Az üzem a közeljövőben a hálóterves szervezési módszert fokozatosan kiterjeszti szinte minden munkaterületre — s az új eljárás igazi előnyei méginkább megmutatkoznak majd. Minderre szükség is lesz, hiszen jövőre az idei 229 ezer méteres fúrási tervvel szemben 250 ezer métert kell fúrni, a mainál kevesebb fúróberendezéssel. . T. P. K ilenc típusú zsirzóberen- dezésből mintegy 70 ezer darabot gyár* tott ebben az évben a jászárokszállási Vas- és Faipari Szövetkezet. A szerszámgépekhez, járművekhez használatos zsirzók több mint 6 millió forintot „hoztak" a szövetkezetnek. Képünk egy lábmüködtetésí; zsírzóágyú összeszereléséről készült. A beszámoló taggyűlések elé Vnvalariik az év vé6e és Újabb esz- HPteieum tendő kezdete. Eljött mindenütt a számvetés és a feladatok meghatározásának ideje. Életünk igazolja, hogy a végzett munka tapasztalatainak reális értékelése és az előre tekintés mindenütt egyaránt fontos. Az éves beszámoló taggyűlések bevezetését 1970-ben a párt 3C. kongresszusa határozta el. Rendszeresítésével megnövekedett a párttagság szerepe a pártszervezetek irányításában, a vezetőségek munkájának megítélésében és ellenőrzésében. Hatására évről évre fejlődik a pártalapszervezetek készsége az értékelésre, az egész évben végzett pártmunkájuk összegzésére. Ezeken a taggyűléseken a pártvezetőségek elsősorban arról adnak számot, hogy a párt- alapszervezet hogyan érvényesítette működési területén a párt politikáját, vezető, irányító szerepét, s hogyan biztosította a felsőbb pártszervek és saját határozatainak végrehajtását, a párttagság marxista—leninista nevelését, A most sorra kerülő beszámoló taggyűlések némileg eltérnek a korábbi évekétől, mert: egy eredményesen végrehajtott tagkönyvcse- re után vagyunk, melynek folyamatában minden párttaggal egyénileg foglalkoztak, véleményt mondtak a pártalapszervezetben végzett munkájáról, pártmegbízatásainak teljesítéséről, emberi magatartásáról, s kialakították a további feladatait is. Ezért most nem kell külön-külön értékelni és minősíteni a párttagok által végzett munkát. A beszámolók összeállítása is összetettebb és bonyolultabb követelményeket támaszt, hiszen több fontos párthatározat, illetve feladat végrehajtásáról kell számot adni, amiről korábbi döntések alapján külön-külön kellett volna a taggyűlésen jelentést tenni. A beszámoló taggyűlések időszakában sűrítetteb- bek lesznek a tennivalóink, mint az előző években voltak. Ezúttal nem az év végén — mint ahogy ez korábban megszokott volt, — hanem a következő év elején 1977. január és február hónapokban kerülnek megrendezésre a beszámoló taggyűlések. A pártvezetőségek pedig — úgy ahogy legutóbb tették — összevont taggyűlés, vagy küldöttértekezlet előtt számolnak be az irányításuk alá tartozó párt- alapszervezet tagságának. A beszámoló taggyűlések napirendjei már a korábbi években egységesítve lettek. Annak megváltoztatása most sem indokolt. Azt ajánljuk, hogy halaszthatatlan személyi előterjesztésen kívül — pártvezetőség kiegészítése, illetve tagfelvétel — csak egyetlen napirend szerepeljen: „A pártvezetőség beszámolója, az alapszervezet 1976. évi tevékenységéről, javaslat az 1977. évi legfontosabb feladatokra.” Mindenekelőtt azt kell összegezniük a pártvezetőségeknek. hogy mit tettek és az elkövetkező években mit akarnak tenni a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért. Ez az összegezés azonban nem lehet csupán az elvégzett és a tervezett munka leltára. A múlt évi tapasztalatok is azt bizonyították, hogy ott volt jó a taggyűlés, ott volt vitára serkentő és eredményes a számadás, ahol nem zsúfolták be a beszámolóba az év minden eseményét, ahol nem tételes elszámolást végeztek, vagyis a hangsúlyt nem az adatszerűségre, hanem a politizálásra helyezték. A politizálás ebben az esetben annyit jelent, mint annak megértetése, hogyan szolgálja a dolgozók egyéni és kollektív felelőssége, munkája pártunk politikai célkitűzéseinek gyakorlatban történő végrehajtását. A beszámolókban továb kell mélyíteni a párttagok között annak megértetését, hogy a pártalapszervezet a munkahelyük, a lakóhelyük döntő tényezője, a legfontosabb politikai erő, s hogy az ott folyó munka eredményességében személy szerint is milyen jelentős szerepe és felelőssége van az egyes kommunistáknak. Mindezek a párt vezető szerepe érvényesítésének. a pártegység erősítésének és a fejlett szocialista társadalmat építő munka döntő területének, azaz a gazdasági tevékenységnek lényeges kérdései. Ezekről kell tehát folytatni azt a párbeszédet, ami ebben az évben a tagkönyvcseréhez kapcsolódva a vezetőségek és a párttagok között kibontakozott. A véleménycsere folyamatában a beszámoló taggyűlések egy minőségileg is új szakaszt képviselnek. Ebben a szakaszban a hangsúlyt a már megtervezett intézkedések időarányos végrehajtásának értékelésére kell tenni. A beszámolók felépítésére vonatkozóan azt javasoljuk, hogy a következő fő kérdésekkel foglalkozzanak. - * / 1. Adjanak számot a legutóbbi beszámoló taggyűlésen elfogadott 1976. évi feladattervek végrehajtásáról. 2. Milyen intézkedéseket tett a pártvezetőség és a párttagság a tagkönyv- csere végrehajtásában szerzett tapasztalatok hasznosítására. 3. Elemezzék, hogy hogyan teljesítette a pártalapszervezet a gazdaság- politikai cselekvési programvégrehajtását. 4. Értékeljék, hogy a pártalapszervezet hogyan tölti be szerepét, vezető, irányító funkcióját és milyen hatásfokkal végezte a párttagok marxista—leninista nevelését. 5. Végül: a pártvezetőségek, -fi felsőbb pártszervek határozatai és saját helyzetük alapján alakítsák ki az alapszervezetek 1977-es évben megoldásra váró feladatait. A taggyűléseken a pártvezetőség számadása a döntő, de ehhez nem nélkülözhető a párttagok véleményének kellő ismerete. A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetésekre és munkájuk egyéni értékelésére most nincs ugyan szükség, de fokozott gondot kell fordítani a taggyűlést megelőző pártcsoport ülések megtartására. A pártmunkában nélkülözhetetlen a pártcsoportok év végi számvetése is. A pártszervezetek vezetőségei azt igényeljék a bizalmiaktól, — ahhoz nyújtsanak számukra segítséget, — hogy a pártcsoportok is a legfontosabb kérdésekben alakítsák ki a véleményüket. Azt minősítsék, hogy a pártvezetőség. a pártcsoport és tagjai mit tettek a gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáért, vagy a tagkönyvcseréhez kapcsolódó beszélgetések tapasztalatainak hasznosítására elfogadott intézkedési tervek időarányos végrehajtásáért. Ezek a tervek a párt eszmei, politikai egységének, a pártvezetés színvonala emelésének, valamint az ötödik ötéves terv végrehajtásának helyi tennivalóit foglalták keretbe. Az egyes pártalapszervezetek sajátosságaiból eredően természetes, hogy különbözőek az így meghatározott tennivalók, ezért azt tartjuk helyesnek, ha a felkészülésben és a beszámoló taggyűléseken az említett két terv időarányos végrehajtásának értékelését, mint általános követelményt érvényesíti minden pártalapszervezet. De ezen belül mindenütt a helyileg legfontosabb teendők elvégzésének helyzetét értékeljék. Ebben a felfogásban kell szolgálni a pártcsoport üléseknek is a beszámoló taggyűlések reális és alapos előkészítését. Arra is számítunk, hogy a pártcsoportok az értékelő, minősítő munka mellett az ötödik ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő újabb felajánlásoknak és javaslatoknak is a „forrásai” lesznek. Erre az olyan nem termelő jellegű munkahelyi, körzeti és községi pártalapszervezetek területén is lehetőség van. ahol gazdaságpolitikai cselekvési programot nem kellett és a jövőben sem kell készíteni. Javasoljuk, hogy a pártalapszervezet vezetőségének egy-egy tagja vegyen részt a pártcsoport üléseken és biztosítsa, hogy a pártvezetőség megismerje és beszámolójában, valamint az 1977. évi főbb feladatok kimunkálásában figyelembe vegye a párttagok véleményét. A végzett munka értékelésében és az újabb feladatok tervezésében tehát már a beszámoló taggyűlések előkészítésének időszakában is minden párttagnak fontos szerepe van. A korábban megtartott beszámoló taggyűlések az irányító pártszervek számára is több hasznos tanulsággal szolgálnak. Legutóbbi alkalommal is bebizonyosodott, hogy az eddigieknél pontosabb, differenciáltabb segítséget kell nyújtaniok a beszámoló taggyűlések előkészítéséhez. Ismertek azok a pártalapszervezetek, amelyeknek az átlagosnál fokozottabb támogatást és helyszíni segítséget kell nyújtani. Ennek szemelőtt tartásával kell felkészíteniük a pártalapszervezetek és a pártvezetőségek titkárait, a vezető testületek tagjait, az aktívákat és az apparátusok politikai munkatársait a konkrét feladatok végrehajtására. Hangsúlyozzuk, hogy nem a pártalapszervezetek feletti gyámkodásról van szó, vagy arról, hogy helyettük végezzék el a munkát, hanem arról, hogy kellő segítséget nyújtsanak a vezetőségek számára ahhoz,hogy a beszámolóik tartalmasak, mozgósítóak legyenek. A párt-végrehajtóbizottságok és a párt- vezetőségek kötelessége mindenütt elvégezni az irányításukhoz tartozó pártalapszervezetek munkájának minősítését. Ezt nagy mértékben segíti az a tény, hogy az utóbbi években az irányító pártszervek többségének mindennapos érdemi munkakapcsolata alakult ki a pártalapszervezetekkel. Ez teszi lehetővé, hogy az évközben szerzett tapasztalatok alapján foglaljanak állást abban, hogy egy-egy alapszervezet munkájában milyen előrehaladás történt, milyen eredmények születtek, miben vannak gyengeségek és melyek a legfontosabb tennivalók. A mérce a párt XI. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása legyen. A fő figyelmet a gazdaságpolitikai munkára, a tag- könyvcsere tapasztalatainak hasznosítása útján a párt vezető szerepének, a párt egységének további erősítésére kell irányítani. Nagy gondot kell fordítani a taggyűlések vitáinak érdemi összefoglalására, az elhangzott javaslatok elbírálására, a határozati javaslatokba való beépítésére. Az irányító párt- szervek e tekintetben legyenek igényesek és adjanak segítséget a pártalapszervezeteknek. A pártbizottságok és pártvezetőségek titkárai, tagjai, az aktivisták, a politikai apparátus munkatársai vegyenek részt a beszámolót vitató pártvezetőségi üléseken, az összevont taggyűléseken, vagy a küldöttértekezleten és felszólalásukban ismertessék a közvetlenül irányításuk alá tartozó pártszerv értékelő véleményét a pártalapszervezet és a pártvezetőség munkájáról. 1 KttiimfllH taggyűlés előkészítése és ■ DESZaillfllP megrendezése sokrétű, minden fázisában és elemében nagy fontosságú politikai eseménye pártéletünknek. Munkaértekezletek ezek, ahol nincs szükség a szokásostól eltérő külső ünnepélyességre. Sokkal inkább arra, hogy a párttagság teljes létszámmal aktívan vegyen részt a taggyűléseken, melyek véleményünk szerint újabb lendületet adhat a párt XI. kongresszus határozatainak, megyénkben történő eredményes végrehajtásához. SZEKERES LÁSZLÓ a megyei pártbizottság titkára
