Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 11. 4­Mezőtúr és Túrkeve között a nagykunsági főcsatorna leendő szakaszának térségében terelő­út építését kezdték el a budapesti Aszfaltútépítö Vállalat emberei. Amíg a csatorna fölötti fölüljáró ekészül, ezen a tereőúton bonyolódik a forgalom. Összefoghatnak a kisebb vállalatok A jogsegélyszolgálat kiterjesztése KOJOL-nyár: februártól novemberig A csillagászati nyár, mint ismeretes júnfius 22-től szeptember 23-ig tart, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson viszont a meleg idő kezdetétől annak végéig tart a nyár, tehát akár februárban kezdődhet és eltarthat novemberig is. A napokban érdeklődtünk a Szolnak me­gyei KOJAL-nál: milyen volt a nyár „KOJÁL-szemmel"? A válasz röviden: viszonylag csendes, de tapasztalatok igy is akadnak. 1975-ben 50 kijelölt nagy- vállalatnál szakszervezeti jogsegélyszolgálatot szervez­tek. Célja a dolgozók érdek- védelmének szélesebb körű biztosítása volt, államigazga­tási szervek, hatóságok előt­ti ügyekben felvilágosítás, tanácsadás és esetenként a képviselet. Az eltelt időszak bízó. nyitotta a jogsegélyszol­gálat létjogosultságát. A tapasztalatok elemzése azt igazolta, hogy nagyon sokan — többen mint amennyien ma élhetnek vele — igény­lik ezt a fajta jogi ..szolgál­tatást”. Ezért a Szakszervezetek Országos Tanácsa az igaz­ságügyi. a munkaügyi és a pénzügyminiszterrel egyetér­tésben irányelvet adott, amelyben elrendelte, hogy 1976. december 31-ig a szak- szervezeti jogsegélyszolgála. tat meg kell szervezni, a már korábban kijelölt vál­lalatok és szervek mellett az ipar, az építőipar, a közleke­dés, valamint a mezőgazda­ság területén kiemelt ,.K”, továbbá az „A” és a „B” kategóriába sorolt állami vállalatoknál, valamint a leg­alább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezetnél. Jogse­gélyszolgálat más állami vállalatnál, intézménynél, ipari szövetkezetnél, aZ ipar­ági szakszervezet és az ága­zati miniszter egyetértésével szervezhető meg. A szakszervezeti jogsegély­szolgálat megszervezéséről és működtetéséről szóló rendel­kezés hangsúlyozottan ki­emeli hogy: a szakszerve­zet által irányított „újabb érdekvédelmi szervezet” a társadalmi jelleg megőrzése érdekében jobban támasz­kodjék azokra a jogászokra, munkaügyi és más szakmai ismeretekkel rendelkező sze­mélyekre, akik közösségi ér­dekből (társadalmi munká­ban) végzik a szakszervezeti j ogsegél y szol gá I atot. Kerülni kell. hogy a jogsegélyszolgá­lat hivatali jellegű intéz­ménnyé váljék. Legfontosabb feladata a jogi tájékoztató, felvilágosító, tanácsadó mun. Ica, főleg a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a családjogi ügyekben és az egyes tanácsi eljárásoikibiain. Célszerű meghatározni azoknak a személyeknek a körét (vállalati dolgozó, nyugdíjas, a munkavállaló közvetlen családtagja, stb.) akik jogosultak az új szer­vezet által biztosított „szol­gáltatás” igénybevételére. A szervezés során arra kell ügyelni, hogy a jogse­gélyszolgálat vezetője, vagy legalább egy bizottsági tag ügyvédi- jogtanácsosi, bírói, vagy ügyészi szakképesítés­sel és szakmai gyakorlattal rendelkezzék. A bizottságnak állandó, vagy esetenként megbízott tagjai lehetnek még: mun­kaügyi. bérügyi, munkavé­delmi, a munkásellátási, tár­sadalombiztosítási, műszaki, pénzügyi szakismeretekkel rendelkező dolgozók és az üzemorvosok. Több kisebb vállalat, ille­tőleg a központtól távoli gyáregységek szakszervezeti bizottságai közösein is létre­hozhatnak bizottságot. (Ilyen esetben azonban előzetesen írásos megálmodásban kell rögzíteni, a jogsegélyszolgá­lat anyagi, személyi feltéte­leit, a fogadóórák időpont­ját és helyét, valamint azt. hogy az irányító és ellenőrző teendőket melyik szakszerve­zeti bizottság látja el.) A rendelkezés társadal­mi jellegéből fakadóan a szakszervezeti jogsegély- szolgálat ingyenes. A „szolgálat” ellátásával megbízott dolgozók munká­jukat vagy társadalmi mun­kában. vagy a szakszervezet által fizetett tiszteletdíjért végzik. A jogsegélyszolgá­latból ki kel] zárni azt. aki e feladat ellátásáért pénzt, vagy egyéb ellenszolgálta­tást kér, illetve elfogad. De ki kell zárni azt a dolgozót is, aki az ..ingyenességre” való ismételt figyelmeztetés ellenére ellenszolgáltatást ajánl fel az ügyben közre­működő jogsegélyszolgálat i vezetőnek. tagnak. vagy megbízottnak. Bolyhos István SZMT, közgazd. osztályvezető Téli esték, szülők iskolája HNF oktatási program Jászberényben Jászberényben a Hazafias Népfront városi bizottsága elkészítette a téli időszakra szóló oktatási ismeretterjesz­tési programját. Valamennyi oktatási, isme. retterjesztési formában meg­beszélik äz MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó helyi feladatokat. Fon­tos helyen szerepelnek az előadássorozatok tematikái­ban olyan kérdések is. mint például a fejlett szocialista társadalom építésének, az ötödik ötéves terv helyi fel­adatainak ismertetése, a szo­cialista demokrácia fejleszté­se. a népfrontmozgalom köz­jogi funkcióinak ismertetése. Téli tanfolyamot a város területén hat csoportnak — egy-egy csoportban harminc résztvevővel — indítanak hat előadásból álló sorozattal. Megszervezik a népfrontes­téket, a tanyai estéket, a szü­lők iskoláját, a bel- és kül­politikai kérdésekre választ adó fórumokat. Valamennyi oktatási formában öt-hat elő­adásból álló sorozatot tervez­nek, és több mint ötezer résztvevőre számítanak. Két éve jött létre Kar­cagon, a déli-külvárosi klubkönyvtár, amely azó­ta is az ott élő cigányla­kosság, de főleg a fiata­lok kedvelt szórakozóhe­lye. Esténként benépesül a klub. A másfél ezer kö­tetes körtyvtárban a gyer­mekektől a legidősebb korosztályig mindenki ta­lál kedvére való olvas­mányt. Már nem veszélyes a fagylalt Néhány éve nyaranta két fő veszélytől kellett óvakod­ni: a fagylalt és a krémes mérgezésétől, de legnagyobb örömünkre elvesztették szo­morú jelentőségüket. A Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat valamennyi üzeme áttért a tejes fagylaltok készítésé­ről a korszerű porfagylalt előállítására. Ebben az édes­ségben a baktériumok nem szaporodnak. „Eltűntek” az utcai fagylaltárusok is: je­lenleg a megyében egyetlen iparengedélyes árust sem tar­tanak nyilván. Az egészségügyi miniszter 5/1976. számú rendelete sze­rint április 15-től szeptember 30-ig csak a krémest előállí­tóhelyen lehet árusítani a fi­nom süteményt. Ennek kö­vetkezménye, hogy az idén nyáron a krémes sem oko­zott mérgezést. Fokozott figyelemmel el­lenőrizték az idén a KÖJÁL szakemberei az