Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVII. évi. 286. sz. 1976. december 3., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta - Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről;- Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1976. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, és a Politikai Bizottság javaslatát az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság ezenkívül folyó ügyeket tárgyalt. I. A Központi Bizottság ■■ megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének 1976. no­vember 25—26-i bukaresti ülésén részt vett magyar kül­döttség jelentését, és jóvá­hagyta tevékenységét. Meg­állapította : a Politikai Ta­nácskozó Testület állásfogla­lásai ismételten kifejezésre juttatták azt a következetes politikát, amelyet a Varsói Szerződésben tömörült szo­cialista országok az európai béke és biztonság megszilár­dításáért folytatnak. Ez a po­litika megfelel valamennyi európai nép érdekeinek, él­vezi minden haladó, békesze­rető erő támogatását, s az egész világon előmozdítja a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság egyet­értett a Politikai Tanácskozó Testület értékelésével, amely szerint az 1974. áprilisi var­sói ülés óta kedvező változá­sok mentek végbe földré­szünk politikai helyzetében. Előrehaladt az enyhülés fo­lyamata, teret nyert a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének gyakorlata. Történelmi jelentőségű záró­okmány aláírásával ért vé­get az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyet a szocialista orszá­gok kezdeményezésére a kommunista és más haladó pártok s mozgalmak, a béke­szerető tömegek támogatásá­val, a tőkésországok realista politikusainak közreműködé­sével tartottak meg. Az eny­hülés további elmélyítéséhez megfelelő alapot teremtett az Európában kialakult viszo­nyok, politikai realitások el­ismerése, az értekezleten részt vevő államok közötti kapcsolatok tíz alapelvének elfogadása, az együttműködés területeinek és formáinak meghatározása. Az enyhülés további kibon­takoztatását, a béke és a biz­tonság megszilárdítását még számottevő reakciós, milita­rista, revansista erők próbál­ják akadályozni, amelyek a feszültség fokozására törek­szenek. Igyekeznek kitérni az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten szüle­tett megállapodások végre­hajtása elől, és a helsinki zá­róokmány szellemét megha­misítva megkísérelnek be­avatkozni más országok bel- ügyeibe. A Magyar Népköztársaság — a többi szocialista ország­gal együtt — a helsinki zá­róokmányban foglalt megál­lapítások valóra váltására törekszik. A záróokmány végrehajtásának elősegítése érdekében konkrét javaslato­kat dolgozott ki kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére az európai biztonsági és «•- -ütt- működési értekezleten részt vett tőkésországokkal. Az enyhülési folyamat továbbvi­teléhez szükségesnek tartja az európai országok gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködésének sokolda­lú fejlesztését, a megkülön­böztetésektől mentes keres­kedelmet, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség közötti érdemi kapcso­latok megteremtését. Fontos­nak tekintjük az együttmű­ködést olyan összeurópai kér­dések megoldásában, mint a környezetvédelem, az energe­tika és a szállítás. Támogat­juk azt a javaslatot, hogy Moszkvában rendezzenek európai energetikai értekez­letet. A helsinki záróokmány szellemében előmozdítjuk a kölcsönösen előnyös tudomá­nyos, kulturális és tájékozta­tási együttműködést, vala­mint az emberek közötti kap­csolatok szélesítését. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy további erőfe­szítésekre van szükség az európai biztonságot fenyegető válsággócok felszámolásához. Véget kell vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek Nyu- gat-Berlin kérdésében a fe­szültség szítására irányulnak, szigorúan be kell tartani a város különleges státusát rögzítő 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást. A ciprusi problémát a Cip­rusi Köztársaság szuvereni­tásának, függetlenségének és területi épségének biztosítá­sával, valamennyi külföldi katonai erő kivonásával, mind a görög, mind a török közösség érdekeinek kellő fi­gyelembevételével a ciprusi népnek kell rendeznie. Pártunk és kormányunk az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek 1977-ben Belgrádban sorra kerülő tanácskozását olyan fórumnak tekinti, amely számba veheti a záróokmány­ban foglaltak végrehajtásá­nak tapasztalatait és előmoz­díthatja a biztonság megszi­lárdítását, az együttműkö­dést. A Központi Bizottság nagy jelentőségű kezdeményezés­nek tartja a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének javaslatát, hogy a helsinki biztonsági és együtt­működési é rtekezleten részt vett államok vállaljanak szerződéses kötelezettséget: egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegy­vert. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával kell előrehaladást elérni a közép­európai haderők és fegyver­zet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Támo­gatja azokat a javaslatokat, amelyeket ennek érdekében a Varsói Szerződés tagálla­mai terjesztettek elő. Napjaink legsürgetőbb fel­adata, hogy megakadályoz­zuk az egyre hatalmasabb költségeket felemésztő és a békét fenyegető fegyverkezési versenyt, amelyet az imperia­lizmus legagresszívebb körei kényszerítenek a világra. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­országával együtt fellép a leszerelésért, mindenekelőtt a nükleáris fegyverzet csök­kentéséért és megsemmisí­téséért, az atomenergia bé­kés célokra történő felhasz­nálásáért, a vegyi fegyve­rek betiltásáért és megsem­misítéséért, a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rend­szerei előállításának eltiltá­sáért, a katonai költségveté­sek csökkentéséért. Szüksé­gesnek tartja a leszerelési világkonferencia megrende­zését és a hozzá vezető első lépésként az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának összehívását. A nemzetközi kapcsolatok átfogó normalizálása, a biz­tonság megszilárdítása érde­kében meg kell szüntetni a világ egymással szemben ál­ló katonai tömbök szerinti megosztottságát, és tartóz­kodni kell újabb, zárt cso­portosulások, politikai szö­vetségek létrehozásától, vagy a meglevők kiszélesítésétől. Népünk békés, szocialista építőmunkájának szilárd biz­tosítéka a Varsói Szerződés védelmi ereje, ezért fenntar­tására mindaddig szükség van, amíg fennáll az impe­rializmus agresszív katonai szövetsége, a NATO. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az euró­pai politikai viszonyok pozi­tív változásában a legfon­tosabb tényező a Varsói Szerződés tagállamainak ösz- szehangolt fellépése. Úgy ítéli meg. hogy a politikai ta­nácskozó testület külügymi­niszteri bizottságának és egyesített titkárságának lét­rehozása eredményesen szol­gálja a tagországok együtt­működésének tökéletesítését. Hazánk tevékenyen részt vesz a politikai tanácskozó testület 1976. novemberi ülésén meghatározott közös feladatok végrehajtásában, a béke, a biztonság és az együttműködés ügyének elő­mozdításában. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a közel-keleti helyzet válto­zatlanul feszült, nem szűnt meg az újabb összeütközések veszélye. A magyar kommu­nisták, népünk továbbra is szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igazságos harcukat. Támogatjuk a libanoni ha­zafiak küzdelmét hazájuk területi egységéért, az a meggyőződésünk. hogy az ország belső problémáit bé­kés úton a libanoni népnek kell megoldania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó politikai rende­zéssel érhető el. Ennek el­engedhetetlen feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről. a palesztin nép törvényes jo­gainak biztosítása, beleértve az önálló állam létrehozásá­nak jogát, és minden közel- keleti állam — közöttük Iz­rael — biztonságának sza­vatolása. A rendezés érde­kében fel kell újítani a gen­fi közel-keleti békekonfe­rencia munkálat, biztosítva azon a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet teljes jogú részvételét. O A megváltozott nem- zetközi erőviszonyok kedvező feltételeket terem­tettek a dél-afrikai népek harcához függetlenségük el­nyeréséért, a faji megkülön­böztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszkö­zökkel próbálják védelmez­ni neokolonialista érdekei­ket. A nemzetközi imperia­lizmusra támaszkodó Dél- Afrikai Köztársaság kor­mánya bábállamok létreho­zásával és a jogaiért fellépő néger lakossággal szembeni kíméletlen terrorral igyek­szik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ hatá­rozatait semmibe véve to­vábbra is akadályozza Na­mibia függetlenné válását. A törvénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenységét, és durva ag­ressziót követ el a függet­lenségét nemrég elnyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folyta­tódnak az imperialista pro­vokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar nép határozottan elítéli az im­perialista manővereket és provokációkat; megerősíti szolidaritását Angola. Mo- zambik, Zimbabwe, Nami­bia és a Dél-Afrikai Köz­társaság népeinek igazságos harcával. ^ A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országokkal, népekkel, ame­lyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért a demokráciáért, a társadal­mi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szo­cialista társadalom alapjai­nak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél-Koreá- ból vonják ki az összes kül­földi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság törekvését az ország békés, demokrati­kus, mindenféle külső be­avatkozástól mentes újra­egyesítésére. Az egész haladó emberi­séggel együtt elítéljük a Chilében dúló fasiszta ter­rort, követeljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadonbocsá- tását; ismételten szolidari­tásunkról biztosítjuk a chi­lei népet. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó orszá­gok állam- és kormányfői­nek colombói értekezlete megmutatta, hogy a nem­zetközi küzdőterén jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üd­vözli a Béke-Világtanács Budapesten megrendezett fejlődési világkonferenciá­jának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok leg­főbb céljaikat csak a szocia­(Folytatás a 2. oldalon) A Kontakta mezőtúri gyárának szereldéjében ipari és ház­tartási kapcsolókat, vezérlőelemeket, jelzőlámpákat állíta­nak össze. Jelenleg a Hajdúsági Iparmüveknek gyártanak mosógép-kapcsolókat, évente 200 ezer darabot fl demokrácia erősítésére Növekszik a bizalmiak szerepe SZMT elnökségi ülés A Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott Szolnokon, amelyen jelentés hangzott el az épitő- és vasiparban dol­gozó szakszervezeti bizal­miak szerepéről, felada­tairól, munkájuk megyei tapasztalatairól, illetve a társadalmi bíróságok te­vékenységeiről. A SZOT elnökségének irányelvei alapján az ÉVM ég az ÉFÉDOSZ együttes út­mutatót adott ki 1976. októ­ber 8-án. Ebben megfogal­mazták a bizalmiak, főbizal­miak módosított jogait, meghatározták a tanácsko­zások határidejét, a jogkö­rök bővítésével kapcsolatos vállalati feladatokat. Az Épí­tőik Szakszervezetének me­gyei bizottsága megtárgyalta a feladatokat, majd kiadta az alápszervezetekmek a szükséges tennivalókról szó­ló irányelveket,. Az alapszervezeteknél el­készültek a bizalmiak hatás­körére. munkamódszereire kiterjedő szabályzatok. De az írásiban rögzített elvek alap­ján csak a felsőbb szakszer­vezeti vezetés — a vállalati szákszervezeti tanács vagy bizottság — dolgozott, a mű­hely- és az üzemi bizottsá­gok, bizalmiak nem voltak partnerei az illetékes gazda­sági vezetőknek. Nem volt meg az összhang sem a már említett szabályzat és a vál­lalati 'ügyrendek között. Egy- egy döntéskor a gazdasági vezetés a műhelybizottságot és főleg a bizalmit már kész helyzet elé állította. Ennek az" lett a következménye, hogy a szákszervezeti tiszt­ségviselőknek csökkent a te­kintélyük a dolgozók előtt. Ezért most az alapszer- vezeteknci a legfonto­sabb tennivaló, hogy a bizalmiakat körültekin­tően felkészítsék felada­taik ellátására. Az építők megyei bizott­ságának is segítenie kel] az alapszervezetek munkáját abban, hogy a bizalmiak és a dolgozók között a kölcsö­nös bizalom megerősödjék Legfontosabb megyei feladat a szakszervezeti demokrácia érvényesítése, mert enélkül a bizalmiak munkáját nem le­het megfelelően javítani. Az alapszervezetek vezetőinek. a bizalmiaiknak fokozottabb figyelemmel kell kísérniük a dolgozóig véleményét, és azok ismeretében kell eleget ten­niük társadalmi megbízatá­suknak. A Vasas Szakszervezet alapszervezete i be n tavaly a bizalmi választások után 469 főbizalmi, 310 főbizalmi-he­lyettes és 43 vezető-bizalmi dolgozott. Az idén július 1- vel a MEZŐGÉP alapszerve­zetei is ehhez a szakszerve­zethez kerültek, így a lét­számuk megszaporodott: most 594 főbizalmi, 435 főbizalmi-helyettes. 43 vezetőbizalmi tevékeny­kedik. A SZOT irányelvének megismerése után a trösz­tök, a vállalatok, a gyárak, a gyáregységek gazdasági- és szakszervezeti vezetői együt­tesen dolgozták ki az irány­elvek végrehajtására szolgá­ló megyei tennivalókat. Több feladat vár megvaló­sításra a Vasas Szakszerve­zetnél is: segítséget kein adni ahhoz, hogy a szakszervezeti bizalmiak, vezető-bizalmiak jog- és hatáskörét egységesen értelmezzék a vállalatoknál, az üzemekben. Ennek érde­kében fei kell használni az üzemi újságokat, a szakmai- és a SZOT e kérdésekkel foglalkozó kiadványait. A bi­zalmiak oktatásához biztosí­tani kell a SZOT kézikönyv' mellett a Vasas Szakszerve­zet módszertani segédanya­gait is. Hiszen példám a bi­zalmiak a korábbi vélemé­nyezési jog helyett egyetér­tési jogot kaptak. A következőkben az elnök­ség a társadalmi bíróságok munkájáról hallgatott meg jelentést. A negyedik ötéves terv el­ső esztendejében 93 bíróság működött, 74 ügyet tárgyalt. A tervidőszak végén már csak 60 munkahelyen dolgoz­tak ezek a bíróságok. Ennek a visszaesésnek az volt az oka, hogy sem a gazdasági vezetők, sem a társadalmi szervek nem fordítottak kel­lő figyelmet ezek munkájá­ra. A társadalmi fejlődés, valamint a jogszolgáltatásban bekövetkezett változások in­dokolttá tették a társadalmi bíróságok működését szabá­lyozó rendelet ..korszerűsí­tését”. Az új rendeletek a társadalmi bírósági tevé­kenység társadálimi oldalát erősítik. A bíróságokat 1977. márciusáig kell ismét élet- rehívni, amelyben a szak- szervezetekre hárul a meg­határozó szerep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom