Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 8. Sajtótájékoztató a magyar nagykövetségen (Folytatás az 1. oldalról.) gyünk és feltétlenül azok is kell, hogy legyünk, azokkal az európai országokkal, ame­lyekben szocialista illetve szociáldemokrata kormányok vannak. Már csak azért is. mert országokat képviselünk, ál­lamérdekekről, a népek ér­dekével összefüggő kérdések­ről tárgyalunk, s ilyen eset­ben a szűkén értelmezett pártszempontokon felül kell emelkednünk. Szükségsze­rűen együtt kell tehát mű­ködnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása ér­dekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemokra­ta pártok közötti együttmű­ködés ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerény­telenségnek. ha azt mondom: bizonyos tekintetben jól pél­dázza ezt éppen az itt, Bécs- ben eltöltött tegnapi nap. Alighanem mondhatom azt. hogy Kreisky kancellár úr „kortársam'’ akit határozott meggyőződésű embernek is­merek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata, én kommunista vagyok. S talál­koztunk. jó szellemben tár­gyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy vi­lágnézetet, vagy filozófiát „cseréljünk”. Kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn. ahol egyik vagy másik fél; illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kom­munista és munkáspártok berlini tanácskozásukon dek­larálták. hogy központi fel­adatuknak tekintik az euró­pai béke és biztonság, vala­mint a társadalmi haladás előmozdítását- A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említet­tem. a velünk folytatott meg­beszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük ér­dekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai bé­ke és együttműködés, a két- oldalúan előnyös kapcsolatok ügyét­Pozitív program a belgrádi találkozóra Frankfurter Rundschau: Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záró- dokumentum aláírása után? Miként vélekedik Magyaror­szág és az NSZK kapcsola­tairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? Kádár János: A Helsinki­ben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a hely­zetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a törté­nelmi előzményekre, a hel­sinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehéz­ségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy ön­magában is óriási jelentősé­gű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű országok, különböző ideo­lógiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 részt­vevője egy asztalhoz ült le. s fontos, alapvető kérdések­ben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítá­sa a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi ta­lálkozón is megfelelő, konst­ruktív álláspontot képvisel­jenek. A jugoszláv főváros­ban sorra kerülő tanácsko­zással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a bel­grádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle „panasz­nappá” tegyék. Ügy véljük, a helsinki értekezlet részt­vevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy -Belgrád­ban ismét át lehessen tekin­teni az állami kapcsolatok további javításának, a gaz­dasági kapcsolat fejlesztésé­nek kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a né­pek érdekeit szolgáló kérdé­seket. mint az európai ener­giahelyzet. a szállítósokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvéde­lem. Ilyen és hasonló s a népek általános közeledésével összefüggő egyéb, napiren­den levő. a helsinki ajánlá­sokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kap­csolatait illeti e kapcsolatok gazdasági területen már ré­gebbi keletűek és elég széles körűen kibontakoztak. Úgy vélem, a jelenlegi szakasz­ban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük? Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekei­nek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú tö­rekvés mindkét fél részéről kölcsönös­A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplo­maták, a kormányzati ténve­zők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak ta­nácskozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a. Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak fejleszté­sébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés szaka­szában van. Mostani bécsi látogatásom­mal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy sze­mélyemmel is foglalkozott, s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először vol­tam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hiva­talosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban él­tem le életem nagyobbik fe­lét (derültség). Volt alkal­mam New Yorkban is meg­fordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Is­merek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük (derültség) de ahova szüksé­ges. amikor a két ország kap­csolatának fejlesztése szem­pontjából politikailag hasz­nos. oda és akkor mindig el­megyek. Így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársa­ságba is. Arbeiter Zeitung: Magyar- országot baráti országok ve­szik körül — közéjük szá­mítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország terü­letén. Naívság azt képzelni, hogy egy ország biztonságia csu­pán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideig­lenesen Magyarországon tar­tózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indo­kolja, hogy az önként sem­legességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadás­tól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános vi lág - . politikai helyzettel függösz- sze. S a kérdés más meg­ítélése. a helyzet megválto­zássá a béke és a bizton- ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületéinek a közel­múltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden. Így újra nyilvá­nosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszünte­tésére. Azt javasoljuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont leg­alább ne törekedj üihk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezek­ben az alapvető kérdések­ben előbbre jutunk, és az áDtallánios helyzet tovább ja­vul, akkor a szovjet csa­patok magyarországi tartóz­kodására nyilván nem lesz szükség. Die Presse: Van-e kilátás a vízumkényszer megszünte­tésére Magyarország és Ausztria között. A vízumkérdés közvetle­nül érinti az állampolgárok tömegles külföldi utazását, így a Magyarország és Auszt­ria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforga­lom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatáso­kat más országokba. Meg­mondom. ebben döntően po­litikai meggondolások ját­szottak szerepet. Elsősor­ban azt szerettük volna elő­segíteni. hogy az emberek jobban megismerjék a szom­szédos országokat. Nos. vál­toztattunk a korábbi gya­korlaton, ég a nyugat-euró­pai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdő­dött el. Ez politikai haszon­nal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban -nem volt módjuk arra, hogy kiutaz­zanak valamelyik nyugat­európai országba, most ki­utazhatnak. És az a soksizáz- ezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai or­szágokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rá­jön, hogy Nyugat-Európa fej­lett kapitalista országaiban sines kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát. ame­lyéket otthon, Magyaror­szágon már el is felejtett. Látja például a munkanél­küliséget és az attól való fé­lelmet. a létbizonytalanságot. A nyugat-európai orszá­gokkal lebonyolódó turista forgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik -legjelentősebb. A turizmusnak azonban po­litikai vonatkozásain túl gaz­dasági oldala is van. Mi foly­tatjuk a turizmus terén a ■-nyitott ajtó politikáját. A tu­rizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasz­nálni, ezt -még csak most ta­nuljuk. Ha az idegenforga­lomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebbkörű turista- forgalmat bonyolítanánk le. A Magyarország és Auszt­ria közötti vízumkényszer el­törlésének elvileg hívei va­gyunk. De még bizonyos gaz­dasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még -meg -kell vizsgálnunk. Érik azonban a helyzet, és már -közel van az az idő, ami­kor a két ország között a ví­zumkényszer megszűnhet. Kölcsönösen előnyős gazdasági kapcsolatok Pravda: A helsinki konfe­renciát követően milyen perspektívái vannak az úgy­nevezett kis európai orszá­goknak politikai, gazdasági és kulturális téren? Kádár János: Ausztria és Magyarország egyaránt kár­vallottja volt a második vi­lágháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett, sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét -kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondo­lom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam poli­tikájában is, amely -kimondta az örökös semlegességet. Megemlítek még egy té­nyezőt: a Magyar Népköz- társaságnak nemcsak a a sa­játosága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyers­anyagban, energiában sze­gény. Jelentős mértékben ér­dekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok épí­tésében. Bizonyos szempont­ból irigyeljük az olyan or­szágokat. amelyek nemzeti jövedelmének csak hat szá­zaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól- A Magyar Népköztársaság nemzeti jö­vedelmének mintegy 45 szá­zaléka realizálódik a nem­zetközi áruforgalomban- Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a Magyarországon megter­melt ipari mezőgazdasági ’ vagy egyéb árunak majdnem a felét exportálnunk kell, hogy a termelés folyamatos­ságát és fejlesztését biztosít­hassuk. A Helsinkiben elfo­gadott ajánlások egyik — számunkra létfontosságú — pontja a kölcsönösen elő­nyös, a kölcsönös érdekek­nek megfelelő gazdasági kap­csolatok széles körű bővíté­sét mondja ki. A helsinki ér­tekezlet ajánlásaihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekeltek vagyunk megva­lósításukban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi tö­rekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy taps közben Kádár János. Látogatás a Parlamentben, városnézés A sajtókonferencia után Kádár János az osztrák par­lament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Fri­gyes külügyminiszter. dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és dr. Nagy Lajos bé­csi magyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich Frölichs­thal budapesti osztrák nagy­követ is. A parlament bejáratánál Anton Benya, a Nemzeti Ta­nács elnöke és Otto Probst, a Nemzeti Tanács egyik el­nökhelyettese fogadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát majd az elnöki tanácskozóteremben találkozóra került sor a Nemzeti Tanács és a Szövet­ségi Tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a Szövet­ségi Tanács elnöke, valamint a Nemzeti Tanácsban képvi­selt három politikai párt frakciójának vezetője és a törvényhozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő sza­vaiban hangsúlyozta: „külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszéd ország egymáshoz fűződő kapcsolatainak fon­tosságát.” A Nemzeti Tanács elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényho­zás szervezetéről és munká­járól, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokról. Kádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszél­getést folytatott a képvise­lőkkel. végül pedig megte­kintette a parlament épü­letét. Délelőtt a Parlamentből in­dulva városnézésen vett részt Kádár János. feleségével együtt Bécs nevezetességeivel ismerkedett, s a kellemes időt kihasználva gyalogsétót tett a belvárosban. A Grabenen és a Kärntner Strassen végig­haladva az Operánál szájlt ismét gépkocsiba. Délben a híres Fischer- haus-étteremben nemhivata­los ebéden vett részt a Köz­ponti Bizottság első titkára, feleségével és kíséretének tagjaival együtt. A szűkkörű ebéden osztrák részről töb­bek között ott volt dr. Brúnó Kreisky kancellár és felesége­Délután Kádár János és felesége megtekintette a Szépművészeti Múzeumot. A hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodó Kádár János, az MSZMP KB első titkára, kedden este a Ma­gyar Népköztársaság nagy- követségén találkozott Franz Muhrival. az Osztrák Kom­munista Párt elnökével, a Politikai Bizottság és a Köz­ponti Bizottság több tagjával. Tegnap este a bécsi ma­gyar nagykövetség épületé­ben Kádár János és felesé­ge fogadást adott dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár és felesége tiszteletére. Kiküldött munkatársunk telexjelentése Delhi falai között Hazai, havasesős. ködös téliből indulva, tizenegyezer méter magasságban repü­lünk. A hangos beszélő köz­li : odak inn a hőmérséklet mínusz 55 fok; leszálltunk Tbilisziben és Taslkenltlben, ott is éjszakázunk. Onnan Delhinek tartva érkezik el utunk egyik nagy pillanata: alattunk a Himalája. Aztán már csak egy ugrás, alig egy óra. és gépünk kellemes, me­lee nyári napsütésben ér földet a Déllhi repülőtéren. Dosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének tiszteleté­re magyar és indiai zászló­kat lenget a szél. A katonia- zenekar előbb a magyar, majd a Rabindranath Ta­gore „India hajnali éneke” című versére komponált in­diai himnuszt játssza. Tur- báno6. fehér kamáslis dísz- század, villogó kardok, a repülőtér narancs színű és kék sátrai allatt India vezető személyiségei. Ali Ahmed, India elnöke a fekete Mer- cedieshez kíséri Dosonczi Pált és féleségét. A kocsisor el­indul ős kibontakozik előt­tünk Űj-Delhi, az ország fővárosa. Az első személyes benyomások. Az első em­berek, az első házak. Új-Delhi modern.- hétmil­liós ngayváros. de képe, in­kább jelképe, mint stílusa a mai Indiának. Hófehér, fi­nom vonalú épületek, fel­hőkarcolók. irodaházak, ker­tes viUánegyedek. új lakó­telepek — ha nem tud­nánk, hogy ez már itt India, lehetne akár Róma, Madrid is... Az elnöki menet útvona­lának nevét olvashatjuk az utcatáblán: Radzs Path su­gárút. A menet a Radzs Pa­ttion szembefordul az indiai államfő neoklasszicista stí­lusban. épült rezidenciájával. Ez a színhelye az első fo­gadásnak, Ali Ahmed itt a kongresszusi palota szom­szédságában fogadta félórás megbeszélésen magyar ven­dégeit. A látogatás után G-Delhi falai alaitt vonul kocsiso­runk. üdvözlő indiaiak színes csoportja között. Majd a szélest, füves park sárga csa­pásain már gyalog tesszük meg az utat az apró domb­hoz. Indira Gandhi nagy- aityja, Pandit Nehru, a nagy indiai államférfi síremléke nem több. minit egy kis ha­lom szépen ápolt föld. De Nehru nem itt van elte­metve. Nehru sehol sincs eltemetve. Indiai szokás szerint a halottakat elégetik. Az emlékdomb az a hely, ahol Nehrut elégették. Fe­hér. indiai virágokból font, magyar nemzeti színű sza- liaglgál díszített koszorút helyezett el Losonczi Pál az emlékdombon. Az első nap tárgyalások­kal folytatódott, velünk, a szocialista országokkal szá­mos kérdésben egyetértő, az el nem kötelezett országok sorában vezető szerepet ját­szó Indiának kijáró megér­téssé! és együttműködésre vallió készséggel. Kerekes Imre A magyar—szovjet kulturális együttműködési Tegnap a Szovjetunió Kul­turális Minisztériumának kollégiumi termében megkez­dődött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság ülése. Az ülésen résztvevő magyar delegációt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke ve­zeti. bizottság ülése A kormányközi, bizottság ülésén résztvevő szovjet de­legáció vezetője - Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, a bizott­ság szovjet tagozatának elnö­ke. A kormányközi bizottság szerdán munkabizottságok­ban folytatja tanácskozásait. Az ülésről közleményt adnak ki. Szovjet—líbiai megbeszélések Tegnap a Kremlben foly­tatódtak a szovjet vezetők tárgyalásai Moamer Kadha­fival, a Lídiái Parancsnok­ság Tanácsa elnökével. A hétfőn kezdődött megbeszé­léseken résztvevő szovjet küldöttséget Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra vezeti, s a delegáció tag­ja Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügymi­niszter. Giscard d’ Estaing—Tito találkozója Tegnap Belgrádban folyta­tódtak a hivatalos látogatá­son Jugoszláviában tartózko­dó Valéry Giscard d’ Estaing farneia államfő és vendéglá­tója, Joszip Broz Tito elnök vezette delegációk tárgyalá­sai a kétoldalú kapcsolatok­ról, a közös érdekű nemzet­közi és világgazdasági kérdé­sekről, valamint időszerű­külpolitikai témákról. Giscard d’ Estaing francia államfő tegnap a Tito elnök­kel folytatott megbeszélésen kívül eszmecserét folytatott más jugoszláv vezetőkkel is, így Dzsemal Bijedics kor­mányfővel és Kiró Gligorov- val, a szövetségi képviselőház elnökével. A parlament épü­letében találkozott a Jugosz­lávia köztársaságainak és tartományainak képviselői­vel is. A francia elnök tegnap dé­lelőtt Üj-Belgrádban fáit ül­tetett el a Barátság parkban. ENSZ—BT Ismét Waldheim a főtitkárjelölt A ENSZ Biztonsági Tairtá- csa közép-európai idő sze­rint tegnap délután 16.55 órakor kezdődött zárit ülésén a második menetben, miután Kína visszavonta vétóját, ismét az 57 éves osztrák Kunt Waldheimet, az ENSZ jelenlegi főtitkárát jelölte a következő öt évre a főtitká­ri tisztségre. Az első szavazási menet­ben a Kínai Népköztársaság képviselője vétót emelt Kurt Waldheim jelölésével szem­ben. A Biztonsági Tanács egy másik tagja tartózkodott a szavazásnál, a többi 13 Waldheimre szavazott. Wald, heim riválisa, Luis Echever- ria, vollt mexikói elnök, négy szavazatot kapott, négyen ellene szavaztak és heten tar­tózkodtak. A második menet­ben Waldheim 14 szavaza­tot kapott. Egy küldöttség tartózkodott. A főtitkárt a Biztonsági Tanács javaslatára a közgyű­lés választja meg öt évre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom