Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 30. világ oszthatatlan A harmincegyedik ENSZ-közgyűlés a világszervezet éle­tében nem képviselt különösebb mérföldkövet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szürkébb hétköznapjai keretében is bőven akadnak azonban érdekes és izgalmas kérdések. A leszerelésért, a nemzet­közi enyhülésért folytatott küzdelemben például a szo­cialista államok és az el oem kötelezett országok közös fellépése, a szovjet kormány új javaslata az erőszak alkal­mazásától való tartózkodás­ra vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötésére, a colombói értekezletnek a leszerelési világkonferenciát s a leszereléssel foglalkozó sipecnóiis közgyűlést támoga­tó határozata hozott új ele­meket és teremtett kedve­zőbb feltételeket. Az ENSZ főtitkárának legutóbb; je­lentése szerint az 1950 és 1975 közötti negyedszázad során mintegy 6000 milliárd dollárt költöttek a világ ál­lamai fegyverkezésre. Hu­szonöt esztendő alatt több Válsággócok Az ENSZ 31. közgyűlése is igen nagy figyelemmel és igen sokoldalúan foglalko­zott a harmadik világ poli­tikai és gazdasági problé­máival, s a fejlődés meg­gyorsításéhoz szükséges leg­kedvezőbb nemzetközi felté­telek megteremtésével. Az ENSZ munkájában a múltban is kulcsfontosságú volt a gyarmati rendszer fel­számolásának, a gyarmati népeik felszabadításának elősegítése. Az új nemzetkö­zi erőviszonyok egyszer­smind lehetőséget teremtet­A fejlődő országok A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés nagy tereit szen­telt annak is. hogy mit tett az ENSZ a nemzetközi gaz­dasági kapcsolat fejlesztése és különösen a fejlődő or­szágok helyzetének javítása érdiekében. A fejlődő orszá­gok képviselői már az ENSZ gazdasági és szociális taná­csának nyári ülésén is1 éle­sen támadták a titkárság ál­tal készített világgazdasági helyzetjelentést. Azt mondot­ták, hogy elkendőzi, elkö­dösíti a tényleges helyzetet. Nem mutatja meg a világ­gazdasági fejlődés a harma­dik világ országainak nagy részében. Á baloldali hullám hátán Az olasz választók balra fordulása, amely leglátványosab­ban a júniusi választásokon nyilvánult meg, elsősorban a kommunisták és a szocialisták előretörését eredményezte. A nagy baloldali hullám hátán azonban több, határozatlan arculatú párt és csoport is „behajózott” a parlamentbe, igaz, csak néhány képviselővel. A Giorni cirnü olasz képes hetilap cikke, melyet rövidítve közlünk, két ilyen csoportot mutat be. mint egy esztendő világter­melése esett ki a hasznos, célokat szolgáló fogyasztás köréből. Jelenleg évente 300 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre a világ álla­mai. Ez isi szorosan összekö­ti a leszerelést a fejlődés problémáival. Hiszen ha a fegyverkezésre költött csilla­gászati összegeiknek csupán 10 százalékát a fejlődő or­szágok megsegítésére, ter­melő beruházásokra fordíta­nák, ez lehetővé tenné ezen országok termelésének meg­kétszerezését. Ezérit is fo­gadták el nagy többséggel azt a szovjet javaslatot az ENSZ politikai bizottságá­ban. hogy az államok nem­zetközi kapcsolataikban mondjanak le az erőszak al­kalmazásáról. tek több. minit száz új or­szág megszületésére a gyar- mlaiti rendszer romjaim. Az új országok létrejötte új helyzetet teremtett az ENSZ- ben, Most a gyarmati rend­szer maradványainak végső felszámolása van napiren­den. Afrika déli részén. A másik válsággóc, a kö­zel-keleti kérdés vitájában is jielienjtős előrelépés történt azzal, hogy a közgyűlés nagy szótöbbséggel kimond­ta a palesztin nép nemzeti áimamalapításd jogát s arra konkrét javaltffiatat is tett és a világgazdaság gazdasági válság várható következményeit a maguk teljes súlyosságában. A tit­kárság ennek nyomán, mó­dosította megállapodásait és a vitához új anyagokat nyújtott be. A titkárság beszámolója súlyos tényeket közölt a vi­lággazdasági helyzetről. A világtermelés 1975-foen alig emelkiedeitt. A fejlett tőkés országok termelése hanyat­lásának hatására lelassult a Nevelés a szépre Jelenő Kononyenko, a művészeti iskola tanárnője, a rajzolás művészetére oktatja a legfiatalabbakat Az olasz politikai élet leg- hiangosabb két szervezete a Lattá oontimua (Állandó harc) nevű formáció és a Radikális Párt a közelmúlt­ban tartotta kongresszusát: az Le a másodikat rövid fennállása óta, Riminiben, a Radikális Párt a XVII-et, Nápolyban. A Lattá ooniünua második kongresszusán kirobbantak az eleve meglévő elelntótek, melyeket az ulitraforradal- máság és a — szinte a szer­zetesrendekére emlékeztető — fegyelem eltakart. A júni­us 20-i választási sikertelen­ség (egyetlen képviselőjük­ként Pinto a déli, szervezett munkanélküliek vezetője ju­tott be a parlamentbe) föl­tette a kérdést a Lotta contim.ua aktivistáinak: „mit tegyünk?” sőt, „kik va­gyunk?” .a Riminiben tartott kongresszuson kiderült, hogy a csoport ideológiailag nem olyan egységes, minit azt alapítója és vezetője, Ad­riano Soflri állította. A jámbor kísérlet hogy a „kük vagyunk?” válságát a belső fegyelem kétségbe­esett szigorításával oldják meg, épp ellenkezőleg a centrifugális erőket növelte. Ha egyáltalán van megol­dás. az a Lattá oontinuát al­kotó csoportok kompromisz- szuma lehet szövetségi ala­pon. Egyébként már létezik is egy szövetség-párt, a Radi­kális Párt Nápolyban meg­erősítette döntését, hogy „az utcán akar politikát csinál­ni”. Vitatható döntés, tartal­ma meghatározatlan, a bal­oldali kalaindorság irányába is hathat. A radikálisokról vagy nagyon sok jót, vagy nagyon sok rosszat monda­nak, ám mindenképpen ko­molyan veendő jelenségről vari szó. ezt sugallják a szá­mok is: a Radikális Párt lét­száma az 1975-ös ezerkét- százról háromezer nyolc- száznyottévanra nőtt 1976- ban. Június 20-án 395 ezer szavazatot (négy képviselői helyet) szereztek, az arány tehát a párttagok és a sza­vazók között egy a százhoz, sokkal jobb mint vailameny- nyi iföbbi pártban. Igaz, hogy a Radikális Párt bírta a saj­tó nagy részének nokanszen- vét, dé ez a jelenség is in­kább elemzést, mint csupán bírálatot érdemei, össze­gyűjtve a rendszer vala­mennyi kisemmizettjét, a Ebben az évben három vi­láigltanácskozás zajlott le. Az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Konferenciájának negyedik ülésszaka Nairobi­ban lehetőségiét adott a vi­lágkereskedelem és a gazda­sági fejlődés összefüggései­nek átfogó elemzésére ég — a történelemiben először — ellvi megállapodás született arról, hogy konkrét lépése­ket kell (tenn; a nemzetközi kereskedelem szervezetteb­bé tételére. A foglalkoztatottsági vi­lágkonferencia felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a viliágon. Hatalmas fal­ádánként fogalmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymilliárd új munkaalkal­mat kell teremteni. Az ENSZ emberi települési problémákkal fogüalkiozó vi- lágtanécskozása a városi fejlődés, a lakásviszonyok javítása terén jelölt meg ha­talmas feladatokat. A közgyűlés előtt álló kérdésként szerepelt az is, miképpen lehetne az ENSZ szervezetét jobbá tenni an­nak érdekében, hogy ruigal- magasabban reagáljon a vál­tozásokra. Az ENSZ gazda­sági és szociális intézkedé­sekkel foglalkozó részlegei­nek átszervezésiére tett szak­értői javatlaitok ezt a felada­tot kívánják megoldani. A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés fontos eseménye volt a főtitkár megválasztá­sa. A választási harcban há­rom jelölt indult: Echever- ría volt mexikói elnök, Amarha Sing Sri Lanka-i politikus és természetesen Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár. Végülis Waldheimet választották meg. Csiak néhány témát emlí­tettem a több miint 130-ból, amelyek a .mostani közgyű­lés előtt szerepelitek. Ezeik a kérdések is azt bizonyítják, hogy a szervezet — nehéz­ségeik és gyengeséged ellené­re is — növekvő fontosságú fórumként szolgál a mai, eManitimondásokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös feladattal összekö­tött világ számára. Dr. Simái Mihály a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az ENSZ Társa­ságok Világszövetségének elnöke radikálisok tömegmozgalom­má akarják változtatni pártjukat. Tevékenységük a jogalkotás befolyásolására összpontosul, így akarják, felborítani a társadalom egyensúlyi helyzetét. Példá­ul. ha megszűnik a hagyo­mányos egyensúly, a nő-há­ziasszony viszony körül; (a már elfogadott válási tör­vény, és a most vitatott abortusztörvény is ebbe az irányba hat — szerk.) ez megrendíti azt a gazdasági rendszert is. amelyet a ke­reszténydemokraták az el­múlt 30 évben kialakítottak. Ez, lényegében, a Radikális Párt stratégiája. Ennek a stratégiának nem maga a javaslat a legna­gyobb. hibája, hanem a po­zitív megoldásra való kép­telenség: nem elég felbillen­teni az egyensúlyt, újat is kell tudni létrehozni. Ezen a ponton a radikálisok nagyon határozatlanok, amennyi­ben kijelentik, hogy ha eljön az ideje, a gyakorlati alter­natíva keresésében rábízzák magukat a kommunistáikra és a szocialistáikra. De a társadalom nem csupán az utcán készül, hanem még sok más helyen, melyeket az Olász Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Pórt nem hanyagol el. Talán nem is túi Bókára a radikálisok­kal ig ugyanaz történhet, miint ami Riminiben történt a Lattá conti nuávail, azaz szembe kell nézniük azzal a nehézséggel, amellyel a sokféle elképzelés egyetlen tervbe való ötvözése jár. Fordította: B. A. Műanyaggyártó gépek az NDK-ból A mecklenburgi kerületi székhely, Schwerin ipari kombinátja, a Schwerin Süd néhány éve még csak papí­ron, tervekben létezett, ma pedig a három nagyüzemből álló objektum a műanyag­gyártó gépek, hidraulikák és bőripari gépek előállításá­nak színhelye. Az új ipari központ gazdasági-társadal­mi jelentőségét mi sem mu­tatja jobban, mint hogy 7000 ember dolgozik benne. A kombinát fröccsöntő automatagépeket gyártó rész­lege nemzetközi fontosságú: nagyban hozzájárul a KGST komplex programjának meg­valósításához. Ennek az üzemnek a teljes kiépítését, a KGST-bank az összes be­ruházási költségék egyne­gyedének hitelezésével segí­tette elő. Ezért az új üzem termékeinek tekintélyes ré­szét a KGST-országokba szállítja. Vasútrekonstrukció Kubában A Havanna és Santiago de Cuba közötti vasútvonal az ország fő közlekedési vonala. Ez volt Latin-Amerika első vasútja, amelyet még a múlt század negyvenes éveiben építettek. A vágányok teljes hossza meghaladja a 900 ki­lométert. Kuba új ötéves népgazda­sági tervének megfelelően most megkezdődött a vasút­vonal teljes rekonstrukciója. Az újjáépítés tervét kubai és a szovjet szakemberek dolgozták ki, s a szovjet mérnökök és építők minden munkában közreműködnek. Tervezik a vasútvonal kiszé- tését is, és ehhez 200 kilo­méter hosszú új vágánysort fektetnek le. Valentyin Glusko, a szov­jet rakétahajtómú megter- vezője így emlékezik fiatal éveire: „Mindössze 13 éves voltam, ipari szakiskolai ta­nuló, amikor kezembe került Jules Verne két könyve, az Utazás a Holdra és a Nyolc­van nap a Föld körül. Ezek az olvasmányok döntő fordu­latot hoztak életembe’’ Ti­zenöt éves fejjel nagy lépés­re határozta el magát, leve­let írt a 67 éves Konsztan- tyin Ciolkovszkijnak, s ettől kezdve rendszeresen levelez­tek. ' Napjainkban Valentyin Glusko csodálatos motorjai juttatták el a kozmoszba az első szputnyikot, Jurij Ga- Tarin űrhajóját, neki is kö­szönhetjük, hogy az auto­matikus űrállomások elju­tottak a Holdra, a Vénuszra, a Marsra. Valentyin Glusko Odesz- szában született, 1908-bán. Apja ukrán, anyja orosz nemzetiségű. A falu nyomo­rúsága elől a család a vá­rosba menekült. Apja hiva­talnok, anyja ápolónő lett. A szülők mindent megtettek gyermekük taníttatásáért. Gyermekkorában Valen­tyin a zene iránt is érdek­lődött: az Odesszai Konzer­vatóriumban tanult, egy fes­tőművésztől pedig rajzórá­kat vett. De a népi asztronó­miai obszervatóriumban megfigyeléseket végzett a Vénusz, a Jupiter, a Mars röppályájáról is és cikket írt a helyi lapban, ezzel a címmel: „A Föld meghódí­totta 1924-ben a Holdat”. „A robbanóanyagokat kezdtem tanulmányozni, sok idevonatkozó irodalmat bön­gésztem át. Otthon pedig ve­gyi laboratóriumot létesítet­tem” — emlékezik vissza erre az időre Glusko. A Leningrádi Egyetemen Valentyin Glusko diploma­munkájának témája a raké­tahajtómű volt. Tervrajzát szakértői vizsgálatra küldte. Mihail Sulejkin és Nyikolaj Tyihomirov, két neves szov­jet tudós, nagyra értékelte a fiatal szakember munkáját. Tyihomirov felajánlotta Gluskónak. dolgozzon az ő Moszkva Kr aszna ja Presz- nya nevű kerületének művé­szeti iskolájában mintegy hatszáz, 7—17 éves fiú és lány tanul. Az iskolát heten­te kétszer, a tanítási órák után látogatják. A gyerekek rajzzal, szob­rászattal foglalkoznak, művé­szettörténetet tanulnak. Gyakran vesznek részt tár­vezetése alatt álló gázdina­mikai laboratóriumban. Itt kísérletezték ki az első füst­mentes rakétákat, amelyek később nagyszerűen beváltak a Katyusák lövedékeinél. Glusko a gázdinamikai la­boratóriumban a sugárhajtá­sú motorokkal foglalkozott. De a kísérletek során vilá­gossá vált, hogy noha az ilyen hajtóművek távlatban szerepet játszhatnak, pilla­natnyilag cseppfolyós üzem­anyaggal működő reaktív hajtóművekre van szükség, olyanokra, melyekről Ciol- kovszkij írt. Glusko tehát visszatért ehhez a munkájá­hoz. —Milyen problémák me­rültek fel a cseppfolyós üzemanyaggal működő re­aktív hajtóművek kikísérle­tezése közben? — Meg kell találni —em­lékezik vissza Glusko akadé­mikus — a hatékony üzem­anyagot, a cseppfolyós sav­képzőt és a hajtómű új alak­ját. S már 1930 elején megszü­lettek az első kísérleti raké- tahajtóművék. A Glusko ál­tal javasolt öngyulladó üzem­anyag és a vegyi gyújtás is alkalmazhatónák bizonyult. Ezek az újfajta ORM—1 haj­tóművek, melyek egyelőre csak 20 kilogramm tolóerős- ségűek voltak, további mun­káján^ alapjául szolgáltak. 1932- ben a sors összehozta Valentyin Gluskót Szergej Koroljowal. Ettől kezdve 30 éven át együtt dolgoztak, és megszerkesztették a ballisz­tikus, interkontinentális ra­kétákat, majd ezt követően a rakéta-kozmikus rendsze­reket. 1933- ban létrejött a reaktív motorokkal foglalkozó tudo­mányos kutatóintézet. Itt az' elkövetkező öt évben az uj kísérleti motorok tucatjait hozták létre. Ekkor szerkesz­tette meg Szergej Koroljov az ORM—65 típusú motorral működő, irányított RP—318 szerkezetű rakéta-repülőgé­pet. „A csoportunk által ké­szített motorok — írja Va- lentyin Glusko akadémikus, — 175 kilogramm tolóerőssé- gűek voltak és 50 startra al­latlátogatáson, múzeumok­ban és kiállításokon. A taná­rok fő célja a gyermekek esztétikai nevelése. Az iskola pedagógusai tag­jai a Szovjet Művészek Szö­vetsége Esztétikai Nevelési Bizottságának. Munkájukat segítik a szovjet Pedagógiai Akadémia Művészi Nevelési Intézetének kutatói. kalmasak. Fjodorov berepülő pilóta 1940-ben startolt egy ilyen új rakéta-repülőgépen. A gép a sugárhajtású repü­lőgépgyártás előhírnöke lett”. Az első irányított kísérleti ballisztikus rakétákat 1947 őszén indították be, az év végén pvedig megkezdték a nagy hatósugarú BRDD—1 típusú irányított rakéták el­készítését. A rákéták fő- konstruktőre Koroljov, a mo­toroké Glusko volt. Ezek alapján jöttek létre később a nagy magasságban repülő tudományos-kísérleti raké­ták. A tökéletesített R—2 típu­sú rakéta óriási távolságo­kat tett meg. De még ez sem volt elegendő. Olyan hordo­zórakétákra volt szükség amely minimálisan rövid ide alatt egész kontinenseket szel át. Az ilyen többlépcsős, in­terkontinentális ballisztikus rakéta 1957-ben születet meg. Az első mesterséges boly­gót pedig 1957 októberéber bocsátották fel. Glusko ezt? napot tartja élete legkiemel kedőbb eseményének. — Ezen a napon elmond hattam, hogy ebben a nagy szerű vívmányban benne var az én munkám is. .. .Akkoriban már javá ban folytak az előkészülete] az ember űrrepüléséhez. Per sze, ennek is voltak ellenzői Egy dolog volt a legfonto sa-bb: bebizonyítanunk, hog a szovjet tudomány és tech nika megérett e nagy hord erejű feladat megoldásához 1961 áprilisa természetese: neki is nagy ünnep lett. A rakétahordozót, vala mint a „Vosztok” űrhajó melyen Jurij Gagarin meg tette nagy történelmi útjá Szergej Koroljov szerkesztői te, s az ő irányításával ho: ták létre. A legnagyobb h? tóerejű kétlépcsős motoro fő konstruktőre pedig V? lentyin Glusko volt. E mot< rok összkapacitása csillag? szati számot ért el: 20 milli lóerőt. A szovjet tudomány — m Valentyin Glusko eredni? nyeire is támaszkodva — t< vább folytatja a kozmiki térség tanulmányozását, Aki az űrhajók motorját tervezte...

Next

/
Oldalképek
Tartalom