Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 10. Szomját oltó gulya A puli pótolhatatlan (Foto: Martincsek Gábor) Csak a súlynak megfelelő áron Korai volt az öröm Néhány héttel ezelőtt a Néplap egyik szerdai számában olvastam egyik előfizetőtársam örvendező hangú levelét. Helyeselte, hogy a vállalati és intézeti büfékben megszüntették a szeszes ital árusítását. Akkor az jutott eszembe: egészen biztos, hogy nem a munkahelyi büfék tehermentesítése, hanem az ital miatt előforduló balesetek számának csökkentése a rendelet alapvető célja. Ez volt néhány hete. Ma viszont azt tapasztalom, hogy reggelenként a munkába tartó dolgozók egy része az útba eső élelmiszer- boltok majd mindegyike előtt megáll. Csoportok álldogálnak az üzletek előtt, kis üvegekből pálinkát és mást iszogatnak. Délután pedig sörösüveggel a kézben állják el a járókelők elöl a járdát, a vásárlók elöl a bejáratot. Tehetik, mivel ezt semmiféle rendelkezés nem tiltja... így maholnap kora reggel és a délutáni forgalmasabb órákban az élelmiszerüzletek előtt is részeg emberekbe ütközünk. Arról nem is szólva, hogy a reggeli italfogyasztás marad, ezért aligha várható az ilyenfajta baleseti források felszámolása. Javaslatom a következő: reggel 8 óráig és délután 4 órától ne szolgáljanak ki az élelmiszerboltokban szeszes italt. Tudomásom szerint — tiltó rendelkezés híján — ennek sincs semmi akadálya. « B. L. Szolnok KRESZ-verseny az NKFV-nét Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács felhívására a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat minden évben, így az idén is megrendezte a vállalatnál dolgozó 430 gépjárművezető részére az új KRESZ-ből az előadássorozatot. Hat üzemben rendeztünk vetélkedőt. Üzemenként a négy-négy első helyezett október 30-án a vállalat központjában versenyzett. Maximálisan 185 pont volt elérhető. Első-második lett holtversenyben Rideg Sándor (orosházi üzem), illetve Ku- rucz Károly (Szolnok, központ), harmadik Nemoda Sándor (szegedi üzem). A negyedik-ötödik Laczi Ambrus (szegedi üzem) és Szénái H. József (orosházi üzem) lett, ugyancsak holtversenyben, hatodik pedig Bukta Miklós (Szolnok, központ). A vetélkedő célja az volt, hogy az NKFV-nél dolgozó gépjárművezetők KRESZ-is- mereteit felfrissítsük. Nagy Gábor Szolnok Felelősségre vonják a mulasztókat „Étvágygerjesztő” címmel közöltük egyik jászberényi olvasónk levelét október 27- én, akitől kenyérdarabkát kaptunk. Benne liszteszáák plombapárja volt — gondoltuk. s ezen feltevésünket nem is cáfolta a Szolnok megyei Sütőipari . Vállalat sem. A kenyérdarabkát a levél megjelenését követően a vállalat megbízottja elvitte. November 6-án érkezett hozzánk az igazgatóhelyettes válasza. Eszerint a panaszt kivizsgálták, s az nem is bizonyult alaptalannak. Intézkedtek a mulasztók felelősségre vonására. Megszigorították a technológiai fegyelmet, így remélhető, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő. A fülke levegőtlen Október 28-án jelent meg munkatársunk írása „Pénztárgép mögött a restiben” címmel. Mennyire nem irigy- li a pénztárosnőt, akinek a munkája mellett még nagyobb feladat határt szabni: kit lehet kiszolgálni. Magyarán: ittas embernek nem adhat blokkot, ezért aztán ki így, ki úgy „fizet”... — ez volt az írás lényege. Czirják Árpád igazgatótól (Utasellátó Vállalat Békés— Szolnok megyei Területi Igazgatósága) kaptunk választ cikkünkre. Pénztárfülke valóban nincs, de ez nem pénzhiány kérdése. Általában a kereskedelem minden területén bevált, hogy nincs pénztárfülke. Ettől függetlenül korábban is foglalkoztatta a Rákóczifalvai Néplap-olvasó : Kőm. hogy niem írta meg nevét, címét, ugyanis kevés adat van levelében ahhoz, hogy pontos választ írásban is szóban is Az államigazgatási eljárás hivatalból, vagy az ügyfél kezdeményezésére indul meg. Amennyiben az ügyfél az általa kezdeményezett eljárás folytatását nem kívánja, kérheti annak megszüntetését. Kivétet ez alól az az eset amikor az eljárás hivatalból is folytatható, (pl. egyik szülő a gyámhatóságnál kéri, hogy a gyermeke másik szülője ellen kezdeményezzen eljárást, mert a gyermek fejlődését erkölcstelen életmódjával veszélyezteti. Később beadványát visszavonja. A gyámhatóság az eljárást hivatalból folytathatja, ha a körülmények ezt indokolják.) Arról, hogy az eljárást a hatóság tovább folytatja a kérelemtől függetlenül. az ügyfelet köteles értesíteni. A kérelemmel, panasszal, bejelentéssel írásban, vagy szóban lehet fordulni az ügyfél lakóhelyén vagy munkahelyén működő állam- igazgatási szervhez. A szóban előterjesztett kérelmet, bejelentést, panaszt, az eljáró ügyintéző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, kivéve ha nem tartozik az ügy a hatáskörébe. Ilyenkor az állampolgárt fel kell világosítani, hogy hová forduljon. Nem lehet a kérelmet azért elutasítani, mert az ügyfél nem pontos elnevezést használt. Nemcsak személyesen Az ügyfél az eljárásban képviseltetheti magát ügyvéddel és a hozzátartozójával. Képviseletében a vállalati jogsegélyszolgálat dolgozója is eljárhat. A képviselőt mindazok a jogok megilletik melyek az ügyfelet, kivéve vállalatot a gondolat — kellene ... Tekintettel arra, hogy a vásárlóközönség viselkedése nagyon sokszor kívánnivalót hagy maga után... A tájékoztatás szerint egyébként a pénztárosnőknek megoszlik a véleményük. A fülkét levegőtlennek, szellő- zetlennek tartják ... Minden pénztárosnővel beszélnek majd. s ezután születik meg a döntés a pénztárfülkét illetően. Czirják Árpádot meglepte a „resti” kifejezés...........mert az üzem építésén és magán az üzemeltetésen keresztül is arra törekedtünk, hogy egységünknek resti kinézete ne legyen és véleményem szerint nincs is...” — írta. A restit bizonyára nem sértésnek szánta a cikk szerzője. tudjunk adni kérdésére. így csak annyit: ha több mint egy éve van gyermekgondozási szabadságon, kérhet szakszervezeti segélyt. ha a képviseletre szóló megbízás csak egy meghatározott eljárási cselekmény megtételére szól. Egyes esetekben nincs tehetőség képviseletre. Például a házasság- kötés érvényességéinek egyik feltétele, hogy a házasulandók személyesen tegyenek nyilatkozatot az anyakönyvvezető előtt. Az ügyfélnek joga van ahhoz is. hogy az eljáró államigazgatási szervtől kérje képviseletének biztosítását, (pl. idős. tartósan beteg egyedül élő ember.) Szakértő és tolmács közreműködését is kérhetik. Az államigazgatási szerv mielőtt a határozatot meghozza, köteles a tényállást tisztázni. Ennek során szükségszerű meghallgatni az ügyfelet a tanúkat, a szakértőt, helyszíni szemlét tartani, bizonyítékok becsatolására felhívni az ügyfelet, vagy ezeket hivatalból is beszerezni. A hatóságnak lehetővé keli tenni, hogy az ügyfél abban az időpontban jelenjen meg, amikor neki legjobban megfelel. A meghallgatására három napot és időpontot kell megjelölni. Az ügyfél kérheti a hatóságtól új időpont megjelölését, ha erre alaposindoka van. A meghallgatásáról készült jegyzőkönyvről másolatot kérhet, a tanú és a szakértő meghallgatásánál jelen lehet, hozzájuk kérdéseket intézhet. Kérheti másik szakértő kijelölését is ennek költségeit azonban ő viseli). Amennyiben a hatóság az ügyfelet bizonyítékok becsatolására hívta fel és ennek a megadott határidőre nem tud eleget tenni. úgy az akadály indokának megjelölésével kérheti a határidő meghosszabbítását. Előfordul, hogy valamilyen előzetes kérdés elbíráIsmételten arra kérjük olvasóinkat, ne írjanak névtelen és jeligés leveleket. Ugyanis az újságban nem tudunk ezekre válaszolni, míg levélben minden kérdésre pontos tájékoztatást adunk. B. L. TiszafÖldvár: A gép- járművezetők munkafeltételeit és munkabérét a 16/1971. (VII. 7.) MüM—-KPM számú együttes rendelet állapítja meg. E szabály rendelkezése szerint a gépjárművezető által havonta teljesíthető túlmunka — baleset vagy elemi csapás elhárítása esetét kivéve — a törvényes munkaidő 40 százalékát nem haladhatja meg. A gépjárművezetőt a túlmunka időtartamára pótlék nélküli munkabére illeti meg. Ezt a havi személyi alapbér egy órára eső részének alapulvételével kell számítani. A túlórák kifizetése helyett túlóraátalány is megállapítható. Az átalány összegét a rendszeresen teljesített illetőleg várható túlmunka időtartamának alapulvételével kell megállapítani. Ennek felső határa az alapbér 40 százaléka. Ha a munkáltató — a jogszabály rendelkezése ellenére — a munkaidő 40 százalékát meghaladó túlórát rendel el a gépkocsivezetőnek, a túlterheltségen túlmenően anyagi hátrány is éri a dolgozót. lása miatt a hatóság nem tudja a kérelmet érdemben elbírálni. Ilyenkor az eljárás felfüggesztésére van lehetőség. Erről az ügyfelet határozattal kell értesíteni, mely ellen fellebbezésnek van helye.. Ebben kérheti az eljárás folytatását, kérelmének érdemi elbírálását. Harminc napon belül Az államigazgatási eljárásban az ügyféléknek az eljárási cselekményeket (meghallgatáson ' történő megjelenése, bizonyítékok becsatolása stb.) határidőre kell teljesíteni. Amennyiben az ügyfél valamely határidőt, vagy határnapot elmulasztotta, jogában áll igazolási kérelmet előterjeszteni. az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 30 napon belül. Ha a mulasztás csak később jutott tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, a 30 napos határidő ezen időponttól kezdődik. (Az elmulasztott határidő vagy határnap utolsó napjától számított egy éven túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.) Az államigazgatási szervnek a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghoznia. Amennyiben e határidőn túl történik' az intézkedés, arról az ügyfelet értesíteni kell. Általában a határozatot nem keli írásban közölni, ha az ügyfél előtt azt szóban kihirdették. Azonban, ha az ügyfél kéri a határozat írásba foglalását, és kézbesítését, akkor ezt teljesíteni kell. Ha a hatóság megállapítja, hogy a határozat jogszabálysértő, azt hivatalból, vagy kérelemre visszavonhatja, vagy módosíthatja. A visszavonó, vagy módosító határozat, ellen fellebbezéssel lehet élni. A határozatot ’ az érdekelt ügyfélnek meg kell küldeni. Nincs helye a határozat visszavonásának, módosításának, ha az jóhiszeműen szerzett jogokat sértene. Dr. Driesz Lajos a megyei tanács osztályvezető-helyettese A vásárlók védelme érdekében a kereskedelemben — a raktárakban, s az üzletekben is — rendszeresen ellenőrzik a forgalomba kerülő fogyasztási cikkeket. Ilyen területi ellenőrzés állapított meg legutóbb az Egyesült Vegyi Művekben készült nitrohígítónál súlyhiányt. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy az egy kilogrammos, polietilén flakonba töltött hígító — miután a flakon „lélegzik”, párolog, s ebből keletkezik a hiány. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése szerint súlyhiányos áru nem hozható forgalomba. Ezért intézkedtek a készletek felülvizsgálatáról, s arról, hogy a műanyagflakonos hígítót az üzletekben rneg kell mérni, s csak a tényleges súlynak megfelelő árat szabad felszámítani.^ A kereskedelem jelzésére az üzem ezentúl nem műanyag flakonba tölti a nitrohígítót. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet ugyancsak kereskedelmi kifogás alapján ellenőrizte a szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezetben gyártott SZV—123 típusú gömbcsuklós asztalilámpa minőségét. Megállapította, hogy a lámpa konstrukciós hiba következtében balesetet okozhat. Ezt erősítette meg a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet is amely közölte, hogy a forgalomban lévő lámpa villamos szerelése és beépített villamos alkatrészéi eltérnek az általa korábban vizsgált és megfelelőnek minősített mintától. Ezért a KERMI — az érvényes miniszteri rendelet értelmében — az SZV—123 típusú asztalilámpa további árusítását azonnal megtiltotta. Intézkedett arról is. hogy a követelményeknek meg nem felelő terméket vonják ki a forgalomból, a vevőket pedig a már megvásárolt lámpa ellenőrző vizsgálata nélkül — kártalanítsák. Szerkesztői üzenetek H tanácsi ügyintézésről Az állampolgárok az államigazgatási szervekkel különböző ügyeik intézése alkalmával gyakran kerülnek kapcsolatba. Az államigazgatási szervek az ügy természetétől függően jogot (pl. lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerése), vagy kötelezettséget (pl. birtoksértő magatartástól történő eltiltás) állapítanak meg, adatot igazolnak (pl. adók befizetéséről igazolás), vagy nyilvántartást végeznek (pl. születés bejegyzés az anyakönyvbe) részükre. Az ügyek intézése az 1957. évi IV. törvény által szabályozott eljárási rend szerint történik. Etetés - ma már táppal
