Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
45ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 16. A JOG 0 KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelemmel kapcsolatban az emberek szinte kizárólag a műszaki- és a természettudományok, az ipar felelősségére gondolnak. Pedig a kérdések gyakorlati megoldásánál mindig az derül ki, hogy a társadalomtudományok bekapcsolása, elvi döntések nélkül nehéz előbbre lépni. Különösen nagy szerepe lehet a jogtudománynak, amely e tekintetben mégcsak a kezdetén van saját lehetőségeinek. A környezetvédelmi jognak egyre jelentősebb műhelye alakult ki a Veszprémi Akadémiai Bizottság jogtudományi szakbizottságában. Az itt folyó munkáról, eredményekről beszél dr. Bakács Tibor, a szakbizottság titkára. — ön szerint mit tehetnek a környezetvédelem ügyében a jogtudomány képviselői? — Meggyőződésem, hogy igen sokat! A természettudományok eredményeit át kell vinni a gyakorlatba, s a társadalmi, gazdasági összefüggések jogi formában is jelentkeznek. Ezek feltárásával és a legmegfelelőbb jogi keretek — jogszabályok és jogrendszer — kidolgozásával, a védekezés államok közötti, nemzetközi jogi rendszerének megteremtésével igen jelentős feladatok várnak a jogtudományra. Elég arra gondolni, hogy a levegő. vagy a vizek szennyezése nem ismer határokat. Hazánkban például minden folyó kívülről érkezik, megóvásukat csak nemzetközi összefogással, a jogtudomány felhasználásával lehet biztosítani. Az is tény, hogy a jogi nehézségek nem egyszer ösztönzőleg hatnak a természettudományok kutatóira és viszont. — Milyen okok hatására fogtak hozzá a Veszprémi Akadémiai Bizottságon belül a környezetvédelem jogi kérdéseinek ilyen intenzív tanulmányozásához? — Annak idején számba vettük, hogy a különféle jogi témáknak ki a gazdája. Ügy láttuk hogy ez a terület kiesett az általános érdeklődésből. Ugyanakkor nálunk az átlagosnál nagyobb igény és lehetőség is van erre a munkára. Hazánk természeti értékeinek jelentős része itt található, s az erősen fejlett ipar gondokat is felvet. Nyilván összefügg ezzel, hogy a VEAB-nak igen jól működő környezetvédelmi szakbizottsága is van. A jogászok számára ez azt jelenti, hogy munkájuknak komoly természettudományos háttere van, s általában az idetartozó megyékben működő szakemberek állandó konzultációs lehetőséget biztosítanak számunkra. — Igazolták-e az eredmények a várakozásokat? — Nagy eredményekről korai lenne beszélni, de már rangos jogi fórumokon is hallottunk olyan véleményt, hogy a Veszprémi Akadémiai Bizottság egyre inkább a környezetvédelem jogi kérdéseinek egyik legfontosabb hazai kutatóhelyévé válik. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb hazai intézményben csupán egy-egy szempontból vizsgálják ezt a témakört, a szakbizottságunkban dolgozó kutatók viszont átfogóan foglalkoznak a környezetvédelmi joggal. Pillanatnyilag öt kandidátusi disszertáció készítésén dolgoznak nálunk a jogászok, a környezetvédelmi jog különböző kérdéseit elemezve. — Hallhatnánk valamit ezekről részletesebben? — Érdeklődésre tarthat számot az a munka, amelyben. az idegenforgalom, turisztika és környezetvédelem, mel összefüggő jogi kérdésekről lesz szó. Egy másik, a Balaton megóvásának jogi vonatkozásait' vizsgálja. Érdekes lehet annak a gondolatnak a kimunkálása is. amely a környezeti károk megtérítését biztosítási formában kívánja megoldani. Erre már van példa a világon: a károsultat a biztosító kárpótolná, s aztán a szeny- nyező vállalattal, tsz-szel. vagy más szervvel már ő „rendezné a számlát”. — Igényt tartanak-e gyakorlati kérdésekben a jogtudomány, konkrétan a Veszprémi Akadémiai Bizottság szakembereinek véleményére? — Természetesen. Köztudott, hogy az emberi környezet védelméről szóló törvényt előzetesen milyen széles körben vitatták meg. A kártérítéssel kapcsolatban véleményünk eltért az eredeti tervezettől, s javaslatunkat elküldtük az illetékes szerveknek. Nos. a törvénynek ezt a részét az általunk javasolt formában fogadta el az országgyűlés. Lehet ez véletlen egybeesés is. mégis örülünk, hogy az országos fórumok a mi koncepciónkkal értettek egyet. — S az itteni kutatások tudományos rangja? — Erről nem mi vagyunk hivatottak nyilatkozni. Egy tény: a Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben nagyszabású tanácskozást rendez — a szocialista országok közül elsőként — s ezt a Veszprémi Akadémiai Bizottság gondozásában, a mi területünkön. Szombathelyen tartják. „A jog a környezet védelmében” címmel sorra kerülő ötnapos tudományos ülés iránti érdeklődés jóval felülmúlja a várakozásunkat. Hatvan résztvevővel számoltunk, de már most 100-nál többen jelentkeztek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világméretű az érdeklődés a szocialista és kapitalista országokból egyaránt. Eddig mintegy 60 előadást jelentettek be. Azt tervezzük, hogy az ülés teljes anyagát könyvben is megjelentetjük majd, s ennek terjedése még inkább növelheti az európai szinten is kezdeményezőnek számító tanácskozás jelentőségét, a magyar környezetvédelmi jog tekintélyét. C. J. Óránként ötszáz kilométer — zajtalanul A jövő zajtalan, rázkódásmentes, nagy sebességű gyorsvonati közlekedésének megoldása. már túljutott az elméleti tervezge- tés stádiumán. A laboratóriumi kísérletek igazolták azokat az elgondolásokat, amelyek a bűvös óránkénti 500 kilométeres sebesség elérhetőségét mágneses erővel lebegésben tartott, lineáris motorral hajtott, vezetősínek fölött hangtalanul suhanó vonatokban látták. A világ néhány iparilag fejlett országában — Japánban, az NSZK- ban, Franciaországban stb. — már rövi- debb -hosszabb kísérleti pályákat is építettek s azokon javában folyik a jövőbelinél jelentősebb kisebb méretű járművek próbafuttatása. A képen a Japán Nemzeti Vasúttársaság „ML—100” típusjelű, 7 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,2 méter magas 3,5 tonna súlyú kísérleti járműve látható a hét kilométer hosszú próbapályán. Bebizonyosodott, hogy tartósan is képes az 500 km/óra csúcssebességgel való száguldásra. A lineáris motornak — azon kívül, hogy nagy sebesség elérésére képes — az a nagy előnye, hogy zajtalanul működik és köny- nyen fékezhető. A mágneses lebegtetést úgy oldják meg, hogy a járműbe épített szupravezető mágnesek erős mágneses teret hoznak létre, ami örvény-áramot indukál a sínként szolgáló alumínium lemezekben. Ezáltal olyan erős mágnestér keletkezik, hogy egy bizonyos sebességnél a jármű megemelkedik és lebeg. Az indulásnál és a megállásnál hagyományos kerekeken gördül a jármű. «K FÁK UÉDELMiBEM A fának két nagy ellensége van a városokban: az építőtevékenységgel összefüggő legbrutálisabb cselekedet a fák válogatás nélküli kivágása, ami szerencsére ma már egyre ritkábban fordul elő. Annál gyakoribbak azok a közvetett kártevések, amelyek hosszabb idő elteltével idézik csak elő a fák tömeges pusztulását. Építési területeken talaj tömörülést okoznak például a nehéz szállító- eszközök és munkagépek, így a talaj vízfelvevőképessége csökken, s a csapadékvíz nem jut kellő mennyiségben a gyökerekhez. Ugyanez a veszély jelentkezik akkor is, ha a fák környezetében aszfalttal, betonnal, salakkal burkolják a talajt. Előfordulhat az is, hogy a termőtalaj lehordása miatt kevés tápanyagot kapnak a gyökerek. Munkagödrök kiásásánál a gyökérzet részbeni megsemmisítése, megsértése nemcsak ai fa nedvszívó képességét csökkenti, hanem lehorgonyzását. stabilitását is meggyengíti, így az első erősebb szélvihar ki- dönti. A talaj olajos és maró folyadékkal — gázolaj, benzin, cementlé stb. —való szennyeződése mérgező hatással van a fákra (különösen veszélyesek ilyen vonatkozásban a téli jég- és hóoldó szerek). Gyakoriak a lombkorona sérülései is, melyeket a tüzelésből származó füstgázok és a daruk mozgási területének biztosítására végzett csonkítások okoznak. Felülről, a lombkorona irányából kezdi meg lassú pusztítását a jármű-kipufogógáz is. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell még említeni azokat a törassérü- léseket is, melyeket járművek, munkagépek, anyagde- póniák, sodronykötél, és vezeték-felerősítések okozhatnak. Annak elkerülésére, hogy ilyen törzssérülések ne fordulhassanak elő, több országban a képen látható megoldást választják. Zajszint és légszennyeződés mérése Rövid hírek Napi egy liter bor Svájci (kutatók megállapítása szerint a rendszeresen napi 80 gramm alkoholt el- fogyasztóknál — ez két liter sör, egy liter bor vagy negyed liter égetett szeszesital alkoholtartalmának felel meg — már néhány nap után a máj- és hasnyálmirigysejtek károsodását lehet megfigyelni. A máj- és hasnyálmirigy- megbetefjsdések az esetek 50 százalékában kisebb-nagyobb mértékű alkoholizmussal függenek össze. Bizalmas jegesmedvék A jegesmedve egyetlen ellensége valaha az ember volt, aki értékes prémje miatt vadászta ezt az Északi-Sarkon élő állatot. A veszedelmes szemfogakkal rendelkező rozmárok áldozata is lehet a jegesmedve, ez azonban igen ritka eset. A jegesmedvék viselkedéséről az utóbbi időben érdekes dolgot figyeltek meg. A Grönland-i vizeken élő jegesmedvék a teljes védettség hatására rendkívül bizalmassá váltak. Közeledésük sokszor már kellemetlen az ember számára. A tengeri mentőszolgálat éjjeli táborhelyeit gyakran megközelítik és megtámadják. Már a riasztólövésekre sem reagálnak. Űgylátszik megszokták, hogy ősi ellenségüktől nem kell félniük. Segít az infrahang Régóta foglalkoztatja a szakembereket a kősórétegekben kimosott üregek benzimitárdlóként történő fel- használásának a gondolata. A probléma megoldására sikerült a Moszkvai Bányaipari Intézetben egy meglepően egyszerű módszert kidolgozni. Az Intézet munkatársai kiderítették, hogy az alacsonyfrekvenciájú hang- hullámok hatása nyomán a telített sóoldat leválasztódik a falfelületről és ezzel meggyorsítja az üreg kimosásának folyamatát. A hanghullámokat egyszerű sziréna szolgáltatja, és így — kőmosó berendezés segítségével — kívánt méretű üregeket lehet előállítani. A világ nagyvárosainak egyre égetőbb gondja, miként csökkentsék a gépkocsiforgalom növekedése következtében rohamosan emelkedő levegőszennyezettséget és a mind elviselhetetlenebb zajszintet. A forgalmasabb autóutak környékén ezeknek a nagysága ma már jóval meghaladja a tudományosan megállapított értékhatárt. Moszkvában és Tokióban gyorsforgalmú autóutak építésével, a gyalogos és a járműforgalom teljes szétválasztásával tervezik megoldani az egyre égetőbb köz1974. március 12-én szállt le testvérbolygónkra a Mars—6 jelzésű mesterséges égitest. Sajnos technikai hiba miatt a készülék nem lágyan ért talajt, s így viszonylag kevés mérési adatot tudott közölni. Az automatikus űrállomás tömegspektrográfjának azonban még nem volt ideje arra, hogy méréseket végezzen a Mars atmoszférájában. Az adatok elemzése után decemberben jelentették be a szovjet kutatók a meglepő hírt: a bolygó légkörében 25—40 % argon található. A másik nagy űrkutató nemzet tudósai is felülvizsgálták eddigi méréseiket és elméleteiket, s az Amerikai Geofizikai Unió idei ülésén napirendre is tűzték a kérdést. A NASA egyik kutatója számolt be rólekedési gondokat. Másrészt széles körű tudományos méréseket végeznek a légszeny- nyeződés és a zajszint csökkentése lehetőségeinek kidolgozása érdekében. Moszkva forgalmas útjain és terein „Posztéi” elnevezésű automatikus berendezéseket helyeztek üzembe. Ezek a készülékek folyamatosam; mérik és rögzítik a légszennyeződést, valamint a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és a légnyomás változásának hatását a légszennyeződés mértékének alakulására. (Képünkön.) la, hogyan magyarázható meg e váratlan eredmény. Mint a csillagászati mérésekből tudjuk. a világmindenségben megfigyelt argon vagy a 36, vagy a 38 tömegszámú izotóp formájában van jelen. A Földön ezzel szemben 99,6 0;oban argon 40-et találunk. Ez radioaktív bomlás révén keletkezett a 40-es tömegszámú nátriumból. Ha most feltesszük, hogy a Mars ugyanolyan vegyi összetételű anyagból keletkezett, mint a Föld, a két bolygó térfogatának és felületének figyelembe vételével arra az eredményre jutunk, hogy a Mars légkörének körülbelül 28 °/o-a argon. Ez az elmélet azt is állítja, hogy a Marson is Ar 40-et kell találnunk. Üj elem a Mars légkörében ?
