Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 12. H megyei pártbizottság ollosfoglalosa (Folytatás az 1. oldalról.) O Az építőipari termelés elmarad a terve- zettai, részben, ennék a következménye egyies fejlesztési célok vontatott megvalósítása, a határidők Ibe nem tartása. A megyei építőipari szervezet 1976 háromnegyedében 0,6 százalékkal termelt kevesebbet az előirányzottnál; a termelés alacsony üteme elsősorban a főglalkoZtatottak számának 6 százalékos csökkenésével magyarázható. A termelés és a létszám a szövetkezeti iparban erősen visszaesett. Főleg a magasépítési; szak- és szerelőipari munkáknál keletkeztek feszültségek, ugyanakkor a mélyépítő kapacitások kihasználása nem volt megfelelő. Az építés alatt álló lakások száma az előző éivit hőtszázzal haladja meg, ami jó feltételt jelent az 1977. évi laikásátadósok ütemes teljesítéséhez. A megyei pártbizottság cselekvési programijában kiemelt 'beruházások többségükben megvalósulnak. A tervezettnek megfelelőéin halad & növényioilajigyár és a Phy- laxia yáüállalt karcagi gyáregységének építése. Szótanokon, a Jubileumi tér é& környékiére tervezett kereskedelmi és vendéglátó üZlé- tek, a Verseghy úti és a József Attila lakótelepen az ABC áruház, és az újabb touring szállodák építése fcésedtefllmes. Ezek a létesítmények nem készülnek él a cselekvési programiban megjelölt időre. A jászberényi és a tiszaföidvári óvodák, a vízmű-rekonstrukciók, a Széchenyi-lakótelepi vízitorony építése nem gyorsult meg jelentősein, hasonló a helyzet a megyei művelődési és ifjúsági ház kivitelezésében. A lemaradások műszaki, pénzügyi és kooperációs okok miatt kelétkeztek. Mintegy 3600—3800 lakás épül fel, a feladatok időarányosan teljesülnek. A lakások 70 százaléka a kiemelt településeken, fele részben több szintes kivitelben készül el. Az állami lakásépítés 50 százalékkal nagyobb az előző évinél; a munfcáslakás-építés üteme megfelelő, az újalbta ákciók előkészítése tervszerűen folyik. Q A Jakosság életszínvonalénak javítását a ^ ■ cselekvési programban fontos célként jelölte meg a megyei pártbizottság. A tervidőszak első évében a munkás jövedelmiek növekedtek, a parasztság pénzbevétele mérséklődött. A bér és bér jellegű kifizetések 5. a társadalombiztosítási járulékok 7 százalékkal emelkedtek. A takarékbetét-állomány 174 millió farinitfcafl; gyarapodott. A kiskeresfkedelmi forgalom 8—8,5, a bolti kiskereskedelem 8,2—8.7 százalékkal bővült, a vendéglátóiparban pedig 5,5—6 százalékkal. A lakosság fogyasztása kis mértekben emelkedett. A kínálat a tervezett értékesítéshez igazodott, a választék azonban helyenként és időnként nem fellett meg a keresletnek. Ellátási gondoik voltak a 'hús- és húskészítményekből, a bungomyábóri és 'gyümölcsökből. Nem mindenütt voltak az igényeknek megfelelőek a tüzseffiőkészletek. A lakossági szolgáltatások általában javultak, kivéve az építőipart, amelyben 50 százalékos a csökkenés. 10 a megyei pártbizottság tapasztalatai sze- BW"rint a pártszervek és pártszervezetek tevékenységében előtérbe került a gazdaságpolitika. Fokozódott szervező, mozgósító erejük, jobban érvényre juttatták a politika elsőbbségének elvét a gyakorlatban. Tevékenységük nyomán növekedett a párt tekintélye, jelentős szerepük van eredményeink elérésében, a gondok, hibák feltárásában, megszüntetésében, illetve mérséklésében. A tanácsok törekedtek a költségvetési és fejlesztési alapok 'hatékony, tervszerű fel- használására. a feszültségek megszüntetésére intézkedéseket tettek. Fokozódott a helyi tanácsok ellenőrző tevékenysége. A Hazafias Népfranit bizottságokkal együttműködve szervezték a község- és városfejlesztési célok megMallásításária a társadalmi munkát, amelyek értéke az idén éLéri a 190—195 millió foriinitot. A RlSZ-szarvezetek és szakszervezetek a cselekvési programiban fnegjellölt faládátok végrehajtásából eredményesen vették ki a részüket, a termelést segítő mozgalmaik hatékonyak voltak, fokozott figyelmet fordítottak a szocialista munkaversenyre. A népfront bizottságok sikeresen mozgósították a lakosságot a község- és várospolitikai feladatok végrehajtására. A szövetkezetek területi szövetségiéi sajátos eszközeikkel', a cselekvési programiban kitűzött feladatokra összpontosítva végezték munkájukat. 11 Az agitációs- és propaganda munka ered- * * ■ menyes volt. A párt- és tömegszervezeti oktatásban sor került gazdaságpolitikai céljaink megismertetésére, megértetésére. A pártnapok; politikai vitakörök, a szóbeli agitáció, a sajtó és a rádió, a megyei pártbizottság kiadványai az üzemi kiállítások ráirányították a figyelmet a gazdaságpolitika aktuális feladataira. A fontos gazdaságpolitikai kérdések napirenden tartásával az agitáció és a propaganda hozzájárult az éves tervfeladatok teljesítéséhez. II. A megyei pártbizottság az 1977-es gazdaságpolitikai feladatokat a középtávú cselekvési program álapján határozta meg. Alapvetően fontos, hogy a termelés dinamikus növekedésének fő forrása a hatékonyság javítása, legyen. Gyorsabb előrehaladást keli elérni azokon a területeken és üzemekben, amelyekben az 1976. évi tervet nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Nagyobb erővel és tervszerűséggel kell törekedni a. gazdasági fejlődést akadályozó tényezők felszámolására, a népgazdasági egyensúly javítását elősegítő termelésre. A pártbizottság 1977-ihen a következő feladatok teljesítését tartja szükségesnek. 1 Az iparban 7—8 százalékkal keli növelni ■■ a termelést, amelynek 80 százaléka a termelékenység emeléséből származzon. Minden vállalatnál hatékony munkaerő-gazdálkodásira van szükség, ennek érdekében ésszerűen ki kél! használniuk a munkaerő-átcsoportosítás lehetőségeit, tovább kell javítani a munkaidő kihasználását és a munkafegyelmet. A felszabaduló munkaerő tervszerű elosztása során elsősorban a fejlesztésre kijelölt vállalatok, szövetkezetek igényeit kell teljesíteni. A 'gyáregységek, ipartelepek a vállalati központjuk éves tervében meghatározott feladataiknak maradék -nélkül tegyenek eleget úgy, hogy növelik a termelőeszközök hatékonyságát, javítják a munka- és üzemszervezést, ésszerűen takarékoskodnak az élő és hóit munkáival. Változatlanul fontos feladat az iparban a termék- és gyártmányszarkezet korszerűsítése. A megye iparának fejlesztésében érvényesíteni kell a koncentráció elvét, a fejlesztésre továbbra is a 11 kijelölt településen kerüljön sor. A minisztériumi iparvállalatok számára követelmény, hogy minden piacon értékesíthető termékek gyártására törekedjenek, és a belföldi kereslet kielégítése mellett fokozzák exportképességüket, nagyobb mértékben járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Dinamikusan bővítsék tőkés exportjukat, pontosan és jó minőségben teljesítsék a szocialista államközi megállapodásokból rájuk háruló feladatokat. Biztosítaniuk kell a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó célok végrehajtását. Jövő évi feladataikat a minisztériumi ipar- vállalatok a termelés korszerűsítésével, szelektív fejlesztéssel, a korszerű vezetési és szervezési módszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével oldják meg. A tanácsi és a szövetkezeti iparban a lakossági árualap és a szolgáltatások mennyiségének és választékának bővítése, a tőkés export fokozása és az állami nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinamikus növelése a feladat. A magánkisipar fejlődését,, elsősorban a lakossági szolgáltatások javítása érdekében, a szükségleteknek megfelelően kell segíteni. Az iparengedélyek kiadásán túlmenően támogatni 'kell a munkaviszonyban állókat az iparjogosítvány megszerzésében. Az építőipar az 1976. évinél dinamiku- ■ sabban növelje termelését; az idei lemaradásokat a tervidőszak első évében jóváhagyott beruházások tervszerűbb előkészítésével és megvalósításával kell csökkenteni. A tervező szervezetek, a beruházási vállalatok komplex gazdasági szemlélettel törekedjenek a gazdaságos és ésszerű tervmegoldásokra, teljesítsék az anyag- és energiatakarékosság követelményeit. A beruházásokban résztvevő szervezetek együttesen gondoskodjanak a hatékonyság javításáról. Ennek megfelelően az éves tervfeladatot a népgazdasági és a megyei célkitűzésekkel összhangban, az eredményes gazdálkodás követelményeit is kielégítve, tervszerűen, szervezetten, együttműködésük fokozásával kell végrehajtani. A lakásépítési célok elérése érdekében a befejező szak- és szerelőipari kapacitáshiány enyhítésére szervezetten együtt kell működnie az állami, a tanácsi és a szövetkezeti építőiparnak. Az állami és tanácsi építőipar vállalkozzon a blokkos technológiájú lakóépületek alapozására, szerelésére, míg a szakipari munkákat együttműködési megállapodás szerint a helyi építőipari szervezetek végezzék el. A beruházási és szolgáltatási feladatok megvalósításában az építőiparban törekedni kell a vállalati kapacitásoknak, műszaki színvonalnak éis a technikai félszeirelitséginlek. a hatékonyság elvének legjobban megfelelő kivitelezői munkamegosztásra, másfelől összehangolt intézkedéseket kell tenniük a létszámhiány-csökkentése érdekében. A beruházások tervszerű megvalósításában jelentős szerepe van a vállalatok és szövetkezetek saját berüházási szervezetének. El kell érni, hogy az üzemi feladatok ellátásán túl, a területi tervekben kitűzött kiemelt beruházási célok megvalósításában is részt vegyenek. O A beruházásokban a következő felada- tok megoldását várja el a megyei párbizottság; Kezdjék meg valamennyi mező- gazdasági üzem 1977-re tervezett fejlesztését, amelyek a szarvasmarha-, sertés-, juh-, ba- romfiférőhelyek bővítését; a zöldségtermesztés lehetőségeinek bővítését; a tárolókapacitások növelését; a gazdálkodás színvonalának emelését szolgálják. Előnyben kell részesíteni az olcsóbb, a rekonstrukciós megoldásokat; a tervezett kereskedelmi beruházásokat, a lakosság jobb ellátását biztosító fejlesztéseket, a szolnoki Szövetkezeti Általános Áruház, továbbá a megyei kórház 400 ágyas pavilonjának építését. Folytatni kell: a bányászat kiemelt állami beruházásainak kivitelezését, biztosítva, hogy a lemaradások megszűnjenek; az államközi megállapodásokban koordinált magyar—szovjet olaj. és gázhűtőprogram megvalósítását; a hazai mosószergyártás importanyag helyettesítését megoldó nátrium-tripolifoszfát üzem építését; az építőanyagipar rekonstrukcióját és a mezőtúri Vázkerámia és Burkoló Téglagyár fejlesztését; a könnyűipar konvertálható exportárualapok bővítését szolgáló fejlesztését, a rekonstrukciók előkészítését; a Cukortermelési Kutató Intézet, a martfűi Növényolajgyár és a PHYLAXIA karcagi gyárának építését; a sütőipari, tejipari, gabonaipari, cukoripari beruházásokat; a szolnoki Járműjavító Diesel-programjának a tervezett ütemben történő végrehajtását; a KPM országos, a tanácsi és üzemi utak összehangolt fejlesztését, a távközlési fejlesztések időarányos teljesítését, a postahivatalok létesítését; a lakás- építési célok megvalósítását, a Széchenyi lakótelep építését, a munkáslakás-építést, a csa- ládiház-építés támogatását; az óvodai és általános iskolai hálózat fejlesztését, a művelődési intézmények korszerűsítését, bővítését, a karcagi 250 személyes egészségügyi gyermek- otthon építését. Be kell fejezni: az építőanyagipar 1977. évi üzembe helyezésre tervezett beruházásait; a Pannónia Vállalat kunszentmártoni üzemének építését; a jászberényi és a berekfürdői touring szállók építését; a tervezett kereskedelmi hálózat fejlesztését, a volt szolnoki Centrum pavilon önkiszolgáló étteremmé való átalakítását. A Az 1976. évi kedvezőtlen időjárás miatt "*■ hátrányosabb helyzetbe kerültek a mezőgazdasági üzemek. Ezért a gazdasági és pénzügyi tervezésiben nagy gondot kell fordítani az 1977-re szóló célok reális meghatározására, a termelési feltételek kialakítására, a takarékos gazdálkodásra. A mezőgazdasági termelést a középtávra időarányosan tervezettnél gyorsabb ütemben, 8 százalékkal kell növelni. A szocialista szektor termelése 8,5, a háztáji gazdaságok és egyéb kistermelők produktuma 2 százalékkal emelkedjen. A gazdaságpolitikai célok megvalósítása során kiemelten kell foglalkozni a racionális földhasználattal, az indokolt területcserék lebonyolításával; a komplex talajjavítással; ak öntözőkapacitások fejlesztésével, a meglevő lehetőségek jobb, szakszerűbb kihasználásával, különös tekintettel a zöldségtermesztésre; a kemizálás hatékonyságának növelésével; a termelés eszközellátásával; az agrotechnikai fegyelem fokozásával; a hozamok növelése mellett döntő követelmény a minőségi paraméterek javítása; a hústermelés mennyiségi és minőségi fajlagos mutatóinak javításán belül elsősorban a nagyüzemi állattenyésztésben szükséges előbbre lépni. A háztáji és kisárutermelés fejlesztésében sokoldalú együttműködésre, hosszabb távra szóló, szerződéses fegyelmen alapuló tevékenységre, a hozamok emelésére van szükség. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek eredményeit ésszerű kooperációval és takarékosabb gazdálkodással kell javítani. Fajlagos mutatóik a megyei átlagnál gyorsabb ütemben növekedjenek. C A szállítási és hírközlési feladatokat el- sősorban a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználásával, a technológia és a munkaszervezés tökéletesítésével — termelékenység növelésével kell teljesíteni. A KPM országos,, a tanácsi és üzemi utak fejlesztését és fenntartási munkálatait összehangoltan végezzék az előkészítéstől a. kivitelezés befejezéséig. Tervszerűen folytassák a közúti biztosító berendezések építését, felszerelését. A vasúti és a tömegközlekedésben egyaránt gondoskodjanak a menetrendek betartásáról, a szállíttatok és az utasok tájékoztatásának javításáról. Az árufuvarozásban továbbra is kiemelt feladat a beruházások kiszolgálása, a mező- gazdasági, a lakossági igények teljesítése, a darabáruforgalom, a folyamatos vasúti be- és kirakodás gondos megszervezése. Valamennyi szállító és megrendelő törekedjen az árufuvarozás hatékonyságának növelésére, a korszerű technológia és szervezési módszerek alkalmazására; többi között a rakodólapos számítás aTIkal'm'azására és a konténerforgalom növelésére. Biztosítani kell, hogy a középtávú terv alapján 1977-ben esedékes postaforgalmi és hírlapszolgálati fejlesztések és a szociális célok megvalósuljanak. Eleget kell tenni a hálózatépítési megrendeléseknek, különös figyelmet fordítva a kiemelt beruházásokra és a közintézményekre. 6 A kereskedelemben alapvető feladat a ■ lakosság jobb, színvonalasabb ellátása, amelynek érdekében: javítani kell a készlet- gazdálkodást, és szűkíteni kell a hiánycikkek körét; a kereskedelmi dolgozókat a vevők udvarias, kulturált kiszolgálására ösztönözzék. Az üzlethálózat fejlesztésére a megyei, a településfejlesztési és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek összehangolt terveinek megfelelően kerüljön sor. A megyei pártbizottság cselekvési programjának, és az 1977. évi feladatokra vonatkozó állásfoglalásának végrehajtása megköveteli, hogy a pártszervek és pártszervezetek javítsák politikai munkájuk színvonalát, annak részeként nagy önállósággal végezzék a gazdaságokban irányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket. A politika elsőbbségének következetes érvényesítése mellett erősítsék az állami, társadalmi szervezetek önállóságát, felelősségét, kezdeményezőkészségét. Határozottan lépjenek fel a céljainktól eltérő törekvésekkel, nézetekkel szemben, a hibák és mulasztások megszüntetése érdekében késlekedés nélkül tegyék meg a kellő intézkedéseket. 1 A tanácsok az ötödik ötéves népgazda- ■■ sági terv végrehajtását szolgáló és a megyei lehetőséggel összhangban álló terveket dolgozzanak ki 1977-re a helyi tanácsok közreműködésével. A megyei tanács dolgozzon ki több döntési lehetőséget tartalmazó tanulmányt a cselekvési programban megjelölt ipartelepítésekre; az elfogadott koncepciók alapján kezdeményezzék az országos szerveknél, vállalati központoknál az ipar- telepítést. A tanácsok jobban törekedjenek a helyi erőforrások nagyobb mérvű feltárására és hasznosítására, anyagi és pénzügyi eszközeik célszerű és takarékos felhasználására. Szigorúan tartsák be azt a követelményt, hogy csak a tervezett fejlesztések megvalósítását kezdjék meg; más igényeket csak indokolt esetben és az anyagi feltételek megteremtése után teljesítsenek. Gondoskodjanak a pénzügyi feszültségek feloldásáról, akadályozzák meg újabbak keletkezését; a fejlesztések, a kiadások időben és mennyiségben jobban igazodjanak a források és bevételek alakulásához. Javítsák a heruházási munkájukat — különösen a lakásépítésben. A megyében működő KlSZ-szervezetek ■ az ifjúsági szövetség IX. kongresszusán elfogadott határozatok szerint végezzék munkájukat. Mozgósítsák a fiatalokat a megyei pártbizottság cselekvési programjának helyi végrehajtására. Szervezzenek kommunista műszakokat, társadalmi munkaakciókat a kiemelten fontos feladatok, kampányok sikeres megvalósítására. A Tisza II. védnökségi feladatok közül az öntözővíz hasznosítására fordítsák a fő figyelmet. 3 A szakszervezetekben dolgozó kommu- ■ nisták tekintsék alapvető feladatuknak a termelést segítő mozgalmak, ezen belül elsősorban a szocialista brigádmozgalom erősítését, a versenyvállalások teljesítésének segítését. Következetesen teremtsék meg a gazdaságpolitikai célok és a dolgozók érdekeinek összhangját, a kötelességek és a jogok egységét az üzemi demokrácia fórumain és a mindennapi munkában egyaránt. Vizsgálják meg üzemenként a teljesítménybérezés kiterjesztésének lehetőségeit, és támogassák az ilyen kez&eményezéseket; szorgalmazzák a jobb munkára ösztönző bérgazdálkodást. 4 A népfrontban és más tömegmozgalmak- ■ ban dolgozó kommunisták konkrétan fogalmazzák meg a jövő évi tennivalóikat, amelyekkel eredményesen szolgálhatják a cselekvési program és a megyei pártbizottság 1976. december 10-i ülése állásfoglalásának végrehajtását. 5 A KISZÖV, a MÉSZÖV és a TESZÖV ■ gondoskodjon a kongresszusok határozataiból adódó’ gazdaság- és szövetkezetpolitikai feladatok megismertetéséről, a végrehajtás megszervezéséiről. Sajátos eskkö zeikkel segítsék a tervcélok teljesítését, nagy figyelmet fordítva minden téren a társadalmi érdek érvényesítésére a termelésben és az elosztásban egyaránt. A KISZÖV az egyéb feladatokon túl kiemelten foglalkozzon a szolgáltatások fejlesztésével, a szövetkezeti egyesülések gondos előkészítésével és lebonyolításával. A MÉSZÖV erőteljesen vegye ki részét a megyében a kereskedelempolitikai célok megvalósításából, szorgalmazza az áruellátás javítását, továbbá a szövetkezeti beruházások gondos előkészítését és határidőre történő kivitelezését. A lakásépítési ütemet tartva, a megye több településén el kell érni, hogy a dolgozók lakásigényét a MÉSZÖV-akciókkal elégítsék ki. A TESZÖV megkülönböztetett módon segítse 1977-ben az idei esztendőt kedvezőtlenül záró szövetkezeteket. Támogassa az új megyei termelési rendszerek megerősödését; kezdeményezzen társulásokat és kooperációkat; segítse a zöldségtermelő gazdaságokat a korszerű nagyüzemi termelési feltételek létrehozásában; törődjön megfelelően a háztáji termeltetéssel, ezen belül a sertés- és szarvasmarhatartással; kezdeményezzék a bérgazdálkodás korszerűsítését, a rendszeres normakarbantartást. El kell érni, hogy a munkadíjtáblázatot minél előbb valamennyi gazdaságban alkalmazzák. 6 A cselekvési programban meghatározott ■ feladatok folyamatos teljesítése mellett 1977-ben alapvető követelmény, hogy az agitáció és a propaganda eszközeit, formáit ösz- szehangoltan, egymást jól 'kiegészítve hasznosítsák. A sajtó és a rádió tervszerűen, meggyőzően foglalkozzon a gazdaságpolitikai kérdésekkel, fordítson kellő figyelmet a közvéleményt érdeklő problémák ismertetésére és magyarázatára. Az agitáció fő tartalmi kérdései a következők legyenek: a minőség és hatékonyság javítása, a takarékosság, a beruházások tervszerű megvalósítása. A pártoktatás káderképző és tömegtanfolyamain kerüljön sor — a párt gazdaságpolitikájának elméleti kérdései alapján — az 1977. évi feladatok ismertetésére. A cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait, a Központi Bizottság határozatát és a megyei pártbizottság jielten áliMisfioglMá- sát a gazdasági egységekben pártnapokon és a politikai vitakörökben 1977 február— márciusában dolgozzák fel. Az üzemi időszakos kiadványokban foglalkozzanak a helyi cselekvési program végrehajtásával. elemezzék a tapasztalatokat, ismertessék a jövő évi feladatokat. A pártszervek és a tömegszervezetek fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy a szóbeli agitáció konkrét legyen és színvonala emelkedjék. Gazdagítsák a szemléltető agitáció tartalmát és módszereit,
