Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

1976. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T KÖNYVTÁR ES KOZMUVELODES 1 mm művelődés kapcsolatrendszerét kutató kérdésire kézenfekvő válasz- <• ként kínálkozik könyvtá­raink alaptevékenységének vázlatos ismertetése is. Ter­mészetes, éppen ezért fel sem tűnlik, hogy megyénk miniden településén olyan könyv-, folyóirat és egyéb dokumentumanyag álii a la­kosság rendelkezésére, amely — a könyvtárközi kölcsön­zés mindenki számálra adott lehetőségét is beleszámítva — a legigényesebb olvasót is kielégítheti. A megye tanácsi könyv­tárainak 1 351 002 kötetes ál­lománya. amely az ország 19 megyéje között az 1000 la­kosra jutó állományt tökint­ve a 4.. az 1000 olvasóra ju­tó kötetszámot nézve pedig az első helyet jelenti, — ön­magában is bizonyítja az élőbb mondottak igazát. Hogy ez a hatalmas dokumentum mennyiség nem holt anyag, elegendőnek tartjuk Utalni arra. hogy csupán az elmlúlt évben 2 640 618 kötet fordult meg olvasóink kezében, s ezziél az 1000 lakosra jutó kölcsönzésiben a megyék kö­zött szintén az élbő helyen állunk. 91 332 beírt olvasó, a megye lakosságának 20,7 százaléka veszi rendszeresén igényibe a könyvtárak szol­gáltatásait. s mintegy ennek tízszerese. 956 267 a könyv- táriáitogatók száma. Pusztán e száraz tényszámok is érzé­keltetik, milyen közművelő­dési _ energia halmozódik könyvtáraink falain bélül. Könyvtárainkon is múlik, hogy ezeknek az energiák­nak a felszabadításával moz­gásiba hozzák az adott tele­pülés közművelődésének ügyét. Erre az MSZMP KB közjművelődésli határozata és a közművelődési törvény he­lyileg is kedvező légkört te­remtett. Ugyanakkor a válto­zó és többnyire nehéz tárgyi és személyi feltételek, a Eeninltarfó tanácsok ezernyi más gondja, megoldásra vá­ró feladata, a közművelődés­ben érdekelt szervek, intéz­mények munkájának össze- langolalflansága csökkenti még munkánk hatásfokát. Ezért is tartjuk említésre méltónak, hogy a megyei sönyvtáiron kívül már né- aány „B” típusú könyvtár­ban is folynak olyan elmé- yedőbb, tudományos igényű munkálatok, amelyek egyen­getik ezek tudományos mű- íelyé váláséinak útját. Jász­berényben és Jászárokszállá- ion a felnőttek körében ol­vasásszociológiai és olvasói zlésvizsgálatok. a miégyei könyvtárban olvasás pszieho- ógiai vizsgálódások folynak i gyermekek között. A könyvtár műhelyfeladataibán négis elsődleges helyet fog­ai el a (tudományos kutatö- nunkát segítő vagy az olva- ói érdeklődést, tájékozódást zollgálló bibliográfiák késel­ése. Az előbbi célt közelítik a negyei könyvtár hélyisimeire- i és életrajzi bibliográfiád, ajtóreperfóriurnai, az uitób- nialk szerkesztését pedig egy- e jobbam magukénak érzik B” típusú könyvtáraink is, közitük elsősorban Jászbe­rény és Mezőtúr. Csupán a legutóbbi egy-két év termé­séből említem Szolnok hely­ismereti. Szép Ernő életrajzi bibliográfiáját, a most nyomdában levő Szolnok megyei sajtóbibliográfiát, a Jászkunság húsz évének re­pertóriumát. s az év végére elkészülő Győrffy, Chiovimi, Fényes bibliográfiáját, végül könyvtárunk nagy vállalko­zását, a Szolnok megyei Néplap illetve • jogelődjének folytatólagosan megjelenő repertóriumát, az ajnáló tí­pusúak közül a sorozatiként kikérülő Politikai művek bibliográfiáját, a Történel­münk fordulóit és az Ország­járást. Jászberényben kiadás, ra kész az észt irodalom bib­liográfiája, Mezőtúron a szo­cialista brigádökniak szőlő ajánlás. Hatodik éve ikerül megyehatárokon innen és túl pedagógusaink asztaléira a Rövid Úton c. pedagógiai folyóh-atszemie és bibliográ­fiai melléklete. Az MTA Irodalomtudományi Intéze­tének pártfogásával dolgo­zó fordítói munkaközössé­günk Verseghy Ferenc ha­talmas laitimnyelvű munká­jának immár hatodik köte­tét bocsátja magyar nyel­ven a kutatók, a tudomá­nyos intézetek rendelkezésé­re. Az eddigiekből hogy a könyvtár is akkor tud érdemleges és hatékony munkát kifejteni, ha a min­denkinek rendelkezésére álló alapszolgáltatásokon kívül rendszeresein. és tervszerűen egy-egy olvasói réteghez szól. Az úttörő korosztály érdek­lődését, kutatói hajlamát erősítette a „Tiszaikutató expedíció” címmel meghir­detett pályázat. Környeze­tükben, s a könyvtárakban fellelt ismeretanyagot színes, sokrétű formában dólgozták fel a gyerekek. A „Felfedezem a könyv­tárat” elnevezéssel a kézi­könyvek használatára épült ötfordulós pályázat egy száz létszámú tiszáligelti „Kincs­kereső” olvasótáborral zá­rult. A pályázaton résztve­vő közel kétezer úttörő olyan könyv- és könyvtárhasznála­ti ismeretre tett szert, amely minden bizonnyal később is megkönnyíti eligazodásukat a könyvek világában. Az „Úttörők megyei for­dító irodája” keretében mintegy félszáz orosz nyelvet szerető kisdiák fordította nyárt szünidejének egy ré­szét a szovjet mese- és gyer­mekirodalom eredetiben va­ló megismerésére. Szerte a megyében most folyik „A művészetek ván- dorútján” című könyvtár­használati játéksorozat fel­adatainak a feldolgozása, és beérkeztek már a Szolnok általános iskolásait átfogó „Verseghy nyelvművelő ver­seny” első fordulójának pá­lyázatai is. Mindezt persze indításinak tekintjük. Ezért fordulunk fokozott figyelemmel a 15— 18 évesek irodalmi műveltsé­gének szélesítését szolgáló forrnák felé. Ezek közül a most már harmadik soroza­tánál tartó irodalmi szabad- egyetemünket emeljük ki. Eddig kétszer- tizenkét elő­adás keretében kaptak fia­taljaink eligazítást neves irodalomtörténészek és ki­emelkedő előadóművészek segítségével á magyar líra taimterveru kívül rekedt kor­szakairól, a szomszédnépek magyar- és anyanyelvi iro­dalmáról. Szakmunkásképzős fiatal­jaink anyanyelvi műveltsé­gét nyelvművelő körrel igyekszünk segíteni; az ál­talános isikolai felnőttokta­tásban részt vevők felkészü­lését pedig a könyvtárban tartott irodalomórákkal gaz­dagítjuk. Amikor könyvtáraink a féllnőtlt/ olvasók egy-egy ré­tegének művelődése érdeké­ben írásos megállapodásokat kötnek szervezeteikkel, szo­cialista brigádokkal. arra töréklszenek, hogy a könyv­tár nyújtotta szolgáltatások minél közelebb jussanak az egyes emberekhez, illetve csoportokhoz. örvendetesen szélesedik a könyvtári klubok köre, ame­lyek főleg a hasonló érdek­lődésű olvasókat fogják ösz- sze. Mezőitúrt és Jászberényt kell említenünk főleg a szo­cialista brigádok, tagjaival való foglalkozás tervszerű­sége és folyamatossága ré­vén. Szolnokon a közelmúlta ban nyílt a rendkívül nagy érdeklődést és tevékeny részvételt kiváltó fiatal ér­telmiségiek klubja. Megyénk könyvtáraiban viszonylag rövid múltra te­kintenék vissza a zenei rész­legek. Működésük hézagpótló voltát bizonyítja viszont az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődés Mezőtúrom. Kis­újszálláson, Töröikszentmik- lóson, Jászberényben és Szolnokon, ahoi például a Pelikán zenei klub mái- két éve vonzza ' hétről' hétire a zenekedvelőket. E közműve­lődési szolgáltatás kitelje­sedésének egyetlen akadálya csupán a szükséges anyagi ráfordítás szűkössége. Nem hiányzik természete­sen a természettudományos műveltség könyvtári esz­közökkel történő ápolása sem. A szaktájékoztatás biz­tosításán kívül rendszeres konzultációkkal segítjük a felnőttoktatásban résztvevő, két. Az ünnepi könyvhét, a mezőgazdasági és a műsza­ki könyvhónap idején pedig minidig találunk lehetőséget szerte a megyében szakíró- olvasó találkozók szervezésé­re. Könyvtáraink . tevé---------------------- kenyse­g e — az elmondottakból ki­tűnően — a megye közmű­velődésének nélkülözhetetlen és szerves része. Szerény, de bontakozó eredményeink azonban csak annak az együttműködésnek a talaján születhettek, -s nőhetnek to­vább, amely a közművelő­désben érdekelt más, megyei intézményekkel és szervek­kel fűz össze bennünket. Szurmay Ernő Csak társadalmi munkában? Társadalmi összefo­I gás eredményeként „ néhány hete újra meleg tanterem vár­ja ia szolnoki Ságvári körút Általános Iskola diákjait és újra főzhetnek a napközi konyhájában is. Újra. — csaknem egy hónapos szünet után . .. November elején ugyanis néhány héttel a fűtés meg­kezdése után meghibásodott a pincében húzódó fővezeték^ s a konyhát működtető gáz* cső. Emiatt a huszonöt tan­teremből hét használhatat­lanná vált, mivel a hőmér-* séklet alig érte el a tíz fo> kot. Az iskola vezetőinek nem kis gondot okozott a csaknem ezeiregyszáz tanuló órarendjének átalakítása úgy, hogy ne maradjon el egyetlen forglalkozás sem, a diákok ne szenvedjenek hát-* rányt. A napköziseket a pár hétre a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola látta vendé* gül. Az Ingatlankezelő Válla­lat, mint üzemeltető, az in­tézmény segítségére sietett, a fűtésszerelő szakemberek meglehetősen rossz munka* körülmények között — a;i iskola tervezője a LAKÓ* TERV az energiaellátó veze­tékeket nehezen megközelít­hető helyre tervezte, — fel­fedték a meghibásodás fórrá* sát. A SZÖVTERV Szolnok megyei Kirendeltsége társa* dalmi munkában elkészítette a javítási terveit. Kivitelező azonban nem akadt... „Ka* pacitáshiány”. „csak társa-* dalmi munkában javítható meg”, „a hozzáférhetetlen*! ség miatt kivitelezhetetlen” — volt a válasz. Az Állami Építőipari Vállalat 4. számú Főépítésvezetőségének KISZ* alapszervezete mégis elvállal* ta, de tíz nap múlva vissza, is mondta a vezetékek kija­vítását. Ezt követően az IKV Ga­garin szocialista brigádja „ezt már nem lehet tovább nézni” jelszóval társadalmi munkában két éjszaka alatt elvégezte a munka egy ré­szét, az ÉPSZER gázvezeték­szerelő brigádja pedig kél nap alatt befejezte a javítást. S ha mái- az isko­2 Iáknál tartunk, íme m egy másik eset. Mint ismeretes ez év szep­temberének közepén a rend­kívüli időjárás következtében a Bajcsy-Zsilinszky úti Ál­talános Iskola konyhájának kéménye összedőlt. Az Álla­mi Építőipari Vállalat hely* reállította a kéményt, de de* cember 7-én műszaki hiba következtében ismét javíta­ni kellett, miVel a füstjára­tok átengedték az égéster­méket. A MEZŐGÉP Válla­lat