Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

4­5ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 16. A JOG 0 KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelemmel kapcsolatban az emberek szinte kizárólag a műszaki- és a természettudományok, az ipar felelősségére gondolnak. Pedig a kérdések gyakorlati megoldásánál mindig az derül ki, hogy a társadalomtu­dományok bekapcsolása, elvi döntések nélkül nehéz előbb­re lépni. Különösen nagy szerepe lehet a jogtudománynak, amely e tekintetben mégcsak a kezdetén van saját le­hetőségeinek. A környezetvédelmi jognak egyre jelentő­sebb műhelye alakult ki a Veszprémi Akadémiai Bizottság jogtudományi szakbizottságában. Az itt folyó munkáról, eredményekről beszél dr. Bakács Tibor, a szakbizottság titkára. — ön szerint mit tehetnek a környezetvédelem ügyé­ben a jogtudomány képvi­selői? — Meggyőződésem, hogy igen sokat! A természettudo­mányok eredményeit át kell vinni a gyakorlatba, s a tár­sadalmi, gazdasági összefüg­gések jogi formában is je­lentkeznek. Ezek feltárásá­val és a legmegfelelőbb jogi keretek — jogszabályok és jogrendszer — kidolgozásá­val, a védekezés államok kö­zötti, nemzetközi jogi rend­szerének megteremtésével igen jelentős feladatok vár­nak a jogtudományra. Elég arra gondolni, hogy a leve­gő. vagy a vizek szennyezése nem ismer határokat. Ha­zánkban például minden fo­lyó kívülről érkezik, meg­óvásukat csak nemzetközi összefogással, a jogtudomány felhasználásával lehet bizto­sítani. Az is tény, hogy a jogi nehézségek nem egyszer ösztönzőleg hatnak a termé­szettudományok kutatóira és viszont. — Milyen okok hatására fogtak hozzá a Veszprémi Akadémiai Bizottságon be­lül a környezetvédelem jo­gi kérdéseinek ilyen inten­zív tanulmányozásához? — Annak idején számba vettük, hogy a különféle jogi témáknak ki a gazdája. Ügy láttuk hogy ez a terület ki­esett az általános érdeklő­désből. Ugyanakkor nálunk az átlagosnál nagyobb igény és lehetőség is van erre a munkára. Hazánk természeti értékeinek jelentős része itt található, s az erősen fejlett ipar gondokat is felvet. Nyil­ván összefügg ezzel, hogy a VEAB-nak igen jól működő környezetvédelmi szakbizott­sága is van. A jogászok szá­mára ez azt jelenti, hogy munkájuknak komoly ter­mészettudományos háttere van, s általában az idetarto­zó megyékben működő szak­emberek állandó konzultá­ciós lehetőséget biztosítanak számunkra. — Igazolták-e az eredmé­nyek a várakozásokat? — Nagy eredményekről korai lenne beszélni, de már rangos jogi fórumokon is hallottunk olyan véleményt, hogy a Veszprémi Akadémiai Bizottság egyre inkább a környezetvédelem jogi kér­déseinek egyik legfontosabb hazai kutatóhelyévé válik. Annyi bizonyos, hogy a leg­több hazai intézményben csu­pán egy-egy szempontból vizsgálják ezt a témakört, a szakbizottságunkban dolgozó kutatók viszont átfogóan fog­lalkoznak a környezetvédel­mi joggal. Pillanatnyilag öt kandidátusi disszertáció készítésén dolgoznak nálunk a jogászok, a környezetvédel­mi jog különböző kérdéseit elemezve. — Hallhatnánk valamit ezekről részletesebben? — Érdeklődésre tarthat számot az a munka, amely­ben. az idegenforgalom, tu­risztika és környezetvédelem, mel összefüggő jogi kérdé­sekről lesz szó. Egy másik, a Balaton megóvásának jogi vonatkozásait' vizsgálja. Ér­dekes lehet annak a gondo­latnak a kimunkálása is. amely a környezeti károk megtérítését biztosítási for­mában kívánja megoldani. Erre már van példa a vilá­gon: a károsultat a biztosító kárpótolná, s aztán a szeny- nyező vállalattal, tsz-szel. vagy más szervvel már ő „rendezné a számlát”. — Igényt tartanak-e gya­korlati kérdésekben a jog­tudomány, konkrétan a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság szakembereinek vé­leményére? — Természetesen. Köztu­dott, hogy az emberi környe­zet védelméről szóló tör­vényt előzetesen milyen szé­les körben vitatták meg. A kártérítéssel kapcsolatban véleményünk eltért az ere­deti tervezettől, s javasla­tunkat elküldtük az illetékes szerveknek. Nos. a törvény­nek ezt a részét az általunk javasolt formában fogadta el az országgyűlés. Lehet ez vé­letlen egybeesés is. mégis örülünk, hogy az országos fórumok a mi koncepciónk­kal értettek egyet. — S az itteni kutatások tudományos rangja? — Erről nem mi vagyunk hivatottak nyilatkozni. Egy tény: a Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben nagyszabású tanácskozást rendez — a szocialista országok közül elsőként — s ezt a Veszprémi Akadémiai Bizottság gondozásában, a mi területünkön. Szombat­helyen tartják. „A jog a környezet védelmében” cím­mel sorra kerülő ötnapos tu­dományos ülés iránti érdek­lődés jóval felülmúlja a vá­rakozásunkat. Hatvan részt­vevővel számoltunk, de már most 100-nál többen jelent­keztek. Túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy világméretű az érdeklődés a szocialista és kapitalista országokból egy­aránt. Eddig mintegy 60 elő­adást jelentettek be. Azt ter­vezzük, hogy az ülés teljes anyagát könyvben is meg­jelentetjük majd, s ennek terjedése még inkább növel­heti az európai szinten is kezdeményezőnek számító tanácskozás jelentőségét, a magyar környezetvédelmi jog tekintélyét. C. J. Óránként ötszáz kilométer — zajtalanul A jövő zajtalan, rázkódásmentes, nagy sebességű gyorsvonati közlekedésének meg­oldása. már túljutott az elméleti tervezge- tés stádiumán. A laboratóriumi kísérletek igazolták azokat az elgondolásokat, ame­lyek a bűvös óránkénti 500 kilométeres se­besség elérhetőségét mágneses erővel le­begésben tartott, lineáris motorral hajtott, vezetősínek fölött hangtalanul suhanó vo­natokban látták. A világ néhány iparilag fejlett országában — Japánban, az NSZK- ban, Franciaországban stb. — már rövi- debb -hosszabb kísérleti pályákat is építet­tek s azokon javában folyik a jövőbeli­nél jelentősebb kisebb méretű járművek próbafuttatása. A képen a Japán Nemzeti Vasúttársaság „ML—100” típusjelű, 7 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,2 méter magas 3,5 tonna súlyú kísérleti járműve látható a hét ki­lométer hosszú próbapályán. Bebizonyoso­dott, hogy tartósan is képes az 500 km/óra csúcssebességgel való száguldásra. A lineáris motornak — azon kívül, hogy nagy sebesség elérésére képes — az a nagy előnye, hogy zajtalanul működik és köny- nyen fékezhető. A mágneses lebegtetést úgy oldják meg, hogy a járműbe épített szupravezető mágnesek erős mágneses te­ret hoznak létre, ami örvény-áramot indu­kál a sínként szolgáló alumínium leme­zekben. Ezáltal olyan erős mágnestér ke­letkezik, hogy egy bizonyos sebességnél a jármű megemelkedik és lebeg. Az indulás­nál és a megállásnál hagyományos kere­keken gördül a jármű. «K FÁK UÉDELMiBEM A fának két nagy ellensé­ge van a városokban: az épí­tőtevékenységgel összefüggő legbrutálisabb cselekedet a fák válogatás nélküli kivá­gása, ami szerencsére ma már egyre ritkábban fordul elő. Annál gyakoribbak azok a közvetett kártevések, ame­lyek hosszabb idő elteltével idézik csak elő a fák töme­ges pusztulását. Építési terü­leteken talaj tömörülést okoz­nak például a nehéz szállító- eszközök és munkagépek, így a talaj vízfelvevőképessége csökken, s a csapadékvíz nem jut kellő mennyiségben a gyökerekhez. Ugyanez a ve­szély jelentkezik akkor is, ha a fák környezetében asz­falttal, betonnal, salakkal burkolják a talajt. Előfordulhat az is, hogy a termőtalaj lehordása miatt kevés tápanyagot kapnak a gyökerek. Munkagödrök ki­ásásánál a gyökérzet rész­beni megsemmisítése, meg­sértése nemcsak ai fa nedv­szívó képességét csökkenti, hanem lehorgonyzását. stabi­litását is meggyengíti, így az első erősebb szélvihar ki- dönti. A talaj olajos és ma­ró folyadékkal — gázolaj, benzin, cementlé stb. —való szennyeződése mérgező ha­tással van a fákra (különö­sen veszélyesek ilyen vonat­kozásban a téli jég- és hóol­dó szerek). Gyakoriak a lombkorona sérülései is, me­lyeket a tüzelésből szárma­zó füstgázok és a daruk moz­gási területének biztosításá­ra végzett csonkítások okoz­nak. Felülről, a lombkorona irányából kezdi meg lassú pusztítását a jármű-kipufo­gógáz is. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell még említeni azokat a törassérü- léseket is, melyeket jármű­vek, munkagépek, anyagde- póniák, sodronykötél, és ve­zeték-felerősítések okozhat­nak. Annak elkerülésére, hogy ilyen törzssérülések ne fordulhassanak elő, több or­szágban a képen látható megoldást választják. Zajszint és légszennyeződés mérése Rövid hírek Napi egy liter bor Svájci (kutatók megállapí­tása szerint a rendszeresen napi 80 gramm alkoholt el- fogyasztóknál — ez két liter sör, egy liter bor vagy ne­gyed liter égetett szeszesital alkoholtartalmának felel meg — már néhány nap után a máj- és hasnyálmirigysejtek károsodását lehet megfigyel­ni. A máj- és hasnyálmirigy- megbetefjsdések az esetek 50 százalékában kisebb-nagyobb mértékű alkoholizmussal függenek össze. Bizalmas jegesmedvék A jegesmedve egyetlen el­lensége valaha az ember volt, aki értékes prémje miatt va­dászta ezt az Északi-Sarkon élő állatot. A veszedelmes szemfogakkal rendelkező rozmárok áldozata is lehet a jegesmedve, ez azonban igen ritka eset. A jegesmedvék vi­selkedéséről az utóbbi idő­ben érdekes dolgot figyeltek meg. A Grönland-i vizeken élő jegesmedvék a teljes vé­dettség hatására rendkívül bizalmassá váltak. Közeledé­sük sokszor már kellemetlen az ember számára. A tengeri mentőszolgálat éjjeli tábor­helyeit gyakran megközelí­tik és megtámadják. Már a riasztólövésekre sem reagál­nak. Űgylátszik megszokták, hogy ősi ellenségüktől nem kell félniük. Segít az infrahang Régóta foglalkoztatja a szakembereket a kősóréte­gekben kimosott üregek benzimitárdlóként történő fel- használásának a gondolata. A probléma megoldására sikerült a Moszkvai Bánya­ipari Intézetben egy megle­pően egyszerű módszert ki­dolgozni. Az Intézet munka­társai kiderítették, hogy az alacsonyfrekvenciájú hang- hullámok hatása nyomán a telített sóoldat leválasztódik a falfelületről és ezzel meg­gyorsítja az üreg kimosásá­nak folyamatát. A hanghul­lámokat egyszerű sziréna szolgáltatja, és így — kőmo­só berendezés segítségével — kívánt méretű üregeket lehet előállítani. A világ nagyvárosainak egyre égetőbb gondja, mi­ként csökkentsék a gépko­csiforgalom növekedése kö­vetkeztében rohamosan emel­kedő levegőszennyezettséget és a mind elviselhetetlenebb zajszintet. A forgalmasabb autóutak környékén ezeknek a nagysága ma már jóval meghaladja a tudományosan megállapított értékhatárt. Moszkvában és Tokióban gyorsforgalmú autóutak épí­tésével, a gyalogos és a jár­műforgalom teljes szétvá­lasztásával tervezik megol­dani az egyre égetőbb köz­1974. március 12-én szállt le testvérbolygónkra a Mars—6 jelzésű mesterséges égitest. Sajnos technikai hiba miatt a készülék nem lágyan ért talajt, s így viszonylag kevés mérési adatot tudott közölni. Az automatikus űr­állomás tömegspektrográfjá­nak azonban még nem volt ideje arra, hogy méréseket végezzen a Mars atmoszférá­jában. Az adatok elemzése után decemberben jelentették be a szovjet kutatók a meglepő hírt: a bolygó légkörében 25—40 % argon található. A másik nagy űrkutató nemzet tudósai is felülvizsgálták ed­digi méréseiket és elméletei­ket, s az Amerikai Geofizikai Unió idei ülésén napirendre is tűzték a kérdést. A NASA egyik kutatója számolt be ró­lekedési gondokat. Másrészt széles körű tudományos mé­réseket végeznek a légszeny- nyeződés és a zajszint csök­kentése lehetőségeinek kidol­gozása érdekében. Moszkva forgalmas útjain és terein „Posztéi” elneve­zésű automatikus beren­dezéseket helyeztek üzembe. Ezek a készülékek folyama­tosam; mérik és rögzítik a légszennyeződést, valamint a hőmérséklet, a levegő ned­vességtartalma és a légnyo­más változásának hatását a légszennyeződés mértékének alakulására. (Képünkön.) la, hogyan magyarázható meg e váratlan eredmény. Mint a csillagászati mérések­ből tudjuk. a világminden­ségben megfigyelt argon vagy a 36, vagy a 38 tömeg­számú izotóp formájában van jelen. A Földön ezzel szemben 99,6 0;oban argon 40-et talá­lunk. Ez radioaktív bomlás révén keletkezett a 40-es tö­megszámú nátriumból. Ha most feltesszük, hogy a Mars ugyanolyan vegyi összetételű anyagból keletkezett, mint a Föld, a két bolygó térfogatá­nak és felületének figyelem­be vételével arra az ered­ményre jutunk, hogy a Mars légkörének körülbelül 28 °/o-a argon. Ez az elmélet azt is állítja, hogy a Marson is Ar 40-et kell találnunk. Üj elem a Mars légkörében ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom