Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
XXVII. évf. 273. si. 1976. november 18., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Budapestre erkezetl Urho Kekkonen A finn államelnök látogatást tett Kádár Jánosnál és Losonczi Pálnál Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárártak és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására - tegnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A finn államelnök kíséretében Budapestre érkezett Keijo Korhonen külügyminiszter, Kustaa Vilkuna akadémikus, Veikko Saar- to parlamenti képviselő, a Finn Népi Demokratikus Unió parlamenti csoportjának elnöke, Jaakko Iloniemi, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Kaarlo Irjö-Koski- nen, a külügyminisztérium tanácsadója, Juhani Suomi, a külügyminisztérium osztályvezetője, Jukka Seppinen, a külügyminisztérium osztálytitkára. Paul Jyrkánkal- lio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, a magyar fővárosban csatlakozott az elnök kíséretéhez. A Finn Köztársaság elnökét és kíséretét ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren, ahol több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a hazánkba látogató államfő üdvözlésére. A repülőteret finn és magyar zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. A főépület előtt csapatzászlóval felsorakozott a Néphadsereg díszegysége. A fogadtatásra megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Ott voltak a magyar- országi finn kolónia tagjai is. Néhány perccel 12 óra előtt tűnt fel a légtérben a finn államelnök különgépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgép-köteléke kísért Budapestre. Kádár János és Losonczi Pál baráti kéz(Folytatás a 2. oldalon) RANGOK. HATÁSKOR NÉLKÜL A munka jobb megszervezése vagy látszatintézkedések? AHOL A PAPÍR KÉSZÜL Képriport a Szolnoki Papírgyárból 3. oldal A BARÁTSÁG HlDJÁN Finnországi riportsorozatunk 3. részének címe: „Kapcsoljuk Lahtit" AZ ELSŐ IGAZI MUNKA Ipari tanulók építik az elektromos vezetéket Berekfürdőn MEGSZÉPÜL AZ ÖREG HÁZ Társadalmi összefogással újjáépítették Cibakházán egy idős asszony házát 5. oldal Iránban járt a magyar parlamenti küldöttség Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos látogatáson Iránban tartózkodott, tegnap délután hazaérkezett. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Inokai János, az ország- gyűlés alelnöke, Garai Róbert, külügyminiszterhelyettes. valamint az országgyűlés több tisztségviselője fogadta. Ott volt A. Moghtaderpur, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Tegnap délben Budapestre érkezett Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Képünkön: Kádár János és Losonczi Pál fogadják Ferihegyen a finn államfőt (Telefotó - KS) AZ EGYSZERŰBB HIVATALI NYELVÉRT A szebb, közérthetőbb, egyszerűbb hivatali nyelvről tartottak ankétot tegnap Szombathelyen. Közalkalmazottak, a tanácsok és különböző hivatalok, intézmények dolgozói folytattak eszmecserét a nyelvművelés kérdéseiről. Dr. Gonda György a Vas megyei tanács elnökének megnyitója után dr. Kemény Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a „Hivatalos nyelvünk kézikönyve” című, nemrég megjelent kötet egyik szerzője szólt a részt- vevőkhöz. A hivatalos nyelvnek a közérthetőséget veszélyeztető nehézkessége, az élet nyelvétől eltávolodott stílusa, írás- és beszédmódja politikai, erkölcsi, sőt gazdasági károkat okozhat — hangsúlyozták az ankéton. A nehezen érthető, túlzottan szakmai, esetenként homályos, cikornyás szóhasználatót jogos bírálatok érik. A hivatalos nyelv egyszerűsítésével is növelhető a hivatali munka hatékonysága, csökkenthető a bürokrácia. MEGYEI MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYVEZETŐK ÉRTEKEZLETE A nemzetiségi oktatás helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a megyei művelődési osztályvezetők tegnap az Oktatási Minisztériumban. A dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, a nemzetiségi oktatási bizottság elnöke vezetésével megtartott értekezleten elmondták, hogy az elmúlt időszakban újjászervezték a nemzetiségi óvodák és iskolák szakfelügyeleti hálózatáét, és a pedagógus ellátottság javítása érdekében nemzetiségi iskolai pótlékot vezettek be. Az új óraterv a nyelvoktató iskolákban az anyanyelvi órák számát 3-ról 4-re emelte. Az elmúlt hat évben a nemzetiségi iskolák és óvodák számára 131 tankönyvet és 17 kézikönyvet jelentetett meg a Tankönyvkiadó Vállalat. SZÁZ ÉVE JELENT MEG A MAGYAR KÖNYVSZEMLE Száz éve látott. napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Magyar Könyvszemle című könyvtörténeti folyóirat első száma. Az ünnepi alkalomból sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Magyar Tudományos Akadémia tudós klubjában. Mátrai László akadémikus, a szerkesztő bizottság elnöke, valamint a folyóirat szerkesztői méltatták' az évforduló jelentőségét, beszéltek a folyóiratnak a magyar tudományban és kultúrában betöltött szerepéről. MEGÚJULNAK A BORSODI MŰEMLÉKEK A Borsod megyei műemléki albizottság Sárospatakon. a Rákóczi vármúzeumban tartotta ülését. A tanácskozáson ismertették Borsod műemlékvédelmének ötödik ötéves tervét. A térN w vezet szerint a következő években is folytatják a szerencsi Rákóczi vár — főépületének helyreállítását. Pácin községben a reneszánsz kori várkastályt bodrogközi tájmúzeumnak rendezik be. Termeiben a Bodrogköz ősi mesterségeinek, közte a halászatnak, a csikászásnak, a len- és kenderfeldolgozásnak, a gyékényszövésnek tárgyi emlékeit mutatják majd be. Tibolddarócon,. Szirmán és Vattán korhű állapotban helyreállítják a kastélyt. Befejeződik a 18. szászadban épült sárospataki Rákóczi gimnázium épületének tatarozása is. EGY MONDATBAN — A szegedi meteorológiai állomás többmillió forint értékű, . szovjet gyártmányú légkörkutató berendezést kapott. — Megkezdték a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szekszárdi kapcsológépgyárában épülő alkatrészgyártó csarnok vasszerkezeteinek szerelését. Az NSZK-ba szállítják a női selyemruhákat a Gála Nőisza- bó Szövetkezet kunmadarasi telepéről. A két szalagról - amelyen negyvenkilenc munkásnő dolgozik - naponta száz készruha kerül le Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Megválasztották az országos tanács tisztségviselőit A fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa tegnap reggel ismét plenáris üléssel folytatta munkáját. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Párdi Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Korom Mihály igazsáügy- miniszter. Részt vett a tanácskozáson Jean Delattre, az SZNSZ Közporrti Bizottságának tagja és 12 külföldi ország szövetkezeti delegációja is. A kongresszus meghallgatta a szekcióülésekről szóló jelentéseket, amelyeken megválasztották az ágazati választmányok tagjait, vezetőit is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szekciójának munkájáról, Ocskó Imre, a kisteleki ÁFÉSZ elnöke adott számot. A 19 felszólaló állást foglalt amellett, hogy a kétségtelenül kedvező társadalmi és gazdasági feltételek között a tervezett fejlesztések sorában változatlanul az alapvető cikkek forgalmának növelését célzó intézkedések állnak az első helyen. Ezen belül is a fő feladat a falusi lakosság alapellátásának javítása, a kis települések bolthálózatának korszerűsítése, az ÁBC-program megvalósítása útján. Egyidejűleg kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a szövetkezeteknek korszerű egységeikkel részt kell venniük Budapest és más városok lakóinak ellátásában, a munkásosztály életkörülményeinek javítása érdekében is. A háztáji, a kisegítő és egyéb kisgazdaságokat fokozottabban támogatva a hús-, a zöldség- és a gvümölcsellátás javítása érdekében hatékonyabb, szorosabb és szervezettebb együttműködést kell kialakítani a helyi tanácsokkal, mezőgazdasági üzemekkel és a területen működő egyéb szervekkel. A kívánalmaktól ma még elmaradó szolgáltató tevékenységek fejlesztésére javasolták, hogy a szövetkezetek megfelelő koordinációval dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket is tartalmazó munkaprogramot. A 379 takarékszövetkezet küldötteinek ágazati tanácskozásáról Tóth Jánosné, a csákvári takarékszövetkezet elnöke számolt be. Mivel a betétgyűjtés a tagság érdeke mellett népgazdasági szempontból is a legfontosabb takarékszövetkezeti feladat, (Folytatás a 3. oldalon) Fásitanak a kiskörei Öntözőrendszer mentén Megkezdődtek a kiskörei vízlépcső öntözőrendszeréhez tartozó Szolnok megyei mezőgazdasági területek első fásítása. A három ütemre tervezett, 1900 hektár földből az ősszel és a tavasszal csaknem 700 hektárt telepítenek be hosszabb élettartamú fafajtákkal: kocsányos és vöröstölggyel, szil, és kőrisfákkal, továbbá gyorsan növő nyárfákkal. A nagykunsági főcsatorna mindkét oldalán 50 méter szélességben kialakítandó erdősávok szegélynövényzeteket is kapnak; kökényt. vadrózsát, olajfűzt és egyéb bokrokat, cserjéket ültetnek, elsősorban a gazdag vadállomány búvóhelyéül. A természet és talajvédelmi célokat szolgáló őszi erdősítést az ab.ádszalóki Lenin Tsz 70, a kunhegyesi Kunság Népe 41, a tiszaburai Lenin Tsz 12 hektáron végzi, s jelentős mennyiséget ültet a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is. A tavasszal telepítésre kerülő több mint 500 hektár talaját is gondosan előkészítették, a megye határától a 4-es számú fő- közlekedési útvonalig húzódó területen. Az öntözőrendszer erdőterületeinek gyarapításán túl a mezőgazdasági tsz-ek is fásítanak: szabályos tömbökben, illetve a majorok környékén az ősszel 250 hektár erdőt telepítenek. Az erdőgazdaság gondoskodott arról, hogy a jelentős természetátalakító munkához megfelelő mennyiségű és minőségű facsemeték, álljanak rendelkezésre.
