Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
1976. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elfogadták a területi fejlesztési tervet (Folytatás az 1. oldalról) Nagyobb figyelmet fordítanak a városiasodás legfontosabb tényezőinek fejlesztésére a községekben, hogy a városba vándorlás mértéke ne növekedjen. Főleg az alsó fokú központi szerepkört betöltő települések, fejlesztésénél törekszenek erre. Olyan típusú fejlesztéseket nem tartalmaz a terv, amelyek konzerválnák a településhálózat elmaradt elemeit. A tanyán élő népesség ellátásának javítása érdekében a centrum jellegű települések alapfokú ellátását fejlesztik, amely figyelembe veszi a vonzáskörzet igényeit is. Ezt célozza többek között a körzeti iskolák és a szolgáltatói hálózat fejlesztése. Célul tűzi ki a középtávú területi fejlesztési terv az azonos szerepkörű településekben élő népesség ellátott- sági színvonalának közelítését, de legalább az olyan mértékű fejlődését, amely kielégíti a tervidőszak alatt keletkező új igényeket. Megfogalmazták a település-kategóriák közötti különbségek lehetséges mértékű csökkentését is. Az ötödik ötéves terv időszakában a népesség mozgása lelassul és a munkaerő- források csökkenése várható. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára bevezetőül azt húzta alá, hogy az előterjesztett tervjavaslat a megyei pártbizottság terület- fejlesztési irányelveivel összhangban készült. A megyei pártbizottság cselekvési programjában megfogalmazottaknak megfelelően, elsősorban a meglévő eszközökkel történő hatékonyabb gazdálkodásra alapozva jelöli ki a legfontosabb konkrét fejlesztési célkitűzéseket. Néhány felszólalásra utalva ezután a megyei pártbizottság titkára kiemelte, hogy a jogos igények teljesítésének előfeltétele a jól végzett munka, a termelésre koncentrált figyelem. Idei eredA népességre vonatkozó számítások figyelembe veszik a megye gazdasági és települési szerkezetében bekövetkező változásokat és összhangban vannak az országos népességi prognózissal. A megyei tanács általános elnök- helyettese megyénk idei fejlődésének elemzésével zárta beszédét. Barta László beszédét követően a tanácstagi csoportok megbízásából többen fejtették ki véleményüket. Általános vélemény szerint a területi fejlesztési terv reális, megalapozott. Többen dicsérték tömörségét, áttekinthetőségét. Aláhúzták, hogy megvalósításához megfontolt döntésekkel, a beruházások jó előkészítésével kell hozzájárulnia minden érdekelt szervnek. Néhány felszólaló a tervben meghatározott mértékűnél nagyobb fejlesztést javasolt egy-egy területen, bizonygatva, hogy azzal jogos igényt elégítenek ki. Az általuk javasoltak pénzügyi fedezetének előteremtésére azonban nem tettek javaslatot. Abban viszont valameny- nyi felszólaló egyetértett, hogy a tervjavaslat elősegíti mindazok munkáját, akiknek a fejlesztésben szerepük van. A vitában felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. ményeinket mérlegelve megállapította, hogy megyénk gazdasága céljainkkal egyezően, a megyei pártbizottság cselekvési programjában megfogalmazottak szerinti irányban fejlődik. A fejlődés üteme azonban lassúbb, mint ahogyan azt szellemi, anyagi-műszaki kapacitásunk lehetővé tenné. Területenként eltérő lemaradásunk van és ezek egyben tartalékaink differenciált forrását is jelentik. Az ötödik ötéves terv első évében —. részben objektív, részben szubjektív okok miatt — a tervezettnél szerényebb mértékben léptünk előre. Ez adja tennivalóinkat. A megyei pártbizottság úgy határozta meg az 1977. évi célkitűzéseket, hogy azok végrehajtásával behozzuk az 1976. évi lemaradást, és teljes egészében teljesítjük az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait is. Ez a terv reális, elérhető célokat jelent, de feltételezi erőforrásaink, lehetőségeink eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználását. A jövő évben jelentős előrehaladást kell elérnünk a termelés hatékonyságának növelésében, a termelési szerkezet korszerűsítésében, a gazdaságos és versenyképes termékek részarányának növelésében, a gazdaságtalan termékek arányának csökkentésében. Az ipar és a mezőgazdaság feladatainak részletes elemzése után a megyei pártbizottság titkára arról beszélt; céljaink megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy tervezett fejlesztéseink tervszerűen megvalósuljanak. Ennek érdekében javítani kell az építőipari, illetve beruházói tevékenységet. Fontos feladat, hogy a szocialista építőipar termelését az 1976. évinél dinamikusabban növelje, pótolja 1976. évi mulasztásait. A megye gazdaságában meghatározó jelentőségű beruházásokat a megyei párt- bizottság az 1977. évi tennivalók közül a kiemeltek sorába rangsorolta. Azok határidőre történő megvalósítása megkülönböztetett feladatot jelent minden érintett szervnek és szervezetnek. A megyei pártbizottság titkára befejezésül hangsúlyozta: — Az 1977. évi feladataink meghatározásakor számoltunk Szolnok megye lakosságának azzal a cselekvő egyetértésével, melyet a neevedik ötéves terv és az 1976. évi feladatok végrehajtása során tapasztaltunk. A vitában elhangzottakra Barta László adott választ, majd dr. Hegedűs Lajos zárszavával — melyben hangsúlyozta, hogy cselekvési egység és széles körű társadalmi összefogás kell a területi fejlesztési terv megvalósításához — ért véget a napirend vitája. S. B. Előfeltétel a hatékonyabb gazdálkodás Folyosói beszélgetések Az ülésterem padsoraiban, a szünetben, a folyosókon falvakból, városokból ismerős arcok. A törökszentmiklósi munkáslány, Lestár Mária arca még a KlSZ-kong- resszusról ismerős, beszélgetésünk is innen indul. — A KISZ-ben ízleltem meg a közéletet, de 1973 óta már városi és megyei tanácstagként is szorgoskodom. Most például a tisza- püspöki tornaterem ügyé- aen interpelláltam. Az ötödik ötéves területi fejlesztési terv számomra rendkívül mpozáns. Persze, mindeneiben van annyi patriotiz- nus, hogy lakóhelyének nég többet szeretne. Ez a /ágy, a tény azonban az, íogy a fejlesztési terv reá- is, jó. Ez az egészséges reális jatriotizmus a napirend vi- ájában is feltűnt, éppen az gyik jászberényi felszólaló :ért városának többet. A zünetben Szentesi Lászlót, i jászberényi pártbizottság lső titkárát kérdeztük a ejlesztési tervről. — Szerintem a terv nem ileli fel a megyében levő ejlesztéseket, például a ke-, eskedelem kapcsán is Szol- lokról beszél. Kissé Szol- ok-centrikus a terv. Ez zonban nem jelenti. azt, ogy a most megtárgyalt na- irend a megye minden te- mülését érinti, akkor is, a a terv külön nem em- 'ti. Dr. Patkós Istvánnak. a iATE Mezőtúri Főiskolai tara igazgatójának tetszett tárgyalt napirendi téma. — Igények és realitások sszhangja, biztosítva van az arányos fejlődés a gazdaságtól a közéletig minden területen. A mi intézményünkben végzett és Szolnok megyében elhelyezkedő hallgatók részesei és élvezői lesznek e 4 fejlődésnek. Említettem a közéletet: mi erre tervszerűen felkészítjük hallgatóinkat, s ezt a tevékenységünket még fokozni kell. Kiemelt helyen foglalkozott a tanácsülés a társadalmi összefogással. A Hazafias Népfront eddig is kivette részét az összefogás szervezéséből, érhető, hogy a megyei titkár. Oláh János ilyen szempontokból közelítette meg a fejlesztési tervet. — Ázt tervezzük, hogy jövőre 200—210 millió forint értékű társadalmi munkát szervezünk a megyében. Az idén 190 millió körüli összeget mutathatunk fel. de a tempót növelni kell. Az ötéves terv végére elérjük az egymilliárdot. Hallottuk a feladatokat: sok-sok vízmű, szennyvízrendszer, gyermekintézmény igényli az összefogást. Dr. Faragó Margit, a szolnoki járás országgyűlési képviselője. — Az ötödik ötéves terv feladatait már több fórum megvitatta. Én magam is részt vettem országos vitán csakúgy, mint a • megyein. Látom, hogyan illeszkedik az országos egészbe a megye, itt viszont, a mai ülésen hallom a helyi gondokat. kívánságokat is. Izgalmas dolog jövőnk születésénél bábáskodni. Kundra József a karcagi Városi Tanács elnöke elégedett. — Sok minden épül Karcagon, így a Philaxia gyár is, amely 1979-ben már termel. Amit Karcag várt, tartalmazza a terv. A tervezéshez azonban előfeltétel a termelés: a mezőgazdasági üzemeinknek elég sok problémája volt. de egyébként minden ágazat teljesítette tervét. Szóval, van mire tervezni. A karzaton figyelt sok társával együtt Kiszel Sándor. a kunhegyesi tanács vb-titkára. Először hívták meg a megyei tanács ülésére. — Főleg azt figyeltem, ami Kunhegyest vagy a hasonló kategóriájú községeket érinti. Bővítik nálunk az ipart, így érthetően nagy gond esett le a szívemről, amikor hallottam, hogy Abádszalókon nincs moil ipartelepítésre: lesz munkaerőnk. Ez persze nem káröröm. Az ülésen felszólalt Lakatos László fiatal agronó- mus, aki a tiszafüredi járás megváltozó arculatáról beszélt. — 1970 óta vagyok megyei tanácstag, még 1971- ben tárgyaltuk Szolnok megye településhálózatának fejlesztési tervét: úgy látom, ezt következetesen megvalósítjuk. A mi tájegységünk a kiskörei vízlépcső megépítése óta szép jövő előtt áll, s remélem e szép jövőnek magam is részvényese leszek kicsit. K. L. Ülést tartott az Elnöki Tanács Rendelet a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről Rába-csúcs A 22 ezer dolgozót foglalkoztató Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban tegnap teljes (kapacitással dolgoztak. Ezen a inapon a rá- bagyári kollektíva a gyár 80 éveg fennállásának eddigi legnagyobb tervét teljesítette. 1976-ban összesen 11,5 milliárd forint értékű terméket ‘gyártottak. Elkészült egyebeik között több mint 21 ezer Diesel-motor csaknem 60 ezer hátsó futómű, több mint 500 mezőgazdasági erőgép és hasonló mennyiségű kamion. A 80 éves gyár következő évei ugyancsak mozgalmasak lesznek. 1980-ig további 8,5 milliárdos fejlesztést hajtanak végre, jelentősen növelve ezzeíl a motor és futóműgyárrtásii kapacitást. Badacsonyból SzölőszaporítAanyag A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi állomásának batatonakaili telepén megkezdték a szaporítóanyag gyűjtését. A ba- lartomparti telepen van a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet központi törzsültetvénye. ahol azokat az új fajta jelölteket termesztik, amelyekbe! a közeljövőben üzemi törzs ültetvényeket létesítenek. A Királyleányka, a Rizling 239 gm-klón és a „Badacsony 2” fajta jelöltekből gyűjtik az első szaporításhoz a rügyeket. A balatonakali központi törzsültetvényen a fajtajelöltekből megközelítően 150 000 szőlőoltvány készítéséhez megfelelő szaporítóanyag áll már a szőlészek rendelkezésére. László András, a jászberényi Aprítógépgyár szerelője. Az idén négy, tavaly öt hónapot töltött Irakban. — Szép város Mosul? — Most van alakulóban. Érthető, az eladott olajból bőségesen futja építkezésekre. Ez a negyedmiliós város, ahol az „otthonunk” volt, amíg a szerelés tartott 400 kilométerre van Bagdadtól. — Mit szereltek? — Az Aprítógépgyártól egy mészmű gépeit megvásárolta az iraki cég, s engem jelöltek ki itthon, hogy a szerelést végző arab munkások egyik irányítója, vezetője legyek. — Hogyan értették meg egymást? — Nekem nem ez az első külföldi utam, már voltam Cipruson. Oda még úgy mentem, hogy nem tudtam semmilyen nyelvet. Időközben aztán rájöttem, hogy angolul kell tanulnom. Itt Mosultól 20 kilométernyire, ahol a mészművet építettük az volt a baj, hogy az arabok jó része nem értette az anyanyelven kívül semmilyen idegen szót. A többiek meg inkább franciául beszéltek. így kénytelen voltam valamicskét megtanulni arabul is. — Mondjon valamit ezen a nyelven. — Allah juhafizu... ez azt jelenti, Allah megvéd. Azért jegyeztem meg, mert gyakran hajtogatták a munkások. Hozzá kell fűzni, többségük igen vallásos, de hát ezt bizonyos esetekben nehezen érti meg az ember. Például: negyvenegy és fél méter magas a mészmű. amit építettünk. A legfelső szerelőszinteken én kötéllel a derekamon könyörögtem nekik, biztosítsák magukat ők is. Legyintettek, s mosoA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa itegmap ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta Kádár János tájékoztatóját ausztriai hivatalos látogatásáról. Az Eilnöíki Tanács megállapította, hogy a -tárgyalások tovább erősítették, országaink jószomszédi kapcsolatát, amely a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének, jó példája. A tángyálásokon közös szándék nyilvánult meg népeink barátságának erősítésére, a gazdasági együttműködés szélesítésére, intenzív formáinak megvalósítására. valamint kapcsolataink minden irányú fejlesztésére. Nézetazonosság volt abban is, hogy a nemzetközi életben a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Együttes erőfeszítést kell tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának végrehajtásáért, az li977-re tervezett belgrádi tanácskozás sikeréért. Az Elnöki Tanács a tájékoztatás,. jóváhagyóHag tudomásul vette. Losoncai Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot az Indiai Köztársaságban, tett hivatalos látogatáséról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a tárgyalásokat és a programot a szívélyesség, népeinek egymás iránt érzett őszinte barátsága és tisztelete jellemezte. A látogatás során a magyar küldöttség meggyőződhetett az Indira Gandhi indiai kormány realista politikájának eredményéről. Kétoldalú együftrnűködélyogva mutattak az ég felé: „Allah juhafizu”. — Ma már dolgozik a mészmű. Mi volt az üzembe helyezés legizgalmasabb pillanata? — A kemencék felfűtése. Igaz, ezt nem mi csináltuk — Kiskunfélegyházáról érkeztek az elemek — de ez a gyár legkritikusabb pontja. Mi az őrlőberendezéseket szállítottuk, ezekkel sem volt probléma. Igaz, a szerelésnél meg kellett nézni szinte minden csavart, jól teszik-e a helyére. Az iraki munkások nagy része szakképzetlen volt, gyakran meg kellett nekik mutatni, hogy, s mint kell egy-egy dolgot megcsinálni. Persze ezért roppant hálásak voltak, s így alakulhatott ki közöttünk baráti viszony. — Az arab munkatársai közül kire emlékszik visz- sza szívesen? — Például egy Mohamed nevű 22 éves legényre. Égett a keze alatt a munka, s nagyon meg akart tanulni mindent. Vagy a gyár fősünk lehetőségeinek felmérésében. a nemzetközi kér- déseik megítélésében a felek nézetei azonosak, vagy kö- zetóllláak. A tárgyalások, a megkötött egyezmények hozzájárulnak a műszaki-tudományos és a termelési együttműködésünk továbbfejlesztéséhez, politikai és kulturális 'kapcsol'aitaink elmélyüléséhez. Dr. Trautmann Rezső Jósé Lopez Portillonak, a Mexikói Köztársaság elnökének beiktatási ünnepségén résztvevő magyar küldöttség útjáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot, amely a jelentésit tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről sízólö 1967. év IV. törvényit és az ingatlan nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendeletet, továbbá törvényerejű rendeletet alkotott a tartós földhasználatról. A rendelkezések a földtulajdonviszonyok szocialista jellegének erősítését, a földek rendeltetésszerű használatának következetes megvalósítását szolgálják; védik az állami és a szövetkezeti földtulajdont, ugyanakkor lehetővé teszik, hiogy ilyen földeket magánszemélyek és jogi személyek termelés, más gazdasági tevékenység és építkezés céljára tartósain használatba kapjanak. A törvényerejű rendeletiek 1977. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben döntött és egyéb ügyeket tárgyalt. mérnöke aki szívélyesen segített mindenben. Nemrégiben kaptam tőle üdvözlőlapot. — Legszebb és legkényelmetlenebb élményei? — Reggel 8-tól délután fél 3-ig dolgoztunk. Szóvál délután volt szabad idő bőven. Megnézhettük a bibliai város Ninive romjait, az asz- szír birodalom kincseit, szobrait. Gyönyörködhettünk a bazár forgatagában a mesteremberek ügyességén. Hát ennyit a legszebbekről. A legkellemetlenebb? Amikor utaztam visz- szafelé, kérni kellett az iraki hatóságoktól visszautazá- si vízumot. Tizenkét hivatalban fordultam meg ezért a papírért. — A nagy meleg, s a különös ételek nem okoltak kellemetlenséget ? — Nem mondom, elég teltkarcsú vagyok, de állíthatom, az arabokat is megviselte annyira a meleg, mint engem. Igyekeztünk mindig árnyékban dolgozni, mert ez pár Celsius fokot jelentett. A víz rossz volt. Amikor a Tigris megáradt, sárgás folyadék jött a csapból. Ezért általában kólát ittunk. A furcsa ételekben igyekeztem mindig az új ízeket keresni, bár gyakran gondoltam a hazai sült csirkére. — Az Aprítóban sok jól képzett szerelő van. Mit gondol, miért önre esett a választás? — Húsz éve jöttem a gyárhoz ipari tanulónak. Azóta egy helyen ugyanabban a szereidében dolgozom. Megismertem a gépeket, a legkisebb alkatrészekig. Ügy gondolom legfőképpen ezért. H. J. Emlékek a Tigris partjáról Jászberényből Mosulba
