Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

1976. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 INGÁZÓ „INASOK" Ebben az iskolában (majdnem) minden van: szak­kabinetek, audiovizuális eszközök, érdeklődő külföldi ven­dégek ... Az ezerkétszáz tanuló 110 szakcsoportban, 13 tanteremben sajátítja el a szükséges ismereteket. Reggel­től estig folyik a tanítás Szolnokon, a 605. számú szak­munkásképző intézetben, s a tanulók 68 százaléka bejáró, azaz naponta ingázik. Őket kerestük. Komoly „balhé" sohasem volt Három végzős, szinte már kész autószerelő , tanulóval beszélgetünk: Kontér Kál­mán Tiszapüspökiből járt be még tavaly is, de azóta Szol­nokra költöztek, Rimóczi László Bagi majorból, Tóth István Kengyelről ingázik. — Most? Negyed hétkor kelek, fél négykor otthon va­gyok. tanulok valamit és megyek a „hölgyekhez” — meséli Kontér László. — Amíg bejártam, ötkor kel­tem, bedöcögtem busszal, le­nyomtam a melót, a buszig volt két órahosszám . .. Mit csináltam? Kényelmesen, so­káig zuhanyoztam, utána it­tam valahol egy Colát... — Colát? — Vagy valamit. Valami sűrűbbet. A bejárók együtt csavarogtak, összejöttek a lányokkal, „leszövegeltük” őket. de némelyik úgy visz- szaszólt. hogy nem voltunk észnél. Szóval ment a műsor, telt az idő. Megered a fiúk nyelve, tör­téneteket mesélnek, mi min­dent műveltek a suli és a vonat indulása közötti idő­ben. — Este nyolc körül járt az idő, beültünk a tízkor indu­ló vonatba — nevetgél előre Tóth István. — A kengyeliek és a Bagi majoriak között akadt egy irtó kicsi srác. akit egy kézzel fel tudtunk emelni. Egy üveg konyakot elszopogattunk, akkor a srá­cot kilógattuk a vonat abla­kán. Jött a vasutas, pislogott, törölgette a szemét, közben beemeltük a srácot. A vas­utasnak felakadt a szeme, azt gondolta képzelődik.. . — Egyszer késett a vonat, mert lefagytak a váltók, és éjfélkor indult — licitál reá társára egy újabb sztori­val Rimóczi László. — Für­dettük egymást a hóban. Vet­tünk bort. jó hangulatunk kerekedett: égő gyertyával mászkáltam a vonaton, s énekeltem. — Pia, cigi? ... — Rimóczi például nem dohányzott, rászoktattuk. most már a pipára szeretne rákapni — magyarázza a má­sik kettő. — Egy kortyot sem ivott, de már bekapja, csak jólesik neki, főleg amíg az ösztöndíj futja. Ugye, va- gánykodunk. nagyfiúsko- dunk. De komoly balhénk még sohasem volt. Lehetne okosabban Ezt kérdeztem a három fiútól, akik szerint lehetne. Ez azonban nem ilyen egy­szerű. íme az összetevők. — Mindhárman KISZ-ta- gok vagyunk, de nemigen jut időnk a mozgalomra — magyarázkodik Tóth István. — A KISZ érdekében úgy tudunk valamit tenni, ha a tanórákból adnak valamics­ke időt. Én otthon sem tudok KISZ-tag lenni esetleg éjsza­ka. Mit jelent nekem ez a szó, hogy KISZ? Mit is? Taggyűlést, bélyeget. .. — Én otthon lettem KISZ- tag és egyben ágit. propos: Bagi majorban is létrehoz­tunk egy alapszervezetet. Ott mindenki bejáró, egyik Mart­fűre, másik Szolnokra. Egy­formák a gondjaink, s ehhez igazítjuk az alapszervezet munkáját — meséli lelkesen Rimóczi László. — Persze az az igazság, hogy legtöbb be­járónál az ingázás csak ki­fogás a semmittevésre. Új kollégium? — így van —veszi át a szót Kontér Kálmán. — So­kan hivatkoztunk arra (én is), hogy megy a buszom, így kerültük el a különféle melókat. Persze a busz nem ment. Másnap pedig panasz­kodtunk, hogy nem .tudtunk készülni, mert elhúzódott a KISZ-taggyűlés. Szóval csi­bészek voltunk. — Egy új kollégium len­ne a megoldás — mondja Rimóczi László — ott lehet­ne a vidéki srácokat aktivi­zálni. De úgy tudom, ehhez még évek kellenek. Pedig majdnem minden ifjúgárdis­ta koleszos, szóval így lehet közösséget teremteni. — Addig jó lenne a bejá­róknak valami klubszoba itt a suliban, hogy a vonat- indulásig ne csavarogjanak — javasolja Kontér Kálmán. — És akkor változna va­lami? — Alig. A körülmények jobbak lennének, mi a ré­giek. Hanem majd az újak, az elsősök és az utánunk jövők, akik már ilyen körül­mények közé szoknak. Vallanak az elsősök — Most végzünk egy NEB-" vizsgálatot a szakmunkásta­nulók élet- és munkakörül­ményeiről — tájékoztat Mik­lós József, a 605. sz. szak­munkásképző intézet igazga­tóhelyettese. — Annyi azon­ban saját gyakorlatunkból is bizonyos, hogy nagyon ne­héz a bejáró tanulókat akti­vizálni, jó ifjúsági mozgal­mat létrehozni. Az új kollé­gium sajnos csak 1980 után épül fel, pedig az iskolán kí­vüli kérdéseket egy csapásra megoldaná. Addig is egy. klubhelyiség kialakításán törjük a fejünket. Szécsi István, az intézet szakoktatója és KlSZ-titkára. — A két évvel ezelőtti diákparlament már kérte a klubot, s amikor KlSZ-bizott- ságunk beszámolt a párttag-. gyűlés előtt, határozat is született, s a klub ügye az idei diákparlament elé. mint kiemelt feladat került. Van­nak elképzeléseink. Persze, akadnak aktív bejárók is például a III. b osztályban, ahol egyik legjobb alapszer­vezetünk működik. Az idén megalakult nálunk a peda­gógus KISZ-alapszervezet: saját programunk mellett a srácokat is segíteni akarjuk, ez egyéni vállalásunk, ösz- szeültünk a bázis üzemek KISZ-titkáraivai is: komoly javulást várunk az együtt­működéstől. Vaskos paksamétát lapoz­gatok: pelyhedző állú. kis­fiús arcok néznek vissza reám a fényképekről, s az önvallomások. A KISZ még a nyáron küldött az újonnan fölvett tanulók számára űr­lapokat. hogy szeptemberben már ismerősként üdvözölhes­sék őket. Az önvallomások igazolni látszanak az „öreg” Kontér Kálmán szavait: az újak egy-két kivétellel igény­lik a KISZ közösségét, sze­retnének benne dolgozni. Pe­dig többségük vidéki, ingázó. Körmendi Lajos Kiállítás Az NDK ma — Még sok eseményt tar­togat az év hátralevő két hónapja az NDK magyar ba­rátainak, s igyekszünk jövő­re is gazdag, érdekes prog­ramot összeállítani — mon­dotta Dieter Henze, az NDK budapesti kulturális és tájé­koztató központjának igazga­tója az MTI munkatársának. — Novemberben a csepeli Papíripari Trösztnél nyílik meg „Az NDK ma” című fotódokumentációs kiállítás, s „Az NDK bemutatkozik” címmel lesz kiállítás Jász­ár okszálláson, az NDK—ma­gyar barátsági nap kereté­ben. Ebben az időszakban látogat Magyarországra Heinz Hahn, Neubrandenburg vá­rosának tanácselnöke is, aki várospolitikai kérdésekről tart tájékoztatót Miskolcon, Nyíregyházán, Sárospatakon és Budapesten. Természete­sen a Deák téri Centrumban is változatos műsorral fo­gadják az érdeklődőket. 1977 eseményei közül az egyik legfontosabb az a ren­dezvény lesz, amelyet „Halle megye bemutatkozik” cím­mel tartanák, és amely lé­nyegében Veszprém megye idei NDK-beli bemutatkozá­sáénak a viszonzása. A közművelődési intézmények gazdálkodásáról Az idén tartott vizsgálatok tapasztalatainak összegezése után elkészítette 1977. évi munkatervét a jászberényi járási-városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság. Az év első felé­ben tervei szerint vizsgálja a közművelődési intézmények alaptevékenységét, gazdálko­dását. Arra keresi a választ, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek segítik a művelő­déspolitikai határozatok vég­rehajtását, a lakosság világ­nézeti. politikai nevelését, ál­talános műveltségének eme­lését? Továbbá, hogy miként használják fel a közművelő­dési intézmények, a művelő­dési otthonok a költségvetési, fejlesztési juttatásból és a különböző együttműködési megállapodások alapján ka­pott pénzeket? Egy másik vizsgálat tárgya a termelőszövetkezetek és társulatok húsüzemeinek szakmai tevékenysége, a hús­ipari szabványok betartása, az árképzés. Elsődleges cél­juk annak megállapítása, hogy a szövetkezeti húsüze­mek hogyan segítik a lakos­sági ellátást. A járás, a város területén kihelyezett telephelyeken dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek vizsgálatával arra keresnek választ a népi ellenőrök, hogy a kihelye­zett munkahelyek központjai milyen intézkedésekkel — technikai és technológiai fej­lesztéssel — teremtik meg a megfelelő munkakörülmé­nyeket, a hatékony és folya­matos termelés feltételeit. A vizsgálat indoka: a Jász­ságban sok helyen gazdasági egység van. amelynek köz­pontja nincs a járás vagy a város területén. A NEB több olyan jelzést kapott, hogy a telephelyeken rossz a mun­kaszervezés, alacsony a dol­gozók jövedelme. hiányos szociális ellátásuk. Az év második felében két fontos utóvizsgálatra is sor kerül. Megvizsgálják, milyen intézkedéseket tettek a ter­melőszövetkezetek az elmúlt évben tartott a termelőszö­vetkezetek belső ellenőrzésé­vel és az ellenőrzés haté­konyságával kapcsolatos alapvizsgálat óta. Sor kerül továbbá a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának műszaki és számviteli ellen­őrzésének utóvizsgálatára is. ALTATÓ Martincsek Gábor el­vétele fl közművelődés új módszerei Központi alapból támogatják a kísérleteket Milliókat fordítanak a köz- művelődés fejlesztésére, az új módszerek alkalmazására a tanácsok».a tömegszerveze­tek. Tevékenységüket szá­mottevő összeggel támogatja az Országos Közművelődési Tanács elnöksége: nemrég tartott ülésen például a cél- támogatásra szánt újabb mintegy 18 millió forint el­osztásakor előnyben részesí­tette az „újítókat”. Kétszáz­ezer forintot juttatnak pél­dául a pécsieknek akik Is- tenkúton az óvoda, az álta­lános iskola, a napköziott­hon. a művelődési ház és a közművelődési könyvtár ösz- szevonásával létrehozták a város első komplex művelő­dési központját. Ennek tevé­kenysége modell lehet a vi­déki komplex intézmények számára: az iskola—művelő­dési otthon—könyvtár együt­tes főleg a peremkerületek, a kis települések lakosságát szolgálhatja eredményesen. A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ műsza­ki-technikai, természettudo­mányi tevékenység-sorozatot kezdeményezett. A különle­ges felszerelések beszerzését, a szakkörök műhelyfoglalko­zások megszervezését 150 000 forinttal segítik. A tanács és az üzemi művelődési intéz­mények együttműködését tervezi a Baranya megyei művelődési osztály: megkap­ta a kísérletekhez szükséges 110 000 forintot. Egyetértett az OKT elnöksége azokkal a Pest megyei kezdeményezé­sekkel is, amelyek a főváros agglomerációs övezetében le­vő művelődési otthonok te­vékenységét gazdagítják. Bu­daörsön például, ahol előre­láthatóan csak a hatodik öt­éves terv időszakában épül új művelődési ház, felújítják a más célra épült művelődési otthont. Klubokat, szakköröket szerveznek, új művelődési formákkal kísérleteznek. Jó módszerek további alkalma­zását helyi erőforrásból fede­zik majd. Terveik megvaló­sításához ebben az évben fél­millió. jövőre 170 000 forin­tot kapnak. Félmillió forint támogatásban részesül Szent­endre városa is. Saját pén­zéből korszerűsíti a megyei művelődési központ helyisé­geit. a klubok, szakkörök berendezésére azonban nem telik. Ezért kérték az anyagi hozzájárulást, amelyet meg is szavazott az OKT elnök­sége. Állásfoglalásában hang­súlyozta: a Kulturális Mi­nisztérium és az OKT tit­kársága kövesse figyelemmel a kezdeményezések sorsát, 'segítse elő a hatékony új módszerek széleskörű elter­jesztését. Politikai gyakorlat es ideológia Társadalmi ffjkíle­-------------------- sűrűkben k ulcsfontosságú szerepet tölt be a politikai jellegű köz­ponti irányítás. A termelő­erők állami illetve szövetke­zeti tulajdonba vétele, a központi tervezés nagy sze­repe és fontossága már ön­magában jelzi — legalábbis egy oldalról — a politizáló­dás magas fokát. A politikai intézményrendszer aktívan belenyúl a társadalmi ter­melés szférájába, meghatá­rozza annak mozgáslehető­ségeit. Teszi ezt azért, hogy az ott ható érdekviszonyokat, érvényesülési és gazdagodási lehetőségeket összhangba hozza a szocialista fejlődés általános társadalmi érde­keivel. Központi döntések határozzák meg a termelési szférán túlmenő — szociális, egészségügyi és kulturális — fejlődés tendenciáit és irányait is. A társadalom folyamatai­nak ez a tudatos befolyáso­lása és meghatározása egy­úttal az ideológia jelentősé­gét is hangsúlyozza. Törté­nelmileg tekintve a munkás- osztály politikai küzdelmei­ben a polgári ideológiákkal szemben a marxista ideoló­gia éppen annak a felisme­résnek a jegyében formáló­dott ki. hogy a magántulaj­donon alapuló társadalom anarchizmusával szemben a társadalmi tulajdon és tár­sadalmi rendelkezés jelenti a dolgozó osztályok problé­máinak társadalmi megoldá­sát. A szocializmusért foly­tatott történelmi küzdelmek­ben aztán tovább konkreti­zálódott a szocializmusról, mint a társadalmi antago- n izmusokat meghaladó tár­sadalmi formáról alkotott ideológiai kép, bár a fejlő­dés űj tényei, az új körül­mények újra és újra megkö­vetelik az elmélet kipróbá­lását és alkotó továbbfejlesz­tését. Az osztályharc a gya­korlati társadalmi küzdelem így mindig próbaköve az el­méletnek. A szocializmus építésének a lehetősége és programja új módon mutatta meg a gr korlati politikai tevékeny­ség és az ideológia összefüg­gését. Ha ennek ma is ak­tualizálható tapasztalatait kí­séreljük meg összegezni, ak­kor ezt abban jelölhetjük meg, hogy a nemzeti fejlő­dés vezetésére vállalkozó új politikai hatalom nem ma­radhat mea a győzelem után sem a marxizmus tanításai­nak. illetve tételeinek álta­lánosságánál. Mert egy kér­dés, hogy milyen társada­lomkép lebeg a szemünk előtt a jövőbe vetítetten, a kellés. az akarás a célkitű­zés szintjén, és már kérdés, hogy a társadalmi-nemzeti fejlődés adott szintjén fel­merülő ellentmondások és problémák mellett milyen mérték szerint szabhatjuk meg az előrelépés gyorsasá­gát. útját és módját. A po­litikai, mondhatnánk, éppen az a képesség („művészet”, ahogy Lenin szerette emle­getni) hogy megtalálja azt a mértéket, amelynek alap­ján elmélet és gyakorlat ha­tásosan és termékenyen ösz- szekapcsoiható. Ebből azonban az is kö­vetkezik, hogy a gyakorlati politika nem elégedhet meg a marxista ideológia abszt­rakt elsajátításával, hanem az ideológiának a konkrét nemzeti és nemzetközi fej­lődés megismerésével egyút­tal társadalmi önismeretté is kell válnia. Ez a feltétele annak, hogy a marxista ideológia valóban betölthes­se fontos társadalmi funk­cióját. Nem elég tehát abszt- rakt-elvont módon megérte­ni egy-egy ideológiai tételt, hanem alkalmazási lehetősé­geinek és mértékének a ha­tását is ismerni kell. Ezt pe­dig a valóságban élés, a konkrét fejlődési viszonyok­kal való számvetés adhatja csak meg. Számos példa il­lusztrálhatja az elmondot­takat. Elvont ideológiai sí­kon vizsgálva kétség nem férhet hozzá, hogy az álla­mi — szövetkezeti •— kis- árutermelői tulajdonformák közül melyik a legfejlettebb és legmegfelelőbb. Egy tár­sadalom meghatározott fej­lettségi szintjén, meghatáro­zott gazdaságpolitikai viszo­nyai mellett azonban min­dig az jelenti a helyes vá­lasztást, amelyik társadal­milag az adott szinten ha­tékonyabban funkcionál, il­letve amelyik politikailag is elfogadható (azaz: rövid tá­von biztosítható az érintet­tek egyetértése és közremű­ködése). A háztáji gazdaság, a szolgáltató kisipar megíté­lésében időnként tapasztal­ható bizonytalanságok pél­dául nyilvánvalóan abból erednek, hogy nem egyszer csupán elvont ideblógiai sí­kon közeledünk egy olyan problémához, amelynek ke­zelése elsődlegesen és min­denek előtt közgazdasági és gyakorlati-politikai megfen tolásokat igényel. Különösen fontos tehát, hogy tudatosabban nézzünk szembe az „ideológiai for­malizmus” veszélyeivel. An­nál is inkább, mert ez a formalizmus nem marad meg az ideológia síkján ha­nem például a gazdaság szférájában is formalisztí- kus megoldásokra serkent­het. Például a technológiai, társadalompolitikai és egyéb feltételek megléte vagy meg­teremtése nélkül is „haj­szolhatjuk” a nagyobb tár­sulások és vállalatok stb. megteremtését. A jó ve­zetés politikai vénájának erejét azonban nem egy­szerűen azon mérhetjük le, hogy a saját területén mindenáron keresztül hajt­ja-e magasabb és nagyobb gazdasági formák megterem­tését, hanem egyre inkább azon, hogy a meglévő for­mák és keretek belső lehető­ségeit kellőképpen kibonta­koztatja-e, mintegy belsőleg teremtve elő az előrelépés feltételeit. Kétségtelenül az utóbbi a nehezebb és ..kö­rülményesebb”, de társadal­milag csak ez a kifizetődő. Végsősoron még ideológiai szempontból is: mert a ki­töltött keretek szükségszerű­en vetik fel a magasabb tár­sulások és termelői formák megteremtésének gazdasá­gon belüli szükségességét is, s így találkozhat össze szer­vesen az ideológia és a gaz­dasági elem. PfirSZfi a gyakorlati po­------------ litika és az ideo­lógia kapcsolódásának átté­telei és konkrétsága nem­csak a gazdasági élet szá­mára szükségszerűség. Ha­sonló példák hozhatok a kultúra, a közélet területé­ről is. Nincs hát életünknek olyan területe, ahol a való­sággal való konkrét számve­tés és az ideológiai kép kö­zött ne bukkannánk politi­kailag feloldásra váró el­lentmondásokra. De — tehe­ti fel valaki a kérdést — nem vezet-e mindez az ideo­lógia lebecsülésére? Ellen­kezőleg. Csupán arról van szó, hogy a politika az ideo­lógiával szemben is elsődle­ges. Ezen az elsődlegességen belüli egységüket viszont az adja, hogy az ideológia reá­lis. gyakorlatilag is érvé­nyesíthető nemzeti önisme­retté konkretizálódik. A szocializmus építésének m unkájában ez a felisme­rés a gyakorlati politikusi tevékenység mindenkori si­kerének a feltétele. Márpe­dig a marxista ideológia si­kere és hatása szempontjá­ból is ez a legfontosabb. Hülvely István

Next

/
Oldalképek
Tartalom