Damjanich és Kossuth szocialista brigádjai vasár* napjukat feláldozva gyorsan és pontosan ugyancsak tár­sadalmi munkában helyre­állították a rakoncátlan ké­ményt. Társadalmi munka az is­koláért. Nem az első s nem az utolsó eset. Felmerül azonban a kérdés, hogy olyan munkát, amelyet va* lakiknek kötelessége lenni) elvégezni, miért kell mégis társadalmi munkában, pihe* nőnapokat feláldozva meg) csinálni. A szocialista brigá­dok az „egy üzem egy iskola” mozgalom keretében amúgy is sokat segítenek az oktatá­si intézményeknek. Vagy ilyenkor év végén már csak társadalmi 'munkára van ka­pacitás? T. G. ÚJ MAGYAR FILM FORGATÁSÁN „Mária negyven körüli asz- szony, mellesleg az én korosz­tályomból való, akinek férje van, hivatása van, gyermekei vannak, egyszercsak gondolkod­ni kezd, vajon ahogyan eddig élt, a legmegfelelőbb módja-e az életnek. Szomorúságának lé­nyege: felfedezi, hogy élete nem volt elég érdekes, hiányzik be­lőle az igazi szenvedély.” Mária: Marina Vlady D ecember első hetében szokatlan látogatók érkeztek a Május 1. Ruhagyár szolnoki füzemébe: filme­sek. Népes stáb szállta meg a második emeleti nagytermet, s kígyózó kábelek sokaságfa terítette be a fo­lyosót is. Mészáros Márta új filmjének forgatása kezdődött. Munkás környezetben játszódó történet, amelyben két mun­kásasszony élete, sorsa bontakozik ki az oldódás, a közele­dés és a taszítás dimenzióiban. A hiteles miliő nemcsak feltétele, követelménye is az ábráeolás realizmusának. Bi­zonyára ezért esett a választás az iparnegyedben meghúzódó Fenyő étteremre is. ugyancsak Szolnokon, amely sajátos hangulatával szervesen illeszkedik a film világába. Mészá­ros Márta ezúttal is', miként előző filmjében, a Kilenc hó­napban, a női lélekről készít tanulmányt, bonyolult asz- szonyi sorsok titkait tárja fel. Szolnokon az első képek ké­szültek csupán, tervek szerint a folytatás más színhelyeken folytatódik, megyénkben is. Ellátogatnak Martfűre, sőt a tiszatenyői állomás is játszik majd az új magyar filmben. A forgatás óráit együtt töltöttük a stábbal. Egyrészt, hogy lencsevégre kapjuk az izgalmasabb mozzanatokat, -másrészt, hqgy szót váltsunk a film főszereplőjével, a Pá­rizsból érkezett, sok-sok filmjéből nálunk is jól ismert — bevallása szerint hatvanöt filmben játszott eddig — a Má­riát alakító Marina Vladyval. Természetesen filmbeli szere­péről faggattuk. A Május 1. Ruhagyár nagyterme. A gépeknél dől gozó nők kabátokat varrnak, ök Is „szereplói” a készülő filmnek. Csak a művezető idegen, aki a munkát ellenőrzi. A művezető: Monori Lili. Kép a Fenyő étteremből. Az asztalnál a két barátnő, Mária és Juli. Csak Juli beszél, de Máriát nemcsak érdekli. ro- konszenvvel is fogadja barát­nője vallomását, aki ezúttal fe­di fel házasságuk zátonyra fu­tásának okait. Ök ketten — a film főszereplői. (Egyébként a film címe is ez.) Egy kis kikapcsolódás, a for­gatás szünetében. Vajon hol jár­nak most Marina Vlady gondo­latai? Párizsban-e, ahol gyerme­kei várják karácsonyra haza, vagy Moszkvában, ahol férje dolgozik, a Taganka Színházban Felszabadult pillanat munka közben Felvétel előtt, a rendezővel együtt még egyszer és újra végiggon­dolják a jelenet felépítését. (Középütt Mészáros Márta rendező.) Szöveg: V. M. Fotó: Nagy Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom