Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Ára: 1,-Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 294. sz. 1976. december 12., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A CSELEKVÉSI PROGRAM SZELLEMÉBEN Fő feladat: hatékonyság növelésé A megyei pártbizottság állásfoglalása az idei gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről és az 1977. évi feladatokról Mint azt szombati számunkban közöltük, 1976. december 10-én ülést tartott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága. A pártbizottság elfogadta az idei gazdaságpolitikai feladatok várható teljesíté­séről és az ötödik ötéves terv időarányos végre­hajtásáról szóló jelentést, határozatot hozott az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Az aláb­biakban ismertetjük a pártbizottság állásfogla­lását. A megyei pártbizottság cselekvési program­ja fő célkitűzéseiben — a Központi Bizottság 1975. november 26—27-i ülésének határozata alapján — a termelés hatékonyságának javí­tását állítatta gazdásági építőmuinkánk hom­lokterébe. Célul tűzte ki. hogy a tervszerű fejlődést a termelés intenzív jellegének erősí­tésével. a koncentráció kiterjesztésével, a szer­vezettség javításával, a tartalékok feltárásá­val és kiaknázásával keld megalapozottabbá tenni. 1 A megyei pártbizottság megállapította, ■ hogy a párt-, állami, gazdasági és tö- megszervezetek. tömegmozgalmak, társadalmi szervek munkája a cselekvési programban foglaltak végrehajtására összpontosult. Erő­södött a vezetők felelősségtudata, a vál­lalatok, üzemek dolgozói jobb minősé­gű, termelékenyebb munkával támogat­ták a pártbizottság cselekvési programjá­nak a végrehajtását.. Az idei javuló munka eredménye, hogy alapvetően tervszerű a me­gye gazdaságának fejlődése, a kibontakozó po­zitív tendenciák egybeesnek a cselekvési program követélményeivel. O A megye gazdaságának 1976. évi fejlő- dését a termelés növekedése, a munka­erő-gazdálkodás javulása, a termelőeszközök jobb kihasználása, a fejlesztés tervszerűbbé vá­lása jellemzi. Ennek a folyamatnak a meg­gyorsulását és felerősödését a vállalatoknál, szövetkezeteknél végibement szervezeti átala­kítások, is segítették. Minden ágazatban nö­vekedtek és korszerűsödtek a termelőikapaci­tások, a korszerű termelési, üzem- és munfea- kaszervezési eljárások, módszerek elterjed­tebbé váltak. A gazdaságos termékszerkezet kialakításának folyamata felgyorsult. O A mezőgazdaságban a növénykultúrák jelentős aszálykárt szenvedtek, amelyek­nek megelőzése, a veszteségek pótlása és ellensúlyozása érdekében jelentős erőfeszíté­sek történtek. A A megyei pártbizottság véleménye sze- tint a vállalatok egy része nem, vagy túl lassan mérte fel kellő mélységben termelési és gazdálkodási hibáit, elmaradt a tartalékok feltárásában és felhasználásában, C Az iparban 1976-ban céljainknak megfe- lelően bővült a termelés, teljesülnek a cselekvési program előirányzatai; az ipari ter­melés 7,5 százalékos növekedését 81 százalék­ban a termelékenység emelkedése fedezi. A foglalkoztatottak szátaa 1,4. míg a termelé­kenység '6 százalékkal nő az idén. A vállala­tok és szövetkezetek zöme teljesíti éves ter­vét, több üzem teljeslen pótolta korábbi ter­melési elmaradását. A vártnál jobb ered­ménnyel zárja az évet a kőolaj- és földgáz- bányászat. A megyei székhelyű iparban előállított ter­mékek 10 százalékát külföldi piacon értékesí­tették; a szövetkezetek termelésének export- hányada 15 százalék. A vállalatok törekeditek a szocialista és a tőkés export bővítésére, a megrendelések pontos teljesítésére. Javították piackutatási és kereskedelmi tevékenységü­ket, azon igyekezve, hogy hosszabb távra sze­rezzenek megrendeléseket a tőkés piacon. Ezt a célt szolgáltak a kooperációs szerződések­kel, a licencek és gyártási eljárások megvá­sárlásával. Kedvező változások vannak a termék- és gyártmányszerkezetben: nagyobb részt a 'gyártmányok korszerűsítése, kisebb - részben az új termékek bevezetése révén. Beszüntet­ték néhány korszerűtlenné és gazdaságtalan­ná vált termék gyártását. A munkaerő-helyzetet jellemzi, hogy bár némileg növekedett az iparban foglalkozta­tottak száma, néhány üzem változatlanul lét­számhiánnyal küzd, amit munkaerő-átcsopor­tosítással. a munka- és üzemszervezés javítá­sával igyekeztek mérsékelni. A megyei tanács a munkaerő-közvetítéssel elsősorhan a fejlesz­tésre kijelölt vállalatokat segítette, ezen be­lül előnyben részesítette azokat az üziemeket, amelyek lakossági szolgáltatással is foglal­koznak. Több vállalatnál a korábbinál korszerűbb módszerek alkalmazásával hatékonyabbá tet­ték az élőmunkával való gazdálkodást, nö­velték a teljesítménybérek arányát, nagyobb figyelmet fordítottak a normák karbantartá­sára, a munkafegyelem javítására. A létszám- zárlatra vonatkozó rendeletek végrehajtása ésszerűen történt, gondoskodtak a törvényes munkarend betartásáról, A termélőberendezések kapacitásának ki­használása javult, több üzemben növelték a műszakszámot. A takarékossági tervben szereplő célok idő­arányos teljesítését a vállalatok folyamatosan nyomon követték, várható, hogy azok aZ év végéig megvalósulnak. A folyamatos, ütemes termelést néhány helyen ákadályozrták az anyagellátási gondok, a kooperációs és érté­kesítési zavarok, elsősorban a gép-, a vegyi- és a könnyűiparban. A vállalati számításokkal szemben a köz­ponti elvonások miatt a nyereség az előző éyihez mérten csak 15 százalékkal csökkent, amit több üzem a gazdálkodás javításával el­lensúlyozott. fi A megyei pártbizottság a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az- erdőgazdálkodás eredményeit a következőikben összegezte: A mezőgazdasági üzemeknek — döntően az aszálykárok miatt — az átlagosnál nehezebb feladatokat kellett megoldaniuk. A növény- termesztésben a terméskiesés mérséklésére, pótlására jelentős erőfeszítéseket tettek, jó minőségű munkával igyekeztek a jövő évet megalapozni. Korszerűbb agrotechnikai eljá­rásokat alkalmaztak. 5800 hektáron végeztek tailiaijavítást:, gr. öntözött terület elérte a 75 835 hektárt. Javult a talajerő-gazdálkodás, a technológiai fegyelem, az időszerű munfcák- szervezettsiége. A növénytermelés, szerkezete a népgazda­sági érdeknek megfelelően változott: búzából', rizsből, cukorrépából, napraforgóból, burgo-. nyáibóH zöldségféléből nőtt a vetésterület. A terméskiesések pótlására ’ 7995 hektáron ke­rült sor másod- és tiarlóvetésre. A búza és a sőrarpa kivételével a tervezet­től eimíanadlták a itermésátiliagók. A megyei búzatermés meghaladta az idei előirányzatot. A betakarítás szervezett volt, idejében befe­jezték az ősziek vetését. A megyei pártbizottság elismerésre méltó­nak tartja, hogy aiz állami gazdaságok és termelőszövetkezetek döntő többsége példás szervezettséggel dolgozott. Az állattenyészités fejlesztésében kezdeti eredmények vannak. A tehénállomány 1,4; az anyakoca létszám 16,8. az anyajuh állomány 5,2 százalékkal nőtt ebben az évben. A tejter­melés 13 százalékkal magasabb minit tavaly az azonos időszakban. Nem kielégítő a szarvasmarha állomány fej - lesztése és a fajlagos hazataok elmaradnak az előirányzatoktól; az állategészségügy és a ta­karmányozás terén gondok vannak. A mezőgazdaság pénzügyi helyzete romlott, az állalmi gazdaságokban a nyereség tervet várhatóan 60 százalékra teljesítik1, a termelő­szövetkezetekben a bruttó jövedelem a terve­zettnek 80 százaléka lesz. Az élelmiszeripar — összhangban a népgazdasági igényekkel — 105 százalékra teljesíti éves tervét. TT A szállítás és a hírközlés teljesítménye * ■ megfelel a tervezettnek, egyes mutatóit tekintve túlteljesítik az előirányzatot. Az út­hálózat korszerűsítése jó ütemben haladt, kö­zei 59 kilométer út szélesítésiét, végzik e; ter­ven felül. A Volán 7-es sz. Vállalatának tel­jesítménye 6 százalékkal nőtt. fajlagos ered­ményei szintén kedvező irányban változtak. A tömegközlekedés javítása érdekében a terve- zétit 28 helyett 40 autóbuszt vásároltak és állítottak forgalomba. így csökkent a zsúfolt­ság, a menetrendszerűség megbízhatóbb. (Folytatás a 2. oldalon.) JAVULTAK A KÉPZÉS FELTÉTELEI NEB-vizsgólat a szakmun­kásképző intézetekben 3. oldal IRODALMI ÖSSZEÁLLÍTÁS 4. oldal SZOMORÚJATÉK hamis hangra, apai be­csületre, és munkakönyvra (Riport) 5. oldal VIZIPARADICSOMRÓL ÁLMODIK Volt világbajnok új szerepkörben SÍPSZÓ ELŐTT 7. oldal A fegyverneki Vörös Csillag Tsz gyümölcsösében 132 vagon alma termett az idén. Ennek 65 százalékát exportálják (Fotó: MG) Országjáráson az Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál Calcuttában Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete pén­teken és szombaton Madras- szal és a műkincsekben gaz­dag város környékével is­merkedett. A vidéki körúton rendkívül gazdag programot bonyolított le a magyar kül­döttség: a dél-indiai körút első állomásán, Bangaloré­ban. a többi között ellátoga­tott a Hindustan Machine Tools országos nagyvállalat központjába, majd a HMT helyi szerszámgépgyárába. Az Elnöki Tanács elnöke, felesége és kísérete az or­szágjáró körút programja ér­telmében tegnap késő dél­után érkezett Calcuttába. ELEVEN KAPCSOLATBAN A HÉTKÖZNAPI ELETTEL Tanácsi dolgozók megyei ifjúsági parlamentje Negyvennyolc javaslat Tegnap tartották Szolnokon a tanácsi apparátusban dol­gozó fiatalok megyei iifjúsági parlamentjét, melyen a kül­döttek mellett megjelentek a városi tánácsok, illetve a járá­si hivatalok vezetői. Dr. Tóth Éva, a szolnoki Városi Tanács titkárának megnyitója után dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke tartott beszámolót az ifjúsági törvény végre­hajtásának tapasztalatairól. A megyei tanács elnöke figyelemre méltó eredmé­nyekről adhatott számot. Többek között megemlítette, hogy a tanácsi apparátusok­ban dolgozók egyhanmada fiatal, s mintegy 70 százalé­ka nő. A fiatalok közüli 134 felsőfokú, 365 pedig közép­fokú végzettséggel rendelke­zik. A helyi tanácsok tiszt­ségviselőinek 14, vezetőinek 10, csoportvezetőinek pedig 21 százaléka fiatal. Mind­ebből nyilvánvaló. hogy számarányuk, s képzettségük révén tevékeny formálói a tanácsi munkának. Érdemi részük van például abban, hogy összességében 1,4 szá­zalékkal csökkent a felleb­bezések száma, jóllehet az eliső fokú határozatoké 3,2 százalékkal nőtt. Javult az ügyintézés is. Az államigaz­gatási munka egyszerűsíté­sére irányuló törekvések is eredményesek. Az első félév­ben például 30 százalékkal csökkent az adatkérések szá­ma, 36 alkalommal intézked­tek az ügymenetek egyszerű­sítésére, a párhuzamossá­gok kiküszöbölésére. A he­lyi tanácsok vb szákigazga­tási szervei több mint 40 egyszerűsítést vezettek be. Mindezek ellenére bőven akad még tennivaló, — ezt tükrözte a fiatalok aktivitá­sa is. Nem ..könyökvédős” bürókraták, hanem alkotó kedvű, a közért felelősséget érző fiatalok kerültek az áltemigazgatásba, — ez érezhető volt az ifjúsági par­lament egészén. Tizenöten fejtették ki véleményüket. Negyvennyolc javaslat hang­zott el, s az idő előrehaladá­sa miatt több jelentkező nem is kaphatott szót. Nem cso­da, hogy dr. Hegedűs Lajos összefoglalójában arra kérte az ifjúsági parlamentet, hogy a javaslattevőknek írásban adjanak választ, mert külön­ben órákkal elhúzódott vol­na a tanácskozás. Voltak olyan javaslatok is, melyek­nek intézése meghaladja a megyei tanács hatáskörét, — így például az. hogy fejiesz- szék főiskolává a tanácsaka­démiát, bővítsék a lakásala­pok képzési lehetőségeit, szé­lesítsék ki a gépkocsiafcciót, hogy igénybe vehessék azt a tanácsok ügyintézői. A javaslatok döntő része a tanácsok belső életére vo­natkozott. Például többen kérték az ügyintézés továb­bi egyszerűsítését, hogy több idő jusson az érdemi, tartal­mi munkára. Most még az ügyirathalmaz sok esetben négy fal közé szorítja a ta­nácsi dolgozókat. Hangsú­lyozták azt is. hogy az appa­rátusban dolgozó fiataloktól nagyobb közéleti érdeklődés és aktivitás várható. Méltán hangzott el az is, hogy a fia­talok korszerű tudás birto­kában . kezdik a hivatali munkát., s ennek a korszerű ismeretanyagnak intenzíveb­ben kell megnyilvánulni a lakosság érdekében. Méltat­ták a közös tanácsok előnyer it, — megjegyezve, hogy lét­rehozásukkal óhatatlanul felmerülő utazási és étkezte­tési nehézségiek leküzdésében segítséget várnak a felsőbb szervektől. Elhangzott az is, hogy a továbbképzés téma­választása nem mindig felel meg a fiatalok igényeinek, s a hasznosítás követelmé­nyeinek, ezért jó lenne szak­ágazatonként gyarapítani a szakismereti anyagot. Erre viszont / mint a váiaszíból ki­tűnt — nincs lehetőségük a tanácsi szerveknek. A to­vábbképzésben csak azít tűz­hetik célul', hogy alkalma­zottaik nagy áttekintéssel rendelkező tanácsi dolgozók­ká válhassanak. E cél eléré­sére 12 500 munkanapot biz­tosítanak. Ha figyelembe vesszük a szakmai napokat és a felsőfokú tanintézetek előkészítő tanfolyamait, ak­kor a továbbképzésre fordí­tott napok száma eléri a harmincezret. Ezt a nagy megterhelést az apparátus huzamosabb időn át nem ké­pes elviselni, ezért inkább a továbbképzés méreteinek csökkentése tűnik ésszerű- nek, mintsem szakképzéssel való bővítése. Ha ezt ten­nék, a lakosság ügyeinek in­tézése látná karát. Ezért cél­szerű, hogy a jogászok, a pénzügyesek és a többi szak­ágazat alkalmazottai inkább a saját szakmai egyesületük továbbképzésein vegyenek részt. Az ifjúsági parlamentre a felelősségteljes megnyilatko­zás. az eredmények, a gon­dok és a lehetőségek egység­ben való szemlélése volt a jellemző. Ezért töltötte be hivatását, ezért adott jó út- ravalót a küldötteknek, aki­ket az országos ifjúsági par­lamentre 'megválasztottak. S. B,

Next

/
Oldalképek
Tartalom