Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 3. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről ll. d) A lakosság életszínvo­nala — összhangban gazda­sági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mér­sékeltebb ütemben emelke­dik. Az egy lakosra jutó re­áljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várha­tóan 1,5 százalékkal növek­szik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. • A lakosság áruellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azon­ban néhány cikkből — kü­lönösen burgonyából, zöld­ségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói ár­színvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emel­kedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az elő­irányzott mértéket. Az életkörülmények javí­tásához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több. kereken 85 ezer lakás épül1, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Ja­vult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális el­látása. e) Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kap­csolatai, fokozódott részvéte­lünk a nemzetközi munka- megosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú- lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdasá­gunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a terme­lési együttműködés, a szako­sítás és a kooperáció. Bő­vültek gazdasági kapcsolata­ink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés- onszágokka i is. f) A gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását eredmér nyesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módo­sítása. A népgazdaság pénz­ügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az elő­irányzottal. O A Központi Bizottság “■ figyelembe véve nép­gazdaságunk jelenlegi hely­zetét, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meg­határozott feladatokait, szük­ségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazda­sági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emel­kedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erő­södjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biz­tosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos ter­melési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások ki­használása, a munkaerő ha­tékony foglalkoztatása. Fo­kozódjék az ésszerű takaré­kosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető ver­senyképes termékek előállí­tása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak sze­rint hagyta jóvá: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebből: állami Állami költségvetés bevétele kiadása a tervezett növekedés, éves előirányzat: 6 — 6,5 százalék 4 — 5 százalék 6 százalék 5 — 5,5 százalék 7 — 8 3.5 — 4 2.5 — 3 százalék százalék százalék 2,5 — 3 százalék 3,7 — 4 százalék 4 — 4,5 százalék 164 milliárd forint 88 ezer lakás 31 ezer 10.4 százalék 10.5 százalék (Folytatás az 1. oldalról) Lista országokkal és a világ más haladó erőivel együtt­működve érhetik el. A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy az elmúlt időszakban a prole­tár internacionalizmus szel­lemében tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kap­csolatai a kommunista- és munkáspártokkal. Báliunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokolda­lú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jói szolgálta Kádár János elvtárs ég L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink Központi Bizottságai titká­rainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, interna­cionalista együttműködését a tőkésországokban és a fejlő­dő országokban dolgozó test­vérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lankai, guatemalai és uruguayi test­vérpárt első titkárának láto­gatása hazánkban. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kom­munisták közelmúltban meg­tartott kongresszusai dolgoz­tak ki a manopóltőke ellen, a dolgozók érdékeinek védel­méért, a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzde­1 A Központi Bizottság ■ áttekintette a gazdasá­gi építőmunka időszerű kér­déseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresz- szusának iránymutatásait kö­vetve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehe­zítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélső­séges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat —- előreláthatóan — teljes mértékben nem ér­jük el. Ugyanakkor a végre­hajtás szervezettsége erősö­dött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékony­sága, fokozódott a termelé­kenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerke­zet korszerűsítésében, az anyag és az energia takaré­kosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyes­ségét, dolgozó népünk mun­kájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkö­rülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi ádatok alapján megállapít­ható: — A nemzeti jövedelem termelése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, fel- használása megfelel a terve­zett arányoknak. — Az ipari termelés mint­egy 5 százalékkal növekszik, a villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar terme­lésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésé­nek mérséklődése, az élelmi­szeriparban pedig a nyers­anyaghiány miatt — az elő­irányzottnál kisebb a növe­kedés. A központi fejlesztési programok és' a rekonstruk­ciók keretében üzembehelye­zett kapacitások hozzájárul­tak a műszaki színvonal eme­léséhez, a termelés bővülé­séhez, a termékszerkezet kor­szerűsítéséhez. A munka ter­melékenysége a tervezett mértékben nő, azonban las­sú az előrehaladás az álló­lem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében. fi A Központi Bizottság megállapította. hogy államközi kapcsolataink kül. politikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek. — A Minisztertanács el­nökének látogatása a Len­gyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban jói szol­gálta kapcsolataink erősíté­sét. együttműködésünk to­vábbi lehetőségeinek feltárá­sát. — A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy je­lentőségűnek értékeli. Is­mételten támogatásáról biz­tosítja a laoszi népet az el­maradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erő­feszítéseiben. — Urlho Kékkőmén nek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a ha­gyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsola­taink fejlesztését szolgálta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Pe­ruban és Panamában elő­mozdította kétoldalú kapcso­lataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködé­sünk bővítését ezekkel az or­szágokkal. 7 A Központi Bizottság ■ a külpolitikai tevé­kenységet áttekintve hasz­nosnak tartja, nagyra értéke­li társadalmi és tömegszerve­zeteink népünk békés törek­véseit segítő nemzetközi te­vékenységét. eszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképessé­gének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitele­zés szervezettsége. elmaradt a korszerű építési technoló­giák által biztosított lehető­ségektől. Az építési tevékeny­ség tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előké­szítésében, a szervező mun­kában és a munkaerő-gazdál­kodásban meglevő hiányos­ságok. — A mezőgazdasági terme­lés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mező- gazdasági dolgozók helytállá­sának és a széles körű tár­sadalmi összefogásnak kö­szönhető, hogy nem követke­zett be nagyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a terve­zettnél több termett, az őszi betakarításé növények ter­méseredményei azonban el­maradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb terü­leten termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállo­mány az év során jelentő­sen nőtt. A szarvasmarha­állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszál­lítási feladatait. b) Beruházásokra a terve­zettnek megfelelően 150 mil­liárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra ki­jelölt nagyberuházások ki­vitelezése tervszerű. A cél- csoportos beruházások szín­vonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházáso­ké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meg­haladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes ex­port áru-alapok termelésé­re alkalmas kapacitások. Ja­vult a készletgazdálkodás. c) A foglalkoztatottak szá­ma összességében nem vál­tozik. népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegé­ben. megfelel a számított­nak. A munkaerő-gazdálko­dás javítására tett intézke­dések végrehajtása megkez­dődött. a) Az iparban, az építői iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 szá­zalékos növekedését a ter­melékenység fokozásával keli biztosítani. Leggyorsab­ban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fej­lődjék. Az egyensúlyi köve­telményeket figyelembe vé­ve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — külö­nösen a gépipari, a könnyű­ipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan nö­vekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a ter­melés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek mi­nősége és versenyképessé­ge. A feladatok ütemes tel­jesítésével, a szerződéses fe­gyelem betartásával, a ter­melési kooperáció erősítésé­vel váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építési-szerelési te­vékenység 5—5,5 százalékos növelését a termelékeny­ség és szervezettség javítá­sával, a gépek és berende­zések megfelelő kihasználá­sával kell elérni. — A mezőgazdasági ter­melés 7—8 százalékos növe­kedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megala- oozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használ­ják ki termelési adottságai­kat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy fi­gyelmet a munka jó meg­szervezésére, az agrotechni­kai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédőszer és a takar­mány gazdaságosabb haszno­sítására. Továbbra is támo­gatni kell a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelési .[ehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszköz-ellátás javításával, a termékek fel­vásárlásának jobb megszer- vezéséyel is segíteni, ösztö­nözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságá­nak növelése ésszerűbb gaz­dálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőfor­rásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredmé­nyeit gyorsabban alkalmaz­zák a termelésben. A termék- szerkezet átalakítását hosz- szabb távra kidolgozott prog­ramokkal támasszák alá. A központi irányitó szervek, a szervezési intézetek tudato­sabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon na­gyobb lendületet az élőmun­kát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítése­ket, hogy az ésszerű takaré­kosság áthassa egész társa­dalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasz­nálásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglal­koztatásával, a munkafegye­lem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesít­ményét 6 százalékkal, a sze­mélyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szerve­zési intézkedésekkel, egyen­letes és folyamatos rakodás­sal, a közlekedési és a ter­melő vállalatok összehangolt együttműködésével kell ki­elégíteni. Üj létesítmények üzembehelyezésével és a jár­műpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. c) A termelés tervezett nö­velésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésé­vel el kell érni, hogy a la­kosság egy főre jutó reáljö­vedelme 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtes­sék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének nö­velése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egysége­síteni kell a műszak-pótlé­kot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszerkeres­kedelemre és a vendéglátó- iparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergiaiparban és a ruházati iparban az alapbé­reket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatá­sok körében a szakszövetke­zeti tagok részére is biztosí­tani kell a termelőszövetke­zeti járadékkal azonos ösz- szegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddi­gi évi egy helyett négy va­súti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a taná­csok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növeked­het. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, terme­lő és kereskedelmi vállala­tok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségle­teit javuló színvonalon, a választék bővítésével folya­matosan ki lehessen elégi- teni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3.8—4 százalékot. Az illetékes ha­tóságok szigorúan ellenőriz­zék az árak alakulását, aka­dályozzák meg az indoko­latlan áremeléseket. A lakosság életkörülmé­nyeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a böl­csődei helyekét 3100—3200- zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesz­tési forrásúikat elsősorban a folyamatban, levő beruházá­sok gyorsabb megvalósításá­ra kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A verseny- képes export-árualapok elő­állítását szolgáló fejlesztése­ket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredmé­nyes megvalósítása, a külke­reskedelmi egyensúly javítá­sa megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bő­vüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növe­kedjék az export. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkósorszá- gokkal és a fejlődő orszá­gokkal. a kölcsönös előnyö­ket figyelembe véve, a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fej­lesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésié, a beszer­zések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzatai­val összhangban alakulja­nak. A költségvetési gazdál­kodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az állam- igazgatás központi és helyi szervei, . a költségvetésből gazdálkodó intézmények for­dítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korsze­rűsítésére és a takarékos gazdálkodásra. g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálko­dási és pénzügyi feltételiekéit a teljesítmény és a jövede­lem jobb összhangját. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdaságii terv A Központi Bizottság el­fogadta az 1977. évre szóló munRatervét. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei bizottsága első tit­eradjményes végrehajtásá­nak maghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak el­érésében, A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődet biztosítá­sának, az életszínvonal to­vábbi növelésének elengedhe­tetlen feltétele, hagy az irá­nyítás és a végrehajtás min­den láncszemében következe­tesen érvényesüljönek a XI. kongresszus, valamint a Köz­ponti Bizottság 1975 novembe­ri határozatában foglalt gaz­daságpolitikai 'követelmé­nyek. A terv sikeres teljesí­tése azt igényli, hogy erősöd­jék az egységes szemlélet a feladatok megitéléísében, fo­kozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett le­gyen a végrehajitás. A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljai­val. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítá­sát. A központi irányítás tá­maszkodjon, építsen a válla­latok, a szövetkezetek, a ta­nácsok vezetőinek kezdemé­nyezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetke­zetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el ter­veiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy ru­galmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan taka­rékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét in­tézkedéseket a gazdasági ha­tékonyság gyorsabb növelésé­ért, a munkaszervezés javí­tásáért, a munkaidő és a ter­melőeszközök jobb kihaszná­lásáért. A pártszervezetek, a szak- szervezetek, a KlSZ-szerve- zetek és a gazdasági veze­tők minden termelő, gazdál­kodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igé­nyeljék javaslataikat, báto­rítsák a tervek megvalósítá­sát segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotó aktivitásának. Ka­rolják fel a dolgozók ter­melési mozgalmait, támo­gassák az újítókat, tegye­nek intézkedéseket a szoci­alista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny, további kibontakoztatására. A pártszervek- és szerve­zetek segítsék gazdaságpoli­tikai céljaink érvényesítését é6 erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kom­munisták járjanak élen, mu­tassanak példát a feladatok végreha j tásában. A szakszervezetékben, a tömegszervezetekben és ' a tömegmozgalmakban dolgo­zó kommunisták meggyőző, szervező tevékenységgel moz­dítsák elő a Központi Bi­zottság határozatának végre­hajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvalósítására mozgósítsák szervezeteik ak­tivistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezze az ifjú­ságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres teljesítésében. Az agitációs és propagan­damunka, a sajtó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó népünk jól ismerje a gazdasági építés fő felada­tait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezé­sek népszerűsítése, a dolgo­zók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredmé­nyeinek bemutatása. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a jövő évi terv reális és elérhető cé­lokat határoz meg. Felhívja a munkásosztályt, a paraszt­ságot, az értelmiséget né­pünket, hogy aktív fegyel­mezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági terv­ben foglalt feladatok végre­hajtásához. kárát a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezető­jévé kinevezte és beválasz­totta a gazdaságpolitikai bi­zottság tagjai közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom