Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
1976. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gázrobbanás mentési munkálataiban nyújtott segítségért Társadalmi munkáért kitüntetést kaptak A Társadalmi munkáért kitüntetés arany fokozatát veszi át a városi tanács elnökétől Ádám Balázs Bálvány út 12 szám alatti lakos Ünnepség Szolnokon, a városi tanácsnál Rendőrök, katonák, tűzoltók, gépkocsivezetők, darukezelők, üvegezők, építőipari munkások foglalták el tegnap Szolnokon, a városi ta- náes nagytermének széksorait azon az ünnepségen, amelyen a társadalmi munkáért járó kitüntetéseket ad- ;ák át. A kitüntetettek egytől igyig az emlékezetes novem- oer 2-i, Tóth Ferenc utcai gázrobbanás után odaadóan segítettek a mentési munkákban, a romeltakarításban, a helyreállításban. Tetteik jól példázzák, hogy társadalmunkban nem maradnak magukra a bajba jutott emberek, mindig van, akire számíthatnak. Az ünnepség a Bartók Béla kamarakórus és a Beloiannisz úti általános iskola úttörőinek műsorával kezdődött, majd Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az üdvözlő szavak után a kitüntetések átadása következett. A Társadalmi munkáért kitüntető jelvény aranyfokozatát hetvennégyen vették át. Az ezüst fokozatot negyvenkilencen, a bronz fokozatot negyvennégyen kapták meg. A Társadalmi munkáért plakett arany fokozatát nyújtotta át a városi tanács elnöke a Belügyminisztérium forradalmi készenléti rendőri ezredének, a BM Szolnok megyei Főkapitányságának, a BM megyei főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának, a BM szolnoki járási-városi kapitányságának, a Magyar Néphadsereg 1765-ös alakulatának, az Állami Építőipari Vállalatnak, a megyei Polgári Védelmi Parancsnokságnak, a városi Polgári Védelmi Parancsnokságnak, a szolnoki járási-városi Tűzoltóparancsnokságnak, a szolnoki tiszti rendőrőrsnek, a TITÁSZ-nak, a vasúti önkéntes segítő csoportnak és a Volán 7. számú Vállalatának. A kitüntetések átadása után Sándor László, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a résztvevőket, és köszönetét mondott helytállásukért, áldozatos munkájukért. Közösen könnyebb, előnyösebb Első évzárás az egyesült karcagi és a kunmadarasi flfész-ben Hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy „megérlelődjék" az elhatározás: egyesül a karcagi és a kunmadarasi ÁFÉSZ. Az idén, január első napjaiban megtartott közgyűlésen mondta ki a tagság az egyesülést. Februárban és márciusban megválasztották az új vezetőséget, kinevezték a középvezetőket is. Majd számlákat, jegyzőkönyveket, különböző iratokat egyeztettek, és április 1-én megkezdték a közös munkát a megye harmadik legnagyobb szövetkezetében. 530 milliós forgalom Mit vittek a „házasságba”? A karcagi szövetkezet 81 élelmiszer-, tej-, zöldség-, húsboltot, ruházati áruházat, 4 ruházati szakboltot és 12 illatszer, papír- és írószer, üveg, vetőmag üzletet „adott” és további 15 éttermet, bisztrót, büfét. A kunmadarasi ÁFÉSZ 16 élelmiszer-, ruházati, iparcikküzlettel és 7 étteremmel, bisztróval rendelkezett. Érdemes a forgalomról is szólni: a karcagi ÁFÉSZ árbevétele tavaly 380 millió forint, a kunmadarasiaké 80 millió forint volt. Az egyesülés utáni első esztendő árbevételi terve 530 millió forint. Ebből az összegből 419 millió forintot a bolti kiskereskedelem forgalmaz. A vendéglátásból 36 millió 800 ezer forint bevételre számítanak. A tervek szerint a felvásárlás 29 millió 800 ezer forint lesz. Az ipari tevékenységből és a szolgáltatásból pedig 44 millió 400 ezer forint a terv. A „megizmosodott”. 7500 tagú nagyszövetkezet 20 millió forint nyereségre is számít. flz egyesülés okai A két áfész egyesülése több okból is szükségessé vált. A társadalmi, gazdasági fejlődés magával hozza a magasabb szintű ellátási igényt, amelyet az áfészek az utóbbi középtávú tervidőszakban elfogadhatóan kielégítettek. Az utóbbi esztendőkben azonban olyan ellátási gondok jelentkeztek, amelyeket csak nagyobb, hatékonyabban gazdálkodó szövetkezetek tudnak megoldani. Manapság az életszínvonalpolítika szolgálata még tudatosabb, színvonalasabb munkát kíván a szövetkezetektől, mint néhány évvel ezelőtt. Az. áfé- izeknél szervezettebb munkára van szükség ahhoz, hogy ügyelemmel tudják kísérni és igazodni tudjanak az életmód-változásokhoz, az igények gyors fejlődéséhez. Javult az ellátás Az áfészek egyesülésének több előnye van. Egységesebb üzlepolitikát alakíthatnak ki, így jobbá válik az árubeszerzés és színvonalasabb áruellátást biztosíthatnak. A karcagi és a kunmadarasi áfészek egyesülésével is megváltozott az „eldugott” helyek, a kisközségek lakóinak ellátása. Arra törekedik az egyesült szövetkezet, hogy a mindennapi cikkek állandóan kaphatók legyenek ezeken a helyeken is. Az árubeszerzés könnyebbé vált sokkal több kereskedelmi partnerrel, — mintegy 100-zal — nagykereskedelmi vállalattal, kisiparossal állnak kapcsolatban, és ez lehetővé teszi az áruválaszték bővítését. Már több mint fél esztendő telt el közös munkával — hozzátehetjük, hogy eredménnyel. Ez idő alatt javult az eilátás, húsból, húskészítményekből, hiszen Karcagon saját húsüzemük dolgozik. Kunmadarason a zöldáruk bőségéről is beszéltek a vásárlók. Az egyesüléssel szervezettebb gazdálkodás, jobb eszközkihasználás, hatékony üzem- és munkaszervezés biztosítható. Karcagon a szervezettebb gazdálkodást illetően megemlítették a szállító járművek, eszközök egységesebb „mozgatását”, a házi részlegek — karbantartó, festő, asztalos üzemek, dekoratőrök, szerelők — munkáját. Az üzemszervezésre egy példa: a karcagi cukrászüzemet eléggé megterhelték munkával, a kunmadarasi üzemből pedig még Tiszafüredre is szállítottak édességet. Mióta együtt dolgoznak, sehol nincsenek túlterhelve a cukrászok. Áruház, húscsarnok épül A fejlesztési lehetőségek koncentrálásával ésszerűbb üzlethálózatot lehet kialakítani, lehetőség nyílik a gépesítésre is. Karcagon az V. ötéves tervben egy 1000 négyzetméter alapterületű szövetkezeti iparcikkáruház épül. Ennek az egyetlen áruháznak az alapterülete meghaladja a város jelenlegi kisebb iparcikkeket árusító üzleteinek alapterületét. (Épül egy 234 négyzetméter alapterületű húscsarnok, ahol a szövetkezet a saját vágóhíd- ján feldolgozott húst, húskészítményeket árusíthatja. Évente 7000 sertést vágnak, 3200-at feldolgoznak. Már elkészült Karcagon a 120 négyzetméter alapterületű, 2- es számú élelmiszerüzlet, bővítik az autóscsárdát is. Kunmadarason üzlet és presszó épül jövőre. Berekfürdőn 200 négyzetméteres ABC-t, kisvendéglőt építtet a szövetkezet. Az öt év alatt 3153 négyzetméterrel növekszik az üzlethálózatuk alapterülete. A fejlesztésre saját alapból 34 millió forintot költenek, és felhasználják a 6 millió forintos MESZÖV-támoga- tást is. Két tésztaüzem A „nagyszövetkezetnek” két tésztaüzeme van, amelyekben 6—7 féle termék készül. A karcagi üzemben például 5—6 mázsa tésztát csomagolnak havonta. A felvásárlási munkában is nügy változás történt. Külön főosztály foglüIIíOzik ezzel a feladattal, így jobban átfoghatják a területet. Jelenleg 14 szakcsoportja van a szövetkezetnek: három sertéshizlaló csoport, tőlük 4— 4,5 ezer sertést vásárol évente az áfész. A hizlalók 130 anyakocát és apaállatot kaptak. Dolgozik a májliba-ter- melő szakcsoportjuk is. A zöldségtermelők munkáját az épülő fólia teleppel — 25 fűtött, fólia sátorral — segítik. A felvásárlás technikai feltételeit is biztosítják az elkövetkezendő hónapokban: felvásárló-raktár épül, korszerű, modern gépekkel felszerelve. A több mint féléves közös munka azt mutatja, hogy nem volt hiábavaló a két szövetkezet egyesítése. Bebizonyosodott, hogy azok az elképzelések, tervek, amelyeket az első közgyűlésen — az egyesülési ajánlásban — a tagsággal ismertettek, megalapozottak voltak és meg is valósultak. Szekeres Edit Kunmadarason Korszerű műhelyek A kunmadarasi Vas- Eiek- tiromosipari Szövetkezetben a korfeeerűtllien, zsúfolt munfeaikötrülrnéinyek felszó- mdLásáira mimtegy hatmillió forint beruházással megkezdődött több korszerű műhely kialakítása. Átalakítottak egy régi épületet. Helyet kapott benne egy 80 négyzetméter alapterületű műhely, amelyben negyvenen dolgoznak majd, a tü-ansziormátorgyártáS- ban. Hozzácsatolva előkészítőt, anyag- és készáruraktárt és egyéb helyiségeiket építettek. Ezek műszaki átadása már megkezdődött. Mellette a lakatos, részűeginek épül egy új, csaknem 80 négyzet- méter alapterületű műhely, amelynek átadásált jövő júliusára tervezik. A műhelyekbe gépeket is vásárolnak. Ezekből 110 ezer forint értékű már megéhkeiziertit, a többit 1977 első negyedévében várják. A szövetkezet vezetői úgy tervezik, ihogy a jelenlegi évi 34 millió forint értékű termelés már jövőre emellkediik, 1978-ban pedig megközelíti az 50 millió forintot;. HETI JEGYZETÜNK Öregkori utazások A szomszéd házaspár már jóideje a nyugdíjas éveket morasolgatja. Valóban csak morzsolgaitja, hiszen a szervezet működése és az életvitel is lassul egy kicsit. Nem mintha az idősebbek mozgása válna jóval nehézkesebbé, tisztességgel szolgál még a láb. Más itt a bökkenő. Az talán, hogy kétszer is megnézik — joggal — mire oldják ki a pénztárca száját, s ezért utazásra csak nehezen szánják rá magukat. Tetemes a jegy ára, még ha másodosztályra váltják is ... Igaz. egy féláruutalvámy eddig is járt, de azt féltőn tartogatták az üdülési beutalóra yvagy Hévíz gyógyító városában tett utazásra. Nos jövőre a nyugdíjasoknak az eddigi egy oda-vissza útból négy lesz, ahogy azt a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvashattuk. A szakszervezeti tagságot megtartó nyugdíjasoknak egy évre négy retúrjegy. Egy továbbra is megmarad az üdülésre, s mellé sorakozik még három. A gondolat a vasúti jegyről máris átvált a lehetőség fogalmára. Arra, hogy országunk legszebb tájain a viszonylag olcsó túristaházakat közelebb hozz^ az idősebbekhez a megszaporodott féláiruutal- vány. Pihentető s az egyhangúságból kiszakító két-há- rom napokat kínálva Sopron környékén, a Mátrában vagy éppen Pécsett. Az eddigi kétszáz forint helyett százból futja az útiköltség, ami házaspárnál már egyetlen utazást is számolva kétszáz forintnyi megtakarítást jelenít. És nemcsak az országjáró pihenésre ad módot a kedvezmény, hanem egymáshoz közelebb hozza az ország ki tudja hány végébe szétszóródott családokat is. A szülők az eddiginél gyakrabban utazhatnak látogatóba gyerekükhöz, unokáikhoz, hisz fordítva köztudottan olyan nehéz. A fiataloknál magyarázatoktól mindig szűkre szabott az idő... Anélkül, hogy a féláru jegyek következtetéseivel „elszaladna a vonat”, különösképpen azért tétsző az új kedvezmény, mert ajtót nyit a nyugdíjasok otthonaiban. Még pontosabban: kímélve a postás hozta hó végi összeget, ajtót tár az országra... M. A. Búcsú előtt — fél évszázad után — Itt vannak a szép öltözők, zuhanyozók, az ebédlő, a szép tágas irodák ... Szóval nem minden vállalat dicsekedhet azzal, hogy ilyen jó körülményeket teremett a dolgozóinak. Csak becsüljék meg a fiatalok, nem lesz semmi hiba! Mindezt Bokor János, a karcagi Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat minőségellenőre mondta, végigvezetett a nemrégiben elkészült korszerű épületben. Vele azonban még a régi, kopott padlójú irodában, az igencsak „nyugdíjazásra” váró nagy, barna Íróasztal mellett beszélgettünk, — Régen volt, amikor ide kerültem, pontosan 55 éve. Tizenöt éves suhanc voltam,, „sepregető gyereknek” vettek fel. Akkor még a Tiszavidékí Részvénytársaság tulajdona volt a karcagi malom. Az volt a dolgom, hogy napi 10—12 órán át sepregessem a kukoricamor- zsolás után összegyűlt szemetet. Másfél évvel később a főmolnár bevitt a malomba. de nem ám molnárnak. Ott is takarítani kellett. meg a lisztet hordani. Vállon, háton — ki hogy tudta... Nehéz volt. De szegények voltunk, kellett a kereset. — Valahogy én már akkor is „nyitott szemmel” jártam. Volt olyan eset,, hogy a napi 10—12 órára még rá kellett húzni hatothetet. Sok volt nagyon abból a 4iehéz munkából. Aztán a körülmények rosszak, a pénz se sok. Persze, hogy szervezkedtek a munkások. Zúgolódtunk, követeltük a nyolcórás munkaidőt. így kerültem be a szakszervezeti mozgalomba, 1929-et írtunk. — Hű is maradt a mozgalomhoz, hisz egészen az elmúlt évig a GVM szak- szervezeti bizottságának titkára volt. — Igen. de most 67 évesen sajnos már mégis nyugdíjba kell menni átvették a fiatalok ezt a „posztot”. A feladatok változtak, de a cél most is az, hogy az emberért, az ember érdekében... Itt nőttem fel, itt eszméltem az életre a malomban. Voltam szitaőr. gengerőr, molnársegéd ... Saját bőrömön tapasztaltam a sérelmeket a szegénységet, a nyomorúságot, saját szememmel láttam a hasonló sorsú muríkásemberek kínját, életük keserveit. Aztán jött a háború! — A gabona, a kenyér akkor is kellett. így aztán a malom kétszázhúsz dolgozóját nem vitték ki a frontra, csak egyedül engem. Valaki feljelentett, kijött egy nyilas százados, lehordott mindenféle lázítónak, ilyen, olyan piszok kommunistának és berukkoltattak. Ez volt 1944-ben. Három gyereket, feleséget hagytam itt a legnagyobb létbizonytalanságban . . . 1948-ban jöttem haza. Mennyire más volt már akkor is az élet! Üj lendület, csupa munkára. szebb életre készülő ember ... Itt a malomban is, mert ide jöttem vissza. Már akkor ízig-vérig molnár voltam. — Nem is tudom elképzelni, mi lesz januártól: 55 év után elmenni, kalapot emelni, istenveledet mondani nagyon nehéz. De megígérték a vezetők hogy mint nyugdíjas meghatározott óraszámban dolgozhatok még. Szeretném nagyon. Reggel hat órakor, amikor otthon kitolom a biciklit a kapun, mintha még fáradt is lennék, de amikor bekanyarodom itt a hántolónál. már újra fiatalnak érzem magam. — Több ideje lesz otthon a kertben bíbelődni. — Az igaz, meg többször is végigjárhatom a választókörzetemet, ugyanis 1954 óta tanácstag vagyok. A Kinizsi, a Villamos és a Délibáb utca lakosait képviselem a tanácsban. A feleségem már mondogatta is tréfásan, hogy a hátamra köti az ágyat is, hogy ne legyen gond, hol aludjak, mert ugye menni kell. lót- ni-futni az ügyes-bajos dolgok után. Török Erzsébet A KAEV mezőtúri gyárában évente 70 ezer darab vetélőt gyártanak. A rendkívül munka- igényes terméket az ország nagy szövőgyárainak szállítják. Képünkön a „bölcsőmarás” látható
