Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 18. U tiniéin ■I Ünnep a családdal Még nincs messze az az időszak, amikor az emberek nagy részének az ünnepek a jóllakást, a dínom-dánom evést jelentették. Az asszonyok sütöttek-főztek, ezzel telt el ünnepek elött-alatt az idejük, a család többi tagjainak emlékezetébe az ragadt meg legjobban, hogy sokat ettek-ittak. Most is ünnepekre készülünk ... De milyen más tartalommal... Az ünnep most nemcsak a két pirosbetűs napra korlátozódik. Az ünnepvárás szép érzése már hetekkel előbb befészkeli magát a szívünkbe. Az üzletek megtelnek ajándékokat vásárló emberekkel, akik örömet akarnak szerezni szeretteiknek. A játéküzletek csúcsforgalma is már hetekkel előbb elkezdődik s ez azt bizonyltja, hogy szemünk fényét, a gyermekeket, elhalmozzuk ajándékokkal, kedves meglepetésekkel. Már a készülődés öröme is ünnepi hangulatot varázsol a szívünkbe. így sokszorozódik meg az ünnepnap, mert a hétköznapokat is ünneppé teszi az öröm. A családban is megváltozott az ünnep tartalma. Nem a mértéktelen evés-ivás jellemzi az ünnepi hangulatot, hanem az a szeretet, kedvesség, figyelmesség, ahogy a családtagok viselkednek egymással. A szeretet most is a legdrágább kincse a családnak, de ez a szeretet az érzelmi tartalmon túl megmutatkozik abban, hogy pl. az édesanyáknak az ünnepi előkészítés munkájában segít a férj és a gyermek. Részt vállalnak a takarítás, a bevásárlás gondjából. így nem nehezedik az édesanya vállára a család ellátásának és a lakás tisztántartásának minden gondja. A család tagjai az ünnepek alatt sem igénylik a mértéktelen evést-ivást, hiszen az okos beosztással élő családnak minden nap kerül jó étel az asztalára. A család ellátását rendkívül megkönnyíti az a sokféle félkész, konyhakész, mirelit áru, ételpor. süteménypor, rétes- és tortalap stb. választéka. amelyekkel az ipar a dolgozó nő munkáját akarja megkönnyíteni. Ha az édesanya él ezekkel a lehetőségekkel. jut idő arra is, hogy az ünnepek alatt ő is csinosan felöltözzön, meghitt hangulatban ünnepeljen, együtt a családdal. Igen. Ez a legszebb tartalma az ünnepnek, amikor együtt van a család. Együtt beszélgetnek vagy tévét néznek, együtt mennek családlátogatásra, kirándulni, vagy sétálni. Jut idő arra is, hogy az asztalt „ünnepi ruhába” öltöztesse az édesanya, mert ehhez már igazán női ízlés szükséges. Az asztalra helyezett virág, vagy kis fenyőgally egy-két szál díszgyertya, szépen feldíszített gyümölcstál ünnepi hangulatot áraszt. Ha az édesanyának a családtagok segítenek az ünnepi előkészületekben, gondja lesz arra is, hogy a távol levő szülőknek, jóbarátoknak üdvözlő lapot küldjön a család. Ezeket megírhatja a nagyobb gyermek is, annál kedvesebb. / Az ünnep örömét már nemcsak a szülők érzik, hanem a gyermekek is. A mai kor gyermeke nemcsak vár ajándékot, hanem ad is szüleinek, testvéreinek. barátainak. Kedves meglepetéseket barkácsol hozzátartozóinak szeretettel, szívesen, így töltődik meg az ünnep szép érzelmi tartalommal, melegséggel. S az ünnepnek új tartalmat ad az az öröm is hogy békében és szabadságban élhetünk és dolgozhatunk a család boldog jelenéért és jövőjéért. Fási Katalin FRIZURÁK Mióta viselünk kesztyűt? A kesztyűt már a legrégibb korokban ismerték, a biblia is említi az ószövetségi részben. A perzsáknál divatos ruhadarab volt. Xenophón — régi görög hadvezér és történetíró —, könyvet írt a perzsák elfajulásáról!, s ebben azt mondja: a perzsák nem elégednek meg azzal, hogy testüket, lábukat és karjukat a levegő hatásától megóvják, még kezüket is szőrmével födik. Homérosz, a régi görögök nagy költője, az Odüsz- szeában Odisszeusz atyját, a tiszteletreméltó Laertészt kesztyűben dolgoztatja kertjében, nehogy a tövisek a kezét megszúrják. Egy másik író feljegyzi a görögökről!: a főevők mindig kesztyűs kézzel ültek asztalhoz, hogy a forróbb ételdarabokat megfoghassák, s így falánkságban túltehessenek a többi vendégen. tiltották, hogy az alsóbb néposztályokhoz tartozók ujjas kesztyűt hordjanak. A kesztyűviselés valamikor nemcsak divatkérdés, hanem jogi fontosságú jelkép is. Amikor a nagyurak még nem tanulták meg az írást, olvasást, bizonyos cselekményeket, például birtok eladását, vagy átengedését kesztyűátadással erősítették meg. A kegyvesztés jele volt, ha a nemestől a kesztyűjét elkérték. Az angol királyok koronázásánál egészen a tizenkilencedik századig fennmaradt az a szokás, hogy a király kesztyűjét, szertartás közben, ki- hívólag a nézősereg közé dobták, nehogy valaki az uralkodó főhatalmát kétségbevonja. hordta szíve választottjának kesztyűjét. A rómaiak szintén használták a kesztyűt. Egy Varró nevű tudós római férfiú a földművelésről írt munkájában ajánlja: az olajbogyót ne kesztyűben, hanem puszta kézzel szedjék, hogy a gyümölcs jóízűségét megőrizzék. Írótársa, Rufus, á kesztyűviselés ellen így fakad ki: valóságos bűn, hogy egészséges, erős ember a kezét lágy és meleg szövetekkel fedje! Tény, hogy a régi rómaiak kezdetben a kesztyű hordását nőiesnek találták, de az ázsiai fényűzéssel a kesztyű divatja is eljutott Rómába. A kilencedik század utáni időkben a kesztyű viselés az előkelő világ társadalmi kiváltságához tartozott. Meg is A kesztyűdobási szokás a lovagkorból maradt fenn. A lovag testét, tetőtől talpig páncél borította. Kezét ujjatlan, széles formájú kesztű védte, amelyet vaspántokkal, fémgyűrűkkel erősítették meg. Barátságos kézfogás előtt, hogy kölcsönös jószándékukat bemutassák, lehúzták a kesztyűt a kézről. Lovagi kihívásoknál a kesztyűvel történt arculcsapás a legsúlyosabb sértésnek számított, s életre-halálra szóló párbajjal lehetett csak elégtételt adni. Ugyanilyen sértést jelentett, ha a lovag — jelképesen — arcul csapás helyett, kesztyűjét a kihívott fél elé dobta. A lovagkor hölgyeinél viszont a kesztyű átadása vagy kesztyűajándék a férfi számára megtiszteltetés és a vonzalom kifejezése volt. Lovagi tornákon vagy, a csatában a lovag sisakján Közismert szólásmondásunk: majd megtanítjuk kesztyűbe dudálni! — Akinek ezt mondjuk, megfenyegetjük, kilátásba helyezzük, hogy majd ellátjuk a baját. De hogy miért rossz kesztyűbe dudálni, arról már fogalmunk sincs. Egyik nyelvészünk szerint a „megtanítlak kesztyűbe dudálni” abban az időben keletkezett, amikor Mária Terézia büntető rendtartása meghonosította nálunk a körömszorító (vaskesztyű) használatát. Ez a kínzóeszköz olyan fájdalmat ígért annak, akit vele megfenyegettek, hogy attól jajgatni (tréfásan: dudálnia) kellett. — A másik vélemény szerint e mondásunk egy német népmesével függ össze. A mesében a juhász furulyájával annyira megszelídítette a sárkányt, hogy az maga is meg akar tanulni furulyázni. Ehhez azonban arra van szükség — mondja a ravasz juhász —, hogy a sárkány ujjat kissé laposak legyenek. A juhász belevágja egy fába a fejszéjét, szétfeszíti a fát, és ráveszi a sárkányt, hogy uj- jainak formálása végett a hasítékba dugja a kezét. Mikor azonban a juhász kirántja a fejszét a fából, a fa olyan erővel csapódik össze, hogy még a sárkány sem tudja belőle kivonni a kezét, s a juhász kedvére elbánhat vele. Végeredményben egyik magyarázat sem megnyugtató, csak érdekes feltevéseknek tekinthetjük őket. Bállá Sándor Egytálételek Vegyes tál Fél kg sárgarépa, 1 vöröshagyma (kb. 25 dkg-os), fél kg sertéslapocka, 5 dkg margarin, 2 db 30—30 dekás karfiol, 20 dkg rizs, só, bors. fokhagyma, 2,5 dl víz. Megtisztítjuk a sárgarépát és felszeleteljük. A hagymát megtisztítjuk és csíkokra vágjuk. A húst kockára vágjuk, margarinban jól megsütjük, majd a répát és a hagymadarabokat hozzátesz- szük, jól megpároljuk. A karfiolt és a rizst hozzáadjuk, sóval, borssal, fokhagymával jól megfűszerezzük, vízzel felöntjük. Fedővel lefedjük és a lábast előmelegített sütőbe tesszük, kb 75 percig tovább főzzük. Közben egyszer megkavarjuk, hogy a rizs jól elkeveredjen. Római tál 1 kg paprika, 25 dkg póréhagyma, 2 kis vöröshagyma, 40 dkg sovány sertéshús, 40 dkg sovány marhahús, 4 dkg margarin, 1 gerezd fokhaay- ma, 1 csomag petrezselyem, só, bors, 15 dkg rizs, 2,5 dl víz. A paprikát kimagozzuk és csíkokra vágjuk, a póréhagymát karikára vágjuk és alaposan megmossuk. A vöröshagymát szintén csíkokra vágjuk. A húst kockára feldaraboljuk és kuktában forró margarinban jól átsütjük. Azután a zöldségeket hozzáadjuk, és együtt jól átpároljuk. A fokhagymát feldaraboljuk, a petrezselymet felaprítjuk és hozzáadjuk. Ízlés szerint fűszerezzük. Hozzákeverjük a rizst és ráöntjük a vizet. Lefedjük és előmelegített sütőben kb 50 percig sütjük. Fél óra múlva egyszer megkavarjuk, hogy a rizs egyenletesen elkeveredjen. Téli tál V« kg szemes fehér bab, 1 1 víz, 20 dkg szalonna, 5 dkg margarin, y2 kg sárgarépa, Vi kg karórépa, só, bors. kakukkfű, 1 csomag petrezselyem, >/, kg burgonya. A babot előző éjszaka vízben áztatjuk. Majd 10 dkg szalonnát kockákra vágunk és 5 dkg margarinban pároljuk, hozzáadjuk az áztató vízzel együtt a babot, és kis lángon főzzük. Közben a sárga. és karórépát megtisztítjuk szeletekre, ill darabokra vágjuk és miután a bab már egy óra hosszat főtt — hozzáadjuk a répát. Sóval, borssal és kakukkfűvel ízesítjük. A burgonyát megtisztítjuk, felszeleteljük, és miután 30 percig főtt, a zöldséghez adjuk, és még 15 percig főzzük. Végezetül a megmaradt szalonnát szeleteljük. enyhén üvegesre pároljuk, és a téli tálra tesszük. Csirketál 1 nagy. kb 1 kg-s sütnivaló csirke, só, bors, 4 dkg margarin, 2 db hagyma, 30 dkg gomba, 1 kg burgonya, 4 dl fehérbor, 1 csomag petrezselyem. A csirkét feldaraboljuk és sóval, borssal bekenjük. Margarinban mindkét oldalán jól átsütjük. A hagymát feldaraboljuk, a gombát megtisztítjuk és félbevágjuk, mindkettőt a csirkéhez adjuk. Lefedjük és 10 percig együtt pároljuk. Közben a burgonyát meghámozzuk, nagy kockákra vágjuk és hozzátesszük. Sózzuk és borsozzuk. Leöntjük borral, és az egészet még 20—25 percig pároljuk. Feldarabolt petrezselyemmel beszórjuk. Divatos ötletek A mai divat olyan szerencsésen alakult, hogy a régi ruhákat egy-egy olcsó, de szellemes ötlettel változatossá és „divatossá lehet tenni. Rajzainkon olyan ötleteket nyújtunk át, amelyek ajándékként is megvásárolhatók, vagy az iigyeskezűek házilag is kivitelezhetik. 1. Tekla gyöngye bizonyára sokaknak van, erre kell rászerelni egy vagy két műrózsát; a fejdíszt alkalmi ruhához tartjuk megfelelőnek. A homlokra helyezett gyöngyöt és virágot hullámcsattal lehet a hajhoz erősíteni. Z. Kötött sapka és sál. Könnyű gyapjú hatású fonalból készülhet. Egyszinből, mintázva vagy csikósán több színből. A sapka forma a svájci sapkára hasonlít, a végén rojttal. 3. Divatékszer variációk. A szak- üzletekben kaphatók; de egyegy ötletet még otthon is hozzá lehet adni. Pl. zsinórból vagy fényes fonalból készült bojt; vagy a láncre rávartt egy-két apró művirág, egyedivé teszi viselőjét. 4. Tweed szövetből, kordbársonyból vagy jerseyböl készült Ingből, lumberjackból készíthető a kötött derékpánttal és kézelővel kiegészíthető férfiak részére a modern ruhadarab. 5. Fiatalok részére ajánlható: az övre akasztható 12x8 cm méretű kis erszény, házilag előállítható bőrből műbőrből vagy anyagból is. 8. A többrétegű öltözékre látnak példát. A magasnyakú pulóver felett, bő újjú szövet ingblúz van. A géppel tűzött virágmintás mellény készen is kapható. N. V. Egy kenyéren dokumentumfilm Fórum a nemzetközi életről A rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckar Gyur- kavics Mária és Székely Mihály nótaieLvételeiből sugároznak összeállításit. Ezt követően 19 óra 31 perckor a városi közlekedésről hálálhatunk sajtókonferenciát amelyet Petress István vezet A műsor mindazoknak, akik a városi közlekedésben részt vesznek hasznos tanácsokkal szolgál. KEDDEN a Kossuth rádióban a szokásos időiben 13 óra 10 perckor jelentkezik a Törvényikönyv c. adás ezúttal az örökbefogadásról hallhatunk' jogi tájékoztatást. 17 óra 07 perckor beszámolót sugároznak az európai szocialista országok fiatal íróinak tanácskozáséról Hét antológia között címmel, 20 óra 15 perctől gazdasági mi- nifórumot közvetítenek, amelynek témája a könnyűipar helyzete és feladatai, a műsor vendége a legilletékesebb: Keserű Jánosné i miniszter. A televízióban ezen- az estén 20 órakor szintén Fórum jelentkezik, amelynek vendégei külpolitikusok. A téma a külpolitikai és á nemzetközi élet idei és a jövő évben várható legfonitosaibb eseményeinek elemzése lesz. SZERDÁN a Kossuth rádióban 16 óra 50-kor Paul Robesonra emlékeznek dalaival, legnépszerűbb lemezeivel. 21 óra 05 perckor az olvasólámpa adásában Sárkány Klára pedagógiai és közművelődési lapszemlét ismertet. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 20 óra 20 perctől sugározzák A hajdúkról címmel az Ignotus megbí zatásáról elhangzott beszélgetést, amelynek részvevői neves történészek. A televízióban 17 óra '40 perckor Egy kenyéren címmel dokumentumfilmet vetítenek a tiszadobi gyermekvárosról, ahol évtizedeken át annyi fiatal talált otthonira, megértésire. 21 óra 40 perckor a Fészek művész-kiulb- ba kalauzol ei bennünket a kamera abból az alkalomból, hogy 75 éve alakították meg ezt a nevezetes fészket, amelynek mai életébe is bepillantunk. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor zenei érdekességeket hallhatunk, az 1939-es hangversenysorozat adásának részletéből, amelyben Artúrt Toscanini Beethoven összes szimfóniáit vezényelte az NBC szimfonikus zenekari élén. A televízióban 20 óra IC perctől Beethoven IX. szim- fóndáját hallhatjuk, a berlini filmharmóndkus zenekar Herbert von Karajan dirigálja. SZOMBATON a Kossuti rádióiban 18 óra 50 perckoi kezdődik a Remekírók-re- mekművek sorozat adása amelyben Balassi Bálint Szép magyar komédiáját su gározzáfc. A televízióban 17 óra 5! perckor a Legenda a nyúl paprikásról című színes té véfiilín eíliső része kerül i képernyőre. 21 óra 35-ko: jelentkezik a zenés tévészín ház, amely ezúttal a Deli bes-Harangozó: Coppelia cí mű balett televíziós véltoza tát mutatja be. VASÁRNAP a televízió ban 20.05 órákor a Maró Polo című látványos olaszfrancia filmet sugározzál 21 óra 45 perckor Vas 1st vámról láthatunk portréi il met. Mai költészetünk nag egyéniségét Réz Báj miutal ja be.
