Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

XXVII. évf. 298. sx. december 17., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött jövő évi költségvetés vitája Tegnap délelőtt 11 óraikor megkezdődött az onszággyűlés téli ülésszakja. A tanácskozáson részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. lázár Gyöngy, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Káróly és Sarlós Ist­ván. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság (titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és (tjagjá. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az or­szággyűlés tudomásul vett. Közölte, hogy Riss Jenő képviselő interpellációt nyújtott be, az interpellációt — az oktatási miniszterhez a tanulóifjúság és a pedagógusok kéthetenkénti szabad szombatjának biztosítása tárgyálban. — dr. Pesta Lász­ló jegyző ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgyso­rozatát : 1. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet­ről és a kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. Interpelláció. Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a jövő évi'költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos költségvetési expozéja Az idén korábban kezdtük meg a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidol­gozását. Ez lehetővé tette, hogy a vállalatokat. és szö­vetkezeteket a szokásosnál jóval előbb tájékoztassuk a terv kialakuló irányvonalá­ról. A szabályozórendszer­ben nem hajtottunk végre lényeges módosítást, s a vál­tozások a jogszabályokban ősszel megjelentek; így ide­jében rendelkezésre állt min­den szükséges információ. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága december elején megállapí­totta az 1977. évi terv és költségvetés irányelveit. Eb­ből kiindulva a Miniszterta­nács véglegesítette az elő­irányzatokat, és meghatá­rozta a végrehajtás felada­tait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többsé­gével — elsősorban a Szov­jetunióval — már aláírtuk a jövő évi árucsereforgalmi megállapodásokat, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosí­tottuk. Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításá­hoz milyen nehéz külgazda­sági feltételek között kezd­tünk hozzá. Most arról szá­molhatunk be, hogy népgaz­daságunk az első esztendő­ben ilyen feltételek mellett is I fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a la­kosság életszínvonala —, ha szerény mértékben is — emelkedett, javultak az élet­körülmények. A mezőgazdaságban a bú­zatermés ugyan kedvező, de főleg a szélsőséges időjárás miatt, valamint gazdaság- szervezési hiányosságok kö­vetkeztében a mezőgazdaság összes termelése mégsem ha­ladja meg a múlt évit. A termelés, a belföldi és a külkereskedelmi áruforga­lom csak mérsékeltebben nő a tervezettnél, és ezzel több szempontból nem lehetünk elégedettek. Feszitettebb feladatok Az idén a beruházásokra a tervezetthez közel eső össze­geket fordítunk, s a készle­tek is csak az előirányzott mértékben növekednek. Többek között, az év ele­jén átadták a szovjet—ma­gyar földgázvezeték II. sza­kaszát. A dunamenti hőerő­mű villamosenérgia-termelő teljesítménye az első félév­ben 215 megawattal bővült. A szegedi szalámigyár októ­berben elkészült új létesít­ményeiben évi 545 vagonnal növelhetik a termelést. Meg­nyitották az izamajori bá­nyát, ez évenként legalább 300 ezer tonna bauxitot ad. Ebben a hónapban — határ­idő előtt — használatba ve­szik a solti új, nagy teljesít­ményű rádióadót. Néhány nap múlva megindul a met­ro Nagyvárad tér—Deák tér közötti új szakasza. A tervezettnél alacsonyabb termelés következtében 1976- ban a nemzeti jövedelem is lassabban, mintegy 4 száza­lékkal gyarapszik, s ez ter­mészetesen érezteti hatását a lakossági és a költségvetési jövedelmekben is. Bár a lakosság jövedelme bővül, a korábbi évekhez képest mérsékeltebben. A fogyasztói árak a tervezett­nél valamelyest nagyobb mértékben, mintegy 5 száza­lékkal emelkednek, elsősor­ban a magas zöldség- és gyümölcsárak miatt. A la­kosság áruellátása sem volt egyenletes. A pénzbeli tár­sadalmi juttatások viszont tovább bővültek, összességé­ben a> lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme az elő­irányzott 3 százalékkal szem­ben csapán 1—1,5 százalék­kal emelkedik. Az 1977. évi népgazdasági terv — az előbbieket figye­lembe véve — feszítettebb feladatokat irányoz elő, de ezek teljesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy — az ez évi elmaradást pótolva — biztonságosabbá váljon azV. ötéves tervben előirányzott célok elérése. Elgondolásaink szerint a nemzeti jövedelemnek és a termelés növekedésének min­den népgazdasági ágban meg kell haladnia az ideit. Az iparban 6, az építőiparban 5,5, a mezőgazdaságban 7—6 százalékos termelésnöveke­dést tervezünk. A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas elő­irányzata átlagos időjárás­sal számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi bi­zonytalanságot, de az anya­gi, technikai és személyi fel­tételek oldaláról megalapo­zott. Gazdasági fejlődésünk elő­irányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mérték­ben bővülhet a nemzeti jö­vedelem belföldi felhaszná­lása. Az összes anyagi fo­gyasztás és a lakosság fo­gyasztása is mintegy 4 szá­zalékkal. a beruházások — szintén Összehasonlítható áron számítva — 4—5 száza­lékkal haladhatják meg az 1976. évit. Ezekkel számolva az álla­mi költségvetés előirányzott bevételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadá­sai 362 milliárd forintot tesz­nek ki. Így a költségvetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hitelforrásokból fede­zünk. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban rámutatott; Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek 1977-ben 285 milliárd forin­tot fizetnek az állami költ­ségvetésbe, ami a költségve­tési bevételeknek kereken 80 százalékát teszi ki. Az elmúlt években -végre­hajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatiakat a takarékosabb anyaggazdál­kodásra. Több gyárban volna lehe­tőség az első műszak teljes kihasználása meülett a má­sodik. esetleg a harmadik műszákban is a termelésre, mint ahány helyen élnek ve­le. Érthető, hogy mindenki szívesebben dolgozik az első, a délelőtti műszakban. Ellen­ben, Ma növeljük a több mű­szakban dolgozók jövedel­mét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabe­osztást. Faluvégi Lajos megjegyez­te, hogy a fegyelmet illető­en möst már- — szavak he­lyett — az szükséges: olyan feltétetek legyenek, amelyek a folyamatos és fegyelmezett munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek — a közössé­gi és az egyéni érdekek ösz- székapcsolásámak józan be­látása alapján. Ez évben a jobb munka- erő-igazdálíkodást szigorúbb köziponti intézkedésekkel is elősegítettük. Ennek kedvező hatásai mutatkoztak is: a túlzott munkaerő-mozgás és az indokolatlan másodállá­sok lényegesen csökkenitek, az adminisztratív létszám növekedését sikerült megállí­tani. A felvételi zárlatnak azonban nem kívánatos ha­tásai is jelentkeztek: meg­Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter expozéját tartja (Telefotó - KS) nehezítette a fiatal szakem­berek munkába állítását és a dolgozók egészséges munka­hely-változtatását, nehéz helyzetbe hozta a kislétszá- mú szervezeteket. Most az alapelgondoiést megtartva, rugalmasabb és tartósa bb megoldásra térünk át: a lét- számzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel. A szocialista szektor beru­házásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 milliard forintot fordítunk beruházásokra, 13—14 milli- árddal többet, mint ebben az évben. A költségvetési beru­házási kiadásai 15 százalék­ká! nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek számottevő részét a megva­lósítás alatt álló nagy ener­getikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük. A vállalati és szövetkezeti beruházáakhoz mintegy 3,5 milliárddai több állami tá­mogatást adunk. A vállalati ötéves tervek­ből az is megállapítható, hogy — különösen az ipar­ban — a vállalatok lényege­sen több beruházást kíván­nak megvalósítani. mint amennyire saját erejük, az azt kiegészítő állami támo­gatás és a bankhitel együtte­sen lehetőséget ad. Tovább emelkedik az életszínvonal A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozá­sára — csaknem 260 fejlesz­téshez — kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. A jövő évre négy új nagy- beruházás: a márkushegyj barnaszén-bánya, a Bittó II. bauxitbánya, a Szikra Lap­nyomda és a Szekszárdi Hús­kombinát beruházásainak megkezdését már elhatároz­tuk, a beruházási javaslatu­kat jóváhagytuk. A tervnek az életszínvo­nalat meghatározó előirány­zatai kedvezőnek mondhatók. A 'keresetek az ideinél gyor­sabban, a fogyasztói árak pe­dig mérsékeltebben emelked­(Folytatás a 2. oldalon.) A Tiszasülyi Állami Gazdaság központi gépműhelyében a tavaszi munkákhoz készítik fel az erőgépeket. Képünkön egy K-700-as típusú gép sebességváltóját javítják Illés Miháy és Muszkától János szerelők Az alapozás jól sikerült Iz őszi mezőgazdasági munkák elvégzését értékelte a megyei szervezési bizottság Az őszi munkák elvégzé­sét értékelte tegnap délután évzáró ülésén a megyei me­zőgazdasági szervezési bi­zottság, A beszámolóiban el­hangzott, hogy az állalmi gazdaságok és a tenmélőszö- vetkezetek az aratás gyors befejezése után erőiket szer­vezetten a további teendők­höz csoportosították át. Időben láttak a szántás­hoz és ez nagy mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a kalászosok meg­erősödve várhatták a telet. Jó ütemben haladtak a többi mezőgazdasági mun­kák is. A burgonya, a napra­forgó. a silókukorica, a zöld­ség, a gyümölcs és a szőlő begyűjtésében nem volt fennakadás, így ezen növé­nyek termése október végé­ig biztos helyre került A rizs és a kukorica betakarí­tását azonlban megnehezítet­te a magas — általában 30— 35 százalékos nedvességtar­talom. Az elmúlt évhez vi­szonyítva késett a cukorrépa felszedése is. — így ott, ahol e három növény foglalta el a földet, csak november vé­gén juthattak korlátozás nélküli munkához az ekével felszerelt traktorok. Ennek ellenére a mezőgazdasá­gi üzemek a tava­sziak alá való szántás ki­vételével már befejezték a talajmunkákat. A jövő évi vetések előkészítése viszont várhatóan továbbra is von­tatottan halad, mert sokhe­lyütt vizenyős területek aka­dályozzák a szántást. Az idei termésátlagról szólva az értékelés megálla­pította. hogy a kedvezőtlén időjárás miatt a tervezett és az elmúlt évi hozamokhoz ké­pest jelentős kiesések sújtot­ták a termelőszövetkezete­ket, állami gazdaságokat. Az őszi betakarítású kultúrák zöme jóval várakozáson adui fizetett, legkirívóbbak voltak a hiányok a rizsiből a kuko­ricából és a cukorrépából. Az évet záró szervezési bizottsági ülés beszámolójá­ból termeszét esen nem hiá­nyolhatott az állattenyésztés helyzetének értékelése sem. Az elmondottak szerint az idei intézkedések hatására & szarvasmarha-tenyésztési ágazat mérsékelten ugyan, de előbbre lépett. Viszont még mindig sok a „nem ellő, nem termelő” kategóriába tartozó tehén. Az utóbbi időben nemcsak a nagyüzemekben, hanem a háztáji gazdaságokban is fel­lendült a sertéstartási kedv. Ebben nem kis része volt annak, hogy a tápok csök­kenő ára mellett megnyugta­tó az állatok ellátása egyéb takarmányokból is. Feldolgozták az állati élelmezésre alkalmas ku­koricaszárat, répakoro­nát. és másodvetésekkel pótolják a hiányt — olyan helyről kiváltva ez- zej a kukoricát és az egyéb fontos takarmányokat, ahol, az abralklfoigyasztóklhoz ké­pest, kevésbé volt szükség rájuk. Uj termékek Karcagról Ebben az évben összesen 5,4 millió forint értékű ke­rámiát értékesített, illetve értékesít a karcagi Agyag­ipari Népművészeti Háziipa­ri Szövetkezet. Már ez is je­lentős többlet az elmúlt évekhez képest. Elsősorban annak köszönhetik, hogy egy új termék, az úgynevezett fekete kerámia gyártására tértek át. Ebből mintegy hetvenféle edényt készítenek, a zsíros-, a liszteSbödönök- tő] kezdve a gyentyamárto- gátóiíg, összesen 2 millió fo­rint értékben. Mint ahogyan. Molnár József, a szövetkezet műszaki vezetője és Sz. Nagy István népművész mondta: „Az élet nem áll meg és a szövetkezet, ha lé­tezni akar, mindig újabb ter­mékekkel keli a vásárlók elé lépnie”. A napokban érkezett meg az első elektromos égetőke­mence a szövetkezetbe, amelyet 250 ezer forintért vásároltak. Ezzel lehetővé vált, hogy rátérjenek a szí­nes kerámiaedények előállí­tására. Az első próbaégetésen már túljutottak és örömük­re nagyon szépen sikerült. Az idén augusztus 20-án új műhelycsarnokot avattak a szövetkezetben, amelyet 2 millió forintos HlSZÖV-tá- mogatássai építettek. Az elektromos kemence mellé még hármat vásárolnak, és az ötödik ötéves tervben már két fő termékük lesz: a színes és a fekete kerámia. Jövőre, a 6,2 millió forintos éves tervükből e két termék csaknem 5 millió forinttal részesül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom