Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 17. Megkezdődött « országgyűlés ««II ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) nek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977- re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az ideinél jóval szűkebb körben kerül sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, | hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyóáron 8—9 százalékkal emelkedhet. Az élelmiszerekben folyamatos és zavartalan áruellátással lehet számolni. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bér- kedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. Növekszik a villamosenegia- ipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bére az említett általános szabályokon túl is. A teljés munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent munka- képességű kisiparosok és kereskedők adója is. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakás-építéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkáslakásépítéshez. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A nyugdíjasok eddig a szakszedvezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjas^ s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma: közel 700 új napközis csoportban mintegy 23 000 tanuló részére nyújtható ellátás, elsősorban az ipari településeken. A tudományos kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból változatlanul a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben — közel 10 százalékkal — növeljük a kiadásokat. Az egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődési feladatok jórészét a tanácsok és intézményeik oldják meg s ehhez a középtávú tervben jóváhagyott pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, amit ebben a költségvetésben is megerősítünk. A tanácsok költségvetése 6,5 százalékkal, fejlesztési alapja 9 százalékkal bővül, de a társadalom részéről felmerülő jogos igényeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha a városokban és a községekben a gazdasági szervezetek és a társadalmi erők támogatása kíséri munkájukat. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak anynyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglevő tenniaka- rás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költségvetés ebben bízva határ roz meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor, előre vivő célokat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! II költségvetés vitája Falu végi Lajos expozéja után Sas Kálmán (Heves megye, 4. vk.) a terv- és költségvetési bizottság előadója, a Cement- és Mészművek bélapátfalvai gyárának igazgatója szólalt fel. Elöljáróban beszámolt arról, hogy az országgyűlés bizottságaiban 110 képviselő mondott előzetes véleményt az 1977. évi költségvetésről, az idei gazdálkodás tapasztalatairól. Az egyes bizottságok észrevételeit ismertetve az előadó elmondotta: az ipari bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy több megbecsülést érdemel a tenniakarás, a bátor gazdasági vezetés. Az újat, jobbat keresőiknek hatékonyabb támogatást kellene kapniok a felső szintű vezetéstől és a társadalmi szervektől egyaránt. Dancsák Lászlóné (Nógrád megye 4. Vk.) a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelési irányítója a munkaerő ésszerű hasznosításának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Dr. Tóth János (Budapest 35. vk.) az MSZMP XII. kerületi Bizottságának első titkára elismeréssel nyugtázta a kormányzat legutóbbi, az egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedéseit, például a táppénz- és gyógyszerellátás korsizerűsítését. Vincze József (Bács-Kis- kun m. 19. vk.), a soltvad'kerti Jóreménység Szakszövetkezet elnöke élismeréssel és megelégedéssel szólt arról, hogy 1977. január 1-től rendezik a szakszövetkezeti tagok járadék-ellátását, amelyre az idős és munkaképtelen tagok is jogosulttá válnak. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. A siker záloga az odaadó, becsületes munka Németh Károly beszéde Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Kemény munkával végigdolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, értékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel összhangban álló költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kongresz- szus útmutatásai alaoián, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, dé a növekedés üteme nem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesszük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődne. Németh Károly a továbbiakban az idei munka eredményeiről szólt részletesen, kiemelve: abban, hogy az 1976-ra kitűzött célokat nem minden téren értük el döntően — rajtunk kívülálló okok játszottak közre. Akadt azonban olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Itt elsőként a végrehajtó munka színvonalának, a fegyelem nem kielégítő voltára utalt. A jövő évi terv fő céljai Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a felhalmozást, és emelni a lakosság élet- színvonalát. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi felhasználásét 4—5 százalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel és társadalmunk szellemi erőforrásáival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődésének megalapozását. A népgazdaságnak azonban olyan termékekre van szükNémeth Károly felszólal az országgyűlés vitájában (Telefotó: K. S.) sége, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, minden piacon versenyképesek, tehát gazdaságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenysége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi- és szellemi erőforrásokat. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Fontos tehát, hogy az észszerű takarékosság a közügy rangjára emelkedjen — hangoztatta. Jelentős feladatok várnak a mezőgazdaságra A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának fontos eszköze. Gyökeres változás szükséges a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos szemléletben. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglévő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élőmunkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására — hangsúlyozta. Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredménveket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarhatenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére a termékek jobb megőrzésére, tárolására van szükség. A teljesítés feltételei között kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését. Ezt a folyamatot továbbra is erősíteni kell — hangsúlyozta Németh Károly. A beruházásokról szólva kiemelte a következőket: A jövő évben több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az élet- színvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a személyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikai és szűkebb körben központi szociálpolitikai intézkedésekre, és az eddiginél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszínvonal. Emelik a műszakpótlékot A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a műszak- pótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátóiparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatékonyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésére, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egyidőben a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. A lakosság jövedelme a jövő évben az ideinél erőteljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szerényebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények között még inkább alapvető követelmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. Fontos feladat. hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. Ennek érdekében fokozni kell az árak szigorú ellenőrzését, megakadályozva minden indokolatlan áremelést. Bészédének befejező részében a többi között ezeket mondotta a Központi Bizottság titkára: Annak tudatában kell munkához látnunk, hogy az 1977. évi nép- gazdasági terv eredményes végrehajtása meghatározó jelentőségű az V. ötéves terv céljainak elérésében, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, az életszínvonal gyorsabb ütemű növelésének biztosításában. Ez megköveteli. hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresszus határozatának, az V. ötéves népgazdasági tervnek a gazdasági építőmunkával szemben támasztott magasabb követelményei. A XI. kongresszus megállapította, hogy a gazdaság- irányítási rendszerünk jól szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. A nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alapelveinek. Ezért a tervszerűség javítása érdekében, egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és á helyi önállóságot, felelősséget. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó kollektívákat mindenütt rendszeresen tájékoztassák az országos és a helyi gazdasági feladatokról, igényeljék javaslataikat, támogassák kezdeményezéseiket. A szocialista társadalom építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre tekintünk is vissza, mindenki tudja, hogy pártunk és kormányunk teljesítette a nép szolgálatában vállalt feladatait. Népünk, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt. ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat. Inokai János (Bp. 2. b. vk.), az orsizággyűlés alelnöke hozzászólásában különösen nagy figyelmet fordított a beruházások gyors és pontos kivitelezését gátló körülményekre. A beruházásokat — mondotta — elsősorban a beruházók felkészültségének javításával lehetne gyorsítani. Minden jel arra mutat, hogy a jó előkészítés szavatolja a színvonalat. Inokai János alapos elemzések birtokában szólt a takarékosságról is. A képviselő hatékonyabb ellenőrzést és bátrabb felelősségrevonást sürgetett. Dr. Técsi János (Komárom megye 10. vk.) agrárközgazdász, a Komárom megyei Tsz-ek Szövetségének titkára (Folytatás a 3. oldalon.)