idegenforga­lom szempontjából jelentős vendéglátó és kereskedelmi egységeket. Csaknem általá­nos jelenség a piszkos terítő. Farkaslyuk, 1964. Fáj a fejem. Nagyon fá­radt vagyok, de le kell írni azt, ami bennem van, hogy ne homályosodjék el az em­léke soha. Honnét is jöttem? Már nem is tudom. Sárközi Fe­renc barátom, az ottani kul­túra egyik fáklyavivője Vitt faluról falura. Csak a nevek­re emlékszem: Sáta, Királd. Somsály, Csokvaomány, meg persze a központ Czd és Far­kaslyuk. Meg egy-két tarka színfolt: apró kul túrházak, falusi iskolák, zsúfolt bánya­vendéglők és emberek. De­rék, becsületes, kérges paro­lák. simogató, meleg, csillo­gó szemek, kíváncsi öregasz- szonyok. érdeklődő fiatalok. Sok, nagyon sok ember. Ha agyonütnek, se tudom hol, de most is látom: kis iskolaterem. Amikor feláll­tam a dobogóra, fejem majd­nem a plafont verte. Ember, ember hátán. Én meg beszé­lek, felelelek, válaszolok a kérdésekre... Egyszer csak zörgés, moz­gás. suttogás, gomolygás. Bá­mulok. és látom, hogv lceme. lile a terem ajtaját, mert a nyitott ajtó lapja zavarta a belátást az ajtóban reked­tek előtt. Leemelték. Le biz' azt és a folyosón székekre rakva ráálltak, rátelepedtek. Ott volt körülöttem az egész falu. Ott. mert érez­ték. hogy hozzájuk tartozom, hozzájuk mentem, nekik be­szélek. és hogy az övék va­gyok. a csikkekkel teli hamutál, az elhanyagolt mellékhelyiség... Az elhanyagolt külső miatt csaknem bezárták a száj öli Pettyes vendéglőt, de mivel az üzlet a 4-es főút mellett van, és fontos feladatot tölt be az átutázók ellátásában, az épület rendbehozására ha­ladékot adtak. Jobb a tábor, mint a napközi Rendszeresen — turnuson­ként két alkalommal — tar­tottak ellenőrzést a három Szolnok megyei építőtábor­ban: Szolnokon, Túrkevén és Törökszentmiklóson. Egyet­len alkalommal sem talál­tak rendellenességet, csakúgy, mint a 42 alkalommal ellen­őrzött általános iskolai nap­közis táborokban és nap­közi otthonokban. De! Ér­dekes következtetésre jutot­tak a szakemberek. Vélemé­nyük szerint érdemesebb egy- egy városban, községben ösz- szevont napközis tábort szer­vezni. A napközi otthon ugyanis — a jól előkészített táborral szemben — nem nyújt a gyerekeknek felüdü­lést, kikapcsolódást, inkább Ha csak maroknyi részük fogadja is meg tanácsaimat, már akkor sem éltem hiába. Budapest, 1976. Zárszámadást tartok. Ügy is mondhatnám, hogy számot vetek önmagámmal. Hogy megvizsgálom, mi volt- eddig és aláhúzom a jókat pirossal, a rosszakat kékkel. A zárszámadás valami több. mint a számvetés. Azt magyarázni is szokták. Olyankor megmutatják a hátteret, és az ember az okok akadál.vhullámai között rendszerint kibékül, legalább önmagával. Ha igaz. hogy az első elő­adásomat 1938-ban tartottam, akkor az idén 38 esztendeje annak, hogy felléptem az előadói dobogóra. Azóta űzöm ezt a munkát, mond­hatnám : folyamatosan. Fo­lyamatosan bizony, mert még a legnehezebb időkben is szólnom kellett. ...Talán sohasem felejtem el: a győri börtönben fog­ságunk alatt, de sokszor is intettem feledhetetlen bará­tommal. hajdan iskola-, ak­kor fogoly^ és cellatársam- mal. dr. Feldmár Zoltánnal — nyugalomra és crőkímé- letrc szerencsétlen logolylár- sainkat. Hányszor hangoztat­tuk a dórii és a remény ere­iéi. amikor a kétségbeesés vilíámlolt felettünk. Még a menekülés után is. amikor összeszáradt gyomorral, ki­tehernek, kényszernek érzik, hiszen csaknem egész évben ott tartózkodnak. Azonkívül a nyári nagytakarításoknál, festésnél is „útban” vannak a napközi otthonos gyerekek. Járványügyi szempontból figyelemre méltó — de nem súlyos — megbetegedések el­sősorban a gyermekközössé­geket érintették. Minden hó­napra jutott egy-egy csopor­tos megbetegedés. Májusban a kenderesi II. számú óvodá­ban volt dizentéria járvány, júniusban a karcag-berekfür- dői strandot látogató gyere­kek betegedtek meg. Július­ban pedig a jászágói kisisko­lások értek haza betegen a kirándulásról. Strandok, problémákkal A nyár soha nem „teljes” a strandok nélkül, s hova­tovább már a medencék sem — piszkos víz nélkül!... Persze ez nem csupán az üzemeltetőn — a Víz. és Csatonamű Váyllalaton vagy a helyi tanácsokon — mú­lik. Megyénkben a 25 strand­fürdő nem rendelkezik any- nyi vízzel, hogy azt az elő­írás szerint cserélni tudják. Az úszómedencéket legtöb- ször már a feltöltés kezdetén „ellepik” a fürdőzők. így mi­re megtelik, már szennyezett — újra kellene cserélni a vizet. Megoldás: a strando­kat megfelelő tisztító, víz­forgató berendezéssel kell 'felszerelni, ez ugyan költsé­ges. de egészségünk megóvá­sa érdekében feltétlenül szük­séges. G. J. éhezetlen vánszorogtunk, az­tán ehettünk volna, mert már volt mit. de ott volt az egészségvédő tiltó szó és egy pohár tej, egy darab szik­kadt kenyér volt az enyhí­tőnk. a kíméletlen koplalás után. Szóval én aztán igazán el­mondhatom, hogy felvettem, vittem és talán viszem is. amíg csak élet az előadói vágy gondolatát, szeretetét és gyakorlatát. Mert hiszek az eredményeiben. No, de hogyan is állunk ezzel a zárszámadással, most amikor az idén életem het­venedik esztendejét zártam. (Hetvenedik bizony!) Meg­öregedtem. Pár nappal ezelőtt, ahogy a Pagodából átmegyek a hát­só folyosóra, a hátam mögött suttogást hallok: — Te. ez a Buga doktor nem is olyan öreg. mint ami­lyen öregnek látszik. Kihúztam magam és vidá­man peckeskedtem a tizen­kettes stúdió felé. és azon gondolkodtam, hogv ha tud­ják. miért nem látják, ha nem látják, miért mondják? Hány előadást is tarthatott ez a fiatalnak látszó öreg ember, vagy korát megha­zudtoló fiatal? Hát elárulom, összesen: 5212-t. Ebből 2037-et a Rá­dió közvetített. 1963-ban ezredszer álltam mikrofon előtt. 1965-ben elő­ször. 1972-ben másodszor ju­talmazott nívódíjjal a Rá­dió igazgatósága. Tehát ütezer-ketlőszázli- xenkétszer köszörültem meg a torkomat, hogy beszélni kezdjek. És ez. talán elég is egy embernek, aki már a hetvenegy ed i két tapossa. Azt hiszem, ebben me» is egyez­hetek önmagámmal, és a zár­számadásomat elfogadhatom. ORVOSNAPLÓM „Orvosnaplóm” címmel jelent meg dr. Buga László legújabb könyve. A népszerű orvos-iró, a rádióból, az újságokból mindenki által ismert Buga doktor - életéről, munkájáról vall könyvében. Derűs, tanulságos történeteket mond el, tréfálkozik, tanácsot ad, a hozzá érkező levelekből és válaszaiból idéz, előadásainak szi- nes eseményeit írja le és még verseiből is kapunk egy csokorra valót. A szórakoztatóan érdekes, kellemes olvasmányból az aláb­biakban közlünk egy részletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom