Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

1976. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lakást — munkasfizetesböl 5. OTP vagy MÉSZÖV? Lakást vásárolni ma három féle formában lehet. A taná­csi értékesítésű általában a legkedvezőbb, ára jóval az építési költség alatt van. Je­lentős állami támogatás tes­tesül meg minden tanácsi ér­tékesítésű lakásban, ezért egyéb előnyöket, a munkás- lakás-akció kedvezményeit nem lehet érvényesíteni. A másik két forma az OTP beruházású és a MÉSZÖV .égisze” alatt szervezett la­kásszövetkezeti lakás. (Az ígyszerűség kedvéért nevez­tük MESZÜV-lak ásnak, a cöznyelv megyeszerte úgyis gy jelöli a szövetkezeti la­kást.) A munkáslakás-akció ked­vezményeit e két utóbbi — OTP és MÉSZÖV — formá­ban lehet megkapni, érdemes hát előnyeiket, hátrányaikat egymással összevetni. Mindenek előtt egy példa. Egyikre adják, másikra nem Martfűn három, egyenként 12 lakásos MESZÖV-ház épí­tése kezdődött meg az elmúlt években. Az első épület első átadási határideje 1974. szeDtember 30 volt. A tulaj­donosok végül is ebbe az első házba 1976. február 6-án köl­tözhettek be. A két dátum között persze sok minden történt. Kivitele­zők váltották egymást, ide­geskedés, huzavona, módosí­tások módosításai. S a végén a csattanó: a Tisza Cipőgyár a MESZÖV-lakásokhoz nem adott vállalati kölcsönt. A 36 kétszobás lakásba 21 „tiszás” munkás költözött — vagy költözik a közeljövőben. Ök — vállalati kölcsön híján — a 80 ezer forintos állami tá­mogatást sem kaphatják meg. (A többiek, a Héki ÁG, a szolnoki ÁÉV, a kiskereske­delmi vállalatok dolgozói megkapták.) Miért helyezkedett a Tisza Cipőgyár ilyen szokatlanul merev álláspontra? Miért csak az OTP-lakásba költöző munkásokat támogatja? Ér­veik elgondolkodtatóak, ha nem a — MESZÖV-lakást választó — munkás szemszö­géből nézzük. Kiss Lajos, a Tisza Cipő­gyár vezéri gazgató j a: — Ügy döntöttünk, ilyen kis településen, mint Martfű, csak egyféle lakásformát ér­demes a gyárnak támogatnia. Mi az OTÍP-t választottuk és nem bántuk meg. Később kezdődött az építkezés, mint a MESZÖV-lakásoké, mégis hamarabb adtuk át a laká­sokat. Mind az OTP-vel, mind a lakásokat építő ÉP­SZER Vállalattal nagyon jó a kapcsolatunk. Eddig 188 lakást adtunk át, és ezek több mint 90 százalékában mun­káscsaládok laknak. Amikor az OTP-vel a munkáslakás- építést elkezdtük, szóltunk a MESZÖV-lakásra váróknak, figyelmeztettük őket, támo­gatást nekik nem adunk. Voltak, akik akkor ki is lép­tek a lakásszövetkezetből. A többiek — nem én mondom, ez a közvélemény — nem bíztak a gyárban. Á MÉSZÖV építkezéssel, legalábbis, itt Martfűn, fenntartásaink van­nak. A lakásszövetkezet a gyártól teljesen függetlenül kezdte szervezni tagjait, ne­künk akkor nem szóltak, csak utólag jöttek: támogatásért. Abba, hogy végül is kinek jut a MESZÖV-lakásokból, a gyárnak nem volt beleszólá­sa. Vagyis»: a szövetkezeti la- ikások elosztásánál a társa­dalmi ellenőrzés nem érvé­nyesült. Méltányos szempontok. Az OTP-lakásokat ugyanis a martfűi tanács és a Tisza Cipőgyár egy társadalmi bi­zottság véleménye, kialakított pontrendszer alapján osztja el. A MESZÖV-lakásokat vi­szont a lakásszövetkezet el­nöke — szociális szempontok, munkahelyi vélemény figye­lembe vétele nélkül — a je­lentkezés sorrendjében jelölte ki. A két elosztási forma, hangsúlyoznom sem kell, alapvetően különbözik, az OTP-lakások javára. Más oldalról vizsgálva vi­szont megértem a martfűi munkást is, akinek a ME­SZÖV-lakást másfél évvel korábbra ígérték, akkor, amikor a cipőgyár és az OTP még csak a kezdeti lépéseket tette a munkáslakásépítésért. Akkor a MESZÖV-lakást vá­ró munkás már tudta, melyik épületben, melyik lakás lesz az övé. Súlyos tízezrekkel le is előlegezte — míg ha ki­lép ... Az OTP-lakásokat ugyanis névre szólóan nem az építkezés megkezdése előtt osztják el, hanem csak vala­mivel a kulcsátadást megelő­zően. Kellemetlen meglepetés csak akkor érte a MESZÖV- lakásra váró „tiszás” mun­kást, amikor ismerősei kol­legái mégis hamarabb, és jó­val kedvezőbb feltételekkel, megkapták az OTP-lakást. A gyár szempontjait értem. Mégis, talán túlzás azt állí­tani, hogy a MESZÖV-lakást választók nem bíztak a gyár­ban, és azzal „büntetni” őket, hogy sem vállalati kölcsönt, sem állami támogatást nem kaphatnak. Méltányosabb lenne, ha' a társadalmi bi­zottság e munkáscsaládok vi­szonyait is megvizsgálná az OTP-lakást igénylőkkel azo­nos szempontok (pontrend­szer) szerint, s ennek alapján ítélnék meg adnak-e támo­gatást. Olcsóbban, segítséggel Kétségtelen előnye az OTP-formának a MESZÖV- vel szemben, hogy az előtör­lesztést nem évekkel előre, hanem csak a kulcsátadáskor kell letennie a lakást vásár­ló dolgozónak. A sajnos jel­lemző „határidőcsúszások” így kevésbé idegesítik az em­bereket. mint a MESZÖV-la- kásoknál. Ugyanakkor az OTP zömmel a nagyobb, a határidőt többnyire jobban tartani tudó ÁÉV-val, vagy az ÉPSZER Vállalattal épít­tet, s tekintélyét is latba tud­ja vetni. Egy-egy lakásszö­vetkezet, különösen, ha a pontatlanabb ul dolgozó, ki­sebb építőipari szervezettel kénytelen dolgoztatni, sokkal nehezebb helyzetben van. Már szerencsésebb, ha a lakásszövetkezetet valame­lyik nagyobb vállalatnál szervezik meg. Egyrészt az elosztásban a társadalmi el­lenőrzés jobban érvényesül, másrészt a vállalat egy sor kedvező feltételt megteremt­het lakást építő dolgozóinak, így csökkenthető a lakásár: jelentős előny az OTP formá­val szemben. A Volán, az Állami Építő­ipari Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, az olajbányász vállalatok és mások élnek a lehetőséggel. „C” menetleve­let, szállítóeszközöket, mun­kagépeket, tervezői, geodéziai munkát, saját építőbrigádot adnak. Jászberényben példá­ul már igy épült 12 „Volán” lakásszövetkezeti lakás. A szerződésben a lakások ára négyzetméterenként 6481 fo­rint volt, ténylegesen viszont csak 5500 forintba kerültek. A lakás négyzetméterenként majdnem ezer forinttal lett olcsóbb, mert a vállalat segí­tett! A MÉSZÖV lakásszövetke­zeteit. érthető, egyre inkább vállalatoknál igyekszik meg­szervezni. Az üzemek szem­pontjából kétségtelenül sok­kal kevesebb gondot jelent az OTP-vel „társulni”, hi­szen sok terhet levesz a vál­lukról. A vállalatok egy ré­sze — főleg ott, ahol a lakás­árak nagyobbak — mégis be­látta, szükség van a segítség­re, s vállalják a „kényelmet­lenségeket”. Később és drágábban A lakás néha nemcsak ol­csóbb, drágább is tud lenni — bizony ok a bosszúságra. Az OTP-lakásoknál az árvál­tozás kevésbé érezhető — fix árasak. (Legfeljebb évről év­re nagyobb a fix összeg.) A MESZÖV-lakást vásárló vi­szont előre fizet, s időköz­ben ... A szövetkezeti lakásokat „rátartással tervezve” áraz­zák ugyan, de néha csődöt mond az előkalkuláció. Szol­nokon, a Bajcsy Zsilinszky úton épülő MESZÖV-laká- sokra zömében olajbányászok várnak. A lakások árát 1974- ben még négyzetméterenként 6—7000 forintra kalkulálták. Ma a végleges kalkuláció 8500 forint. A minimális kü­lönbség egy kétszobás lakás esetében 75 (!) ezer forint. Ebből a nem várt emelkedés­ből 55 ezret a munkásnak kell kifizetnie (részben egy összegben, részben törlesz­tésként), hiszen az állami tá­mogatást 1976 elején „csak” 20 ezer forinttal emelkedett. Az okokat, a tervek, a meg­felelő koordináció hiányát le­hetne sorolni, ám ez a mun­kásnak sovány vigasz. Hiszen n ént csak hogy az ígértnél jó­val később jut lakáshoz, ha­nem még rádaásul az ígért­nél drágábban. Arról már nem szólva, milyen kedvezőt­lenek a határidő „csúsztatá­sok” a népgazdaságnak is! Trömböczky Péter Következik: Lakáskölcsön — avagy A gyár támogatásra is költsön 1977»re bi act ősit ott II zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási árai A MÉM pénzügyi főosz­tálya közzétette a zöldség­es gyümölcsfélék 1977. évi szerződéses felvásárlásánál biztosított (garantált) felvá­sárlási árait, amelyek — az idevonatkozó kormányhatá­rozat értelmében — a zöld­ségeknél ijtlagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 szá­zalékkal nagyobbak, mint az 1976. -évi tervezett árszín­vonal. A zöldség- és gyümölcs felvásárlását, termeltetését végző felvásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtőipari válla­latok és a HUNGARO­FRUCT a mezőgazdasági termékértékesítési szerző­désekben ezeket a felvásár­lási árakat kötelesek figye­lembe venni és rögzíteni. A közzétett garantált fel- vásárlási árak néhány főbb terméknél áz alábbiak sze­rint alakulnak. Vöröshagy­ma : elsőosztályú, dughagy- máról termesztve kilogram­monként 3,80 forint, má­sodosztályú 3,20 forint, a magról termesztett hagyma pedig 3,20 illetve 2,80 forint. Az étkezési paradicsom ára elsőosztályú minőségben 2,40 forint kilogrammonként a SZÖVÉRT hálózatában. A zöldpaprika belföldi felvá­sárlási garantált ára első­osztályú árunál kilogram-» monként 5 forint, másod- osztályú árunál kilogram­monként 4 forint. A zöld­borsót és a zöldbabot a SZÖVÉRT kilogrammonként 6 forintért vásárolja meg a vele szerződésben levő ter­melőktől. A közzétett felvásárlási árak arról tanúskodnak, hogy a termelők értékesítési biztonsága és anyagi érde­keltsége 1977-ben az ideihez képest megnövekszik, ami várhatóan kedvezően befo­lyásolja majd a piaci kíná­latot és az ipar alapanyag­ellátását. Orenburgi gázvezeték építésére KISZ—Komszomol együttműködés Harminc esztendeje született a HÉKOSZ Ifjú emberek dolga Hét európai szocialista or­szág közös beruházásában épül az orenburgi gáz-táv- yezeték, amely a közremű­ködő államok távlati föld­gázszükségletét biztosítja majd. Hazánk három komp­resszorállomást épít, megter­vezi és kivitelezi — túlnyo­mórészt magyar építőanyag és berendezés felhasználá­sával — a kiegészítő és a kommunális létesítménye­ket. Mindez nagy szervezett­séget, igényel a tervszolgál­tatásban, az anyag- és esz­közellátásban, a tervező, a gyártó és a kivitelező válla­latok „ együttműködésében. Az 1978-ban üzembe lépő gáz-távvezeték V. szakaszá­nak építkezését a KISZ IX. kongresszusa KlSZ-építke- zéssé nyilvánította. Ä kö­zelmúltban ifjúsági szövetsé­günk és a lenini Komszomol vezetői együttműködési meg­állapodást írtak alá Moszk­vában a szovjet és a ma­gyar ifjúság közös tenni­valóinak összehangolására. A lenini Komszomol szer vezetei szoros együttműkö­dést alakítanak ki az oren­burgi gázvezeték munkála­taiban részt vevő KISZ- szervezetekkel. A KISZ-esek szovjet társaikkal együtt jö­vőre részt vensznek A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját kö­szöntő jubileumi munka­versenyben „A 60. évfordu­lónak — 60 élmunkás He­tet!” — mozgalom. Az építkezésen szocialista munkaversenyt indítanak a munka termelékenységének és minőségének növelése ér­dekében, a belső tartalékok teljes kihasználásáért, a ha­táridők betartásáért. Tartalékok a ruházati iparban Az V. ötéves terv felada­tairól, az első esztendő mun­kájának alakulásáról tár­gyalt tegnap a ruházatipari dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. Az ipar­ág előtt az a feladat áll, hogy 1976 és 1980 között, az idei árakon számolva 50—51 százalékkal növelje terme­lését, miközben a szocialista exportot 58, a tőkés szállí­tások értékét 124 százalékkal kell növelnie. Az 1976-os esztendő tizenegy hónapja alatt a vállalatok teljesít­ménye némileg elmaradt a tervezettől, jobbára a múlt évi szinten van. Ebben nem­csak a létszámgondok, ha­nem a struktúraváltással já­ró nehézségek is közreját­szanak. Mind a minisztéri­um, mind a szakszervezet megítélése szerint azonban még változatlanul nagy tar­talékok állnak rendelkezésre. íj . , évszázad múl­na majd va írja törté- nész-toll a szocialista jöven­dőért harcba induló első sza­bad magyar esztendők his­tóriáját, szólni kell a népi kollégistákról is. Ha forrás­anyag után kutat a búvárko­dó, kezébe akadhat a Bolyai természettudományi kollé­gium egyik vezetőségi ülésé­nek félév-záró jegyzőkönyve is. Olvassa majd a kései utód, hogy a diák-vezetőség napirendi javaslatát Pál Lé- nárd, a beszámolót meg Sze­kér Gyula mondta el, s nyil­ván gondos szorgalommal jegyzi cédulára — hogy a névmutató összeállítás ide­jén majd könnyebben boldo­guljon —, miként haladt tu­dományos pályán, közélet­ben a következő évtizedek­ben a későbbi Kossuth-díjas akadémikus meg a vegyész- mérnökből lett kormány-el­nökhelyettes. Ha a NÉKOSZ- történet ma még csak részle­teiben megírott lapjai elké­szülnek, nyilván világossá válik, miért írhatta 1948-ban Lukács György: „semmi kétség: a népi kollégiumi mozgalom létrejötte és fel­fejlődése demokráciánk egyik legnagyobb tette a kultúra megújítása terén”. Két nevet említettünk az előbb. Bárki megkeresheti a „Kj kicsoda?” életrajzi lexi­konban a nevek mögött fel­sorakozó szűkszavú, mégis sokatmondó adatsort. Keres­het harmadik, tizedik, ötve­nedik hasonló pályaképet is, egy egész nemzedék java fia­talját nevelte, indította el — akárcsak az idézett kettőt — nép, ország, szélesebb kö­zösség. szocialista holnap szolgálatára a népi kollégiu­mok mozgalma. Kádár Já­nos, a József Attila kollégi­um egykori pártfogótestületi elnöke mondta: „a népi kol­légiumok megalapítása fon­tos politikai tett volt. mert tömörítette azokat a mun­kás- és parasztfiatalokat, akikre a néphatalom tá­maszkodni kívánt”. A kollégiumi mozgalom gondolata még a felszabadu­lás előtt megszületett és gyökeret vert; első hívei mái­nkkor megtalálták a jó utat. a haladás, a baloldali egy­ség, majd az antifasiszta harc útját. Éppen a minap szólalt meg a „Századunk” egyik részletében a képer­nyőn — fájdalom, már élete egyik utolsó megnyilvánu­lásaként — a kollégista kez­det egvik tevékeny embere, Sipos Gyula, a költő. Az a Sipos Gyula, aki egyetemi hallgatóként. Győrffy-kollé- gistaként 1941 nagy antifa­siszta megmozdulásán. a Kossuth-mauzóleum előtti tüntetésnél az egyetemi if­júság koszorúját vitte. Az ő kortársai, elvtársai, barátai voltak nem sokkal később az ellenállás hű harcosai, a fel­szabadulás után a születő népi hatalom első mindenesei a munkásmozgalom régi har­cosainak oldalán, a földosz­tók és új igazságok bátor hirdetői, a mély illegalitás­ból a szabadság napfényére lépő kommunisták pártjának hűséges katonái. S egyúttal: az utánuk következő nemze­dék népi kollégiumi mozgal­mának mentorai. Visszaemlékezések egy­szerűségükben is gyönyörű mondataiból ismerjük a „kollégiumfoglaló, hanalapí- tó” elsők tanuló és oktató­tanító lázát; a legtöbbször üres, tört ablakú épületek­ben otthont ég mindjárt kö­zösséget is teremtő ifjú em­berek igaz, őszinte hevületét. A fényes szelek fénylő te­kintetű nemzedéke indult el a népi kollégiumok születé­sével 1946-ban és volt há­rom éven át — igaz. ifjúi túlzásokkal, hol szektás hi­bákkal, hol meg narodnyik balfogásokkal — a felszaba­dulás utáni ifjúsági mozga­lom egyik, lendületes politi­kai munkát végző rétege. Néhány évvel később — ami­kor az 1949-ben feloszlatott NÉKOSZ munkáját először értékelté^ reálisan. — a párt Politikai Bizottsága úgy be­szélhetett a mozgalomról, mint amely egyes hibái elle­nére is egészséges hajtása volt a magyar kommunista ifjúsági mozgalomnak, s amely pozitív szerepet ját­szott az új szocialista értel­miség nevelésében. múlva születő történelem- könyv gondolatával kezdtük az emlékezést — ám a jelen, a NÉKOSZ születésének har­mincadik évfordulója mai szép szót, mai elismerést kíván azoknak a három év­tizeddel ezelőtti kollégisták­nak, akik közül szinte min­denki választott munkaterü­lete fontos, számon tartott, embere lett. Akkoriban, há­rom évtizede akadtak néhá- nyan az idősebb nemzedékek fiaiból, akik „egy kicsit túl­ságosan is csak politikacent­rikusnak” tekintették a népi kollégisták mindennapjait, egész tevékenységünkben csak ezt vették észre. Azóta tudjuk — három évtized bi­zonyítja —. hogy éppen ez, a harcos politikai állánfogla- lás vállalása szolgált javuk­ra tudományos, szakmai munkájukban is. Bebizonyo­sodott: aki népi kollégista­ként azt vallotta, hogy vilá­got megforgatni, megváltoz­tatni az ifjú ember dolga, s ez a politikai küzdelemben csak a kommunisták,- a hala­dás lobogója alatt lehet — vallotta és vállalta: szakem­berként is csak a szenvedély és lendület viszi előre a ki­sebb közösséget és az egész társadalmat. Évszázad Első pillanatra esztergapadnak tűnik a törökszentmiklósi MEZŐGÉP gyáregységénél készülő silókukorica adapter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom