Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
1976. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Véget ért az országgyűlés teli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Tömbös követelményekről is szó esett a képviselői vitában így a beruházások eddiginél jobb. műseaki. gazdasági szempontból egyaránt körültekintőbb előkészítéséről, a kivitelezői kapacitások minél ésszerűbb figyelembe vételéről a tervezőmunkában. E témák közül a pénzügyminiszter kiemelte az egészségügyi beruházásokat, megjegyezve, hogy az egészségügyi irányítás, a területi vezetés és az építőipar közös összefogása szükséges az edő- belépéshez. Látni kell uigyian- akikiar: az egészségügy területén stem építhetünk a következő századnak, nem tudjuk váfllallnd olyan kórház építését, ahoj egy hely mondjuk másfél millió forintba keriil. El kell fogadni a típustervezésre vonatkozó ajánlásokat, s annak is le kell vonni helyi tanulságait, hogy igenis épülnek hazánkban a határidőt betartva, jó minőségben kórházak, amelyeket követendő példaképként állíthatunk az építők és az építtetők elé. A költségvetés mezőgazda- sági előirányzataival kapcsolatos hozzászólásokra reflektálva a pénzügyminiszter emlékeztetett arra: az állat- tenyésztésben, a növénytermelésben felmerült gondok enyhítésére a kormányzat komoly anyagi erőfeszítéseket teilt. Hozzáfűzte Faliuvé- gi Lajos, hogy a kormány nagyon komolyan veszi azokat a megjegyzéseket, amePUI1 FRIGYES: lyek a vita során a mezőgazdaság irányításával az állategészségügyi helyzet, a beruházások szervezettségének javításával kapcsolatban elhangzottak. Azt is megjegyezte, hogy igyekeznek javítani az anyagi érdekeltséget az ösztönzést, de ezen a téren a legtöbbet máguk az üzemek tehetnek. Az iparban is az eddiginél nagyobb feladatok állnak előttünk — folytatta. A gépipariban, a vegyiparban, a könnyűiparban, de más területeken is az eddiginél jobban előtérbe kerül a gazdasági szerkezét módosítása, az (üzemszervezés, az export- képesség fokozása, a vezetési kultúra javítása. Ipari üzemeink tisztában vannak feladataikkal, várják a jó szót és a bíztatást. Munkájukat a minél kedvezőbb feltételek megteremtésével is támoglatni kell. Helyeselte Faluvégi Lajos azt a képviselői véleményt, hogy azokra kell támaszkodni, 'akik többet és jobbat tudnak és akarnak ugyanakkor az ő részükre kell adlmi a legnagyobb elismerést is. A miniszter kifejtette, hogy a művelődési, tudományos, kulturális intézmények elsősorban annak biztosítására, elősegítésére hivatottak. hogy az emberek műveltebbek legyenek, hogy teljesebb, kiegyensúlyozottabb, gazdagább legyen életük. Nem helyénvaló tehát arról vitatkozni, hogy ezek fogyasztó vagy értéket termekább felelősséggel, körültekintéssel mérlegelni, hogy a közművelés, a kultúra, a tudomány céljaira rendelkezésre bocsátott összegeket hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni. Az oktatásüggyel kapcsolatosan Falu végi Lajos kiemelte, hogy előtérben áll az általános iskolai oktatás tartalmasabbá tétele, színvonalának emelése, amit ezekben az esztendőkben anyagi intézkedésekkel is segítenek. Kétségtelen azonban, hogy még további teendők is vannak e tekintetben. Az új Nemzeti Színház — egyáltalán budapesti és vidéki színházak — építését a következő ötéves tervidőszakra esedékes feladatként említette meg; ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozik a kormányzat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az Országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ösz- szegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. lágkonferencia mielőbbi ösz- szöhívásáért. A külügyminiszter fontos tényként szólt arról', hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüléte bukaresti ülésének résztvevői újból kinyilatkoztatták: készek a Varsói Szerződés és az észak-atlanti szövetség egyidejű feloszlatására, s első lépésként ezek katonai szervezetének megszüntetésére. Púja Frigyes a továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos számunkra az európai békére és biztonságra közvetlenül ható közel- keleti és, ciprusi probléma rendezése. Továbbá az indokínai térség nyugalma, és az afrikai népek függetlenségi törekvései, a nemzeti felszabadító mozgalmak sorsla és jövője, a latin-amerikai népek igazságos ügye. — A Magyar Népköztársaság is a szocializmusért, a (békéért és a biztonságért küzdő erőkhöz tartozik, — hangoztatta a továbbiakban Púja Frigyes. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kö- telézettségieiink növekvő erőfeszítéseket igényelnek pairttunkitol, az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól, a Miniszertainácstól. társadalmi és tömegszervezeteinktől. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll. — A béke és biztonság megszilárdítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szüntelen fejlesztése. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi években a legtöbb országgal szélesedtek. A kétoldalú kapcsolatokon belül különleges figyelmet szenteltünk és szentelünk a jövőben is a gazdasági kapcsolatoknak. lő intézmények. Azt kell inKülpolitikánk középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: „a békés egymás mellett Ólés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése felé”. Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés — kezdte beszédét a külügyminiszter. — A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását. hasonló következtetésekre jutott. „Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — olvasható a tagállamok nyilatkozatában. —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A békepolitika eredményeiről szólva beszélt Púja Frigyes az enyhülés elleni akciókról is, majd így folytatta: — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a záróokmány elveinek és rendelkezéseinek életképességét. — Kormányunk a szosi- alista közösség országainak kormányaival együtt kezdettől fogva síkraszállt a _Bel- sinkiben vállalt erkölcsi és politikai kötelezettségek, a záróokmányban foglaltak egészének kölcsönös végrehajtásáért. Ezt egyértelműen bizonyítják gyakorlati lépéseink, megtett intézkedéseink. az országok kétoldalú együttműködésének elmélyítését célzó javaslataink, nemzetközi tárgyalásaink. — A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a Púja Frigyes külügyminiszter expozéját mondja (Telefotó - KS) záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdeményezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk ki hatékony együttműködést az energia- gazdálkodás, a kölekedés és a környezetvédelem terén. — A béke és a biztonság szempontjából nagy jelentősége van az európai államok széles körű gazdasági együttműködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatainak. A fegyverkezési verseny megállítása — A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek munkájának irányait, erősítse a résztvevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. Ezek után szólt a miniszter a fegyverkezési verseny megállításának kérdéseiről, a leszerelésről. A leszerelés problémakörének egyik legidőszerűbb kérdése a közép-európai hád- erőcsöklkenités. A Varsói Szerződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alapszanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsaga se károsodhat, egyik féri se juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Ez becsületes, korrekt álláspont. A NATO -országok némelyike ennek az ellenkezőjéből indul ki, egyoldalú katonai előnyökre spekulál. Ez azonban nem járható út, ez a katonai egyensúly megbomlásához vezetne, s nem növelné; hantem csökkentené a biztonságot. — A Magyar Népköztársaság kormánya nagy fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelés fogalomkörébe tartozó kérdéseknek. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó teisttülete — mint ismeretes — ez év november végén Bukarestben tartott ülésének résztvevői fielihívássai fordultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok kormányaihoz és javasolták: vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznák egymás ellen nukleáris fegyvert. Sajnos, a NATO Miniszteri Tanácsa december 10-én végétért brüsszeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig a javaslat elfogadása nagyban csökkentené a nukleáris háború kockázatát az európai térségben, — erősítené a nemzetközi bizalmat, ha a környezeti hadviselés betiltását célzó, az ENSZ közgyűlés által a napokban elfogadott szerződést az államok kormányai mielőbb aláírnák, továbbá az is, ha konkrét előrehaladás történne a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó egyezmény ügyében. — Kedvező jelnek tartjuk, hogy növekszik az érdeklődés a szovjet szerződés-tervezet iránt, amely az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának tilalmát foglalja magában. — A Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul síkra száll a leszerelési vi— A szocialista közösség országaival hazánk továbbra is a kapcsolatok minden- oldalú fejlesztésére törekszik a testvéri együttműködés. a kölcsönös segítség, a szocialista internacionalizmus elve alapján. Közös külpolitikai-katonai szervezetünk, a Varsói Szerződés eredményesen tölti be funkcióját. Védelmezi a tagországok békéjét és biztonságát segíti a szocialista országok egységének erősítését, egymás közötti kapcsolataink sokoldalú fejlesztését. — A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az európai biztonsági értekezlet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a politikai tanácskozó testület november 25—26-án Bukarestben megtartott ülésének, amely állást foglalt a nemzetközi élet időszerű kérdéseiben. Szoros együttműködés — Különösen örvendetes, hogy a bukaresti ülés elfogadta a külügyminiszterek bizottságának létrehozására irányuló javaslatot. Kormányunk szorgalmazója volt e bizottság megalakításának, abból kiindulva, hogy az élet a szocialista országok külpolitikájának még szorosabb összehangolását követeli meg. Az egyesített titkárság létrehozása ugyancsak hozzájárul a Varsói Szerződés politikai tevékenységének tökéletesítéséhez. — Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően, tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés segíti a szocialista építőmunkát valamennyi tagállamban. A KGST komplex programja helyesen jelölte meg a tagországok együttműködésének fő irányait és hosszabb távon is megbízható alapul szolgál a szocialista integráció elmélyítéséhez. Ebből a szempontból fontos esemény volt a KGST ez év júliusában, Berlinben megtartott XXX. tanácsülése, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. — A szocialista országokkal való együttműködésünkben a magyar—szovjet kapcsolatoknak szenteljük a legnagyobb figyelmet. A Magyar Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri viszonya teljesen zavartalan. Jelentősen szélesedett együttműködésünk politikai. gazdasági, kulturális és ideológiai területen egyaránt. Az MSZMP XI. kongresszusán, a Központi Bizottság ülésein és más alkalmakkor is kifejezésre jutott és jut, hogy külpolitikai kérdésekben is teljes az összhang a két ország között. — A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Nagyban elősegíti ezt, hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika minden alapkérdésében egyetértünk. Külön szólt hazánk Vietnami Szocialista Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő jó kapcsolatairól, és a fejlődő országokkal bővülő gazdagodó eredményes kapcsolatainkról. Majd aláhúzta: Szélesedő, fejlődő kapcsolatok — A szocialista országok továbbra is aura törekszenek, hogy a tőkés országokhoz fűződő kapcsolataikat fejlesz- szék és tartósan szilárd alapokra helyezzék. A fejlett tőkés országokra a Magyar Népköztársaság is nagy figyelmet fordít mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális szempontból. — Kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal általában rendezettek. Rendezésre váró problémáink tulajdonképpen csak az Egyesült Államokkal vannak. Reméljük, hogy ezeket a nem túlságosan távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak országaink fejlődő kapcsolatai, a nemzetközi légkör javulása. Beszéde befejező részében a külügyminiszter arról is szólt, hogy a Magyar Nép- köztársaság és más országok viszonyának kedvező alakulását nagyban elősegíti az országgyűlés aktív tevékenysége, különösen a külföldi parlamenti küldöttségek fogadása és más országok parlamentjeinek meghívására történő magyar látogatások; s a kormány nevében köszönetét mondott ezért a munkáért. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el. Barcs Sándor (Budapest, 1. vk.) a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója az európai biztonságról szólva — s utalva Léonyid Brezs- nyev és Kádár János tervezett bonni látogatására — elmondotta: vitathatatlan, hogy az enyhülés . érdekében az NSZK vezetői nem keveset tettek, a folytatást illetően azonban már nem éppen -örvendetesek a jelek. Az NSZK belpolitikájában jobbratoló- dás mutatkozik, a külpolitikai liberalizálódást úgy értelmezik, hogy szorosan együttműködnek agresszív és reakciós rendszerekkel, s ha hívei is a DETANT-nak, azt nem kívánják összekapcsolni a katonai enyhüléssel. Dr. Káldy Zoltán (Budá- pest 53. vk.) a magyarországi evangélikus egyház Országos Zsinatának püspök-elnöke arról szólt, hogy napjainkban hazánkban hívők és nemhívők együttesen munkálkodnak a szocialista társadalom építésén, s az elvi, ideológiai nézetkülönbségekre tekintet nélkül közösen munkálkodnak népünk fejlődéséért és boldogulásáért. Réger Antal (Pest m. 25. vk.) a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára hangsúlyozta : pártunk következetes nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek egyenjogú állampolgárokként vesznek részt a szocialista építőmunkában, a közös feladatok megoldásában. Konkrét példákkal érzékeltette: intenzíven fejlődnek a magyarországi németek és az NDK kapcsolatai. Nagy Miklós (Pest megye 28. vk.) a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese a magyar országgyűlés nemzetközi kapcsolatairól szólt. — Külpolitikai céljaink megvalósítását eredményesen szolgálják az ország- gyűlés fejlődő nemzetközi kapcsolatai, amelyeket magas szintű parlamenti delegációk rendszeres tapasztalatcseréje, külföldi képviselők idelátoga- tása, az Interparlamentáris Unió munkájában való aktív részvétel jellemez — mondotta. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — a vitát bezárta, és ismét megadta a szót Púja Frigyesnek. A külügyminiszter válasza után az országgyűlés határozatot hozott: jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Interpelláció Napirend szerint áttértek az interpellációra. Riss Jenő (Bp. 52. vk.) a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese a tanuló ifjúság és a pedagógusok részére (kéthetenként biztosítandó szabad szombat tárgyában interpellált dr. Polinszky Károly oktatási miniszterhez. Azt kérdezte, hogy az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák tanulói, valamint az iparitanulók túlterhelésének csökkentése és a fizikailag edzettebb ifjúság nevelése érdekében mikorra tervezik a — munkahelyek nagy részénél már bevezetett — kéthetenkénti szabad szombat lehetőségének megteremtését az iskolában? Dr. Polinszky Károly válaszában leszögezte: a minisztérium hosszabb ideie behatóan foglalkozik a kéthetenkénti szabad szombat, az úgynevezett 11 napos tanítási ciklus bevezetésével. A jelenlegi tanévben a tapasztalatszerzés érdekében néhány, megfelelő feltételekkel rendelkező .általános iskola alsó tagozatában lehetővé is tették bevezetését. Néhány általános iskola felső tagozatában és néhány gimnáziumban a szabad szombatok bevezetésére további variációkkal kísérleteznek. Ügy tervezzük — mondotta —, hogy az általános iskolák egészére az új tantervek és óratervek bevezetésével lehet kiterjeszteni előreláthatóan már 1978 szeptemberében, a középfokú iskolákban pedig szintén az új tantervek bevezetésével egy- időben: 1980 szeptemberében valósíthatjuk meg a kéthetenkénti szabad szombatot. Az egyetemeken és főiskolákon — mondotta befejezésül dr. Polinszky Károly — általában arra törekszenek, hogy a nappali tagozatokon szombaton ne tartsanak órákat. Van ahol ezt sikerült megoldani, másutt ez a közeljövőben nem megoldható. A tapasztalatok értékelése alapján, a vázolt programnak megfelelően, kellő időben javaslatot nyújtunk be a Minisztertanácshoz jóváhagyásra — fejezte be válaszát. Dr. Polinszky Károly válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés plénuma tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnökölt Apró Antal, Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért,
